Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

1978. március 23. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Vizen és levegőben Nyugat-Németországban az 50-es években létrehoztak egy céget, az Egyesült Repülés- technikai Műveket (VFW), amely később fuzionált, a ne­ves holland Fokker tljpülő- gyárral. Nem kisebb feladat­ra vállalkoztak, mint hogy megtörjék a nyugati piacon az amerikai, az angol és a francia repülőgépipar ural­mát. A Hadiipari rendelések­ből sikerült is bőségesen ré­szesülnie a cégnek, a VFW Időközben a fejlesztők el­készítették egy különleges katonai hidroplán prototípu­sát, amelyet most a Balti­tengeren a legkülönfélébb próbáknak vetnek alá. Lég­párnás repülőgépnek is ne­vezik a X—114 jelű hidrop- lánt. Ezt a nevet azzal érde­melte ki, hogy a szokványos szárnyprofilú gép fordított delta elrendezésű szárnyai V alakú bemélyedést képeznek, amelyben a beáramló levegő légpárnát alakít ki, ha a gép a talaj, vagy a víz felülete közelében repül. A kétéltű jármű egyébként a víz felületéről függőlege­sen is képes felemelkedni, mégpedig úgy, hogy a függő­leges helyzetűre állított pro- pelleres hajtóművét fokoza­tosan fordítja el a pilóta víz­szintes állásba. Az X—114 törzsében — a pilótán kívül — öt személy számára van hely. A gép maximális órán­kénti sebessége 150 kilomé­ter; üzemanyagtartályaiban kb. 20 órai repüléshez ele­gendő hajtóanyag fér el, ami azt jelenti, hogy megszakítás nélkül mintegy 2000—3000 kilométernyi utat tehet meg, ami ilyen kis gép esetében rendkívüli teljesítménynek számít. A kis méretű és fürge hid­roplán 4000 méteres maximá­lis magasságig használható. Elsősorban a hadsereg tart rá igényt, de bizonyos, hogy a polgári használat számára is hozzáférhetővé teszik majd, ha 1980-tól megindul a soro­zatgyártása. Évi több ezer darabot szándékoznak előállí­tani belőle. Szófia — 2000-ben Szófia 1879-ben lett Bul­gária fővárosa. 1900-ban ve­zették be itt a villanyvilágí­tást, egy évvel utóbb indult meg a villamos közlekedés. A század elején már olyan építészeti alkotások szépítet­ték, mint az Alekszander Nevszki katedrális, az Ivan Vazov Színház, az igazság­ügyi palota, a parlament, a Bolgár Nemzeti Bank épüle­te. A második világháború bombázásaitól a bolgár fővá­ros is sokat szenvedett. A felszabadulás után az újjá­építés gyors ütemben indult meg. Neoklasszikus stílusú új épületei, sportpalotája, szép új lakónegyedei, 13 fő­iskolája, 11 színháza, tudo­mányos kutatóintézetei ma már igazi nagyvárossá, Dél- kelet-Európa egyik legna­gyobb kulturális központjává teszik. Amíg száz évvel ezelőtt itt alig tizenkétezren laktak, 1946-ban a lakosság száma a fővárosban már 436 ezerre, jelenleg pedig már az egy­millió fölé emelkedett. A SOFPROJEKT tervező- intézet részletes terveket dolgozott ki az ország fővá­rosának további fejlesztésé­re. A tervek — amelyek 2000-ig szabják meg a város­fejlesztést — ez évben ke­rülnek az ország törvényho­zó testületé elé. A tervek 19 560 hektár te­rületre terjednek ki. A ki­alakított városmodell szerint a történelmi városnegyedek érintetlenül hagyásával új ipari, lakó-, és üdülőkörze­teket létesítenek. 2000-ig ke­reken kétszázezer új lakás épül Szófiában, a régi épít­mények túlnyomó részét pe­dig rekonstruálják. A város- központban — amely megőr­zi eredeti arculatát — a kor­mányzati szervek kapnak helyet, itt lesznek a kulturá­lis intézmények is. Ugyanak­kor Szófia délnyugati és dél­keleti részén két új kulturá­lis és sportközpontot alakíta­nak ki. Növelik a parkok, li­getek, a lakónegyedek közti zöldterületek számát. Szovjet szakemberek bevonásával ki­dolgozzák a főváros új köz­lekedési hálózatának, rend­jének tervét is. A terv megvalósítására előreláthatólag 1990. és 2000. között kerül sor. A metró építési munkáit idén kezdik meg a város nyugati részén, s 1986-ban szállítja majd az első utaso­kat. Három vonala összesen 50 kilométer hosszú lesz. Pártatlan szerencsejáték A nyugat-európai országok­ban az embernek lépten- nyomon alkalma van kipró­bálni szerencséjét a rendkí­vül elterjedt játékautoma­tákkal. Ez a kispénzűek sze­rencsejátéka, s a játékka­szinók előcsarnokaiban épp­úgy megtalálható, mint bisztrókban, bárokban, já­téktermekben, sőt még trafi­kokban is, mindenütt, ahol unaloműzés vagy a szerencse megkisértése címén alkalom adódhat a használatára. A sokféle automata tulajdon­képpen nem sokban külön­bözik egymástól, legfeljebb abban, hogy kisebb vagy na­gyobb értékű pénzérméket kell beléjük dobni. Egyéb­ként valamennyi ún. vélet­len-generátor, azzal a kons­trukciós előnnyel, hogy a gépnek magának valamivel több esélye van a nyerésre, mint a játékosnak, ami ter­mészetes is. Véráramsebesség: percenként 4 — 6 centiméter Az agy energiaellátásának szabályozása Egy patakban meglehető­sen egyszerűen mérhető a víz áramlási sebessége: mindössze ismerni kell a fo­lyás mentén fekvő két pont távolságát, szert kell tenni egy órára és egy könnyen úszó tárgyra — mondjuk fa­forgácsra. A megtett út és az idő ismeretében a sebes­ség könnyen kiszámítható. De mi a helyzet, ha a „pa­tak” átmérője mindössze néhány mikron (egy mikron i a milliméter ezredrésze), és a koponya alatt foglal he­lyet? Pedig az agy hajszál­ereiben «áramló vér sebessé­gének ismerete igen fontos, hiszen közvetítésével szabá­lyozható az agyi idegsejtek­hez eljutó oxigén mennyisé­ge. Elméleti kutatók matema­tikai modellek segítségével kiszámították, hogy az oxi­gén egy adott véráramsebes­ség mellett jut el optimális mennyiségben a rendeltetési helyére. 6 mikron átmérőjű kapilláris esetében a vér áramlási sebessége percen­ként 4—6 centiméter között lesz. Ennél nagyobb sebes­ség gyakorlatilag már nem képes javítani a szövetek oxigénellátását, míg 4—5 centiméteres percenkénti se­besség alatt a szövetek oxi­géntartalma gyorsan csök­ken. Végül is milyen a hajszál­erekben mozgó vér valódi áramlási sebessége? Az ed­dig ismert adatokat kivétel nélkül közvetett úton nyer­ték. Közvetlen mérést első ízben Leningrádban az I. P. Pavlov fiziológiai intézet­ben, mikrofilm felvételek se­gítségével végeztek. Az itt kidolgozott ötletes készülé­kén a véredényekről 300- szorosan nagyított felvéte­lek készíthetők. A kísérleteket fehér ege­reken végezték. Nagyon fon­tos, hogy eközben az állato­kat nem altatták el, tehát artériális vérnyomásuk nor­mális maradt. A vér áramlá­si sebességének meghatáro­zásához 250 maximális hosz- szúságú és 3—6 mikron át­mérőjű hajszálereket válasz­tottak ki. Ezekben a vér­edényekben jól láthatók az egymás után mozgó vörös vértestek. „Széles” — 5—6 mikron átmérőjű — erek­ben a vörös vértestek érme- oszlopszerűen mozognak, míg a vékonyabbakban egy­más után, láncszemekként haladnak. A vörös vértestek folya­matos áramában időről idő­re hézagok figyelhetők meg. Pozitív filmen ezek a héza­gok világos foltként jelen­nek meg a vértestek sötét háttere mellett. E hézagok kapták a „faforgács” szere­pét: a rögzített sebességű (percenként 40 filmkocka) felvételen a vér sebessége nagyon pontosan meghatá­rozható. A mérések kimu­tatták, hogy az agykéreg felső rétegének (3—4 és 5—6 mikronos) hajszálerei­ben a vér gyakorlatilag azo­nos, percenként 4—5 centi- méteres sebességgel folyik. Az átlagsebesség e szinten történő stabilizálódása meg­felel az idegsejtek optimális oxigénellátása követelmé­nyeinek. A kísérletek során a sebesség változását is ki­mutatták. Néha percenként 3—4, máskor 6 centiméter volt. Minden bizonnyal ezen sebességingadozásokat, ame­lyek meghatározzák az oxi­génellátást, az energetikai szükségletektől függő szabá­lyozó mechanizmusnak te­kinthetjük. Azon a játékautomata-tí- puson, amelynek egy óriás változata — mint különle­gesség — a képen látható, úgy működik, hogy meg kell húzni egy fogantyút, mire forogni kezdenek az ábrák­kal teleragasztott korongok. Elengedve a fogantyút a ko­rongok mindegyike valame­lyik ábránál megáll. Nos, az ábrakombinációktól függ, hogy odaveszett-e a bedo­bott pénz, vagy két-, há­rom-, öt-, nyolc-, tíz- vagy ki tudja hányszorosát nyer­heti meg a szerencsés kezű játékos. Kombinálni, takti­kázni, bárminemű elméletet gyártani, szisztémát követni a lehető leghaszontalanabb erőfeszítés lenne. Ezekről a játékautomaták­ról a közvélemény azt tart­ja, hogy káros hatással van­nak a többnyire fiatal játé­kosokra. Egy nyugatnémet professzor óv az általánosí­tástól, mondván, hogy az automatákkal való játék bi­zonyos emberek számára vagy bizonyos szituációkban hasznos is lehet (fejlődési válság, feszültségek torlódá­sa, lehangoltság, stb.). Kísér­letekkel megállapították, hogy e szerkezetek jól szol­gálják a kikapcsolódást. A betét, a veszteség és a nye­reség minimális, és kizáró­lag a játékra csábít. Kimu­tatták, hogy a játékautoma­ták iránti érdeklődés jelen­tősen csökken, ha a betétek és a nyereségek nagyok. A szőlő tavaszi növényvédelme A tavasz közeledtével a sző­lőben is tanácsos elvégezni az időszerű növényvédelmi mun­kákat. A metszéssel a rügyek­ben áttelelő lisztharmat, állati kártevők közül a szőlő guba- csatka későbbi kártételét csök­kenthetjük. A szőlőtőke mecha­nikai tisztogatásával az ott át­telelő kártevőket — hernyó alakban a szőlőiloncát, bába­lakban a tarka szőlőmolyt — gyéríthetjük eredményesen. A lemetszett vesszőket és az el­száradt, lehullott leveleket (eze­ken telelnek a peronoszpóra "áttelelő spórái) célszerű eléget­ni. Javasoljuk elvégezni a sző­lőtőkék lemosásszerű permete­zését is vigyázva arra, hogy a tőke minden részére kerüljön permetlé. A kezelést Neopol 5%-os oldatával, vagy téli higí- tású meszkénlével végezhetjük. A tavaszi kémiai növényvé­delmi eljárásokat elsősorban a kártevők ellen kell irányíta­nunk. A megye egyes körzetei­ben az utóbbi években emelke­dő tendenciát mutat a kender­magbogár kártétele. Ezek első­sorban a gyümölcsfákkal ve­gyesen telepített szőlőkben rág­ják meg a fakadó rügyeket. Nehezíti a védekezés lehetősé­gét az. hogy a bogár az alko­nyati óráktól kezdődően káro­sít, nappal a talaj felső réte­gében rejtőzködik. Különösen meleg tavasszal lehet kártételé­re számítani. Védekezésre a Ditrifon 50 WP (0.2°/o) használ­ható. A szőlőilonca sárgászöld szí­nű hernyói tavasszal rügykáro­sításukkal, később a kis leve­lek összeszövésével és megrá- gásával okoznak károkat. Elle­nük a Ditrifon 50 WP-n kívül a Flibol-E (0,2%), a Safidon 40 WP (0,2%) készítmények egyi­ke használható. A szőlő kisleve. les állapotától célszerű megkez­deni a lisztharmat elleni véde­kezést, kéntartalmú készítmény­nyel. Tegyünk a permetlébe at­kaölőszert (Pol-Akaritox 0,2"«) akkor, ha az előző évben a gubacsatka nagymértékű káro­sítását észleltük. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agro­kémiai állomás A kora tavaszi fertőzés veszélye A téli alma növényvédelmi munkáinál továbbra is kiemelt és megkülönböztetett feladatot jelent az almafavarasodás elleni megelőző védekezés. A március elején uralkodó meleg időjárás lehetővé tette a fertőzést előidé­ző spórák érését, de a több íz­ben jelentkező hideg hullám a folyamatos szaporodást mega­kadályozta. A lehűlést követő ,/iéhány napos felmelegedés az aszkospórák tömeges szóródását idézheti elő és ezzel a megye egész területén még rügyfaka- dás előtt megteremtheti a fer­tőzés egyik (legfontosabb) fel­tételét. A továbbiakban az infekció bekövetkezése a lomblevelek megjelenésétől és az időjárási tényezők (hőmérséklet, csapa­dék) alakulásától függ. Meteo­rológiai prognózisok változé­kony, csapadékban gazdag ta­vaszi időjárást jeleznek. Ez is­mételten lehetővé teszi az al­mafavarasodás korai fertőzésé­nek bekövetkezését. dával (2%-os) történő lemosó permetezést követően a rézké- szitmények (rézkombinációk), mint például a Rézoxiclorid 0,3"o. vagy a Cuprosan Super D 0,3%—0,5%. ill. a Recin-Supé*r 0,3" o—0,5%-os töménységben tör_ ténó használatára. Kipermetezé­süket zöldbimbós állapotig aján­latos elvégezni, mellyel az in­duló fertőzés eredményesen megakadályozható. A 'v-arasodáson kívül szintén erős kártételi veszéllyel fenye­get az őszibarack-kultúránk­ban a tafrinás levélfodrosodás. Különösen hűvös, csapadékos tavaszi időjárás esetén kell jár­ványszerű fellépésére számítani. Megelőző védelemre rügypatta­nás előtt a rézkészít.ményck hasznláhalók (lásd a varasodéi­nál felsoroltakat), rügyfákadást követően pedig többször megis­mételve a Dithane M-45 0,2%-os, Orthocid 50 0,3%-os, Polyram- Combi o,2%-os. stb. nyújt vé­delmet. Megelőzésére a védekezés Keresztesi István, minden formáját meg kell ra- megyei növényvédelmi és agro- gadni. Törekedni kell a Nővén- kémiai állomás Védekezzünk a kósza pocok ellen Fiatal ültetvényekben járva a tél végén — főleg a belvizes szatmári részeken — gyakran láthatunk a szél által kidöntött fiatal fákat. Ezek a — 2—6 éves — fák könnyen kihúzhatok: gyökérnyaki részük ékalakban kihegyezett, vagy ha van is egy-két gyökerük, az mindösz- sze 10—20 cm hosszú, háncs­része lerágott, végül ki van he­gyezve. A kárt a kósza pocok (Arvi- cola terrestris) okozza, amely az őszi és téli időszakban a fiatal gyümölcsösök és nyárfá­sok veszedelmes kártevője. A mezei pocoktól valamivel na­gyobb, hosszú (7,5—10 cm) far­kú, sötétbarna színű rágcsáló a vízpartok melletti járatában él. mely járatnak egyik kivezető nyílása a vízre, a másik a szá­razföldre nyílik. Ezekben a já­ratokban .-szaporodik, évente 2—3 alkalommal (2—6 ivadék). Télen előszeretettel keresi fel a gyökgumós növények tároló­helyeit, néha még a termény- raktárakba is bemerészkedik. Házikertekben ezt a tudaj- donságát fel is használhatjuk az ellene való védekezés során, mikoris növényi szárrészekkel letakart sárgarépa-, vagy bur­gonyacsomókhoz csalogatva, ott agyonüthetjük; vagy csalétek­kel (Arvalin) elpusztíthatjuk. Mind üzemi, mind házikertek­ben tél, ill. nyár végén véde­kezhetünk ellene a leghatáso­sabban: a fiatal fák köré úgy kijuttatva a csalétket (Reden­tin), hogy a háziállatok, vagy hasznos vadak ne jussanak hoz­zá. Molnár Józsefné, Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Patisszon a házikertben Napjainkban a korszerű, kul­túrált táplálkozás egyik alap- feltétele, hogy rendszeresen magas biológiai értékű, gazdag vitamintartalmú ételek kerül­jenek a család asztalára. A fenti igényeket messzemenően kielégíti a kabakosok (tökfé­lék) családjába tartozó patisz- szon: termése korong, illetve csillag alakú, 10—12 sekély ka­réja van. Szárazanyag-, szén­hidrát-. cukortartalma hasonló a spárgatökéhez. Friss — 7—12 cm — átmérőjű termésében 30 mg/100 g C-vitamin van. A pa­tisszon táplálkozási értékét nö­veli sokrétű felhasználhatósága: rostoh süthető, Orly módra ké­szíthető, savanyítható. Mivel szedése igen kézimunka-igé­nyes — nagyüzemek nem szí­vesen foglalkoznak vele — így házikerti termesztésével (csalá­di felhasználásra és piaci érté­kesítésre) érdemes foglalkozni. Márciusban a patisszon palán­ták nevelésével már erdemes foglalkozni. Palántanevelésre háromablakos melegágyat, vagy fóliaágyat készíthetünk, kb. 10 q istállótrágya felhaszná_ lásával, s itt a házikert egyéb palántaszükséglete is felnevel­hető. Vethetők a magvak táp­dús földdel műanyag poharakba is, s a konyhában előnevelhe­tók. Házikertben több patisz- szonfajta termeszthető, így az „Óvári fehér”, vagy a „Bjelij 13” guggonülő fajta. A patisszon magja szabadföld­be április közepétől június vé­géig vethető. A kiültetés helyét gondos „fészektrágyázással” készítjük elő. A patisszon áp­rilis végén 80X80 cm tő-, illetve sortávolságra ültethető. ezért kell gondosan felkészülni a má­jusi iagyok elleni védekezésre, hogy ne károsodjanak a növé­nyeink. A tenyészidő során a patisszon rendszeres öntözési és kapálást igényel. Kelés után 50—70 nap múlva mintegy egy-három hónapig szedhető, így kis területről is bő termés takarítható be. Tíz négyzetméterenként 30—40 kg termésre számíthatunk. Az első osztályú savanyításra szedett patisszon 3—7 cm átmé­rőjű. a másodosztályú konyhai feldolgozásra szánt áru 8—12 cm átmérőjű. Kora reggel, vagy késő délután célszerű szedni — 3—4 naponként —, mert így szobahőmérsékleten 2—3 napig hűtőszekrényben 6—7 napig is megőrzi frissességét. Széles Csaba, mg. főiskola. Nyíregyháza ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KOTATÁSOK Az X—114 jelű hidropián. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents