Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-21 / 68. szám

2 kelet-magyakorszAo 1978. március 21. Kisiparosok M egyénkben a lakossági szolgáltatásokból je­lentős részt vállalnak a kisiparosok. Munkájuk fontosságának elismerésével — az évek során megvál­tozott társadalmi megítélé­sük, helyük és szerepük. Nőtt közéleti tevékenysé­gük is. Megyénk kisiparosai- például aktív résztvevői voltak a Szamos menti ár­víznél folyó mentési mun­kálatoknak és az újjáépí­tésnek. Milliókra tehető az a társadalmi munka, ami­vel segítették megyénk te­lepülésfejlesztését a XI. kongresszus, a Hazafias Népfront VI. Kongresszusa, valamint a NOSZF 60. év­fordulójának tiszteletére tett munkavállalásaik so­rán. Az utóbbi években több hathatós intézkedés, rende­let, kedvezmény született, amely munkájukat elő­mozdítja. Az új ipartörvény például tisztázta a kisiparo­sok jogait, kötelességeit. A múlt év januárjában életbe lépett jövedelemadó-rende­let jelentős kedvezményt nyújtott megyénkben is több száz kisiparosnak. Az új bérrendelet például lehető­vé teszi a reális értékekkel való kalkulálást, a mesterek munkájának jobb elisme­rését. Az elmúlt években me­gyénkben is számtalan új szolgáltatási formát vezet­tek be, és a KIOSZ Sza­bolcs megyei titkársága je­lenleg is azon munkálkodik, hogy ezek számát tovább növeljék és korszerűsítsék. A Kisiparosok Országos Szervezete az idén emléke­zik meg megalakulásának 30 éves évfordulójáról. A Szabolcs megyei titkár­ság jubileumi bizottságot alakított, amely a napokban tartotta első ülését. Itt ja­vaslatok hangzottak el a mintegy 10 hónapos jubile­umi rendezvénysorozatra. Elhangzott többek között, hogy az ifjú szakmunkásta­nulókból alakuló ifjúsági bizottság vállaljon védnök­séget a rendezvénysorozat eredményes lebonyolítása felett. Ebben az időszakban kiállítások, vetélkedők, és szolgáltatási fórumok ren­dezésére kerül majd sor megyénk városaiban, közsé­geiben egyaránt. A 30 éves jubileumot me­gyénkben azonban nemcsak visszaemlékezésekkel akar­ják megünnepelni, hanem olyan vállalásokkal is, ame­lyek a kisiparosok szolgál­tatásait panaszmentessé te­hetik. Ezeket a lakosság a jubileum utáni hétköznapo­kon is tapasztalni, fogja. Soltész Ágnes Karamelles tej, joghurthab „Megújul" a Túró Rudi Citromos, karamelles és gyümölcsös ízesítéssel is ké­szítenek a közkedvelt Túró Rudiból a jövő év első ne­gyedévétől. A mátészalkai tejporgyár területén ekkorra készül el az új tej- és túró­üzem, s itt naponta a jelen­legi mennyiségnek 3—4 sze­resét, összesen 2—300 ezer darabot!!) gyártanak majd. Ez a mennyiség az egész or­szágba eljut, mert csak me­gyénk tejipari vállalata készí­ti a Túró Rudit. Több új termékkel jelent­kezik a jövő év elején a vál­lalat. Már folynak a labora­tóriumi kísérletek a nyíregy­házi gyárban a karamelles és kávés tej, valamint az 5 szá­zalékos zsírdús joghurt előál­lítására. A választék bővítése érde­kében Budapestről joghurt­habot, Miskolcról habosított túrót szerez be a vállalat. Újdonság a Szabolcs-Volán műsorán Ugorjunk a táncba Nyíregyházi együttesek műsora a színházban Részlet a Szabolcs-Volán táncegyüttes műsorából. Ugorjunk a táncba — cím­mel szombaton este adott műsort a színházban a Sza­bolcs-Volán táncegyüttes, a Nyírség táncegyüttes, a me­zőgazdasági főiskola tánccso­portja, valamint a tanárkép­zős fiatalok Brácsás népzenei együttese közreműködésével. A táncba „ugrás” valamennyi csoportnak a tőle várt szín­vonalon sikerült. ízléses válogatás, néhány szólista kiemelkedő teljesít­ménye, a mindvégig kulturált előadásmód — ez jellemezte a Szabolcs-Volán műsorát. Állandó műsorszámaik mellé felelevenítettek régebbi sike­reket is — például a Kállai kettőst. Újdonság volt egy ci­gánytánc, amely azért is nagy feladat, mert mindössze négy táncos kamaraprodukciója. Nagy közönségsiker az ünne­pi orosz tánc — szovjet ko­reográfus tanította be a cso­portnak. Ezúttal a leánytán­cok sikerültek a legszebben, legegységesebben. Külön kell szólnunk az utánpótlás csoportról, amely­nek tagjai még általános is­kolába járnak. Nyolcadikos fiúk mutattak be egy huszár verbunkot — s néhány „Ígé­retet” is, akikre néhány év múlva a nagy együttes szá­míthat. A szövetkezeti fiata­lok „Nyírség” táncegyüttese hangulatos és igen szép dara­bokat választott. Nagy feladatra vállal­kozott a mezőgazdasági főiskola csoportja, meglát­szott, hogy kevés volt az ide­jük a gyakorlásra. Ennek el­lenére a közreműködők és a főszereplő Szabolcs-Volán azt bizonyították: érdemes gon­dosabb felkészüléssel, na­gyobb lehetőséghez juttatni helyi amatőr művészeti együtteseinket. Fiatalok a munkáskórus örökében Ifjúmunkás dalosok bemutatója A Nyíregyházi Ifjúmunkás Énekkar, vezényel: Fehér Ottó né. (Paál L. felv.) Szombaton a megyei mű­velődési központ nagytermé­ben rendezett énekkari hang­versenyt a 110-es számú ipari szakmunkásképző intézet, az SZMT Móricz Zsigmond Mű­velődési Háza, a megyei mű­velődési központ és a megyei kórusszervezet. A megye- székhely zenei életében szá­mottevő koncertnek az adott különös jelentőséget, hogy a fellépő énekkarok a munkás­kórusok örökébe lépve foly­tatják a munkásmozgalmi­dalköltészet népszerűsítését. Szakmunkástanulókat, if­júmunkásokat hallott a kö­zönség: a Nyíregyházi Ifjú­munkás Énekkart, a 110-es szakmunkásképző intézet fiú­karát és citeraegyüttesét, s a műsorban vendégként fellé­pő nagyecsedi vegyeskart. A barokk és a klasszikus kórus­művek, a kórusmuzsika legis­mertebb kortárs alkotásai mellett felcsendültek azok a dallamok is, melyeknek tol­mácsolására leginkább a ha­sonló kategóriájú ifjúmunkás együttesek vállalkoznak, így például Karai kórusművei, vagy Dunajevszkij ismert da­la. A jól sikerült bemutatko­zás egyben előbemutatója is volt annak az áprilisi rendez­vénynek, melyen megyéi munkás- és ifjúmunkás kóru­sok találkoznak. Az első me­gyei fesztiválon tizenöt mun­kás- és ifjúmunkás kórus mű­sorát láthatja majd a 'közön­ség. Versmondó pedagógusok fóruma Az elmúlt években több al­kalommal megrendezett Vá­ci Mihály vers- és prózamon­dó verseny az idén új for­mában várta a résztvevőket Nyíregyházán. Az elnevezés is megváltozott: „Alföldi pe­dagógusok Váci Mihály vers- és prózamondó fóruma” lett a versenyből — s ez a ren­dezvény tartalmának átalaku­lását is tükrözi. A pedagógus­szakszervezet, a Népművelési Intézet támogatásával ren­dezte a fórumot a nyíregyhá­zi városi művelődési központ, amelyen negyvenöt pedagó­gus vett részt — az ország minden részéből. Budapest 25, nyolc megyét pedig húsz pedagógus képviselt — nem­csak az Alföldről! Március 18-án, szombaton délután ki-ki elmondta a ki­választott verset, prózát — zsűri előtt, de az nem rang­sorolt. Csupán meghallgat­ták a produkciókat a részt­vevők és a bírálók. Este mű­soros ismerkedési esten talál­koztak újra. Vasárnap déle­lőtt került sor a zsűri általá­nos értékelésére — mely tu­lajdonképpen a vers- és pró­zamondás szakmai vitaindí­tójának is felfogható volt. Ezt követően a pedagógusok há­rom csoportban — 1 egy- egy szakember vezetésé­vel — közösen értékelték az előző nap elhangzott verse­ket, sorra vették a hibákat, erényeket, a helyes kiejtés, a versértelmezés problémáit. A fórum befejező esemé­nyeként a zsűri minden résztvevőt oklevéllel jutal­mazott, és kilenc versmondó pedagógust kiemelkedő telje­sítményéért tárgyjutalomban is részesített Közülük öten meghívást kaptak a Radnóti Miklós országos vers- és pró­zamondó versenyre Győrbe. KÉPERNYŐ mr A televízió is minden év­ben műsorokkal emlékezik meg az 1848-as forradalom­ról és szabadságharcról, emlékeztetve a nézőt a ma­gyarság életében, történel­mében oly nagy jelentősé­gű, ma is tisztelettel emle­getett eseményeire, kiemel­kedő alakjaira, történelmi személyiségeire, névtelen hőseire. Most két este is rányithattunk ilyen össze­állításra, és egy tévéjáték­ra is. Az egyik ilyen műsor — az Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe című — a márciusi ifjak három év­tizeddel későbbi visszaem­lékezéseinek tükrében lát­tatta az 1848-as eseménye­ket (és egyben későbbi ön­magukat is). A másik ösz- szeállítás — Az ég ostroma — a forradalmi ifjúsági napok alcímet viselte, je­lezve, hogy köze van a má­hoz is, amennyiben az idei ünnepi eseményekről is hírt ad. Az ünnepelt című tévéjáték, melyet Illyés Gyula néhány éve bemuta­tott drámájából Hintsek György alkalmazott képer­nyőre és rendezett, bár ép­pen nem a forradalmi len­dületű népet állítja elénk, mégis a nép és a forrada­lom mellett tesz hitei. Pe­tőfit a reakció mesterkedé­sei buktatták meg Szabad- szálláson, pontosabban: késztették a választáson va­ló részvételtől való visz- szavonulásra. A félreveze­tett, a hazugságokkal Pető­fi ellen fordított, megfé­lemlített nép nem azt tet­te, amit szíve és érdekei szerint tehetett és tett vol­na, ha különféle reakciós nemesi praktikákkal a köl­tő ellen nem uszítják. Mindezt azonban — már­mint azt, hogy a Petőfi ple­bejus forradalmiságát so- kalló, sőt gyűlölő nemes urak rágalmai és mester­kedései tántorították el a nénet a költőtől — nem fo­galmazza meg képekben, nem részletezi a tévéjáték. Nyilván azért, hogy Petőfi­nek — a forradalmárnak — a népről való töprengé­seit, magatartását, vélemé­nyét, vitáit, sarkítottabban exponálhassa Illyés Gyula. Hogyan állja ki a forradal­már, a politikus a néphez való viszonyában a próbát, amikor magára hagyják éppen azok, akikért küz­dött és küzd, akik például frissen kapott választójogu­kat is köszönhetik a Petőfi által is képviselt eszmék győzelmének. Mit diktál ilyenkor a forradalmi er­kölcs, vagy mondjuk így: az igazi forradalmiság? Ezek­re a töprengésekre Illyés Gyula Petőfi módján adja meg a választ: a nép szent, a nép nem kárhoztatható; annál inkább azok, akik félrevezették. Az igazi for­radalmár nem tántorodik el a néptől. Nagy eszmei és erkölcsi szilárdság birtoká­ban képes csak erre bárki is. Petőfi rendelkezett ezzel a szilárd eszmeiséggel. Szacsvai László játékában érzékelhettük is ezt, azon­ban — talán a túlzásokat, a hamis pátoszt kerülni akar­va visszafogottabb yolt, majdhogynem határozatla­nabb, semmint ezt Petőfiről elképzelhetnénk. Hűvös­völgyi Ildikó Szendrei Jú­liája éppen ellenkezőleg: maga volt a határozottság, az éleslátás, a hevesség és a hangosság, kissé túlzottan is. Mindebből kevesebb — hihetőbbé tette volna Jú­liát. A recenzió elején emlí­tett két összeállítás és ez a tévéjáték a forradalom más-más vonásait hozta elénk, gz eseményeket kü­lönböző oldalakról közelí­tette meg. Kár. hogy a napjainkra is érvényes ta­nulságaival, azzal, hogy mit jelent ma. a szocializmus­ban 1848 eszméje, emléke, s mit jelent ma forradalmár­nak és hazafinak lenni — a tévéjáték áttételes jelzéseit kivéve — nem vetett szá­mot egy műsor sem. Seregi István A RADIO MELLETT lékezetesre, jól összefogott­Az 1964-ben elhunyt vi­lághírű magyar fizikus, Szi­lárd Leó születésének 80. évfordulójáról való meg­emlékezésként Hegedűs Géza hangképsorát hallhat­tuk szombaton Zoltán Pé­ter népszerű, Korunk hősei ifjúsági sorozatában. Ha ezek a kissé közhelyesen didaktikus hangképek — a szerző külön magyarázatai ellenére — nem is sűrűsöd­tek igazán drámaivá, az „atombomba atyja” a tudo­mány felelősségét hangsú­lyozó békeharcos magas­rendű erkölcsi, emberi pél­dájának felmutatása mégis sikerült. A, többi tudósport­ré (Einsteiné, Fermié. Bertrand Russelé és az el­lenpóluson Teller Edéé) felvillantásával ugyan­csak a tudomány nagyjai­nak az emberiség sorsáért vállalt felelősségét, illetve Teller esetében felelőtlen­ségét emelte ki a szerző. (Az atomenergia felszaba­dulása nemcsak a menny­ország, hanem a pokol ka­puit is megnyithatja az em­beriség előtt, mint Einstein mondotta.) Szilárd Leó éppen az em­beriség érdekében, a né­met fasiszták elrettentő megelőzésére segítette lét­rehozni tudóstársaival együtt az atombombát, ám szükségtelenül értelmetlen felhasználását elítélte. A Hirosima és Nagaszaki utá­ni döbbenetét, tiltakozását és kapcsolatkeresését a Russel kezdeményezte tu­dósi békeharccal szuggesz- tíven érzékeltették az első hangképek. Különösen em­ra sikerült a Russellel tör­tént találkozásának megje­lenítése és részvállalásának felidézése a tudósok 1958-as II. nemzetközi békekonfe­renciájának (Pugwash-kon- ferencia) munkájából. „A nevelésnek mindenekelőtt az emberi kapcsolatok minden formájának a meg­javítását, és a háború vagy az erőszak bármilyen fajta dicsőítésének megakadályo­zását kell céloznia...” — fogalmazta meg maga Szi­lárd Leó a konferenciának a világ tudósaihoz intézett kiáltványában. A hangképsor Szilárd és Teller elvi-eszmei összecsa­pásával zárult. A dráma le­hetősége leginkább ebben a részben csillant föl, csak­hogy az elmélyültebb gon­dolati kimunkálás, a kétfé­le tudósi magatartás (Tel­ler, a hidrogénbomba meg­alkotója, mint ismeretes, az USA hatalmi érdekeinek feltétel nélküli szolgálatába állt) árnyaltabb ábrázolá­sával a szerző adós maradt. Reméljük, egyszer megírja a drámát is, hiszen mint a Zoltán Péterrel folytatott érdekes bevezető és befeje­ző beszélgetéséből megtud­tuk, szívesen vállalkozha rá. A színészek többnyire jól igyekeztek egyéníteni a szükségképpen redukáltan ábrázolt világhírű figurái­kat. Áll ez elsősorban a címszereplő (Szilárd) Lu­kács Sándorra és a Russelt formáló Kőmíves Sándorra. Mrs. Been szerepében rend­kívül kifejező volt Béres Ilona is. Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents