Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-21 / 68. szám
2 kelet-magyakorszAo 1978. március 21. Kisiparosok M egyénkben a lakossági szolgáltatásokból jelentős részt vállalnak a kisiparosok. Munkájuk fontosságának elismerésével — az évek során megváltozott társadalmi megítélésük, helyük és szerepük. Nőtt közéleti tevékenységük is. Megyénk kisiparosai- például aktív résztvevői voltak a Szamos menti árvíznél folyó mentési munkálatoknak és az újjáépítésnek. Milliókra tehető az a társadalmi munka, amivel segítették megyénk településfejlesztését a XI. kongresszus, a Hazafias Népfront VI. Kongresszusa, valamint a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére tett munkavállalásaik során. Az utóbbi években több hathatós intézkedés, rendelet, kedvezmény született, amely munkájukat előmozdítja. Az új ipartörvény például tisztázta a kisiparosok jogait, kötelességeit. A múlt év januárjában életbe lépett jövedelemadó-rendelet jelentős kedvezményt nyújtott megyénkben is több száz kisiparosnak. Az új bérrendelet például lehetővé teszi a reális értékekkel való kalkulálást, a mesterek munkájának jobb elismerését. Az elmúlt években megyénkben is számtalan új szolgáltatási formát vezettek be, és a KIOSZ Szabolcs megyei titkársága jelenleg is azon munkálkodik, hogy ezek számát tovább növeljék és korszerűsítsék. A Kisiparosok Országos Szervezete az idén emlékezik meg megalakulásának 30 éves évfordulójáról. A Szabolcs megyei titkárság jubileumi bizottságot alakított, amely a napokban tartotta első ülését. Itt javaslatok hangzottak el a mintegy 10 hónapos jubileumi rendezvénysorozatra. Elhangzott többek között, hogy az ifjú szakmunkástanulókból alakuló ifjúsági bizottság vállaljon védnökséget a rendezvénysorozat eredményes lebonyolítása felett. Ebben az időszakban kiállítások, vetélkedők, és szolgáltatási fórumok rendezésére kerül majd sor megyénk városaiban, községeiben egyaránt. A 30 éves jubileumot megyénkben azonban nemcsak visszaemlékezésekkel akarják megünnepelni, hanem olyan vállalásokkal is, amelyek a kisiparosok szolgáltatásait panaszmentessé tehetik. Ezeket a lakosság a jubileum utáni hétköznapokon is tapasztalni, fogja. Soltész Ágnes Karamelles tej, joghurthab „Megújul" a Túró Rudi Citromos, karamelles és gyümölcsös ízesítéssel is készítenek a közkedvelt Túró Rudiból a jövő év első negyedévétől. A mátészalkai tejporgyár területén ekkorra készül el az új tej- és túróüzem, s itt naponta a jelenlegi mennyiségnek 3—4 szeresét, összesen 2—300 ezer darabot!!) gyártanak majd. Ez a mennyiség az egész országba eljut, mert csak megyénk tejipari vállalata készíti a Túró Rudit. Több új termékkel jelentkezik a jövő év elején a vállalat. Már folynak a laboratóriumi kísérletek a nyíregyházi gyárban a karamelles és kávés tej, valamint az 5 százalékos zsírdús joghurt előállítására. A választék bővítése érdekében Budapestről joghurthabot, Miskolcról habosított túrót szerez be a vállalat. Újdonság a Szabolcs-Volán műsorán Ugorjunk a táncba Nyíregyházi együttesek műsora a színházban Részlet a Szabolcs-Volán táncegyüttes műsorából. Ugorjunk a táncba — címmel szombaton este adott műsort a színházban a Szabolcs-Volán táncegyüttes, a Nyírség táncegyüttes, a mezőgazdasági főiskola tánccsoportja, valamint a tanárképzős fiatalok Brácsás népzenei együttese közreműködésével. A táncba „ugrás” valamennyi csoportnak a tőle várt színvonalon sikerült. ízléses válogatás, néhány szólista kiemelkedő teljesítménye, a mindvégig kulturált előadásmód — ez jellemezte a Szabolcs-Volán műsorát. Állandó műsorszámaik mellé felelevenítettek régebbi sikereket is — például a Kállai kettőst. Újdonság volt egy cigánytánc, amely azért is nagy feladat, mert mindössze négy táncos kamaraprodukciója. Nagy közönségsiker az ünnepi orosz tánc — szovjet koreográfus tanította be a csoportnak. Ezúttal a leánytáncok sikerültek a legszebben, legegységesebben. Külön kell szólnunk az utánpótlás csoportról, amelynek tagjai még általános iskolába járnak. Nyolcadikos fiúk mutattak be egy huszár verbunkot — s néhány „Ígéretet” is, akikre néhány év múlva a nagy együttes számíthat. A szövetkezeti fiatalok „Nyírség” táncegyüttese hangulatos és igen szép darabokat választott. Nagy feladatra vállalkozott a mezőgazdasági főiskola csoportja, meglátszott, hogy kevés volt az idejük a gyakorlásra. Ennek ellenére a közreműködők és a főszereplő Szabolcs-Volán azt bizonyították: érdemes gondosabb felkészüléssel, nagyobb lehetőséghez juttatni helyi amatőr művészeti együtteseinket. Fiatalok a munkáskórus örökében Ifjúmunkás dalosok bemutatója A Nyíregyházi Ifjúmunkás Énekkar, vezényel: Fehér Ottó né. (Paál L. felv.) Szombaton a megyei művelődési központ nagytermében rendezett énekkari hangversenyt a 110-es számú ipari szakmunkásképző intézet, az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Háza, a megyei művelődési központ és a megyei kórusszervezet. A megye- székhely zenei életében számottevő koncertnek az adott különös jelentőséget, hogy a fellépő énekkarok a munkáskórusok örökébe lépve folytatják a munkásmozgalmidalköltészet népszerűsítését. Szakmunkástanulókat, ifjúmunkásokat hallott a közönség: a Nyíregyházi Ifjúmunkás Énekkart, a 110-es szakmunkásképző intézet fiúkarát és citeraegyüttesét, s a műsorban vendégként fellépő nagyecsedi vegyeskart. A barokk és a klasszikus kórusművek, a kórusmuzsika legismertebb kortárs alkotásai mellett felcsendültek azok a dallamok is, melyeknek tolmácsolására leginkább a hasonló kategóriájú ifjúmunkás együttesek vállalkoznak, így például Karai kórusművei, vagy Dunajevszkij ismert dala. A jól sikerült bemutatkozás egyben előbemutatója is volt annak az áprilisi rendezvénynek, melyen megyéi munkás- és ifjúmunkás kórusok találkoznak. Az első megyei fesztiválon tizenöt munkás- és ifjúmunkás kórus műsorát láthatja majd a 'közönség. Versmondó pedagógusok fóruma Az elmúlt években több alkalommal megrendezett Váci Mihály vers- és prózamondó verseny az idén új formában várta a résztvevőket Nyíregyházán. Az elnevezés is megváltozott: „Alföldi pedagógusok Váci Mihály vers- és prózamondó fóruma” lett a versenyből — s ez a rendezvény tartalmának átalakulását is tükrözi. A pedagógusszakszervezet, a Népművelési Intézet támogatásával rendezte a fórumot a nyíregyházi városi művelődési központ, amelyen negyvenöt pedagógus vett részt — az ország minden részéből. Budapest 25, nyolc megyét pedig húsz pedagógus képviselt — nemcsak az Alföldről! Március 18-án, szombaton délután ki-ki elmondta a kiválasztott verset, prózát — zsűri előtt, de az nem rangsorolt. Csupán meghallgatták a produkciókat a résztvevők és a bírálók. Este műsoros ismerkedési esten találkoztak újra. Vasárnap délelőtt került sor a zsűri általános értékelésére — mely tulajdonképpen a vers- és prózamondás szakmai vitaindítójának is felfogható volt. Ezt követően a pedagógusok három csoportban — 1 egy- egy szakember vezetésével — közösen értékelték az előző nap elhangzott verseket, sorra vették a hibákat, erényeket, a helyes kiejtés, a versértelmezés problémáit. A fórum befejező eseményeként a zsűri minden résztvevőt oklevéllel jutalmazott, és kilenc versmondó pedagógust kiemelkedő teljesítményéért tárgyjutalomban is részesített Közülük öten meghívást kaptak a Radnóti Miklós országos vers- és prózamondó versenyre Győrbe. KÉPERNYŐ mr A televízió is minden évben műsorokkal emlékezik meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, emlékeztetve a nézőt a magyarság életében, történelmében oly nagy jelentőségű, ma is tisztelettel emlegetett eseményeire, kiemelkedő alakjaira, történelmi személyiségeire, névtelen hőseire. Most két este is rányithattunk ilyen összeállításra, és egy tévéjátékra is. Az egyik ilyen műsor — az Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe című — a márciusi ifjak három évtizeddel későbbi visszaemlékezéseinek tükrében láttatta az 1848-as eseményeket (és egyben későbbi önmagukat is). A másik ösz- szeállítás — Az ég ostroma — a forradalmi ifjúsági napok alcímet viselte, jelezve, hogy köze van a mához is, amennyiben az idei ünnepi eseményekről is hírt ad. Az ünnepelt című tévéjáték, melyet Illyés Gyula néhány éve bemutatott drámájából Hintsek György alkalmazott képernyőre és rendezett, bár éppen nem a forradalmi lendületű népet állítja elénk, mégis a nép és a forradalom mellett tesz hitei. Petőfit a reakció mesterkedései buktatták meg Szabad- szálláson, pontosabban: késztették a választáson való részvételtől való visz- szavonulásra. A félrevezetett, a hazugságokkal Petőfi ellen fordított, megfélemlített nép nem azt tette, amit szíve és érdekei szerint tehetett és tett volna, ha különféle reakciós nemesi praktikákkal a költő ellen nem uszítják. Mindezt azonban — mármint azt, hogy a Petőfi plebejus forradalmiságát so- kalló, sőt gyűlölő nemes urak rágalmai és mesterkedései tántorították el a nénet a költőtől — nem fogalmazza meg képekben, nem részletezi a tévéjáték. Nyilván azért, hogy Petőfinek — a forradalmárnak — a népről való töprengéseit, magatartását, véleményét, vitáit, sarkítottabban exponálhassa Illyés Gyula. Hogyan állja ki a forradalmár, a politikus a néphez való viszonyában a próbát, amikor magára hagyják éppen azok, akikért küzdött és küzd, akik például frissen kapott választójogukat is köszönhetik a Petőfi által is képviselt eszmék győzelmének. Mit diktál ilyenkor a forradalmi erkölcs, vagy mondjuk így: az igazi forradalmiság? Ezekre a töprengésekre Illyés Gyula Petőfi módján adja meg a választ: a nép szent, a nép nem kárhoztatható; annál inkább azok, akik félrevezették. Az igazi forradalmár nem tántorodik el a néptől. Nagy eszmei és erkölcsi szilárdság birtokában képes csak erre bárki is. Petőfi rendelkezett ezzel a szilárd eszmeiséggel. Szacsvai László játékában érzékelhettük is ezt, azonban — talán a túlzásokat, a hamis pátoszt kerülni akarva visszafogottabb yolt, majdhogynem határozatlanabb, semmint ezt Petőfiről elképzelhetnénk. Hűvösvölgyi Ildikó Szendrei Júliája éppen ellenkezőleg: maga volt a határozottság, az éleslátás, a hevesség és a hangosság, kissé túlzottan is. Mindebből kevesebb — hihetőbbé tette volna Júliát. A recenzió elején említett két összeállítás és ez a tévéjáték a forradalom más-más vonásait hozta elénk, gz eseményeket különböző oldalakról közelítette meg. Kár. hogy a napjainkra is érvényes tanulságaival, azzal, hogy mit jelent ma. a szocializmusban 1848 eszméje, emléke, s mit jelent ma forradalmárnak és hazafinak lenni — a tévéjáték áttételes jelzéseit kivéve — nem vetett számot egy műsor sem. Seregi István A RADIO MELLETT lékezetesre, jól összefogottAz 1964-ben elhunyt világhírű magyar fizikus, Szilárd Leó születésének 80. évfordulójáról való megemlékezésként Hegedűs Géza hangképsorát hallhattuk szombaton Zoltán Péter népszerű, Korunk hősei ifjúsági sorozatában. Ha ezek a kissé közhelyesen didaktikus hangképek — a szerző külön magyarázatai ellenére — nem is sűrűsödtek igazán drámaivá, az „atombomba atyja” a tudomány felelősségét hangsúlyozó békeharcos magasrendű erkölcsi, emberi példájának felmutatása mégis sikerült. A, többi tudósportré (Einsteiné, Fermié. Bertrand Russelé és az ellenpóluson Teller Edéé) felvillantásával ugyancsak a tudomány nagyjainak az emberiség sorsáért vállalt felelősségét, illetve Teller esetében felelőtlenségét emelte ki a szerző. (Az atomenergia felszabadulása nemcsak a mennyország, hanem a pokol kapuit is megnyithatja az emberiség előtt, mint Einstein mondotta.) Szilárd Leó éppen az emberiség érdekében, a német fasiszták elrettentő megelőzésére segítette létrehozni tudóstársaival együtt az atombombát, ám szükségtelenül értelmetlen felhasználását elítélte. A Hirosima és Nagaszaki utáni döbbenetét, tiltakozását és kapcsolatkeresését a Russel kezdeményezte tudósi békeharccal szuggesz- tíven érzékeltették az első hangképek. Különösen emra sikerült a Russellel történt találkozásának megjelenítése és részvállalásának felidézése a tudósok 1958-as II. nemzetközi békekonferenciájának (Pugwash-kon- ferencia) munkájából. „A nevelésnek mindenekelőtt az emberi kapcsolatok minden formájának a megjavítását, és a háború vagy az erőszak bármilyen fajta dicsőítésének megakadályozását kell céloznia...” — fogalmazta meg maga Szilárd Leó a konferenciának a világ tudósaihoz intézett kiáltványában. A hangképsor Szilárd és Teller elvi-eszmei összecsapásával zárult. A dráma lehetősége leginkább ebben a részben csillant föl, csakhogy az elmélyültebb gondolati kimunkálás, a kétféle tudósi magatartás (Teller, a hidrogénbomba megalkotója, mint ismeretes, az USA hatalmi érdekeinek feltétel nélküli szolgálatába állt) árnyaltabb ábrázolásával a szerző adós maradt. Reméljük, egyszer megírja a drámát is, hiszen mint a Zoltán Péterrel folytatott érdekes bevezető és befejező beszélgetéséből megtudtuk, szívesen vállalkozha rá. A színészek többnyire jól igyekeztek egyéníteni a szükségképpen redukáltan ábrázolt világhírű figuráikat. Áll ez elsősorban a címszereplő (Szilárd) Lukács Sándorra és a Russelt formáló Kőmíves Sándorra. Mrs. Been szerepében rendkívül kifejező volt Béres Ilona is. Merkovszky Pál
