Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

1978. március 18. KELET-MAGYARORSZÁG 11 Iskola % Pedagoguß “X- Szülő "X- Gyerek -X- Iskola "X- Pedagógus "X- Szülő "X- Gyerek "X- Iskola "X- Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA fl magányos gyerek Minden iskolában és minden osztályban található olyan gyerek, akire azt mondhatjuk: magányos. Szomo­rúan látja a pedagógus, ha valamelyik tanuló nem tud beilleszkedni társai közé, magára marad, elzárkózik. Nem játszik együtt osztálytársaival, félénken — és talán vágya­kozva — húzódik meg tőlük távol. Legtöbbször azonban nem a gyerekben van a hiba — ezt bátran állíthatjuk. Többnyire — mint ezt nevelői tapasztalataim igazolják — otthon keresendő a baj gyökere. A szülők indokolatla­nul féltik gyereküket a „rossz barátoktól”, a „hozzá nem illő” gyerekektől. Ebben talán van egy jó adag — önma­gunk előtt sem bevallott — féltékenység egy másik gye­rek „érvényesülésétől”, a megosztott szeretettől, ami gye­rekünktől esetleg eltávolítaná őket. Mindezekkel azonban saját fiuknak (elsősorban fiúkra érvényes mindez) tesz­nek rosszat: megfosztják a gyereket a barátság tiszta örö­meitől. A barátkozást mindenképp támogatnia kell a szü­lőnek, hiszen a magányos gyerek — még ha néha nem is meri bevallani — társakra vágyik. 'többször feltettem a kérdést az iskolában a tanítvá­nyaimnak: ki a barátod? És sorolják is — megindokolva. Megmagyarázzák érzelmeiket, hogy miért éppen azt a ba­rátot választották: „mert a legjobb játékos, sose veszek­szik, nem beszél csúnyán, jó tanuló...” Ám amikor azt kérdeztem: az iskolán, napközin kívül szaktak-e találkoz­ni, együtt játszani, akkor meghökkentően kevés igen szü­letett — az egyik osztályban 25 gyerek közül kettő vála­szolt igenlően! A többiek: „Anyunak sokszor mondtam, hadd jöjjön el hozzánk Jóska meg Pisti, de nem engedi. Azt mondja, hogy rosszak, és mindent összepiszkolnak. Meg hogy elég baja van énvelem, mit ügyeljen még más gyerekére is ...” A válaszok széles skálán mozognak, de sajnos, mindnek egy a lényege: a szülők nem engedik ba­rátkozni gyerekeiket... Ezt igen nagy hibának tartom, hi­szen a szülőknek érteniük kellene: mindent nem tudnak megadni gyermekeiknek. Főleg nem a korban hozzáillő jó barátot. Azt a gyereknek magának kell kiválasztania. Zsenyuk Erzsébet Iskolás lesz a gyermekünk Megtörtént hát a beiratás az általános iskolába. Hinni is nehéz a szülőknek: elszaladt a hat esztendő, iskolás lesz a gyerekük. A papa, az anyuka arcán az izgalom mellett ott van az elmúlt évek sok-sok gondja-baja: a gyermek­sírástól hangos éjszakák, az el-elfogyó türelem szülte vi­ták, a bölcsődébe-óvodába cipelés. De ott vannak a hat év ajándékai is: az újszülött jelentkezése, első mosolyának öröme, a formálódó szavak zenéje, a gyerek pislákoló ér­telmének fényesedése... Lemérhetetlen, hogy a gyerek izgalma nagyobb-e vagy a szülőké az iskolába íratáskor, az első tanévet várva. Si- került-e a kicsit felkészíteni, megfelelő útravalóval ellát­ni? Hogyan indul az önállósulás, az emberré válás kapta­tóján a gyermek? Az iskolába készülő gyerekek otthoni felkészítéséhez kíván segítséget nyújtani a Gondolat Kiadónál másodszor is megjelent könyv: „Iskolás lesz a gyermekünk.” A köte­tet elsősorban azoknak a szülőknek ajánlhatjuk, akinek gyermeke négyéves elmúlt, s nem került az óvodába. A szerzők — kiváló pszichológusok, orvosok — nem az is­kolára előkészítő foglalkozásokat kívánják munkájukkal helyettesíteni, hanem a szülői ház, családi kör melegében fogamzott neveléshez, felkészítéshez adnak útmutatót. Szó esik a könyvben az iskolaérettség fogalmáról, a harmonikus családi légkör fontosságáról, a helyes napi­rendről, táplálkozásról. Pszichológiai és pedagógiai mód­szereket ismerhet meg az olvasó, mint lehetőségeket, me­lyek a családi nevelés keretében rendelkezésre állnak. A szülő és az iskola közös érdeke, hogy „minél kevesebb nehézséggel illeszkedjék be a gyermek az iskolai munkába, és megfelelően felkészült legyen a tanulásra”. A kötet hetvenhét játékos, szórakoztató feladatlapot is tartalmaz — többek között a megfigyelőképesség, a "téri észlelés, az időbeli tájékozódás, látási, hallási emlékezet, a beszédkészség fejlesztését szolgálják ezek. Bodnár István Fogat mosó gyerekek a nyírmadai óvodában. (Cs. Cs.) Mese a Mcsíltöi€>k A fájós lábú Bodri Megsántult a Bodri lába, nem mehetett iskolába. Nem bicegett fűhöz-fához, elván- szorgott a macskához. — Cirmos mama, segíts raj­tam, meglásd, hálás leszek majdan: fogok kövér egere­ket, nem ígérek egyebeket. De a macska feját rázta s a szavait sem cifrázta: — Jól ismerlek én már té­ged, ne várj tőlem segítsé­get. Te vagy az a híres le­gény, aki morog, ugat felém, aki hajszol a kert alatt, pe­dig sosem bántottalak. Hallgatni ezt nem volt kedve, s Bodri elment res­telkedve, egyenest a patak­szélre, ott gágogott libanéne. — Fáj a lábam, kedves né- ne, orvosság vagy tanács ké­ne, hisz barátod voltam ne­ked, tudod, mindig tisztelte­lek. Lépett a lúd egy néhányat, s azt felelte a kutyának: — Rossz helyen jársz, Bodri nálam, nékem is fáj a bal lábam, te haraptál abba bele, meg is látszik még a helye. Tamkó Sirató Károly: Szélkiáltó Hol a sziklaszél kiálló oda szállt és ott kiállt a tarka tollú szélkiáltó! Bekiált éjbe-télbe a hidegnek végre vége! Kék napsütés rügyet fakaszt! Kikiáltom A SZÉP TAVASZT! Ej, de kínos — szedte-ved- te — Bodri, ezt már elfeled­te! Nem is várta be a végét, otthagyta hát libanénét. Elbi­cegett sántikálva, az udvarig meg sem állva. Odaért a szemétdombra, s lám a kakas máris mondja: — Mi a bajod, Bodri koma? Tán nem ízlett a lakoma? Ha­nem mindjárt fordulj egyet, ha tyúshúsra kaptál kedvet! Ámde látom, baj van nálad, emelgeted egyik lábad, s a képed is csupa bánat, még tán bizony, megsajnállak. Nagyon fájt a Bodri lába, s nem volt kedve a tréfára. Emelgette beteg lábát és a csirkék megsajnálták. A ka­kas meg nézte, nézte, hát egy tüskét vett rajt’ észre. S ha már látta, ott nem hagyta, a csőrével lám, kikapta. Nyüszített is erre Bodri, ámbár kár volt már morog­ni, mert a fájós, beteg lába meg is gyógyult egy csapás­ra. Hálálkodva köszöngette, aztán útját tovább vette, s szaporán járt a négy lába, sietett az iskolába. Ám azóta sosem bántott macskát, libát, s más jószá­got. Úgy gondolta, hogy: el­végre, rászorulhat segítségre. Lúdgágogás, macskaének, ezzel vége a mesének. Zsombok Zoltán Munka és kiállítás A Tiszatelekhez tartozó Kétérköz általános iskolájá­nak napközisei március 22- én Ibrányba látogatnak. A Móricz Zsigmond Gimnázi­um rajztermében munkafog­lalkozással egybekötött kiál­lítást rendeznek — melynek pályaválasztási tanácsadás is a célja. A kétérközi napközi­ben a gyerekek igen szívesen dolgozgatnak — szebbnél szebb kis tárgyakat készítenek rendszeresen. Anyagot is kap­tak a Rakamazi Cipőipari Szövetkezettől — s a bőr az­óta kedvencükké vált. Szoborkolosszusok A világon sökfelé találha­tók hatalmas méretű szob­rok, melyek meghökkentik és csodálkozásra késztetik a né­zőiket. 1860-ban állították föl a franciaországi Le Puy-en- Velay városban egy sziklán azt a 16 méter magasságú szobrot, melyet a Szevaszto- polban zsákmányolt orosz ágyuk anyagából öntöttek. Ez a hatalmas szobor azon­ban eltörpül a ma legismer­tebb óriás szobor, a New York-i kikötő előtt álló Sza­badság-szobor, mellett. Anglia észak-amerikai gyarmatai 1776. július 4-én írták alá függetlenségi nyi­latkozatukat, s ezt a napot tekintik az Amerikai Egye­sült Államok születésnapjá­nak. A századik évforduló alkalmából nagyszabású ün­nepségekre került sor — en­nek tiszteletére a francia kor­mány felajánlotta az USA- nak a Szabadság-szobrot. Megmintázásával egy Bart­holdi nevű szobrászt bíztak meg — a hozzá szükséges vá­zat az Eiffel-cég készítette. A szobor 46 méter magasságú, s egy 34 méteres talapzaton áll. Fáklyájának tányérján tizenkét ember férne el, s az öntéshez 25 tonna bronzot használtak föl. A világ talán legnagyobb szobrát 1881-ben találták Burmában. Egy fekvő Budd­ha rejtőzött a bozótban: 82 méter hosszú, és vállmagas­sága 21 méter! Feltehetőleg a 15. században készítették a kolosszust. Hegyei versengés A megyei döntőhöz érke­zett a tudományos-technikai úttörőszemle. A járásokban lezajlottak a versengések a társadalomkutató és más szakterületű csapatok között — az első, második helyezet­tek kerülhettek . a megyei döntőbe, amelyet március 21- én rendeznek Nyíregyházán. Az itt legjobbnak bizonyult pajtások áprilisban részt ve­hetnek az országos verse­nyen. Természetvédő úttörők Uj, országos érdeklődésre számot tartó kezdeményezés színhelye lesz áprilisban, a tavaszi szünidő idején Tisza- vasvári. A megyei úttörőel­nökség az ország különböző részeiből meghívta a termé­szetvédő úttörők képviselőit — három napon át lesznek együtt a pajtások. Ez alatt az idő alatt nem fog­nak unatkozni — vetélkedők, gyakorlati munka, szakpró- bázás teszi változássá prog­ramjukat. Közben természe­tesen kicserélik tapasztala­taikat a természet védelme­zőinek felcsapott pajtások. TÖRD A FEJED! 1. Megfejtendő. 6. GO. 7. Római 1, 499. 8. Tetejére. 9. Magasztal. 11. Egymást köve­tő betűk az abc-ben. 12. Lett betűi keverve. 14. Fundamen­tum. 16. .. .-monda (lári-fá- ri). 18. Néma léte! 20. Tő­számnév. 21. Hangtalan nóta! 22. Rajztinta. 24. Lángoló. 25. Nyári mezőgazdasági munkát végez. 27. Csavar. 28. E pil­lanatban. 29. Ez évi. Függőleges: 1. Létezett. 2. Téli sport. 3. Az idén Kubában kerül meg­rendezésre. 4. Ajándékoz, ré­gies, költői kifejezéssel. 5. Füzet. 6. Akadályoztam. 10. Római 500, 950. 11. Megka­vart jel! 13. Azonos betűk. 14. Nagy magyar költő. 15. Meg­fejtendő. 17. NGD. 19. Elvi­selő, szenvedő. 21. Egon betűi keverve. 23. Skandináv légi- társaság, de madár is. 24. Dér betűi keverve. 26. Azonos mássalhangzók. 27. Szilícium vegyjele. NYEKRASZOV — GOGOL — TOLSZTOJ — CSEHOV. Könyvjutalom: Vincze Ju­dit Dögé, Mezőhegyesi Mária Csenger, Bába László En- | csencs, Szumutku Béla Tor- j nyospálca, Mészáros Rudolf Záhony, Tóth Ágnes és Pa- - licz Hajnalka Nyíregyháza. Megfejtendő: Az 1848. március 15-i bu dapesti események két ma radandó emlékű szereplőj (vízsz. 1., függ. 16.). Múlt heti megfejtés: -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents