Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-17 / 65. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. március 17. Vámos Pisti születésnapja Ülünk egymással szemben két tüskén. Vámos Pisti és én. Kis barátom tízesztendős, a napokban volt a születés­napja.' Tanyai srác, úgy mondják, huncut. Ahogy a szemét nézem, nem is kétel­kedek. Érdeklődök, nem is titkolt kíváncsisággal a szü­letésnap felől. Mert ugye sok minden kiderül abból, hogy ki miképpen ünnepli ezt az alkalmat. — Az úgy volt, hogy tizen­egy kis pajtásomat meghív­tam. így beszéltük meg édes­anyámmal. Ö sütött egy tor­tát. Fehér volt a teteje. Krém is került bele. És aztán gyer­tya is égett rajta, tíz darab. — És mikor kezdődött az ünnepség? — Szombaton délután ket­tőre jöttek. Ajándékot is hoz­tak. Négyen könyvet is vet­tek nekem. És édességet. A könyvek nagyon szépek, kü­lönösen a Rumzeis és a Csi­bészke tetszik, meg a 77 ma­gyar népmese és a Nagymo­sás. Amikor megjöttek, éne­keltünk, az Ég a gyertya ég címűt és ettünk, játszottunk libajátékot', és ittunk málnát meg kólát. Figyelem Vámos Pisti ar­cát. amíg beszél. Kitüzesedik. Szeme közben elkalandozik a töltés felé. Arrébb a füzes, meg a Tisza, az ő igazi ját­szótere. Talán most is a leg­szívesebben kifutna oda a társaival. Hiszen már jó az idő. s ha éppen nincsen is­kola, úgyis ott tanyáznak. Oda hajtják a libákat, a já­tékból valóság lesz, néha őket kergeti meg a gunár, máskor meg ők egymást. De nem ha­gyom tovább révedezni Pis­tát. hisz’ ez a könyvajándé­kozás érdekelni kezd. — így jött ez szokásba ná­lunk. Tanító néni kezdte, az­tán most úgy van. ha vala­kinek születésnapja van. an­nak könyvet veszünk. Itt a tanyán nem kapni, így aztán amikor nékem kellett. Édes­anyámat kértem meg, hogy amikor megy Várdába, ve­gyen. A többiek is így tesz­nek. Jó sok könyvem van már. Húsznál is több. Nincs is a családban másnak, csak nekem. Édesanyám is bele­belenéz, amikor megkapom, de neki nincs ideje. Édes­apámnak se, ő a tsz-be jár. De örülnek annak, ha olva­sok. — És milyen jegyed van olvasásból? — Mikor milyen. Ügy hár­mas meg négyes. — És nem szégyelled, hogy szeretsz olvasni, s csak ilyen jegyeid vannak? — Hát szégyellem. Látszik, hogy ezen elgon­dolkodik. Valóban, hogyan is lehet ez? Persze lehet, titkát fejtse meg a tanítója. Egy azonban öröm, hogy Pisti a család olvasó tagja, aki rá­adásul gyűjtögeti is a köny­veket. Közben, hitemre mon­dom, Pisti agya is nyilado­zik. ami a következőkből de­rül ki. — Ha felnövök, akkor tűz­oltó leszek. Persze nem biz­tos, gondoltam arra, hogy matróz vagy pilóta is lehet­nék. Sok minden szeretnék lenni, még gondolkodom. Tu­dom, hogy ehhez tanulni kell. és szeretek is iskolába járni. Jó nagy az udvar is, nem vagyunk sokan, jókat lehet játszani. Meg moziba is visz a tanító néni. most a Vértestvéreket nézzük majd meg. Gondolom, Pisti azóta már újra pályát választott, s le­het, most indián akar lenni. Miért is ne, így a természe­tes, kutasson, keressen, válo­gasson kedvére. Meg aztán úgy van azzal a kis tanyai nebuló is, hogy mindig az szeretne lenni, amit olvas. Feltéve, ha olvas. Pisti így tesz. Biztos, negyegyszer ri­asztja meg édesanyját újabb és újabb ötleteivel, de meg­szerzi azt az örömet is, hogy látják: csak viszi valamire a fiuk. — Tetszik tudni, mostaná- ba’ is lesznek még születés­napok. Mondtam is édes­anyámnak, vegyen könyvet, hadd vigyek én is a társaim­nak. Igaz, a könyvtárból is szoktunk haza vinni, de jobb az, ha otthon is van. Persze nehéz vigyázni rá, rakosga­tom is, ne legyen rajta folt, de szeretem a könyvet. Kit dicsérgessek? Vinczé- nét, a tanítónőt? Vámos Pis­tit? A szülőket, akik ha nem is olvasók, de megértették, hogy miről van szó? Talán mindet. Pisti már fészkelő- dik. Menne játszani, látható, nem szokott az ilyesféle in­terjúkhoz. A többiek is inte­getnek a hátam mögül, hív­ják. mutogatják az ugróköte­let. a többi játékot. (bürget) Készülnek a nyári cipők Készülnek a divatos nyári cipők a Minőségi Cipőgyár nyírbátori üzemében. Ké­pünkön: Sólyom Edit a ci­pőalj futószalag egyik leg­fiatalabb dolgozója munka közben. (Cs. Cs. felv.) Ügyeskedő pénzváltók A vesztegetéssel párosuló devizaügy, amelyet egy oszt­rák állampolgár mozgatott, sok tekintetben figyelmezte­tő. Az elkövetés újszerű és mégis egyszerű módja azt mutatja, hogy amiről megfe­ledkeztek az illetékesek (mármint azok, akiknek ‘ a pénzváltókat kellett volna el­lenőrizniük!), az nem kerülte el az osztrák és magyar bűn­társainak figyelmét. Egy nyár elég volt számukra ah­hoz, hogy sok millió forintos ügyletet bonyolítsanak le, s ha a Somogy megyei rendőr­főkapitányság a megyei^ vám- és pénzügyőrséggel karöltve nem lép közbe — a népgaz­daságot még jelentősebb kár érte volna. Kliss István Ferenc, az IBUSZ pénzbeváltójaként a balatonfüredi Marina-szálló- ban ismerkedet meg ezerki- lencszázhetvenötben egy oszt­rákkal, aki meglepő aján­latot tett. Ha Kliss hajlandó tőle a külföldön „bagóért" felvásárolt, szocialista valutá­kat pénzváltói tiszte lévén beváltani, szívesen osztozna vele a hasznon. A pénzváltó kapott az alkalmon, s az oszt­ráktól átvett (1000) rubelt és (15 000) leit fiktiv valutabe­váltási tanúsítványok kiállí­tása révén legalizálta az IBUSZ felé. Ez volt a kezdet, s mivel Kliss 1976-ban a ba- latonszemesi Vadvirág kem­pingben folytatta pénzvál­tói tevékenységét, az osztrák és a vele társult másik kül­földi révén „ömlött” a rubel és az NDK-beli márka a Kliss által kezelt kasszába. De éppen ezért kellett újítania: olyan pénzbeváltókat talál­nia, akik csakúgy mint ő, haj­landók . voltak pénzváltói munkakörükből folyó köteles­ségük ismételt megszegésére. Elsőnek vadvirágbeli pénz­váltó társát vonta be az üz­letbe, akinek 1976 augusztus derekáig körülbelül 30 ezer leit és 4000 rubelt adott át a hivatalos árfolyam alatt be­váltásra. s vele kettesben megközelítőleg I millió forint értékű rubelt és márkát vál­tottak be és könyveltek fik­tíven el. Mivel azonban ők ketten is kevésnek bizonyul­tak ahhoz, hogy a leleplező­dés veszélye nélkül folytat­hassák űzelmeiket, Kliss se­gítőtárs után nézett és ta­lált a zamárdi autós kem­pingben dolgozó hölgyismerő­se révén, aki ott pénzváltó­ként dolgozott. Neki azzal a kikötéssel adott át a hozzá befolyt valutákból. hogy a különbözet bizonyos százalé­kát zsebre vághatja. Ez a pénzbeváltó újabb társat ke­resett, s mivel a kolléganője is szerette a könnyen jött pénzt, nem kellett messzire mennie. Vele együtt alig két hónap leforgása alatt 15 000 rubelt, 300 000 leit és 20 000 NDK-beli márkát vett át és váltott be. Korszerű közvilágítással látták el Nyíregyházán az Ószőlö utcát. OLVASÓNK KÉRDEZTE A hitelátvállalásról ERDÉSZ. MÓKUS, GYÉMÁNT... Uj utcák Sóstófürdőn K. T. nyíregyházi olvasónk OTP-lakást kíván megvenni. Ügy hallotta azonban, hogy nagy összegű előtörlesztést kell fizetnie az OTP-nek is, a tulajdonosnak fizetett ösz- szegen felül. Valójában mi­lyen szabályok érvényesek az előtörlesztésre? — kérdezte. A tartozásátvállalások el­bírálásának alapelveiről az OTP megyei igazgatóságától a következő választ kaptuk: Az indokolt lakásigények kielégítését, a családok szük­ségleteinek megfelelő elhe­lyezését segíti — az új laká­sok építése, vásárlása mellett — a meglévő lakások cseré­je. eladása, illetve vétele is. A hosszú lejáratú hitelek jö­vőbeni tartozásátvállalásai elbírálásánál mindezt foko­zottan veszik figyelembe. Hosszú lejáratú kölcsöntar­tozást olyan személy vállal­hat át. aki a kölcsön igény- bevételére saját személyében is jogosult és más hosszú lejáratú kölcsöntartozása nincs: az ingatlanszerzés jo­gos lakásszükségletet elégít ki. és nem ütközik a 21 1974. (VII. 1.) ÉVM—PM sz. együt­tes rendeletnek a kölcsönnel támogatható lakás nagyságá­ra (szobaszám. alapterület) vonatkozó előírásaival: nem esik a személyi telek- és la­kástulajdon mértékéről szóló rendelet korlátozása alá. il­letőleg e korlátozás alól fel­mentést kapott. Az átvállaló a kölcsön ösz- szege tekintetében nem ke­Ötödjére társult hozzájuk a szántódrévi IBUSZ-iroda pénzváltója, aki több mint 1 millió forint értékű rubelt, leit és márkát vett át Kliss- től! így érkezett el augusz­tus 2‘2-e. amikor nyomozó­tisztek és pénzügyőrök jelen­tek meg a Vadvirág kemping­ben és 65 000 leit. 5760 rubelt és 18 000 NDK-beli márkát foglaltak le tőle —. amelyek bűncselekmény útján kerül­tek birtokába. Öt követte a fogdába a pénzváltók közül még há­rom és a nagy kombi nátor: az üzletindító osztrák. A főkapitányság vizsgálati osztályán sikerült visszaper­getni az eseményeket, s köz­ben azt is bizonyítani, hogy a pénzváltók Klisstól függet­lenül is ügyeskedtek, a ma­guk hasznára. E nagyszabású bűnügy pénzügyi „mérleg" meglehe­tősen súlyos, hiszen Kliss 5 millió 791 490 forint értékű szocialista országbeli valutát vett át az osztrákoktól, s ezt tetézte még a többiek tranz­akciója, ami szintén jelentős összeget tesz ki. M. K. rülhet kedvezőbb helyzetbe, mint elődje, tehát legfeljebb az eredeti kölcsönadós ré­szére nyújtott hitel vállalha­tó át. A kölcsön lejárata is az eredeti adós részére meg­állapított visszafizetési idő­tartamig terjedhet. A havi részlet összege viszont nem lehet kevesebb, mint a min­denkori legmagasabb lakbér­nek megfelelő összeg (6.60 Ft 'm'j, ezért -a régebbi építé­sű lakások esetében — ahol a havi törlesztörészlet ala­csony — a törlesztés összegét fel kell emelni. Valamennyiünk jó ismerő­sei a ..hivatásos aggódók", akik örökös félelemben, stresszben élnek. Az ilyen emberek a szó legszorosabb értelmében véve félnek min­dentől — a szívrohamtól, a repülőgépen való utazástól, elemi csapásoktól („Már egy hete esik. biztosan árvíz lesz!") Némelvek közülük sokkal kisebb dolgok miatt aggód­nak: a közelgő nátha miatt, vagy azért, hogy nem lesz elég a pénz elsejéig, esetleg pusztán amiatt, hogy a hét végén rendet kell csinálni a szekrényben . . Mind a komolyabb, mind a bagatell dolgok felett ag­godalmaskodók igen helyesen tennék, ha szakítanának ez­zel a rossz szokással. Hogy miért? A pszichológus véle­ménye szerint ugyanis az aggodalom senkinek sem hoz semmiféle eredményt, hasz­not Maga a bánkódás. aggó­dás. az effajta stressz még. soha meg nem változtatott semmit. Ha az aggodalomtól — mint a rossz szokások egyikétől — szeretnénk megszabadul­ni, meg kell ismerkednünk annak teljes mechanizmu­sával. Mit mond tehát erről a pszichológus? — Ha előre aggódunk va­lami olyasmi miatt, ami fe­lett amúgy sincs befolyásunk, nem marad erőnk, energiánk megküzdeni azzal, ami eset­leg reálisan fenyeget ben­nünket. — Olykor könnyedén az ag­gódás mögé bujunk, és ké­nyelmesen azt valljuk, hogy jelen nehéz helyzetünkben luxus lenne valamiféle nehe­zebb döntést meghozni. „Túl­ságosan aggódom más dolgok miatt, semhogy most erre gondoljak” — ismételgetjük magunkban. — Azok. akik látványosan aggódnak másokért, kialakít­hatják környezetükben az ön­zetlen ember benyomását ön­magukról. Az aggodalom bi­zonyíthatja például, hogy jó Nyíregyháza-Sóstófürdőn, a Berenát utcától északra, az Állomás utcából jobbra nyíló, a Fürdő utcával párhuzamo­san haladó, a Venyige utcá­ba torkolló, 14-es jelű utcát Erdész, az Erdész utcából balra nyíló, első, 16-os jelű utcát Páva köznek, az Erdész utcából balra nyíló, második, 15-ös jelű utcát Mókus köz­nek, az Erdőalja utcából jobbra nyíló, első, 24-es jelű utcát Gyémánt köznek, az Erdőalja utcából jobbra nyíló második, 23-as jelű utcát Opál köznek nevezte el a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. szülők vagy jó házastársak vagyunk. Az ilyenfajta tulaj­donsággal való kérkedés, tüntetés felmentheti az em­bert a valódi döntési kötele­zettsége, aktív gondoskodá­sa alól. — Az örökös aggódás fe­kélybetegséghez. idegfájdal­makhoz és egy sor egyéb kel­lemetlen tünethez vezethet. Ez önmagában nem kedvező dolog, mégis általános saj- nálkodást kelt környezetünk­ben és az együttérzés" önma­gunkon való sajnálko­zásba. szerencsétlenségün­kön való aggódásba csap át. És bizony' igen sok em­ber ezt már felettébb kedveli. Ezek után — ha megértet­tük az aggódás mechanizmu­sát — hozzáláthatunk ugyan­csak a pszichológus tanácsai alapján a gyógyításához: A meddő aggodalom leg­jobb gyógyszere az aktív cse­lekvés. A legjobb elé menni a stressznek. Nem nekünk kell eltűnnünk az aggódás elöl. hanem frontálisan rá kell támadnunk. — Igyekezni kell állandóan tudatosítani önmagunk előtt, hogy az örökös aggódás sem­miféle konkrét eredményt, megoldást nem hoz. Ha még­is azon kapja magát valaki, hogy aggódik, tegye fel ma­gának azonnal a kérdést: „Vajon attól, hogy ennyire aggódom, valójában megvál­tozik a helyzet?” — Törekedni kell rá, hogy az úgynevezett „aggodalmas időszakokat" mind jobban rö­vidítsük. Akarattal ilyen lelki jelenségeinket is befolyásol­hatjuk. Még a gyakorlásra is tud tanácsot adni a pszicho­lógia: ha például észrevesz­szük, hogy valami gyötörni kezd bennünket, vegyünk ke­zünkbe órát és szabjuk meg, hogy ma mindössze 5 percünk van aggodalomra. Legköze­lebb csak 4 percet szánjunk rá, és csökkentsük mind ki­sebbre ezeket az időket... A Przekrojból i ordította: Szilágyi Ilona PSZICHOLÓGUS az aggódásról

Next

/
Thumbnails
Contents