Kelet-Magyarország, 1978. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

1978. március 16. KELET-M AGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S K0TAIÁS0K Csőtisztítás műanyag gömbbel Különböző folyékony haj­tóanyagok szállíthatók egyet­len csővezetéken azzal az egyszerű új eljárással, ame­lyet szovjet kutatók kísérle­teztek ki. Az egyes folyadé­kokat három erős falu, víz­zel vagy fagyálló folyadék­kal töltött gumigömbbel vá­lasztják el egymástól a cső­vezetékben. A gömbök szo­rosan a csőfalhoz illeszked­nek haladás közben és töké­letesen elszigetelik egymástól a különböző folyadékokat. Haladás közben a gömbök le­tisztítják a paraffin és ásvá­nyi sólerakódásokat is a cső­falról. Ezzel az egyszerű mód­szerrel 50 százalékkal növel­hetik a csővezeték kapacitá­sát. Az elválasztó gömbökkel olaj, nágy oktánszámú üzem­anyag, dízelolaj, paraffin és más kőolajtermékek szállít­hatók nagy távolságra a cső­vezetékben. Amint említettük, a gumi­gömbök útközben le is tisz­títják a csőtávvezeték belső falát. Ugyanezt a feladatot angol kutatók egy félkemény poliuretán gömbnek a csőben való útjára bocsátásával old­ják meg a földgáz-távvezeté­kek tisztítása esetén. Persze ez azért nem olyan egyszerű dolog, hiszen külön tisztító­állomásokat kell beiktatni a csőtávvezetékbe, ahol a jóko­ra gömböket behelyezik vagy kiemelik. Mindkét esetben egy csapóajtó rendszerű meg­oldást ves»»ek igénybe: a sarokpántokon kétfelé szét­nyíló csodarabok közül — a képen látható módon — da­ruval emelik ki a tisztító­gömböt. Alig hihető, de tény, hogy az 1620 milliméter név­leges átmérőjű cső tisztításá­hoz használt műanyag gömb több mint 1,5 méter átmérő­jű és a súlya közel van a 2 tonnához. A tisztitóállomáso- kon emelik ki azt a tekinté­lyes mennyiségű szennyező­anyagot is, amit a gömb a csőben való előrehaladása során maga előtt tolva ösz- szegyűjt. Hajó születik A Szovjetunió megrendelésére készülő halászhajó az NDK- beli wismari üzemben. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Földünk lakosságának min­dennapi élelmezésében rend­kívül nagy szerepe van a ten­geri halnak. A statisztikai adatok szerint az elmúlt év­tizedben évente 55—60 mil­lió tonna halat fogtak a ha­lászok a különböző tengerek­ben, óceánokban. A tengeri halak zsákmá­nyolásában a világ első he­lyén Peru áll, megelőzvén olyan halászati nagyhatalma­kat, mint Japán, a Szoviet- unió, Kína, az Egyesült Ál­lamok stb. A Szovjetunió egyébként hatalmas összege­ket költ halászflottájának fejlesztésére, ezen belül el­sősorban a legkorszerűbb ha­lászhajók és halfeldolgozó hajók előállítására. A wismari Mathias—The­sen hajógyár nemcsak az NDK-nak, hanem az egész szocialista tábornak is egyik fontos üzeme. Főként halász­hajók építésére specializáló­dott, s e tevékenységét igen magas színvonalon végzi. Legfőbb megrendelője a Szovjetunió; 1971 óta közel 250 kisebb-nagyobb halász­hajót exportált a gyár a Szovjetunióba, mintegy 900 ezer tonna űrtartalommal. Az NDK hajóipara egyébként dinamikusan fejlődik: 1971 és 1975 között 309 ezer ton­náról 373 ezer tonnára nö­velték a hajóépítő kapacitá­sukat. Ma már szép szám­ban gyártanak olyan hajótí­pusokat is, amelyeken a ha­lászat mellett a feldolgozás munkáját is elvégzik. A ki­fogott halászzsákmányból rö­vid időn belül fagyasztott fi­ié, májolaj, májpástétom és halliszt lesz ezeken a hajó­kon. Hőszivattyúval és rejtett tartállyal működő melegház a ki­állításon. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Napenergia a technikában" rr Elkészült az új minta az egyik szovjet textilgyárban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) „A napenergia hasznosítá­sának megoldása fontosabb a magenergia megzabolázásá- nál” — mondotta Frederic Joliot-Curie, és az összes el­képzelhető nukleáris energe­tikai készülék ilyen vagy olyan hátrányos tulajdonsága a bizonyíték arra, hogy iga-1 za volt. Bolygónk túlmelegedéséből származó esetleges következ­mények szomorúbbak is le­hetnek, mint az egyes tudo­mányos-fantasztikus regé­nyek feltüntetik. És valóban, ha az emberiség által boly­gónkon évente felszabadított energiamennyiség eléri a Napból ugyanezen idő alatt hozzánk érkező energia 10 százalékát, az éghajlat jóvá­tehetetlenül rnegygltozik.. Tö­meges olvadásnak indulhat például az Antarktisz és Grönland jégpáncélja. A jövő napenergiája men­tes ezen, és még sok más hiányosságoktól. De elegen­dő-e kozmikus lámpásunk energiája a gyorsan növekvő szükségletek kielégítésére? Ma az emberiség évente 33- szor kevesebb energiát állít elő a Napból hozzánk érkező mennyiségnél. A Nap éven­ként közel háromszor több energiát küld a Földre a vi­lág összes felfedezett szén-, kőolaj-, földgáz- és más szerves fütőanyagkésztetében rejlő mennyiségnél. Egysze­rű számítással kimutathatőr hogy a mai energiaszükség­letet néhányszor tízezer négyzetkilométeres felszín­darabot érő napenergia hasz­nosításával kielégíthetnénk. Az emberiség a Földet érő napenergiából fűtőanyag és élelem formájában ma mind­össze 0,002 Százalékot hasz­nosít. A napenergia közvet­lenül elektromossággá alakí­tása viszont bonyolult fela­dat. A több száz millió éve létező zöld növények sem ..tanultak meg” többet has'z-'l nosítani a zöld levélzetüket érő napenergiából néhány százaléknál. Világszerte kísérleteznek különféle berendezésekkel, amelyek alkalmasak a nap­energia hasznosítására. Ham­burgban „A napenergia a technikában’' címmel kiállí­táson mutatták be ezeket a készülékeket. Á textilmintázás tudománya A textiliák mintázásának és színezésének kezdeti fá­zisait ugyan nem ismerjük, biztosra vehető azonban, hogy a primitív ember kü­lönféle megfigyelések alap­ján jött rá arra. hogy ha textilanyagjaira sár, piszok, növényi nedvek kerülnek, ott nyomot hagyva, azt többé- kevésbé tartósan megszíne­zik. Valószínűleg ezután kez­dett tudatosan foglalkozni az ember a díszítési, színezési lehetőségekkel és — egy idő­ben vagy egymás után — rá­jött arra, hogy ha színes po­rokat valamilyen ragasztó- anyaggal, vagy oldatával ke­ver össze és ezt keni rá a textiliára, akkor elég tartó­san tudja színezni az anya­got. A módszerek tudatos kere­sése arra a felismerésre is rávezethette, hogy ha külön­féle növények nedveibe, gyö­kereinek, kérgüknek kivona­taiba mártja a színezendő textíliát, még tovább fejleszt­heti a díszítési tudományát. A mintáknak a textíliák felületére való utólagos fel­vitele csak egyik módja a dí­szítés tudományának. Már meglehetős régen tudják, hogy szövés közben, a lánc- és vetülékfonalak színkom­binációja, helyzetük ügyes változtatása révén is lehet díszítőelemeket kiképezni magában az anyagban. Nagy figurális minták szövésére szolgál a Jacquard-szövőgép, amelynél a láncfonalak eme­lését nem a nyüstök végzik, hanem az egyes láncfonalak a mintázatnak megfelelően külön-külön emelkednek. Ez­zel a szövés: móddal a min­tázás lehetősége gazdagabb, és a legkülönbözőbb színha­tások érhetők el vele. A fes­tés. a mintakészítés techni­kájának fejlődése egy új ipar- művészeti ág, Ti textilminta- tervezés létrejöttét eredmé­nyezte, amely nagy részt vál­lal környezetesztétikánk ala­kításában. A csonthéjasok vegyszeres gyomirtása körültekintő, gon­dos munkát igényel, mert ezek a növények rendkívül érzéke­nyek a gyomirtó szerekre. Na­gyon pontosan be kell tartani az előírt dózisokat, a kisebb dózisokat laza talajokon, a na­gyobb dózisokat kötött talajo­kon permetezzük ki. A gyomir­tó szerek túladagolása a kul­túrnövények pusztulását okoz­za, az aluldózisozás viszont ha­tástalan. mert a gyomirtást ugyanazon a területen nem szabad megismételni. A csont­héjasok: barack, kajszi, cse­resznye. meggy, szilva egyik legmodernebb gyomirtó szere a Maloran 50 P. A szer házikerti felhasználását az biztosítja, hogy gyakorlatilag nem mérge­ző készítmény. munkaegész­ségügyi várakozási ideje nincs! Csonthéjasokban 5 évesnél idősebb ültetvényekben perme­tezhető ki tavasszal, rügyfaka- dás előtt, jól elmunkált talajra, 4—b dkg 100 m- meny­nyiségben. A Malorant először kevés vízzel jól keverjük el, majd néhány percig hagyjuk duzzadni. így jobb lesz a szer lebegő- és tapadóképessége, s a szórófejet sem fogja eldugí­tani. Az így nyert, előkevert szuszpenziót szűrőn át töltjük a permetezőgép — vízzel félig telt — tartályába, majd állandó ke­verés közben a tartályt felönt­jük vízzel. A csonthéjasok ta­laj permetezésére különösen al­kalmasak a középnyomású, D—2 típusú háti permetezőgé­pek. Induláskor a hajtókart 15—16- szor kell meghajtani az üzemi nyomás előállításához. A gépen különösebb biztonsági szerkezet nincs, de megnyugtató, hogy a hajtókarral olyan túlnyomást nem lehet előállitani, amely robbanást okozhatna. Takaré­kossági és környezetvédelmi okokból 70 cm-es sorkezelés elegendő, s így tökéletes lesz a szer lebomlása a talajban. A vegyszeres gyomirtás során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba, Nyíregyháza, mg. főiskola Őszibarack és kajszi növényvédelme A mechanikai növényvédelmi munkákat e két gyümölcsfaj­nál is már nyugalmi, időszak­ban meg kell kezdeni. A fán maradt gyümötcsmúmiákat, száradó vesszőket, gallyakat, ágakat a metszéssel egy időben el kell távolítani, majd el kell égetni. Ekkor «szükséges elvé­gezni a keregkaparást és a se­bek kezeleset is. . A fertőzött H részek megsemmisítesevel el­pusztulnak az oszibarack-liszt- harmat, a monilia. a pajzstet­vek és a kéregmoly attelelö képletei. A permetezést már a rügy­pattanás előtt meg kell kezde­ni. Az őszibaracknál a tafrinás levélfodrosodás korai fertőzésé­nek, a klaszterospóriumos le- véllikasztó betegség, a monilia, a kajszinál az utóbbi két be­tegség. valamint a pajzstetvek, levéltetvek. takácsatkák áttele­lő alakjainak gyérítésére téli hígítású mészkénlével vagy Neopollal (5%) kell permetezni. A tafrinás levélfodrosodásból vizsgálataink szerint a kóroko­zó fejlődésére kedvező hűvös, csapadékos időjárás esetén erős fertőzésre számíthatunk. A be­tegség különösen a Nyíregyhá­za környéki őszibarackosokat veszélyezteti. A levélfodrosodás ellen megelőző permetezéssel védekezhetünk’4 eredményesen. Rügyfakadáskor a tafrinán kí­vül a fentebb említett gombás betegségek fertőzésének csök­kentése érdekében a védekezést 1%-os bordóilével vagy Réz- oxiklorid 50 WP (0,3%) Cupro- san Super D, Recin Super ké­szítményekkel ajánlatos elvé­gezni. Rügyfakadás után kajszinál fehérbimbós állapotban a mo­nilia, a megakladospóriumos foltosság és a levéllikasztó be­tegség fertőzését Dithane M— 45, Orthocid 50 WP - (0,2—0.3%), Fundazol 50 WP (0,07%) készít­mények egyikével lehet csök­kenteni. A fakadó rügyeket károsító sodrómolyok, vala­mint a telelőhelyről előjövő ba­rackmoly hernyóinak gyéríté­sére Anthio 33 EC (0,1—0,2%)» Metation, Sumithion 50 EC (mindkettő 0,1—0,2".,-ban), Safi- don 40 WP (0,25%), Unifosz 50 EC (0,1%) készítmények egyike megfelelő. Rügyfakadás után őszibarack esetében, a kajszinál említett betegségeken kívül a levélfodrosodás ellen is véde­kezzünk az említett szerekkel. Ezenkívül a lisztharmat elleni védekezésre koloidkén tartalmú szerek alkalmazása indokolt, például Thiovit, Kolosul (mind­kettő 0,75—0,8%-ban). A sodró- molyok, valamint a barack- molyon kívül az őszibarack esetében, a kajszinál leírt ro­varölő szerekkel végzett perme­tezés során elpusztítjuk a fiatal levéltetveket is. A kajszifáknál a rügyfakadás után végzett permetezést virág­zásig 2—3 alkalommal ajánlatos megismételni a korábban felso­rolt gomba-, illetve rovarölő szerek egyikével. Ebben az idő­szakban már a levélfoltosságot okozó gnomóniás betegség is fertőz. E kórokozó ellen az Orthocid vagy Dithane (0,2%) készítmények használata java­solt. Virágzáskor a moníliás betegség virágon keresztül tör­ténő fertőzésének megelőzésére Orthocid-, vagy Fundazol-sze- rekkel lehet védekezni. A piacra termelő kerttulaj­donosoknak kötelező a növény­védő munkákról naplót vezet­ni. A napló tartalmazza a per­metezés időpontját, a felhasz­nált szer nevét és töménységét. A növényvédelmi munkáknál ügyeljünk az egészségvé­delmi óvó rendszabályok ma­radéktalan betartására! Endreffy Zsolt, növényvédelmi és agrokémiai állomás Időszerű tennivalók a szőlőben Az időjárás tavaszra fordul­tával hozzá kell fogni a szőlő munkáinak végzéséhez. Első­sorban a szőlőállomány áttele- lését kell megvizsgálnunk. Szedjünk az állomány külön­böző pontjairól, szintjéről és fajtáiról déli és északi oldal­ról vegyesen vizsgálat céljára vesszőket. Vizsgáljuk meg a vesszőket és rügyeket, hogy nincs-e bennük téli fagykár. Ha a vesszőt ketté vágjuk, vagy a rügyeket hosszában kettévágjuk és azt látjuk, hogy élénk, üde zöld színű, akkor nem történt károsodás, tehát egészséges. Ha azonban barnás sötét színű, akkor téli fagy­kár keletkezett. A vesszőn le­vő minden rügyet vizsgáljunk meg. mert rügyenként és el­helyezkedésük szerint is lehet­nek eltérések. Behatóbb rügyvizsgálat esetén a fenti módon megszedett vesz- szőt az ízközöknél " elvágva minden rügyet különválasz­tunk és elhelyezzük vízzel töl­tött külön-külön kis fiolákban, oly módon, hogy a rügy ne ér­jen bele a vízbe. Az így elhe­lyezett rügyeket sorszámmal látjuk el olyan sorrendben, ahogyan a vesszőn helyezked­nek el. 25 Celsius-fok körüli hőmérsékleten tartva a rügyek kifakadnak és hajtást hoznak. A hajtásokon jól láthatók a fürtkezdemények azaz a ter­méskilátás. Ezekből a rügyek­ből, illetve jelenségekből meg­állapíthatjuk, hogy melyik rügyből milyen termésre szá­míthatunk. A metszést megelőzően a betakart szőlőtőkét vagy felü­letet ki keli takarnunk és a rügyvizsgálatot itt is el kell végeznünk. Az esetleg téli ta­karásból adódó úgynevezett pállást is meg lehet állapítani, mert elbarnult, lágy. vizenyős tapintású. A metszést fagymentes na­pokon végezzük. Fagyzugosabb helyeken, vagy fagykárosodást ért szőlők metszését hagyjuk későbbre, amikor már a rü­gyek megmozdultak és szere­pük tisztázódott. A metszést mindenkor a szőlő erőállapo­tának, a művelési módnak (tőkefej, lugas, vagy magasmű­velés) és a fajtának legjobban megfelelő módon az erősségben keli végezni. A metszésnél vegyük mindig figyelembe, hogy a vesszőn a rügyek alulról fölfelé haladva mindinkább termékenyebbek. Metszésnél a rügyek fölött 2— 3 cm-es csonkot hagyva és afö­lött a rüggyel ellentétes irány­ban rézsutosan vágjuk el a Vesszőt. így a metszlapból esetleg áradó és lefolyó nedv nem károsítja majd az alatta levő rügy kifakadását. Idejében végezzük el a munkát, hogy ne legyen nedvveszteség és a megmaradó, jól kifakadt rü­gyeket metszés közben ne tör­jük le. Mindig jó éles metsző­ollóval és szükség szerint fű­résszel dolgozzunk, hogy a seb­hely hamar beforrjon. A na­gyobb sebeket metszés után kezeljük le sebzáró anyaggal. A lemetszett venyigét távo­lítsuk el. A támlaberendezést, kikötözést, felkötést még a rügyfakadás előtt végezzük el. Sárosi János borgazdaság. Sóstóhegy Csonthéjasok vegyszeres gyomirtása

Next

/
Thumbnails
Contents