Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

i XXXV. évfolyam, 37. szám ÁRA: 1 FORINT 1978. február 13., vasárnap Mérlegen az ifjúkommunisták tevékenysége Akciók a jobb munkára Arab exportra készült konzerveket ellenőriznek a meósok a Nyíregyházi Kon­zervgyárban. Állami gazdaságok : másfél milliárd Magasabb termésátlagot terveznek Folytatják a gyümölcsrekonstrukciót, hűtőházakat, feldolgozó üzemet építenek Valós okok H a gyenge a termés, ha a gyár, a szö­vetkezet tíz—húsz százalékkal elmarad tér. veitől, ha indokolatlanul nagy a munkások vándor­ló kedve és megkérdezzük az igazgatót, vagy az el­nököt. mi ennek az oka, hol a hiba, többnyire kife­lé mutogató válaszokat kapunk. A hiba leggyak­rabban másban van, ki­zárólag csak másban. Ha mégis magukra vállalnak valamit, — hisz’ azért el­kerülhetetlen —, akkor is csak a kisébb horderejű dolgokat, abból is csak kevesebb. Általában ob­jektív körülmények van­nak, szubjektív okok alig. Szélsőséges példa erre annak a termelőszövetke­zetnék az esete, amelyik­nek úgy vitte el a termést a jégverés, hogy a szom­szédos téesz földjeire egy fia jég sem esett. Ide so­rolható az a ruházati üzem is, amelyik az év eleji anyaghiány miatt képtelen volt teljesíteni a tervét, és ráadásul úgy in­formálta az érdeklődőt, mintha minden a legna­gyobb rendben lenne. Ha­sonlít ezekre az a vasas üzem is, ahol még január végén is úgy hitte min­denki, hogy teljesítették a tervet, aztán jött a hideg­zuhany, az átlagban tíz­százalékos lemaradás. Kérdés az is, mit mond annak az üzemnek a ve­zetője, ahol a tavaly üzembe lépett több száz millió forintos beruházás ellenére még közel sem termelnek annyit, ameny- nyit lehetne. Ha tehát ezeken a he­lyeken feltesszük az oko­kat firtató kérdést, panel­válaszokat kapunk. Kide­rül, csak őket sújtja az anyag- és alkatrészhiány, a kevesebb munkaerő, mert csak tőlük „szívja el” a város, a másik mun- kahely a dolgozókat és természetesen nekik a leg­kevesebb a pénzük: náluk rossz mindig az időjárás, mert vagy túl sok, vagy túl kevés a csapadék. Ha ezeket is elmonda­nák és hozzátennék azt, hogy rosszul gazdálkod­tunk, felületesen tervez­tünk. nem adtuk fel idő­ben az anyagrendelést, túlóráztatjuk az embere­ket, nem használtunk elég vegyszert; ha rájönnének, hogy tarthatatlan az ön­kritika teljes hiánya, el­fogadhatók lennének a válaszok. Mert bennük volna a helyes önértéke­lésen alapuló jobbítási szándék. H a tanulnának a jók­tól, mondjuk a pa­pírgyártól, ahol szintén halmozódnak a gondok, de terveiket azért szépen teljesítik, és többen szeretnének ott dolgozni, mint ahány em­bert alkalmazni tudnak. S. Z. A munkahelyi KlSZ-alap- szervezetek ezekben a hetek­ben személyre szólóan érté­kelik az ifjúkommunisták ta­valyi munkáját, s az eredmé­nyekre alapozva — meghatá­rozzák idei* teendőiket. Amint a KISZ Központi Bizottságának ifjúmunkás osztályán az MTI munkatár­sának elmondották: a terme­lési mozgalmak, akciók alap­jának továbbra is a szocia­lista és az ifjúsági brigádo­kat tekintik. Ahol a fiatalok száma és a gazdasági körül­mények lehetővé teszik, if­júsági brigádokat szerveznek, mintegy „előiskolájául” a szo­cialista brigádmozgalomnak. (Napjainkban a brigádmoz­galomban mintegy 600 ezer fiatal vesz részt.) Az elkövet­kező hetekben, hónapokban fontos feladat: valamennyi Lázár Györgynek. a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására február 13-án hiva­talos látogatásra Magyaror­Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára kétnapos látogatást tett Pest megyében. Pénteken a Csepel Autógyárban a válla­lat vezetői tájékoztatták a Központi Bizottság titkárát a gyár gazdasági helyzetéről, a termékszerkezetek átalakí­tásáról. Németh Károly meg­tekintette a motorgyáregysé­get, a szervokormány üzemet, az autóbusz gyárrészleg al­munkahelyen ismerkedjenek meg a KISZ-esek a szocialis­ta brigádvezetők V. országos tanácskozásának útmutatá­saival, hasznosítsák az ott el­hangzottakat. Ebben az esztendőben is fiatalok ezreinek nevezését várják a népszerű Ki minek mestere? és a Ki minek szak­értője? vetélkedőkre. A ve­télkedőket valamennyi KISZ- szervezet a gazdasági és a szakszervezeti szervekkel, a tudományos egyesületekkel közösen rendezi meg. S ami ugyancsak lényeges, a terme­lést segítő erőpróba nyitva áll nemcsak a KISZ-tagok, hanem a KISZ-en kívüli fia­talok számára is. Február végéig közzéteszik az Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás munkahelyi felhívá­sait. szágra érkezik Michael Manley, Jamaica miniszterel­nöke. vázgvártó- és szerelőcsarno­kait, valamint a Volvo-Lapp- lander gyáregységet. A Központi Bizottság tit­kára szombaton a dunavar- sányi Petőfi Termelőszövet­kezet munkájával ismerke­dett. Németh Károly részt vett és felszólalt a közös gazda­ság zárszámadó közgyűlésén. Mindkét látogatáson jelen volt Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Szabolcs-Sza tanár megye nyolc állami gazdasága 1978- ban több, mint másfél milli­árd forint értékű termelést tervez. A gazdálkodás ered­ményességét mutató nyere­ségterv pedig ennek a tíz százaléka, 154 millió forint. A múlt évi gazdálkodás ta­pasztalatai jó kiinduló alapot jelentenek a még meglévő hiányok és aránytalanságok megszüntetésére. A termelési szerkezetben lényeges változás nem tör­tént. Kenyér- és takarmány- gabonát, valamint kukoricát a 19 ezer hektár szántóterü­let közel felén termesztenek, nagyrészt termelési rendszer keretei között. A termelési szerkezetben továbbra is meghatározó szerepe van a téli almának. Ez az ágazat adja a termelési érték 37 szá­zalékát, a vállalati nyereség­nek pedig a nyolcvan száza­lékát. Az állami gazdaságok terveikben kétszáztíz mázsás hektárankénti átlagtermésre számítanak. Az elmúlt év ta­pasztalatait figyelembevéve A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál a mun­kavédelem szerves része a dolgozók élet- és munkakö­rülményei javításának. A vállalat a feladatok megva­lósítására ebben az évben is tervet készített. Nagy gond­dal tervezik, szervezik a munkavédelmi oktatást, ne­velést, munkaegészségügyet, és számos munkavédelmi műszaki intézkedést valósí­tanák meg, melyekre 1978- ban előreláthatólag mintegy 55 millió forintot költenek. a gazdaságok a növényvéde­lem jobb szervezésével és a szüretre való jobb felkészü­léssel, az anyagmozgatás, a feldolgozás, valamint az ér­tékesítés szervezettebbé té­telével kívánják a téli alma minőségét javítani. A népgazdaságilag is fon­tos burgonya, dohány, kuko­rica termelésén túlmenően a rét- és legelőterületek hasz­nosítását az állattenyésztés érdekei határozzák meg. A megye más mezőgazdasági nagyüzemeihez hasonlóan a tehenészeti ágazat felfutó­ban van. Az egy tehénre jutó tejtermelés a tervekben — megyei szinten — 4100 liter, ami tizenhárom és fél millió liter tej termelését jelenti. Az állami gazdaságok sertés- hústermelése hatszáz vagon. A rendszeres fejlesztő munka, az üzem- és munka­szervezés eredményeként 1978-ban az egy főre jutó ter­melési érték eléri a 230 ezer forintot. Ez korántsem jelen­ti a lehetőségek maximális A már gyakorolt, illetve új technológiák munkavédelmi előírásainak ismertetésére jól képzett szakoktatói cso­portot hoztak létre. A fizikai és irányító dolgozók képzé­sét, '.továbbképzését központi jól felszerelt kabinetben old­ják meg. A munkavédelmi vizsgával rendelkezőknek ve­télkedőket tartanak. Munka­védelmi oktatásra, nevelésre ebben az évben 65 ezer fo­rintot költenek. Az üzemi or­vosi rendelő vizsgálati mű­szereit 50 ezer forintos költ­kihasználását, sok tartalék rejlik még a gazdaságokban. Ütemesen haladnak a már elkezdett beruházások. Ebben az évben a gyümölcsrekon­strukciós program keretében 360 hektár alma, ezenkívül dió telepítését végzik el. A megyei ülttetvényrekonstruk- ció gyorsabb ütemű végre, hajtását segíti a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság faiskolájának ez évi fejlesztési programja. A mátészalkai és a nyíregy­házi tangazdaságok nyolcszáz vagonos hűtőházat építenek. Az ipari alma feldolgozására a Szamos menti Állami Tan­gazdaság hétezer vagonos feldolgozó üzem létesítését tervezi még ebben az évben. A Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok az ötödik ötéves terv első két évére 18,6 százalékos termelésnöveke­dést terveztek, helyette 28 százalékot értek el. Az 1978- as terv megvalósítása a kö­zéptávú program túlteljesíté­sét jelenti, (sipos) Védőfelszerelések, védőesz­közök, egyéni védő- és tisz­tálkodási anyagok (védőke­nőcsök) beszerzésére egymil­lió forintot irányoztak elő. Védőételeket, -italokat vásá­rolnak 350 ezer forintért, A védőruhák és lábbelik be­szerzése 900 ezer forintba ke­rül. A Tünde utcai telepen korszerűsítik az ivóvízhálóza­tot 250 ezer forintért. Elvég­zik a központi konyha re­konstrukcióját kétmillió fo­rintért. Mátészalkán a BFK tanműhelyét 2 és fél millió forintos költséggel átalakítják munkásszállónak. A műszaki intézkedések egész sorával teszik hatéko­nyabbá a munkavédelmet. A meglévő és új munkahe­lyek egészséges és biztonsá­gos kialakítására a Tünde utcai műkőüzem építésénél kétmillió forintot költenék. Űj bitumóperlit üzem és előre gyártó üzemet építenek mintegy 3 millió forintos költséggel. Vásárolnak a be­tontechnológiái lánc kialakí­táshoz automata betonkeve­rőket, hidraulikus betonfoga­dókat, autó betonszivaty- tyút, Mixer betonszállító konténereket, betonszivattyú­kat. Ezekre az előirányzat meghaladja a 16 millió forin­tot Teherfelvonóval, a raklapos szállítási rendszerhez szük­séges eszközök beszerzésével, két darab Cató típusú mobil daru, valamint öt darab for­gódarus ZIL tehergépkocsi vásárlásával könnyítik az anyagmozgatás nehéz fizikai munkáit. seggel bővítik. Idén 60 hektáron ter­melnek dohányt a Felső- Tisza-vidéki Dohányter­melő Társuláshoz tartozó kékesei Űj Élet Tsz-ben. A szövetkezet dohányosai­nak szakmunkásképző tanfolyamot indítottak. Magi Ferenc agrármérnök figyelmes hallgatóságának a dohány vírusos és gom­bás megbetegedéséről tart előadást. (Hammel József Hétfőn érkezik hazánkba a jamaicai miniszterelnök Németh Károly látogatása Pest megyében S Z Á É V Munkavédelemre 55 millió Szakmunkások lesznek

Next

/
Thumbnails
Contents