Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-09 / 34. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 9. Hanoi kormánynyilatkozat a vietnami—kambodzsai viszony rendezéséről „Érvelés“ fegyverekkel Kommentár Becs és Moszkva A világpolitika és a kétoldalú kapcsolatok összefüggésében egyaránt különös hangsúlyt érdemelnek a szovjet—osztrák tárgyalások. Bécs a középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások színhelye. Az örök időkre semleges Ausztria, a leendő ENSZ-város azonban nemcsak így vonja magára a figyelmet. Azzal is példát mutat, hogy külpolitikájában minden világfórumon — így az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről Belgrádban folyó konferencián is — a leszerelésért, a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok együttműködéséért, a vitás kérdések békés, tárgyalásos megoldásáért száll síkra. Ilyen körülmények között az osztrák kancellár és a következetes békepolitikát folytató szovjet vezetők találkozója mindenképpen alkalmat nyújt a nemzetközi élet elemzésében bizonyos azonos kiindulópontokra. így például mind Bécsből, mind Moszkvából növekvő aggodalommal tekintenek a neutronbomba esetleges rendszerbe állítására, s kölcsönösen kívánatosnak ítélik meg a feszültség enyhítését, a fegyverkezési hajsza megszüntetését. Ausztria — akárcsak a Szovjetunió — megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít az ENSZ-közgyűlés május— júniusi rendkívüli, leszerelési ülésszakának. Csakis a békés időszak kedvez a gazdasági együttműködés fokozásának. Ebből kiindulva a szovjet és az osztrák államférfiak megállapították: a kétoldalú kapcsolatokban még tömérdek kiaknázatlan lehetőség kínálkozik. Gy. D. Nguyen Duy Trinh vietnami külügyminiszter jegyzék formájában juttatta el Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának a Kambodzsához fűződő viszonyra vonatkozó február 5-i nyilatkozatát. Nguyen Duy Trinh jegyzékben a többi között rámutatott, hogy a nyilatkozatban közzétett hárompontos javaslat Hanoi korrekt álláspontját és jóakaratát tükrözi a két ország közötti kapcsolatok kérdését tárgyalások útján, az ENSZ alapokmányával, Délkelet-Ázsia békéjével, biztonságával összhangban való megoldását illetően. Georges Marchais, a Francai KoimmuniiSta Párt főtitkára kedden este rádiónyilatko- zaitban figyelmeztetett arra, hogy a Szocialista pártat súlyos felelősség fogja terhelni, ha elzárkózik a baloldal 1977. szeptember 23-án félbeszakadt tárgyalásainak folytatása elől. „A szocialista párt ez esetben megkockáztatja a baloldal kudarcát” — hangsúlyozta Marchais. A főtitkár ismételten nyomatékosan sürgette, hogy haladéktalanul és minden feltétel nélkül folytassák a tárgyalásokat annak a közös kormányprogramnak az időszerűsítéséről, amelyben a kommunista párt és a szocialista párt 1972-ben állapodott meg, s amelyhez csatlakozott a baloldali radikálisok mozgalma is. Marchais „elsőrendű fontosságú kérdésnek” minősítette a kormányzási módszerek, a baloldali kormány öszNguyen Duy Trinh kifejezte reményét, hogy a javaslat rokonszenvre és támogatásra talál az ENSZ főtitkáránál, akit egyúttal felkértek arra, hogy juttassa el a dokumentumot a világszervezet tagállamaihoz. A vietnami külügyminiszter egyidejűleg elküldte kormányának nyilatkozatát az el nem kötelezett országok összekötő irodájához. Az ez alkalomból készült jegyzék megállapítja: Vietnam reméli, hogy az el nem kötelezet* országok, mindenekelőtt az összekötő iroda, megfelelő intézkedéseket tesznek a Vietnam és Kambodzsa közötti tárgyalások mielőbbi tető alá hozása érdekében. szétételének tisztázását. Raymond Barre francia miniszterelnök a Rouen-ban mintegy hatezer személy részvételével tartott választási nagygyűlésen igyekezett riasztó képet festeni a baloldal esetleges választási győzelmének következményeiről. Jacques Chirac, a jobboldali nagyburzsoázia érdekeit képviselő gaulleista-mozga- lom, a tömörülés a köztársaságért (RPR) elnöke Évreux- ,ben beszélt. Barrehoz hasonlóan ő is az esetleges baloldali kormány „veszélyeire” figyelmeztetett. Azt állította, hogy olyan kormányban, amelyet szocialista és kommunista vezetők irányítanának, s amely Giscard d’Esta- ing elnöksége alatt állana, „az egyik jobbra, a másik balra húzna, s az országot szakadékba taszítanák”. Chirac elsősorban Mitterrand-t, a szocialista párt vezetőjét támadta. Berezina hadgyakorlat Harmadik napja folyik Minszk—Orsa—Polock térségében a belorusz katonai körzet egységeinek nagyszabású gyakorlatai. A Berezina gyakorlaton érdekes helyzet alakult ki: az „északiak” nagyszabású ellentámadásba mentek át kedden. A „délieknek” igen nagy erőfeszítésekre volt szükségük az akció megállításához, így sem tudták azonban megakadályozni, hogy az északi egységek ne törjenek át több helyen. A deszantalakulatokat teljes fegyverzetükkel helikopterek szállították az „ellenség” mélységébe, a fő védelmi vonal mögé. Gyors mozgásuk a nehéz terepen elősegítette, hogy észak kibontakoztassa támadását és már a második lépcsőben lévő alakulatokat is harcba vethesse. A gyakorlat számos meghívott vendég előtt folyik. Megtekintette a Berezina gyakorlatot Belorusszia több párt- és állami vezetője. A Szovjet Honvédelmi Minisztérium meghívására jelen van 10 ország, köztük több NATO-tagállam megfigyelője. __________ Elnökválasztás Szíriában Szerdán a kora reggeli órákban Szíriában megkezdődtek az elnökválasztások, amelyeket — tekintettel arra, hogy az egyetlen jelölt Hafez Asszad jelenlegi államfő — népszavazásnak nyilvánítottak. 4 millió választó jogosult szavazásra. Az alkotmányos előírásoknak megfelelően a Baath párt javasolta és a parlament hagyta jóvá Asszad jelöltségét a következő elnöki időszakra. Az előző, 1971-es választásokon az államfő a szavazatok 99,2 százalékát szerezte meg, s a jelek szerint most is hasonló eredmény várható. A hivatalos végeredményt csütörtökön hozzák nyilvánosságra. M ár hosszú ideje érkeznek jelentések azokról a fegyveres összecsapásokról, amelyeket a kambodzsai katonák kezdeményeznek a kambodzsai—vietnami határon és vietnami területeken. A kambodzsai vezetés nem tárgyalások útján akarja rendezni vitás problémáit, hanem fegyverekkel érvel vélt igaza mellett. — Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a kommunisták szövetsége hogyan érvényesíti vezető szerepét, hogyan tevékenykedik a szocialista demokrácia politikai rendszerében — hangoztatta Tito jugoszláv elnök a JKSZ KB Elnökség Végrehajtó Bizottságának titkáraival Hercegovinában megtarAz „Indokínai föderá- ció”-ról terjesztett hamis vád alapján vietnami területre, így pl. a sűrűn lakott Mekong- delta-vidékre támasztott igénnyel lépnek fel a 181 ezer négyzetkilométer területű, közel 8 milliós Kambodzsa vezetői, a 332 ezer négyzetkilométer területű, 54 millió lakosú Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. tott keddi megbeszélésén. JosZip Broz Tito aláhúzta, hogy a kommunistákra nagy felelősség hárul: szervezettségük és aktivitásuk döntően meghatározza az önigazgatás és az egész politikai rendszer sikeres működését, a kommunista szövetség vezető szerepének érvényesítését. Választási nyilatkozatok Franciaországban Tito beszéde Hercegovinában A JAPAN RENDŐRSÉG SZERINT TÖBB MINT SZÁZEZER, BANDÁKBA SZERVEZETT GENGSZTER VAN AZ ORSZÁGBAN. A JAKUZÄK, AHOGY A BANDITÁKAT NEVEZIK, SZERENCSEJÁTÉKOKBÓL ÉS KÁBÍTÓSZEREKBŐL, ZSAROLÁSBÓL ÉS PROSTITÚCIÓBÓL ÉVENTE TÖBB MILLIARD DOLLÁROS JÖVEDELEMRE TESZNEK SZERT. A BANDÁK MAGUKRÓL AZT ÁLLÍTJÁK, HOGY ŐK VÉDIK A RENDET, A POLGÁROKAT. A jakuza elnevezés a banditáktól ered, a rendőrség mint „törvényszegőkről" beszél róluk. Ám egy rendőrségi szóvivő a közelmúltban mégis akt mondta: „A mi jakuzáink nem okvetlenül rossz emberek. Ha nem is szeretjük őket, társadalmunkhoz tartoznak.” Valóban ilyen ártalmatlanok lennének a japán gengszterek? A rendőrségi „Fehér könyv” csupán az 1976-os évre 418 jakuzagyilk osságról tudósít. Nemrégiben Osakában egy gengszter egy bárban szórakozott, de a szomszéd asztalnál ülő két vendég hangos beszélgetése zavarta őt. Előkapta pisztolyát, agyonlőtte őket és nyugodtan elhagyta a lokált. Taoka Kazuo, a „medve”, ahogy gengszterkörökben nevezik, Japán egyik híressége. Emlékiratai nagy példányszámban fogytak el, életéről kétrészes filmeposz is készült. Taoka most 65 éves, szívbeteg és az adóhi- hávatalnak nyújtott bevallása szerint 1970 óta nincs jövedelme. Ez azonban kétséges, ha az utóbbi években épült erődítményszerű villájára, a „Taoka-palotára” gondolunk. A tiszteletre méltó Taoka nevetve mondta: „Ezt a féleségem hesokurijából vettük.” He- sokuri — a háztartásban megtakarított du- gipénzt jelenti japánul. A köbei „magánzó” nem a családi jövedelemre épít: Taoka főGengsztervilág a Távol-Keleten „A tiszteletre méltó jakuzák“ nőké a gyilkosságokra és zsarolásokra épülő szervezett banditizmusnak, az úgynevezett Jamagucsi-gumi szervezetnek. A Jamagucsi- gumd Japán legnagyobb banditacsoportja, a legerőszakosabb alvilági szindikátus, amely — a rendőrség becslése szerint — 11 ezer tagot számlál. Legfőbb vezetője, a főnökök főnöke: 32 éve Taoka Kazuo. Szerinte a Jamagucsi-gumi „a barátság és a kölcsönös segítség társasága”. „Egyébként a rendőrség pontatlan, — nekünk százezer tagunk van.” A „barátság” mindenesetre jól jövedelmez a főnöknek: csupán 1976-ban, a becslések szerint, 10 millió dollárt hozott neki. A rendőrség tehetetlen. Aszanuma Szeita- ro, az ország rendőrfőnöke, már három évvel ezelőtt meghirdette a „Bulldózer-művelet” elnevezésű monstre razziát, amelynek eredményeképpen az elmúlt évben több, mint 50 ezer embert tartóztattak le. Ezt azonban a banditák csupán „tűszúrásnak” tekintik, amely „zavarja az egyetértést” —, ahogy egy tokiói bandavezér panaszkodott. S ebben sok az igazság, ha arra gondolunk, hogy a Jamagucsi-gumin kívül további 2500 „jakuzacsalád” található az országban. A rendőrség ugyan 110 ezer gengsztert tart nyilván, de a helyzet ismerői kerek egymillió emberről beszélnek. Az alvilág szakértői úgy számolnak, hogy a bandák tényleges jövedelme évi 10 milliárd dollár körül van. Ehhez jönnek még az úgynevezett „legális” üzletekből származó bevételek: a bárok, éjszakad klubok, építési vállalkozások, pénzkölcsönzők és munkaközvetítő ügynökségek. A gengsztervilág több, minit 27 ezer vállalatot tart a kezében. A japán maffia története négyszáz évre nyű. lik vissza. Alapítója Chobei Banzuin, az elnyomottak legendás vezére és hőse, ezt még ma is így tanítják a japán iskolákban. Banzuin, az ősjakuza munkaközvetítéssel kezdte: építőmunkásokat toborzott a kormányzói székhellyé előlépett Edo, a mai Tokió építkezéseire. A toborzott munkanélküliek feladata volt az is, hogy „városőrként” biztosítsák a lakók békéjét. A vendéglősök, iparosok és kereskedők szívesen helyezték magukat az ő védelmük alá, más bandák támadásaival szemben. A legenda szerint, akárcsak nálunk a betyárok, csak a gazdagokat fosztogatták és a zsákmányt a szegények között szétosztották. A szegényeken azonban önmagukat értették. A XVII. század végén a japán kártya- és kockajátőkosok védőivé váltak és ezt a területet ma is teljes mértékben ellenőrzik. A japán kormány a XVIII. században oly nagyra értékelte tevékenységüket, hogy a bandavezéreket „félügyelőkké” nevezte ki és fölvette őket a legmegbecsültebb — szamuráj kasztba. „Mi a mocsár lótuszvirágai vagyunk, — dicsekedett nemrégiben a köbei bandavezér — és életünk árán is ragaszkodunk becsületünkhöz”. A jakuza- törvények valóban nagyon szigorúak. Ha egy tag megsérti azokat, le kell térdelnie a helyi főnök, az ojabun előtt, rövid karddal levágja bal keze kisujjának felső ujjperecét, ■ egy selyemkendőbe takarva átnyújtja mesterének. Ha az elfogadja, megbocsátott, ha visszautasítja, a törvényszegő életével fizet A rendőrség minden erőfeszítése ellenére óriási pénzek cserélnek gazdát a jakuzák által ellenőrzött kártyaklubokban. Nemrégen letartóztatták Kohóban a Jamagucsi- gumi egyik „igazgatóját”. Az általa vezetett klubban állítólag egyetlen éjszaka majdnem félmillió dollár cserélt gazdát. Nagy bevételeik vannak a jakuzálknak a lóversenyfogadó irodákból, valamint a pornóból és a prostitúcióból is. Csak a fővárosban több mint ezer „török fürdő” van a banditák kezében, az ott foglalkoztatott „masszimők" kétharmada a gengszterek szolgálatában álL Bárnők, telefansztárok, és utcai nők hada áll a szervezet „védelme” alatt. Korábban a kártyajáték számított a legfőbb bevételi forrásnak, ma azonban a kábítószer az elsőszámú üzlet. Hivatalos adatok szerint ez 70 millió dollárt hoz a jakuzák- nak. A beavatottak azonban csak a Jamagucsi-gumi bevételét ennék az összegnek sokszorosára becsülik. Néhány évvel ezelőtt Kazuo Tuaka Yokohamában ligát alapított a kábítószer-kereskedelem felszámolására. A liga vezetőségébe több felsőházi képviselőt, írót és egy egyetemi rektort vontak be, akiknek ez ellen semmiféle erkölcsi kifogásuk nem vollt, mert a jakuzákhoz tartozni, még kevésbé azzal összeköttetésben állni, egyáltalán nem jelent szégyent Japánban. A jakuzák súlyt helyeznek a nyilvánosságra. A Jamagucsi-gumi példáid színes folyóiratot ad ki. Szívesen veszik, ha az újságok foglalkoznak vélük, de a „becsületükre” kényesek: négy évvel ezelőtt a Spiegel című nyugatnémet magazin tokiói tudósítóját például telefonon felhívta egy ismeretlen, de barátságos hang. A Spiegel ugyanis nem éppen dicsérő módon számolt be egy zsarolási akcióról. A telefonáló kijelentette, hogy nincs kifogásuk a cikk ellen, de szeretnék, ha a lap a jövőben egy kissé pozitívabb formában foglalkozna velük. „Végül is a jakuzák nem gengszterek” — fűzte hozzá. LG.
