Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 9. Hanoi kormánynyilatkozat a vietnami—kambodzsai viszony rendezéséről „Érvelés“ fegyverekkel Kommentár Becs és Moszkva A világpolitika és a két­oldalú kapcsolatok összefüggésében egy­aránt különös hangsúlyt ér­demelnek a szovjet—osztrák tárgyalások. Bécs a közép­európai haderő- és fegyver­zetcsökkentési tárgyalások színhelye. Az örök időkre semleges Ausztria, a leendő ENSZ-város azonban nem­csak így vonja magára a fi­gyelmet. Azzal is példát mu­tat, hogy külpolitikájában minden világfórumon — így az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről Belgrádban folyó konferen­cián is — a leszerelésért, a különböző társadalmi és gaz­dasági berendezkedésű orszá­gok együttműködéséért, a vi­tás kérdések békés, tárgyalá­sos megoldásáért száll síkra. Ilyen körülmények között az osztrák kancellár és a kö­vetkezetes békepolitikát foly­tató szovjet vezetők találko­zója mindenképpen alkalmat nyújt a nemzetközi élet elemzésében bizonyos azonos kiindulópontokra. így példá­ul mind Bécsből, mind Moszkvából növekvő aggoda­lommal tekintenek a neut­ronbomba esetleges rendszer­be állítására, s kölcsönösen kívánatosnak ítélik meg a feszültség enyhítését, a fegy­verkezési hajsza megszünte­tését. Ausztria — akárcsak a Szovjetunió — megkülönböz­tetett jelentőséget tulajdonít az ENSZ-közgyűlés május— júniusi rendkívüli, leszerelési ülésszakának. Csakis a békés időszak kedvez a gazdasági együtt­működés fokozásának. Ebből kiindulva a szovjet és az osztrák államférfiak megál­lapították: a kétoldalú kap­csolatokban még tömérdek kiaknázatlan lehetőség kínál­kozik. Gy. D. Nguyen Duy Trinh viet­nami külügyminiszter jegy­zék formájában juttatta el Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához a Viet­nami Szocialista Köztársaság kormányának a Kambodzsá­hoz fűződő viszonyra vonat­kozó február 5-i nyilatkoza­tát. Nguyen Duy Trinh jegy­zékben a többi között rámu­tatott, hogy a nyilatkozat­ban közzétett hárompontos javaslat Hanoi korrekt állás­pontját és jóakaratát tükrö­zi a két ország közötti kap­csolatok kérdését tárgyalá­sok útján, az ENSZ alapok­mányával, Délkelet-Ázsia békéjével, biztonságával összhangban való megoldá­sát illetően. Georges Marchais, a Fran­cai KoimmuniiSta Párt főtitká­ra kedden este rádiónyilatko- zaitban figyelmeztetett arra, hogy a Szocialista pártat sú­lyos felelősség fogja terhelni, ha elzárkózik a baloldal 1977. szeptember 23-án félbesza­kadt tárgyalásainak folytatá­sa elől. „A szocialista párt ez eset­ben megkockáztatja a balol­dal kudarcát” — hangsúlyoz­ta Marchais. A főtitkár ismé­telten nyomatékosan sürget­te, hogy haladéktalanul és minden feltétel nélkül foly­tassák a tárgyalásokat annak a közös kormányprogramnak az időszerűsítéséről, amely­ben a kommunista párt és a szocialista párt 1972-ben ál­lapodott meg, s amelyhez csatlakozott a baloldali radi­kálisok mozgalma is. Marchais „elsőrendű fon­tosságú kérdésnek” minősí­tette a kormányzási módsze­rek, a baloldali kormány ösz­Nguyen Duy Trinh kifejez­te reményét, hogy a javaslat rokonszenvre és támogatásra talál az ENSZ főtitkáránál, akit egyúttal felkértek arra, hogy juttassa el a dokumen­tumot a világszervezet tag­államaihoz. A vietnami külügyminisz­ter egyidejűleg elküldte kor­mányának nyilatkozatát az el nem kötelezett országok összekötő irodájához. Az ez alkalomból készült jegyzék megállapítja: Vietnam re­méli, hogy az el nem kötele­zet* országok, mindenekelőtt az összekötő iroda, megfelelő intézkedéseket tesznek a Vi­etnam és Kambodzsa közötti tárgyalások mielőbbi tető alá hozása érdekében. szétételének tisztázását. Raymond Barre francia miniszterelnök a Rouen-ban mintegy hatezer személy részvételével tartott válasz­tási nagygyűlésen igyekezett riasztó képet festeni a balol­dal esetleges választási győ­zelmének következményeiről. Jacques Chirac, a jobbol­dali nagyburzsoázia érdekeit képviselő gaulleista-mozga- lom, a tömörülés a köztársa­ságért (RPR) elnöke Évreux- ,ben beszélt. Barrehoz hason­lóan ő is az esetleges balol­dali kormány „veszélyeire” figyelmeztetett. Azt állította, hogy olyan kormányban, amelyet szocialista és kom­munista vezetők irányítaná­nak, s amely Giscard d’Esta- ing elnöksége alatt állana, „az egyik jobbra, a másik balra húzna, s az országot szakadékba taszítanák”. Chi­rac elsősorban Mitterrand-t, a szocialista párt vezetőjét támadta. Berezina hadgyakorlat Harmadik napja folyik Minszk—Orsa—Polock tér­ségében a belorusz katonai körzet egységeinek nagysza­bású gyakorlatai. A Berezina gyakorlaton érdekes helyzet alakult ki: az „északiak” nagyszabású ellentámadásba mentek át kedden. A „déli­eknek” igen nagy erőfeszíté­sekre volt szükségük az ak­ció megállításához, így sem tudták azonban megakadá­lyozni, hogy az északi egysé­gek ne törjenek át több he­lyen. A deszantalakulatokat teljes fegyverzetükkel heli­kopterek szállították az „el­lenség” mélységébe, a fő vé­delmi vonal mögé. Gyors mozgásuk a nehéz terepen elősegítette, hogy észak ki­bontakoztassa támadását és már a második lépcsőben lé­vő alakulatokat is harcba vethesse. A gyakorlat számos meg­hívott vendég előtt folyik. Megtekintette a Berezina gyakorlatot Belorusszia több párt- és állami vezetője. A Szovjet Honvédelmi Minisz­térium meghívására jelen van 10 ország, köztük több NATO-tagállam megfigyelő­je. __________ Elnökválasztás Szíriában Szerdán a kora reggeli órákban Szíriában megkez­dődtek az elnökválasztások, amelyeket — tekintettel ar­ra, hogy az egyetlen jelölt Hafez Asszad jelenlegi ál­lamfő — népszavazásnak nyilvánítottak. 4 millió vá­lasztó jogosult szavazásra. Az alkotmányos előírások­nak megfelelően a Baath párt javasolta és a parla­ment hagyta jóvá Asszad je­löltségét a következő elnöki időszakra. Az előző, 1971-es választásokon az államfő a szavazatok 99,2 százalékát szerezte meg, s a jelek szerint most is hasonló eredmény várható. A hivatalos végered­ményt csütörtökön hozzák nyilvánosságra. M ár hosszú ideje ér­keznek jelentések azokról a fegyve­res összecsapásokról, amelyeket a kambodzsai katonák kezdeményez­nek a kambodzsai—viet­nami határon és vietna­mi területeken. A kambodzsai vezetés nem tárgyalások útján akarja rendezni vitás problémáit, hanem fegyverekkel érvel vélt igaza mellett. — Jelenleg az egyik leg­fontosabb kérdés az, hogy a kommunisták szövetsége ho­gyan érvényesíti vezető sze­repét, hogyan tevékenykedik a szocialista demokrácia po­litikai rendszerében — han­goztatta Tito jugoszláv elnök a JKSZ KB Elnökség Végre­hajtó Bizottságának titkárai­val Hercegovinában megtar­Az „Indokínai föderá- ció”-ról terjesztett ha­mis vád alapján vietna­mi területre, így pl. a sűrűn lakott Mekong- delta-vidékre támasz­tott igénnyel lépnek fel a 181 ezer négyzetkilo­méter területű, közel 8 milliós Kambodzsa ve­zetői, a 332 ezer négy­zetkilométer területű, 54 millió lakosú Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. tott keddi megbeszélésén. JosZip Broz Tito aláhúzta, hogy a kommunistákra nagy felelősség hárul: szervezett­ségük és aktivitásuk döntően meghatározza az önigazgatás és az egész politikai rendszer sikeres működését, a kom­munista szövetség vezető sze­repének érvényesítését. Választási nyilatkozatok Franciaországban Tito beszéde Hercegovinában A JAPAN RENDŐRSÉG SZE­RINT TÖBB MINT SZÁZ­EZER, BANDÁKBA SZER­VEZETT GENGSZTER VAN AZ OR­SZÁGBAN. A JAKUZÄK, AHOGY A BANDITÁKAT NEVEZIK, SZE­RENCSEJÁTÉKOKBÓL ÉS KÁBÍ­TÓSZEREKBŐL, ZSAROLÁSBÓL ÉS PROSTITÚCIÓBÓL ÉVENTE TÖBB MILLIARD DOLLÁROS JÖ­VEDELEMRE TESZNEK SZERT. A BANDÁK MAGUKRÓL AZT ÁL­LÍTJÁK, HOGY ŐK VÉDIK A REN­DET, A POLGÁROKAT. A jakuza elnevezés a banditáktól ered, a rendőrség mint „törvényszegőkről" beszél róluk. Ám egy rendőrségi szó­vivő a közelmúltban mégis akt mondta: „A mi jakuzáink nem okvetlenül rossz embe­rek. Ha nem is szeretjük őket, társadal­munkhoz tartoznak.” Valóban ilyen ártal­matlanok lennének a japán gengszterek? A rendőrségi „Fehér könyv” csupán az 1976-os évre 418 jakuzagyilk osságról tudósít. Nem­régiben Osakában egy gengszter egy bárban szórakozott, de a szomszéd asztalnál ülő két vendég hangos beszélgetése zavarta őt. Elő­kapta pisztolyát, agyonlőtte őket és nyugod­tan elhagyta a lokált. Taoka Kazuo, a „medve”, ahogy gengszter­körökben nevezik, Japán egyik híressége. Emlékiratai nagy példányszámban fogytak el, életéről kétrészes filmeposz is készült. Taoka most 65 éves, szívbeteg és az adóhi- hávatalnak nyújtott bevallása szerint 1970 óta nincs jövedelme. Ez azonban kétséges, ha az utóbbi években épült erődítményszerű villájára, a „Taoka-palotára” gondolunk. A tiszteletre méltó Taoka nevetve mondta: „Ezt a féleségem hesokurijából vettük.” He- sokuri — a háztartásban megtakarított du- gipénzt jelenti japánul. A köbei „magánzó” nem a családi jövedelemre épít: Taoka fő­Gengsztervilág a Távol-Keleten „A tiszteletre méltó jakuzák“ nőké a gyilkosságokra és zsarolásokra épülő szervezett banditizmusnak, az úgynevezett Jamagucsi-gumi szervezetnek. A Jamagucsi- gumd Japán legnagyobb banditacsoportja, a legerőszakosabb alvilági szindikátus, amely — a rendőrség becslése szerint — 11 ezer tagot számlál. Legfőbb vezetője, a főnökök főnöke: 32 éve Taoka Kazuo. Szerinte a Jamagucsi-gumi „a barátság és a kölcsönös segítség társasága”. „Egyébként a rendőrség pontatlan, — nekünk százezer tagunk van.” A „barátság” mindenesetre jól jövedelmez a főnöknek: csupán 1976-ban, a becslések szerint, 10 millió dollárt hozott neki. A rendőrség tehetetlen. Aszanuma Szeita- ro, az ország rendőrfőnöke, már három év­vel ezelőtt meghirdette a „Bulldózer-műve­let” elnevezésű monstre razziát, amelynek eredményeképpen az elmúlt évben több, mint 50 ezer embert tartóztattak le. Ezt azonban a banditák csupán „tűszúrásnak” tekintik, amely „zavarja az egyetértést” —, ahogy egy tokiói bandavezér panaszkodott. S ebben sok az igazság, ha arra gondolunk, hogy a Jamagucsi-gumin kívül további 2500 „jakuzacsalád” található az országban. A rendőrség ugyan 110 ezer gengsztert tart nyilván, de a helyzet ismerői kerek egymil­lió emberről beszélnek. Az alvilág szakértői úgy számolnak, hogy a bandák tényleges jövedelme évi 10 milliárd dollár körül van. Ehhez jönnek még az úgynevezett „legális” üzletekből származó bevételek: a bárok, éj­szakad klubok, építési vállalkozások, pénz­kölcsönzők és munkaközvetítő ügynökségek. A gengsztervilág több, minit 27 ezer vállala­tot tart a kezében. A japán maffia története négyszáz évre nyű. lik vissza. Alapítója Chobei Banzuin, az el­nyomottak legendás vezére és hőse, ezt még ma is így tanítják a japán iskolákban. Ban­zuin, az ősjakuza munkaközvetítéssel kezd­te: építőmunkásokat toborzott a kormányzói székhellyé előlépett Edo, a mai Tokió épít­kezéseire. A toborzott munkanélküliek fel­adata volt az is, hogy „városőrként” biztosít­sák a lakók békéjét. A vendéglősök, iparo­sok és kereskedők szívesen helyezték magu­kat az ő védelmük alá, más bandák támadá­saival szemben. A legenda szerint, akárcsak nálunk a betyárok, csak a gazdagokat fosz­togatták és a zsákmányt a szegények között szétosztották. A szegényeken azonban ön­magukat értették. A XVII. század végén a japán kártya- és kockajátőkosok védőivé váltak és ezt a területet ma is teljes mérték­ben ellenőrzik. A japán kormány a XVIII. században oly nagyra értékelte tevékenysé­güket, hogy a bandavezéreket „félügyelőkké” nevezte ki és fölvette őket a legmegbecsül­tebb — szamuráj kasztba. „Mi a mocsár ló­tuszvirágai vagyunk, — dicsekedett nemré­giben a köbei bandavezér — és életünk árán is ragaszkodunk becsületünkhöz”. A jakuza- törvények valóban nagyon szigorúak. Ha egy tag megsérti azokat, le kell térdelnie a he­lyi főnök, az ojabun előtt, rövid karddal le­vágja bal keze kisujjának felső ujjperecét, ■ egy selyemkendőbe takarva átnyújtja mes­terének. Ha az elfogadja, megbocsátott, ha visszautasítja, a törvényszegő életével fizet A rendőrség minden erőfeszítése ellenére óriási pénzek cserélnek gazdát a jakuzák által ellenőrzött kártyaklubokban. Nemré­gen letartóztatták Kohóban a Jamagucsi- gumi egyik „igazgatóját”. Az általa vezetett klubban állítólag egyetlen éjszaka majdnem félmillió dollár cserélt gazdát. Nagy bevé­teleik vannak a jakuzálknak a lóversenyfo­gadó irodákból, valamint a pornóból és a prostitúcióból is. Csak a fővárosban több mint ezer „török fürdő” van a banditák ke­zében, az ott foglalkoztatott „masszimők" kétharmada a gengszterek szolgálatában álL Bárnők, telefansztárok, és utcai nők hada áll a szervezet „védelme” alatt. Korábban a kártyajáték számított a leg­főbb bevételi forrásnak, ma azonban a kábí­tószer az elsőszámú üzlet. Hivatalos adatok szerint ez 70 millió dollárt hoz a jakuzák- nak. A beavatottak azonban csak a Jamagu­csi-gumi bevételét ennék az összegnek sok­szorosára becsülik. Néhány évvel ezelőtt Ka­zuo Tuaka Yokohamában ligát alapított a kábítószer-kereskedelem felszámolására. A liga vezetőségébe több felsőházi képviselőt, írót és egy egyetemi rektort vontak be, akik­nek ez ellen semmiféle erkölcsi kifogásuk nem vollt, mert a jakuzákhoz tartozni, még kevésbé azzal összeköttetésben állni, egyál­talán nem jelent szégyent Japánban. A jakuzák súlyt helyeznek a nyilvános­ságra. A Jamagucsi-gumi példáid szí­nes folyóiratot ad ki. Szívesen veszik, ha az újságok foglalkoznak vélük, de a „be­csületükre” kényesek: négy évvel ezelőtt a Spiegel című nyugatnémet magazin tokiói tudósítóját például telefonon felhívta egy is­meretlen, de barátságos hang. A Spiegel ugyanis nem éppen dicsérő módon számolt be egy zsarolási akcióról. A telefonáló kije­lentette, hogy nincs kifogásuk a cikk ellen, de szeretnék, ha a lap a jövőben egy kissé pozitívabb formában foglalkozna velük. „Végül is a jakuzák nem gengszterek” — fűzte hozzá. LG.

Next

/
Thumbnails
Contents