Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
t 1978. február 26. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Mozgósító erővel Hz év végi beszámolé taggyűlések tapasztalatai M egyénk pártszervei és alapszervezetei ebben az évben is nagy alapossággal, tervszerűséggel készültek a beszámoló taggyűlésekre. A taggyűlések előtt a pártcsoportok több mint 90 százaléka ülésezett. Véleményt mondtak a pártmunkáról, a vezetőség munkájáról. Kritikusabban elemezték a pártmegbizatások teljesítését, név szerint elmarasztalták a gyengén teljesítőket. Több alapszervezetnél az egyéni gondok megbeszélésére is sor került. A felkészülés pozitív tapasztalatai közé tartozik, hogy javult a vezetőségen belüli munkamegosztás. A legtöbb vezetőségnél a beszámoló részterületeit a reszortfelelősök készítették el, s mondanivalójukat egyeztették a gazdasági, az állami, a tömegszervezetekkel is. A beszámoló taggyűléseken a párttagság 83—88 százaléka volt jelen. A beszámolók — amelyeket körültekintő, felmérő és elemző munka előzött meg — reálisak, őszinték, kritikusak, önkritikusak voltak. Helyesen összegezték az alapszervezetek életében bekövetkezett fejlődést. Jól hasznosították a pártcsoportok és a párttagok észrevételeit, a pártélet tapasztalatait. A hiányosságokat nyíltan felvetették, egyben a feladatot is meghatározták. Miben fogalhatjuk össze az elmondotta« kát? Az alapszervezetek szervezeti, politikai élete élénkebbé, rendszeresebbé, színvonalasabbá vált. A pártcsoportülések, vezetőségi ülések, taggyűlések tartalmi színvonala emelkedett, rendszeressé váltak a testületi ülések. Javult a pártépítő munka, megfelelően érvényesül a követelményszint. Általánossá vált a tagfelvétel a szocialista brigádokból, munkásőrségből, a KISZ-ből. A KISZ- ajánlás, a felvétel előtti feladatrögzítés az alapszervezetek többségében rendszeressé vált. Az eredmények mellett őszintén szóltak a hiányosságokról, a feladatokról. Szóvá tették például, hogy a pártcsoportok munkája megélénkült, aktivitásuk nyomán javult az alapszervezetek élete, a politikai munka színvonala, ezzel együtt a kommunisták tekintélye, de még egy alapszervezeten belül is eltérő színvonalú a munkájúig Ebből következik, hogy nf^yobb figyelmet kell fordítani a kiválasztásra, munkájuk értékelésére, rendszeres tájékoztatásukra. A beszámolók mindegyike foglalkozott az eszmei, politikai neveléssel. Elhangzott: sikerült előbbre jutni a propagandamunka színvonalának fejlesztésében, az eszmei, politikai neveléssel kapcsolatos tartalmi feladatokban, a szervezeti és személyi feltételek jobb kialakításában. Jól érvényesültek a káderek képzésére, továbbképzésére vonatkozó alapszervezeti elképzelések, az irányító pártszervek tervei. A termeléssel foglalkozó munkahelyek taggyűlési beszámolóiban központi helyet foglalt el az 1977. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása, az 1978. évi feladatok meghatározása. A taggyűlések az 1977. évi célok teljesítéséről, illetve túlteljesítéséről adtak számot. Ennek elérésében elemezték a pártalapszervezet politikai munkáját, a pártirányítás, ellenőrzés hatékonyságát. Egyöntetű a tapasztalat: az 1977. évi tervfeladatokat jól sikerült az érdekeltekkel ismertetni; a végrehajtásra mozgósítani. Az alapszervezetek egy része év közben értékelte a takarékossági tervek végrehajtását, a termelési tervek teljesítését. Egyre többször került sor a középvezetők beszámoltatására, az üzemrészekre lebontott feladatok ellenőrzésére. A tagság kritikusabban, hozzáértőbben értékelte, bírálta a beszámolókat. a feladatok végrehajtásának számonkérésében következetesebb volt. A beszámoló taggyűlések tapasztalatai jól mutatják: a párttagság döntő többsége becsülettel és példamutatóan vette ki részét a tervek teljesítéséből. Kezdeményezője és részese volt a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozó felajánlásoknak, a vállalások határidőre való teljesítésének. A szabolcsi kommunisták 1977. évi munkáját fémjelzik a szervezett kommunista műszakok, a társadalmi munkaakciók, a szélesedő üzem—iskola, üzem—tsz kapcsolatok. Mindenütt csatlakoztak a Láng Gépgyár felhívásához. Számos helyen önálló kezdeményezésekre, felajánlásokra került sor. Nyírbátorban például a város fennállásának közelgő ötödik évfordulója alkalmára a Csepel Szerszámgépgyár felhívására a város szocialista brigádjai, KlSZ-szerveze- zetei tagonként 5 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. A korábbi beszélgetésekre reagálva szóltak a taggyűléseken az üzemi demokrácia fejlődéséről, a szocialista brigádmozgalom eredményesebb munkájáról. A jobb munka feltételei között szóltak arról, hogy a pártellenőrzés hatékonyságát tovább kell javítani, s a fegyelmezés eszközeit mind a párt, mind a gazdaság szektoraiban jobban előtérbe kell helyezni. Felelősséggel beszéltek a munkafegyelem megszilárdításáról. A kommunisták fórumai bírálták a munkaszervezés hiányosságait, a kampányszerűséget, a kapkodást. Szóvá tették az anyaghiány miatt kiesett órákat. A mezőgazdasági üzemeknél a betakarítás, az értékesítés, a szállítás problémáit vetették fel. A taggyűlések megfogalmazták az iqlei feladatokat is. Elmondták: a terveket feszítettnek, de reálisnak és teljesíthetőnek tartják. Ez kifejezésre jutott a bizakodó hangulatban, a megtett és az ezután sorra kerülő intézkedésekben, a mezőgazdaság vonatkozásában pedig a már elvégzett munkák jó minőségében. Pozitív tanulsága a taggyűléseknek az, hogy most már üzemeink pártalapszerve- zetei nemcsak beszélnek a termelékenységről, a hatékonyságról, hanem azt is látják, hogy ennek elérése érdekében mit kell tenni. Minden pártalapszervezet elkészítette cselekvési programját. A tervekben külön foglalkoznak a párt-, a gazdaságvezetés, tömegszervezetek tennivalóival. A megjelölt gazdasági feladatok helyesek, más területeken azonban sok az általános feladatmegjelölés. A programok elkészítésénél a jövőben jobban szükséges támaszkodni a kommunista szakemberekre. Azt kell megtervezni, hogy a cél elérése érdekében a pártmunka eszközeivel, a lehetőségek figyelembe vételével mit kell tenni, ehhez milyen eszközök, módszerek állnak rendelkezésre, eredményként mi várható, ennek következtében hová kell összpontosítani az erőket. Ez jártasságot, szakértelmet, gyakorlati tapasztalatot igényel. A elfogadott munkatervekben kifejezésre jut, hogy a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának félidejéhez érkeztünk. Következetes a visszatérés a határozatok (alapszervezeti munka színvonala, tömegszervezetek pártirányítása, pártpropaganda feladatai, pártcsoportmunka stb.) alapszervezeti végrehajtására. Jellemző, hogy konkrétan kapcsolódnak a cselekvési programhoz és a beszélgetéseken elhangzott javaslatok hasznosításához. ■ ■ Ö sszegezve: a beszámoló taggyűlések jó politikai légkörben és fegyelmezetten folytak le. a kitűzött célokat elérték. Jól sikerült felkészíteni a párttagságot, a vezetőségeket a soron levő feladatok végrehajtására, a XI. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtására. Diczkó László. a megyei pártbizottság osztályvezetője Égő láp A napokban jelent meg a hír: „Az Ecsedi-lá- pon első fokú árvízvédelmi készültséget tartanak. A szivattyútelepek a befogadókba rengeteg vizet emeltek át”. Varga Guszti bácsi, a 65 éves nagyecsedi nyugdíjas gépész ilyenkor fel-felmegy a Kraszna töltésére, tekintetével végigpásztázza a szürkés fehér takaró alá bújt lápot. Az öreg 1930. május 1-én került a telepre gépésznek, a pesti vasasok ekkor már követelték a „munkát, kenyeret”. Meg is becsülte a munkát, példás szorgalommal ápolta, babusgatta a fekete monstrumokat. (A látványos gépek az öreggel szinte egy időben, 1913-ban, vagy 1914- ben születtek.) Az ő szakértelmének is köszönhető, hogy a régi szivattyútelep ma is üzemképes. A szakszerű kezelés mellett nagy gondot kellett fordítani a tisztaságra és a tisztításra. Ha a telepen valaki eldobott egy cigaretta- csikket, büntetésből levontak a béréből. Hamu és por nem tapadhatott a rézcsövekre, a jól olajozott tengelyekre. Ritka eseményeknek volt tanúja. Nap mint nap látta az égő lápot, meg a füstölgő kubikosokat, akik több bérért, nagyobb szalonnáért emelték fel hangjukat. A kordélyos, meg a talicskás emberek fekete zsíros kalapot viseltek, feltürt ingujjban dagasztották a sarat, tonnaszám cipelték a földet. Néha-néha közibük állt, hírt hallott tőlük, megfogta a kasitát és elindult velük csikászni. Úgy, társaságban jobban ízlett a ropogósra sült csík. Ha égett a láp, hol örült, hol meg bánkódott. Mint mondja, a báró, meg a nagygazda sosem örült a tűznek, de a szegényebbek néha örültek. Őszi betakarítás után örült a lángoknak az, akinek csupán nadrág- szíjnyi parcella jutott a lápon. örült, mert nem kellett trágyázni, a. következő évben jobban fizetett a föld. Lapátot fogott akkor is, 1 brigád 1 éve (FEBRUAR) Nagy Sándor Nagy József Dajka Sándor „Filmsztárok“ civilben „Mit vállalunk? Azt majd elmondjuk februárban.” így búcsúztunk január végén a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárának Petőfi Sándor Szocialista Brigádjától, akiknek munkáját egész évben figyelemmel kísérjük. Hollóék délutánosak. Alkalmi ismerősöm kérdi, mikor jártam a Petőfi brigádnál utoljára. Épp egy hónapja — mondom —, aztán közelebb hajol, s folytatja: „Akkor nem is tudja, hogy azóta filmsztárok lettek.” Mik lettek? — kérdezősködnék, de közben a csarnokhoz érünk. Kérdezze meg tőlük — válaszol cinkos mosollyal. A szerelőcsarnok hatalmas zajából csendesebb zúgba vo- nolunk. Most Nagy Józsefen. Nagy Sándoron és Dajka Sándoron a sor, de azért visszaszólnak: jó, ha eljön Holló István is, hátha nekik minden nem jut eszükbe. „Begyújtottam a pisztolyt..." — Pláne nekem — módja Nagy József —, én egész januárban táppénzen voltam. Az újságból tudtam meg, hogy a fiúk elmondták a balesetemet. Január 5-én történt. Begyújtottam a pisztolyt, aztán egy nagy pukkanást hallottam. A jobb combomhoz kaptam, akkor már égett a nadrágom. Márkus Miklós, a diszpécser vitt el kocsiján az SZTK-ba. A többiek témát váltanak: Jóska egyébként a brigád sakkmestere. Megnyerte a selejtezőt, most a gyár képviselőjeként sakkozik más vállalatok versenyzőivel. Azért jött délelőtt dolgozni, hogy délután elmehéssen. — Őrösről járok be naponta, 1969 óta. Azelőtt Pesten dolgoztam. Megnősültem, az asszony idevaló, én is ide jöttem. Nem bántam meg, 3500 körül keresek. — Persze, hogy nem bántad meg — mondja Nagy Sándor —, akkor nem hoztad volna ide a fiadat tanulónak. Hogy is volt ez a filmsztárkodás? — érdeklődöm óvatosan, hátha becsapott az informátor és valami hecc az egész. — Már elpletykálták? — kérdik nevetve —, aztán mondják: a MAFILM készített egy filmet, de nem róluk, amikor a közelben nem volt elég szén a gépek „etetésére”. Már csak a hozzá hasonló idős emberek emlékeznek rá, hogy sok éven át a nagyecsedi vasútállomást a szivattyúteleppel keskeny sínpár kötötte- össze. Az állomáson csillékre rakták a szenet, s a csilléket ló vontatta a telepre. A csilléket nem sajnálja, de nosztalgiával emlékezik a régi fákra. Valamikor Nagyecsed és Ágerdő- major között sűrűn egymás mellett akácfák álltak őrséget a töltés vonulatában. A telepen meg szebbnél szebb fenyők suhogtak a szélben... A visszaemlékezés után Guszti bácsi elégedetten nyugtázza, hogy ezüstösen és még viszonylag csendesen kanyarog a Kraszna. Nábrádi Lajos hanem a termékükről, a PE- VA-ról, az volt a sztár, valószínű, népszerűsíteni akarják ezt a jól bevált hazai találmányt, hogy mit mutathatunk meg. s mit is tud ez a zsaluszerkezet. — Nem csak ennyi újság volt mióta találkoztunk — mondja a 22 éves Nagy Sándor. aki szintén Pestről jött haza és Nyírtelekről buszozik naponta —, hanem hogy éppen ma (csütörtökön) befejeztük a nagy oldalak gyártását. Ez a legnagyobb alkatrész a PEVA-hoz, a jövő héten kezdjük a szerelést. Éjszaka is jöttek A brigádvezető lép be erre, és márTolytatja is: „Hogy így sikerült, azt nektek is köszönhetjük.” Azt már elmondtuk januárban, hogy sok volt a betegük, volt olyan nap, hogy csak hatan voltak, így aztán, mikor mindenki meggyógyult, rá kellett verni. Csakhogy a PEVA-hoz három brigádnak egy sablonja van, azon csak egy csapat tud egyszerre dolgozni. Nagy Sanyi, Dajka Sanyi, Albert Sanyi, meg Dajka Jancsi vállalkoztak az éjszakai munkára és így most már egészen jól állunk. — Dajka Sándor a brigád Benjáminja, a nyáron kapta meg a szakmunkás-bizonyítványát. — Én az iskola tanműhelyében kezdtem, aztán szólt a sógor (Szabó Zoltán meós, őt januárban mutattuk be), hogy jöjjek ide. Jani bátyám (Dajka János, róla is januárban írtunk) is itt dolgozott, így fogadott be ez a brigád. — Neked is van még mondanivalód! — szólnak rá. „Anyám se hitte rólam..." — Ja, a tanulás? Szóval úgy képzeltem, elég nekem a szakmunkás-bizonyítvány, aztán meggondoltam a dolgot. Három év alatt leérettségizhetek, kár lenne kihagyni. Mikor elmondtam otthon édesanyámnak, mi a szándékom, az istennek se akarta elhinni rólam, hogy tanulni akarok. Most izgatottan várom az értesítést, hogy miből kell a felvételire készülni. — Történt veletek még valami — mondja Holló István —, s Dajka a fejéhez kap. — Persze, most vettek fel ötünket a KISZ-be. Irsa Miklóssal, Boda Jánossal, Marko- vics Mihállyal és Krutilla Józseffel együtt jelentkeztünk. Most már heten vagyunk KISZ-tagok a 12 tagú brigádból. — Jó. hogy mondod a neveket — szól közbe Nagy Sándor —, a Krutilla is most jött a brigádba. Nyírteleken dolgozott a MEZŐGÉP-nél, január 23-án jött hozzánk. A próbaideje éppen ma jár le. Szerintem beilleszkedett a bandába. — A vállalás? — A gyár vezetői az újságból tudják meg vállalásunkat. Tudniillik, éppen kedden tartjuk a brigádvezetők tanácskozását, ahol szóban és írásban is megtesszük vállalásunkat. Persze, a lényeg megvan: megbeszéltünk mindent a fiúkkal. Először is: 105 százalékra teljesítjük tervünket, de a fő cél a minőség lesz. Komolyabban vesszük az önmeózást és egyetlen reklamációt nem akarunk. Maximális fegyelem kell, késés, mulasztás kizárva! Tavaly 32 ezer forint értékű anyagot takarítottunk meg, most ettől sokkal többet szeretnénk. Sok apró alkatrészt készítünk majd el a szálanyagok hulladékából. Természetesen tervezünk kirándulást, a brigádban mindenki tanul és úgy gondoltuk: a gyár által szervezett kommunista szombatokon kívül fejenkét még két műszakot vállalunk. Dajka a Balatont szeretné látni... — Most már mondjátok az egyéni terveiteket is — szól a brigádvezető. Megerednek a nyelvek. Nagy József még nem volt üdülni, idén nagyon szeretne. Persze, két gyerekkel nem könnyű beutalóhoz jutni. Nagy Sándor nem mer tervezni, mert a sorozáson azt ígérték: az év első felében bevonul katonának. Dajka Sándor a Balatonhoz szeretne eljutni és sikeres-felvételit szeretne a szakmunkások szakközépiskolájába. És persze valamennyien szeretnének többet keresni, mert hát — piacról él az ember. Események után kutatunk. Mondják: most neveztek be az „Igaz ez a szép” vetélkedőbe, Albert Sanyi az új lakásba költözés után sikeres egészségügyi vizsgát tett, 40 órát dolgoztak társadalmi munkában, hogy a KISZ- klubban elkészüljön a térelválasztó, aztán együtt izgultak, hogy sikerüljön megmenteni a tatabányai bányászokat. összevesztek a Bunker filmsorozat értékelésén, jobban örültek volná szerdán, ha az angolok győznek és együtt szurkolnak ma a stadionban, hogy Pilcsukék itthon is legyőzzék a debrecenieket. Balogh József
