Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

1978. február 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus Szemle és vetélkedő a megye egyik legnagyobb iskolájában A Nyíregyházi 5. számú Általános Iskola a megye egyik 1 egnagyobb iskolája, csak­nem 1300 gyerek tanul itt összeállításunkkal bepillantást szeretnénk adni az iskola életébe. A képek az iskola két rendezvényén készültek: az úttörőcsapat kulturális szemléjén, illetve az „ügyesség-bátorság” sportvetélkedőn. A kulturális szemlén külö­nösen az ének és a néptánc kategória versenyszámai arattak sikert. A sportvetélke­dőn a gyerekek és szüleik közösen oldottak meg különféle feladatokat! A kisdobosok néptánrsz akkörének bemutatója. A 8. b osztály énekkara. „Gólya viszi a fiát...” Tamkó Sirató Károly: DALOK, VERSEK AZ AULÁBAN DARÁZS­GARÁZS Kulturális úttörőszemle Volt egyszer egy darázs-garázs. Élt benne négy fürkész-darázs. Ahogy jött a tavasz-varázs kiszállt a négy fürkész-darázs. Füsti fecskék ott cikáztak... Megcélozták mind a négyet. Megcélozták: hamm! Bekapták! — Üres lett a darázs-garázs. Kissé fázósan álldogáltak a gyerekek — ám hamarosan megfeledkeztek az iskola aulájának hőmérsékletéről, s csak a dalra, versre, zenére figyeltek. A Nyíregyházi 15. számú Általános Iskolában február 17-én rendezték meg a kulturális úttörőszemle döntőjét. Több száz kisdobos és úttörő lepte el a csarno­kot, a lépcsők, az emeletek korlátái fölött fejek fürtjei hajoltak át. Jó néhány szülő is kíváncsi volt a produkciók­Egy ötödik fürkész-darázs fürkész útján kifürkészte hol lappang egy üres lakás. Beköltözött családostul és kiírta nagy betűkkel: ÉN LAKOM ITT DARÁZS BALÁZS. Így hát újra így hát újra — teli lett a darázs-garázs. ra. Az éneklő rajok versenyé­ben az 5. a osztály és a 8. b osztály dalosai versengtek a továbbjutást jelentő első he­lyért: az utóbbiak nyertek. A versmondók között jó néhány tehetséges úttörő mikrofon­hoz lépett, hasonló volt a hangszerszólók kategóriája. Volt mesemondó kisdobos, polbeat együttes a nyolcadi­kos lányokból, népdaléneklés és tréfás jelenet. Jól szóra­koztak a pajtások, a szülők — és a zsűri tagjai egyaránt. Különösen figyelemre méltó volt az a fegyelmezettség, mellyel a jősavárosi pajtá­sok végignézték a szemlét — ezzel is növelve iskolájuk jó hírét. ★ Februárban-márciusban rendezik a kulturális úttörő­szemle járási és városi dön­tőit megyénkben. Ezek győz­tesei közül a bábosoknak, a néptáncosoknak és a színját­szóknak lesz lehetőségük, hogy megyei versenyen ve­gyenek részt. Április 16-án Nyíregyházán a színjátszók, 23-án Nagykállóban a nép­táncosok, május 7-én Nyír­egyházán pedig a bábosok találkoznak, hogy eldöntsék: ki jut tovább a megyéből az országos versengésre. 2« ÉVE TÖRTÉNT Kirándulás a barlangba Akik részt vettek ezen a kiránduláson, ma már felnőt­tek. Huszonhat esztendeje történt — az úttörőmozga­lom hőskorában: útra kelt 30 túristvándi pajtás... Az alábbi részlet a csapatkróni­kából származik, beküldte Molnár Mátyás. „1952. május 14-én ültünk vonatra. A pajtásoknak a fe­le eddig még nem utazott vo­naton. Nagy élmény volt ma­ga az út is. Különösen attól kezdve, hogy megláttuk To­kajnál a hegyet. Dél felé vol­tunk Miskolcon. Itt négy órát töltöttünk. Felmentünk az Avasra. Lefelé jövet meg­tréfált bennünket a hegy. Többen sietve indultak lefe­lé a hegyoldalon és a sietés­ből szaladás lett, a szaladás- ból gurulás. A pórul jártak nem fogják elfelejteni fiziká­ból a lejtőt. De a további utazás alatt ők is vidáman vettek részt a nótázásbán. Végre megérkeztünk Jós- vafőre. Az igazgató bácsi és a házigazdánk már vártak. Elhelyezkedtünk a szénapaj­tában. Olyan jól aludtunk, mint otthon a dunna alatt. Csak a gazda kakasa túl ko­rán kezdett rá a reggeli éb­resztőre. Megmosakodtunk a Jósva-patak kristálytiszta, hideg vizében, megreggeliz­tünk és elindultunk a bar­langba. Átléptük Cseppkőor­szág határát, egymás után láttuk meg az érdekes csepp­kőalakzatokat. Volt ott bú­bos kemence, bekötött fejű asszony, Árpád vezér a fe­hér lovon. Utunk végén ál­lott Európa legnagyobb cseppköve, a Győzelem oszlo­pa. Itt visszafordultunk. Ebéd után megnéztük a ta­vat és az áramfejlesztőt. Fel­másztunk a hegyoldalon, for­rásvizet ittunk. Négy óra után cseperegni kezdett és mi lejöttünk a faluba. Más­nap hajnalban indultunk visszafelé. A vonaton nem győztünk emlékezni arra, amit láttunk. Éreztük, nagy dolog volt ez: mi, túristván­di úttörők útra keltünk, hogy megnézzük hazánknak ezt a természeti szépségét. Há­nyán vannak a faluban, akik sose ültek még vonaton! A mi szüléink iskolás koruk­ban nem is gondolhattak ilyen szép kirándulásra! A tanács, a párt, az MNDSZ és a tsz segített és mi is meg­fogtuk a dolog végét. A ta­nulás mellett előadást ren­deztünk és a bevételt a ki­rándulásra fordítottuk.” MESE, MESE, MESE Nyulacska U gyan miféle tapsifüles ennek a kedves csen­gésű névnek a gazdá­ja? — kérdezzük Bakó Ág­nes könyvének címét olvas­va. Sem afféle fehér szőrű, piros szemű házi nyuszi. Nyulacska egy kislány. Mun- ku Pundu adta néki ezt a nevet. Ki ez a Munku Pun- ku? Egy gazdag fantáziájú kisfiú, aki láthatatlan. Nem csoda, hogy Nyulacska egy ^ szép májusi napon elindul, hogy Munku Punku nyomára bukkanjon. Izgalmas, esemé­nyekben gazdag vándorlás után egy virágbódé előtt pil­lantotta meg. — Szervusz, Munku Punku — köszöntötte a kislány és egy cseppet sem csodálkozott rajta, hogy lát­ja. Ettől kezdve Munku Pun­ku gyakran elment Nyulacs­káékhoz és a kislány kérésé­re szebbnél szebb meséket mondott Nyulacskának. Bakó Ágnes, a gyermekek kedvelt írója, ezeket a me­séket jegyezte le könyvébe. A különös mesevilágot Zsol­dos Vera rajzai teszik színe­sebbé. Minden gyermeknek ajánljuk. (Móra Kiadó, 1977.) M. J. Etessük a madarakat! A szokatlan hidegre fordult idő nehéz próba elé állítja ma­darainkat. Ebben az idő­szakban, megfelelő mennyi­ségű rovartáplálék hiányá­ban, a cinegék, a csuszka és társaik kénytelenek magot is fogyasztani, hogy életben maradhassanak. Különösen az olajtartalmú magok hasznosak számunkra, me­lyek belülről „fűtik” testü­ket a hideg téli hónapok­ban. A legmegfelelőbb kiegé­szítő tánlálék a napraforgó, de az összegyűjtött tökmag, szalonnabőrke, faggyú, hi­deg időben akár a nyers hús is, nagy segítséget nyújt számukra. A faggyút leghe­lyesebb megolvasztani, né­hány marék hozzákevert napraforgóval „dúsítani”, majd amikor ismét megszi­lárdult. drótszálra vagy zsi­negre lógatva kínálni a madaraknak. Nagy előnye, hogy a mindenütt tömege­sen jelentkező és tolakodó verebek nem nagyon ked­velik, de nem is nagyon tudnak az ide-oda hintázó „madárkalácson” megka­paszkodni. Ha mégis a tiszta napra­forgó mellett döntünk, az etetőt lehetőleg úgy szer. kesszük meg, hogy a bejá- rónvílás alul legyen. Ez a módszer ismét a verebek távoltartására szolgál, és legalábbis ideig-óráig ered­ményes. Sajnos a tapaszta­lat azt mutatja, hogy utóbb a verebek is rájönnek, ho­gyan kell a jól elrejtett nyí­láson át alulról berepülni a csemegéhez. Ismét segíthet, ha ekkor egy drótszálat is feszítünk keresztbe. Az ete­tők elkészítésénél általá­ban korlátlan lehetőségei vannak az egyéni lelemé­nyességnek. Egy-egy külö­nösen alkalmas típus kikí­sérletezése szép feladat le­het az iskolai szakköröknek is. KR ESZ-vetél kedő Nyírbélteken Hat esztendeje működik a köz­lekedési járőrszakkör a Nyírbélte- ki Általános Iskolában. A gyere­kek szívesen járnak a foglalko­zásokra. élvezik a különféle ve­télkedőket. Munkájukért a járá­si és a megyei rendőrkapitány­ság közlekedésrendészeti osztálya is támogatja. Nemrégiben nagy meglepetésben volt részük a paj­tásoknak: a megyei közlekedés- biztonsági tanács egyenruhákat és polikreszt ajándékozott a szakkörnek. Az ..úttörőrendőrök’' régi álma egy kis közlekedési park — most azon munkálkod­nak. hogy az iskola udvarán lét­rehozzanak egyet. TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Római kori emlékeiről ismert dunántúli város. 6. Római 6. 7. Dorongféle. 8. Azonos magánhangzók. 9. Ez, költői nyelven. 11. Gyapjúruha pusztítója (utol­só négyzetben kétjegyű mássalhangzó). 12. Salamon becézve. 14. Népviseletéről híres tolnai község. 16. Hí­res dunántúli fürdő- és üdülőhely. 18. Kettőzve szülő. 20. Ilona beceneve. 21. Csapadék. 22. Verssor­végi összecsendülés. 24. Ré­gi hósszmérték. 25. Cukros. 27. LÉSO. 28. Kis Mária. 29. Gyorsan hull. Függőleges: 1. Nem érdes. 2. Szibériai folyam. 3. Tisztít. 4. Néma betűi! 5. Tellur, oxigén, szén vegyjele. 6. Műemlé­kekben gazdag városunk, a Bakony központja. 10. Fel­hő közepe! 11. Sportöltözék. 13. Kitépi egynemű betűi. 14. Pozitív film. 15. A Bala­ton déli részének fővárosa. 17. Vissza: római 1105. 19. Ismert Verdi-opera. 21. Vi­tézi, heroikus. 23. Bátorko­dik. 24. Hasadék. 26. Téli sport. 27. Lötty. Megfejtendő: Vízszintes 1.. 16.. 14., füg­gőleges 6., 15. Múlt heti megfejtés: PÉCS — SÜMEG — TA­TA — KAPOSVÁR — KŐ­SZEG. Könyvjutalom: Hajdú László Ajak, Szabó Márta Tunyogmatolcs, Blutman Gyöngyi Tiszalök, Tölgyes Gabriella Nyírbátor, Hor­váth Lívia Kálmánháza, Hajdú László Ajak, Fábri Ilona és Kovács Mária Nyír­egyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents