Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 25. Magyar vezetők üdvözlő távirata a februári győzelem 30. évfordulója alkalmából Gastáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, Lnbomir Strougal elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének Prága Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, egész dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jö­vő jókívánságainkat küldjük önöknek, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormányának és népeinek az 1948-as feb­ruári győzelem 30. évfordulója alkalmából. Három évtizeddel ezelőtt Csehszlovákia forradalmi erői marxista—leninista élcsapatuk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével legyőzték a reakciós erőket, kivívták a munkásosztály hatalmát és ezzel az ország a szocializmus épí­tésének útjára léphetett. Népünk őszinte megbecsüléssel és tisztelettel tekint azok­ra a kimagasló sikerekre, amelyeket pártjuk vezetésével a testvéri Csehszlovákia népei a fejlett szocialista társadalom építésében elértek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista országok közösségének megbecsült tagja s eredmé­nyesen járul hozzá a béke, a biztonság és a társadalmi hala­dás ügyéhez az egész világon. A Magyar Népköztársaságot és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot a marxizmus—leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján a testvéri barátság és a szoros együttműködés szálai fűzik egybe. Pártjaink együtt küzdenek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom céljainak valóra váltásáért, egységének erősítéséért. Kedves elvtársak! A csehszlovák munkásosztály győzel­mének történelmi jelentőségű évfordulóján további eredmé­nyes munkát kívánunk a csehszlovák kommunistáknak, Cseh­szlovákia népeinek, a CSKP XV. kongresszusán elhatározott feladatok megvalósításában. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (Folytatás az 1. oldalról) szerve küldöttségeinek uta­zásai, ilyen kontaktusokat lé­tesítünk az Egyesült Álla­mok kongresszusával is, ami­nek vitathatatlanul nagy a jelentősége. Mint a küldöttség beszá­molójából kitűnik, Ponomar- jov elvtárs és a többi elvtár­saink hasznos munkát vé­geztek az Egyesült Államok­ban. Mint ismeretes, országunk és az Egyesült Államok kap­csolatainak alapján azoknak az egyezményeknek és a megállapodásoknak egész so­rozata vetette meg, amelyet a legmagasabb szintű tár­gyalások eredményeképpen értünk el az elmúlt néhány évben, létrejöttek a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti együttműködés elmé­lyítésének és kiszélesítésének lehetőségei. Sajnos, azonban ma meg kell állapítani, hogy még mindig a legkülönbö­zőbb fajta akadályok tornyo­zódnak az együttműködéshez vezető úton. Azok az erők támasztják ezeket az akadá­lyokat, amelyek nem érde­keltek sem a Szovjetunió és az Egyesült Államok jó szom­szédi kapcsolataiban, sem ál­talában a nemzetközi feszült­ség enyhülésében. Miben jut ez konkrétan ki­fejezésre? Vegyük például a ha­dászati támadó fegyver­zet korlátozásáról foly­tatott tárgyalásokat. Eze­ken a tárgyalásokon sikerült érzékelhető haladást elérni. Ugyanakkor világos, hogy az Egyesült Államokban egye­sek most le akarják fékezni e tárgyalások menetét, igye­keznek megakadályozni azok sikeres befejezését. Mi különböző formákban ismételten mind a Fehér Ház, mind az amerikai kongresz- szus tudomására hoztuk ál­láspontunkat. Mi a legsür­gősebben be akarjuk féjezni a tárgyalásokat az egyenlő biztonság elvei alapján, a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról szóló új szer­ződés aláírása után át lehet majd térni a következő sza­kaszra. Igazi fordulat lenne ez a katonai enyhüléshez ve­zető úton. Szeretnénk remél­ni, hogy az Egyesült Államok felelős személyiségei megér­tik, hogy — mint mondani szokás — milyen nagy tét fo­rog a kockán. Van még egy negatív kö­rülmény. — A neutron fegy­ver gyártásának, e fegyver Európában való elhelyezésé­nek terveire gondolok. Ha re­alizálnák az ilyen fajta ter­veket, amelyek rendkívül vonzóak az Egyesült Államok kardcsörtető körei számára, ez lényegesen bonyolultabbá tehetné a helyzetet. A neut­ron fegyver gyártásáról való kölcsönös lemondásról elő­terjesztett szovjet javaslat — jól ismert. A fegyver gyártá­sa elutasításának csupán egyetlen alternatívája van: minőségileg új ugrás a ha­lált hozó fegyverek gyártásá­nak versenyében. Lehetetlen ezt nem látni. A szovjet—amerikai kap­csolatoknak nem kis fontos­ságú eleme — gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésünk. Azonban e té­ren sem szűntek még meg a mesterségesen támasztott ne­hézségek. Ezek a nehézségek alapvetően az amerikai kongresszusnak azokkal az ismert döntéseivel függenek össze, amelyeket mi jogosan értékelünk az ügyeinkbe va ló beavatkozási kísérletnek. Más szavakkal, elvtársak, a szovjet—amerikai kapcsola­tokban most beköszöntött egy olyan időszak, amikor új erő­feszítésekre van szükség ah­hoz, hogy azok dinamizmust és konstruktívabb jelleget kapjanak. A Legfelsőbb Tanács kül­döttsége megbízásunk alap­ján az Egyesült Államok kongresszusának küldöttsé­gét viszontlátogatásra hívta meg a Szovjetunióba. Ez jó dolog. Mi . már fogadtunk ilyen küldöttségeket és lát­juk ennek hasznát. Mi úgy tekintjük a szovjet —amerikai kapcsolatokat, mint a béke megszilárdítását, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését és az államok kö­zötti egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös együttműködés fejlesztését célzó szovjet kül politika fontos elemét.” A Legfelsőbb Tanács el­nöksége jóváhagyta a két or­szág törvényhozási küldött­ségének munkáját. A közélet hírei Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken Zala megyébe látogatott. A megyeszékhe­lyen Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Újvári Sándor, a megyei ta­nács elnöke tájékoztatta Za­la gazdaságpolitikai helyze­téről és terveiről. Létesítmé­nyeket, üzemeket keresett fel, majd pártnapon időszerű gazdaságpolitikai kérdések­ről adott tájékoztatást. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken részt vett a Magyar Nők Országos Taná­csa 1977 márciusában tartott ülésén. Erdei Lászlóné, a nő­tanács elnöke beszámolt a Magyar Nők Országos Taná­csa 1977 márciusában tartott II. konferenciája óta végzett munkáról és a további fela­datokról. A vitában felszólalt Borbély Sándor, s a közelgő nemzetközi nőnap alkalmá­ból tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánságait a ma­gyar nőknek. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese pénteken előadást és konzultációt tartott az egyetemi, főiskolai KISZ-ve- zetők gazdaságpolitikai aktí­váján a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem új el­méleti tömbjében. 30 ÉVE TÖRTÉNT 0 februári győzelem M a harminc éve, hogy Csehszlovákia mun­kásosztálya és dol­gozó népe győzelmet ara­tott a reakció felett. Az 1948. februári győzelem Csehszlovákia történetében az egyik legjelentősebb for­dulat. A győzelem sikeresen betetőzte a burzsoá kizsák­mányoló rendszer megdön­téséért folytatott több éves küzdelmet. A fordulatot a Szovjet­unió felszabadító harca és a Csehszlovák Kommunista Párt kitartó küzdelme ala­pozta meg. Az 1946-ban összeült VIII. pártkongresszus éberségre, a köztársaság és a sikeres or­szágépítő munka érdekében egységre hívta fel a dol­gozókat. A kongresszus elé terjesztett beszámoló hang­súlyozta: a pártpolitika fő irányvonala a szocialista elemek fejlesztése, vala­mint hogy tovább növeljék a munkásosztálynak az or­szág irányítására gyakorolt befolyását úgy, hogy a nem­zeti demokratikus forrada­lom átnőjön szocialista for­radalommá. A kommunista párt közvetlen feladatai kö­zé a forradalom és a forra­dalmi vívmányok alkotmá­nyos rögzítését sorolta. Az 1946. május 26-i alkot- mányozó nemzetgyűlési vá­lasztásokon a kommunista párt ennek szellemében lé­pett fel. A burzsoázia azt remélte, hogy a-választáso­kon demokratikus jelsza­vakkal győzelmet tud kicsi­karni. A választások azon­ban a forradalmi erők győ­zelmével végződtek. Az or­szág legnagyobb pártja a kommunista párt lett, or­szágosan megkapta a szava­zatok 38 százalékát. A nem­zetgyűlés 300 mandátumá­ból 114-hez jutott a párt. A szociáldemokrata párt 39 mandátumával, a két mun­káspárt a parlamentben 3 mandátumnyi többségre tett szert. A csehszlovák baloldal országos győzelme követ­keztében a koalíció a tény­leges erőviszonyok alapján alakult ki. A helyi nemzeti bizottságok 55 százalékában kommunista elnököket vá­lasztottak. (A csehországi 163 járás nemzeti bizottsá­gi elnök közül 128 kommu­nista volt.). Az új kormányt Klement Gottwald alakította meg. Ez volt Csehszlovákia első kormánya, amelynek mi­niszterelnöke kommunista volt. Az új kormány prog­ramnyilatkozatát az ország újjáépítésének programja­ként emlegetik. Választási veresége után a burzsoázia megpróbált nyílt ellentámadásba át­A munkásmilícia felvonulása a prágai öváros téren. (Fotó: CTK — MTI) menni. A reakciósok egyre nyíltabban hirdették kom­munista- és szoyjetellenes nézeteiket. Visszakövetel­ték a gyárak és a földek egy részét. A kommunista párt 1947 áprilisában orszá­gos parasztgyűlésen ismer­tette földreformprogramját, amely követelte, hogy a magán földbirtokok terüle­te sehol sem haladhatja meg az 50 hektárt. Július 11-én a nemzetgyűlés — éles harc nyomán — végül is a földmagántulajdon fel­ső határát — szántóföldben — 150 hektárban határozta meg. Így a földreform ügye továbbra is napirenden ma­radt. A földbirtokosok elleni támadással egyidejűleg a párt fokozta a burzsoázia elleni harcot is. 1947-ben elérte újabb ipari üzemek államosítását. 1947 végére és 1948 elejére az osztály­harc annyira kiéleződött, hogy a helyzet ellentmon­dásait csak teljes fordulat­tal lehetett megoldani. A burzsoázia elhatározta, hogy az 1947 májusában Francia- országban és Olaszország­ban bevált recept szerint kormányválságot provokál és kiszorítja a kommunistá­kat a kormányból. Ennek érdekében fegyveres össze­esküvést is szőtt, de annak vezetőit a belügyi szervek idejében letartóztatták. 1948. február 20-a és 25-e között politikai puccsal pró­bálkozott a reakció. A bur­zsoá miniszterek és szövet­ségeseik 1948. február 20-án benyújtották lemondásukat Benes elnöknek. Az elnök ezt elfogadta azzal a meg­fontolással, hogy a felelős­séget a kommunista pártra hárítja és kommunisták nél­küli polgári kormányt ala­kítanak. Megkísérelték a hadsereg megnyerését is. Svoboda nemzetvédelmi miniszter azonban elutasította őket, hangsúlyozván, hogy a had­sereg a néppel tart. A szo­ciáldemokrata párt bal szárnya és számos haladó politikus szintén a puccs el­len foglalt állást. A döntő azonban az volt, hogy a munkásság az ut­cákra vonult, hatalmas sztrájkokat szervezett, a munkásmilícia megszállta az üzemeket és a stratégiai pontokat. A burzsoázia számára ki­látástalanná vált helyzet­ben Benes elnök meghátrált és február 25-én elfogadta azoknak a minisztereknek a lemondását, akik február 20-án írásban kérték fel­mentésüket. Egyben elfo­gadta az új kormány össze­tételére és kiegészítésére vonatkozó miniszterelnöki javaslatot. Ezzel végbement az a szükséges fordulat, amellyel a politikai hata­lom a munkásosztály és közvetlen szövetségesei ke­zébe ment át; győzött a szo­cialista forradalom. A februári fordulatot kö­vetően a munkáshatalom rendkívül gyors intézkedé­seket hozott a demokratikus feladatok megvalósításának befejezésére és a szocialis­ta állam kiépítésére. A nemzetgyűlés új törvényt hozott a radikális földre­formról, amely gyorsan meg is valósult. Törvény szüle­tett a régi uralkodó osztá­lyok művelődési monopó­liumának megtörésére, a demokratikus iskolarend­szer bevezetésére. Egy má­sik törvény kimondta, hogy az egy műszakban több mint 50 munkást foglalkoz­tató ipari üzemeket, vala­mint a nagykereskedelmet államosítják, ugyanakkor bevezetik a külkereskede­lem állami monopóliumát Május 9-én elfogadták az új alkotmányt. A május 30-án megtartott nemzet- gyűlési választásokon a Nemzeti Front jelöltjei kapták a szavazatok 89,3 százalékát. A választásokat követően Benes köztársasá­gi elnök lemondott és a jú­nius 14-én összeült nemzet- gyűlés Klement Gottwaldot választotta meg köztársasá­gi elnöknek. Június 27-én megvalósult a munkásegy­ség: a Csehszlovák Kom­munista Párt egyesült a szociáldemokrata párttal. A csehszlovák népi de­mokratikus forradalom, amely a Szovjetunió felsza­badító hadműveletei nyo­mán fegyveres felkelések­ből és nemzeti felszabadító harcokból nőtt ki, éles osz­tályütközetekben, de pol­gárháború nélkül, viszony­lag békés úton, népi de­mokratikus forradalomból szocialista forradalomba át- menve, fokozatos fejlődés végén rendkívül gyors for­dulattal, a munkásosztály egységére, szövetségeseire és fegyveres erejére-, támasz­kodva ment végbe. IfiAQ február győzelme Io40 a csehszlovák tár- I VTrW sa(jaiom politikai, gazdasági, szociális, kultu­rális és nemzeti fejlődésé­nek páratlan távlatait nyi­totta meg, ugyanakkor meg­erősítette a szocialista világ- rendszer pozícióit. Valkó Mihály Sarlós István Laiszban Vientiánéban csütörtökön megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára vezette magyar és a Phoumi Vong- vichit, az LFNP KB PB tag­ja, miniszterelnök-helyettes, a Laoszi Hazafias Front főtitkára vezette laoszi kül­döttség között. A tárgyalásokon Phoumi Vongvichit részletesen is­mertette a laoszi népi hata­lom első két esztendejének eredményeit. Sarlós István ismertette a Magyar Népköztársaság kül- és belpolitikai törekvéseit, gazdasági fejlődését. Pénteken Sarlós István Xieng Khuong tartományba látogatott el. Hazaérkezett katonai küldöttségünk Pénteken hazaérkezett Moszkvából a magyar kato­nai küldöttség, amely — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével részt vett a szovjet had­sereg megalakulásának 60. évfordulóját köszöntő ünnep­ségeken. Ünnepélyes zászlólevonás Pénteken délelőtt a gellért­hegyi Felszabadulási emlék­műnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal levonták a magyar nem­zeti lobogót és a munkásmoz­galom vörös zászlaját, amely a szovjet hadsereg és hadi­flotta megalakulása 60. év­fordulójának tiszteletére len­gett az árbocon.

Next

/
Thumbnails
Contents