Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 25. Magyar vezetők üdvözlő távirata a februári győzelem 30. évfordulója alkalmából Gastáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, Lnbomir Strougal elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének Prága Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, egész dolgozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és népeinek az 1948-as februári győzelem 30. évfordulója alkalmából. Három évtizeddel ezelőtt Csehszlovákia forradalmi erői marxista—leninista élcsapatuk, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével legyőzték a reakciós erőket, kivívták a munkásosztály hatalmát és ezzel az ország a szocializmus építésének útjára léphetett. Népünk őszinte megbecsüléssel és tisztelettel tekint azokra a kimagasló sikerekre, amelyeket pártjuk vezetésével a testvéri Csehszlovákia népei a fejlett szocialista társadalom építésében elértek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a szocialista országok közösségének megbecsült tagja s eredményesen járul hozzá a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyéhez az egész világon. A Magyar Népköztársaságot és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján a testvéri barátság és a szoros együttműködés szálai fűzik egybe. Pártjaink együtt küzdenek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom céljainak valóra váltásáért, egységének erősítéséért. Kedves elvtársak! A csehszlovák munkásosztály győzelmének történelmi jelentőségű évfordulóján további eredményes munkát kívánunk a csehszlovák kommunistáknak, Csehszlovákia népeinek, a CSKP XV. kongresszusán elhatározott feladatok megvalósításában. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke (Folytatás az 1. oldalról) szerve küldöttségeinek utazásai, ilyen kontaktusokat létesítünk az Egyesült Államok kongresszusával is, aminek vitathatatlanul nagy a jelentősége. Mint a küldöttség beszámolójából kitűnik, Ponomar- jov elvtárs és a többi elvtársaink hasznos munkát végeztek az Egyesült Államokban. Mint ismeretes, országunk és az Egyesült Államok kapcsolatainak alapján azoknak az egyezményeknek és a megállapodásoknak egész sorozata vetette meg, amelyet a legmagasabb szintű tárgyalások eredményeképpen értünk el az elmúlt néhány évben, létrejöttek a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti együttműködés elmélyítésének és kiszélesítésének lehetőségei. Sajnos, azonban ma meg kell állapítani, hogy még mindig a legkülönbözőbb fajta akadályok tornyozódnak az együttműködéshez vezető úton. Azok az erők támasztják ezeket az akadályokat, amelyek nem érdekeltek sem a Szovjetunió és az Egyesült Államok jó szomszédi kapcsolataiban, sem általában a nemzetközi feszültség enyhülésében. Miben jut ez konkrétan kifejezésre? Vegyük például a hadászati támadó fegyverzet korlátozásáról folytatott tárgyalásokat. Ezeken a tárgyalásokon sikerült érzékelhető haladást elérni. Ugyanakkor világos, hogy az Egyesült Államokban egyesek most le akarják fékezni e tárgyalások menetét, igyekeznek megakadályozni azok sikeres befejezését. Mi különböző formákban ismételten mind a Fehér Ház, mind az amerikai kongresz- szus tudomására hoztuk álláspontunkat. Mi a legsürgősebben be akarjuk féjezni a tárgyalásokat az egyenlő biztonság elvei alapján, a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról szóló új szerződés aláírása után át lehet majd térni a következő szakaszra. Igazi fordulat lenne ez a katonai enyhüléshez vezető úton. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok felelős személyiségei megértik, hogy — mint mondani szokás — milyen nagy tét forog a kockán. Van még egy negatív körülmény. — A neutron fegyver gyártásának, e fegyver Európában való elhelyezésének terveire gondolok. Ha realizálnák az ilyen fajta terveket, amelyek rendkívül vonzóak az Egyesült Államok kardcsörtető körei számára, ez lényegesen bonyolultabbá tehetné a helyzetet. A neutron fegyver gyártásáról való kölcsönös lemondásról előterjesztett szovjet javaslat — jól ismert. A fegyver gyártása elutasításának csupán egyetlen alternatívája van: minőségileg új ugrás a halált hozó fegyverek gyártásának versenyében. Lehetetlen ezt nem látni. A szovjet—amerikai kapcsolatoknak nem kis fontosságú eleme — gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünk. Azonban e téren sem szűntek még meg a mesterségesen támasztott nehézségek. Ezek a nehézségek alapvetően az amerikai kongresszusnak azokkal az ismert döntéseivel függenek össze, amelyeket mi jogosan értékelünk az ügyeinkbe va ló beavatkozási kísérletnek. Más szavakkal, elvtársak, a szovjet—amerikai kapcsolatokban most beköszöntött egy olyan időszak, amikor új erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy azok dinamizmust és konstruktívabb jelleget kapjanak. A Legfelsőbb Tanács küldöttsége megbízásunk alapján az Egyesült Államok kongresszusának küldöttségét viszontlátogatásra hívta meg a Szovjetunióba. Ez jó dolog. Mi . már fogadtunk ilyen küldöttségeket és látjuk ennek hasznát. Mi úgy tekintjük a szovjet —amerikai kapcsolatokat, mint a béke megszilárdítását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és az államok közötti egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztését célzó szovjet kül politika fontos elemét.” A Legfelsőbb Tanács elnöksége jóváhagyta a két ország törvényhozási küldöttségének munkáját. A közélet hírei Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken Zala megyébe látogatott. A megyeszékhelyen Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke tájékoztatta Zala gazdaságpolitikai helyzetéről és terveiről. Létesítményeket, üzemeket keresett fel, majd pártnapon időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken részt vett a Magyar Nők Országos Tanácsa 1977 márciusában tartott ülésén. Erdei Lászlóné, a nőtanács elnöke beszámolt a Magyar Nők Országos Tanácsa 1977 márciusában tartott II. konferenciája óta végzett munkáról és a további feladatokról. A vitában felszólalt Borbély Sándor, s a közelgő nemzetközi nőnap alkalmából tolmácsolta a Központi Bizottság jókívánságait a magyar nőknek. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese pénteken előadást és konzultációt tartott az egyetemi, főiskolai KISZ-ve- zetők gazdaságpolitikai aktíváján a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem új elméleti tömbjében. 30 ÉVE TÖRTÉNT 0 februári győzelem M a harminc éve, hogy Csehszlovákia munkásosztálya és dolgozó népe győzelmet aratott a reakció felett. Az 1948. februári győzelem Csehszlovákia történetében az egyik legjelentősebb fordulat. A győzelem sikeresen betetőzte a burzsoá kizsákmányoló rendszer megdöntéséért folytatott több éves küzdelmet. A fordulatot a Szovjetunió felszabadító harca és a Csehszlovák Kommunista Párt kitartó küzdelme alapozta meg. Az 1946-ban összeült VIII. pártkongresszus éberségre, a köztársaság és a sikeres országépítő munka érdekében egységre hívta fel a dolgozókat. A kongresszus elé terjesztett beszámoló hangsúlyozta: a pártpolitika fő irányvonala a szocialista elemek fejlesztése, valamint hogy tovább növeljék a munkásosztálynak az ország irányítására gyakorolt befolyását úgy, hogy a nemzeti demokratikus forradalom átnőjön szocialista forradalommá. A kommunista párt közvetlen feladatai közé a forradalom és a forradalmi vívmányok alkotmányos rögzítését sorolta. Az 1946. május 26-i alkot- mányozó nemzetgyűlési választásokon a kommunista párt ennek szellemében lépett fel. A burzsoázia azt remélte, hogy a-választásokon demokratikus jelszavakkal győzelmet tud kicsikarni. A választások azonban a forradalmi erők győzelmével végződtek. Az ország legnagyobb pártja a kommunista párt lett, országosan megkapta a szavazatok 38 százalékát. A nemzetgyűlés 300 mandátumából 114-hez jutott a párt. A szociáldemokrata párt 39 mandátumával, a két munkáspárt a parlamentben 3 mandátumnyi többségre tett szert. A csehszlovák baloldal országos győzelme következtében a koalíció a tényleges erőviszonyok alapján alakult ki. A helyi nemzeti bizottságok 55 százalékában kommunista elnököket választottak. (A csehországi 163 járás nemzeti bizottsági elnök közül 128 kommunista volt.). Az új kormányt Klement Gottwald alakította meg. Ez volt Csehszlovákia első kormánya, amelynek miniszterelnöke kommunista volt. Az új kormány programnyilatkozatát az ország újjáépítésének programjaként emlegetik. Választási veresége után a burzsoázia megpróbált nyílt ellentámadásba átA munkásmilícia felvonulása a prágai öváros téren. (Fotó: CTK — MTI) menni. A reakciósok egyre nyíltabban hirdették kommunista- és szoyjetellenes nézeteiket. Visszakövetelték a gyárak és a földek egy részét. A kommunista párt 1947 áprilisában országos parasztgyűlésen ismertette földreformprogramját, amely követelte, hogy a magán földbirtokok területe sehol sem haladhatja meg az 50 hektárt. Július 11-én a nemzetgyűlés — éles harc nyomán — végül is a földmagántulajdon felső határát — szántóföldben — 150 hektárban határozta meg. Így a földreform ügye továbbra is napirenden maradt. A földbirtokosok elleni támadással egyidejűleg a párt fokozta a burzsoázia elleni harcot is. 1947-ben elérte újabb ipari üzemek államosítását. 1947 végére és 1948 elejére az osztályharc annyira kiéleződött, hogy a helyzet ellentmondásait csak teljes fordulattal lehetett megoldani. A burzsoázia elhatározta, hogy az 1947 májusában Francia- országban és Olaszországban bevált recept szerint kormányválságot provokál és kiszorítja a kommunistákat a kormányból. Ennek érdekében fegyveres összeesküvést is szőtt, de annak vezetőit a belügyi szervek idejében letartóztatták. 1948. február 20-a és 25-e között politikai puccsal próbálkozott a reakció. A burzsoá miniszterek és szövetségeseik 1948. február 20-án benyújtották lemondásukat Benes elnöknek. Az elnök ezt elfogadta azzal a megfontolással, hogy a felelősséget a kommunista pártra hárítja és kommunisták nélküli polgári kormányt alakítanak. Megkísérelték a hadsereg megnyerését is. Svoboda nemzetvédelmi miniszter azonban elutasította őket, hangsúlyozván, hogy a hadsereg a néppel tart. A szociáldemokrata párt bal szárnya és számos haladó politikus szintén a puccs ellen foglalt állást. A döntő azonban az volt, hogy a munkásság az utcákra vonult, hatalmas sztrájkokat szervezett, a munkásmilícia megszállta az üzemeket és a stratégiai pontokat. A burzsoázia számára kilátástalanná vált helyzetben Benes elnök meghátrált és február 25-én elfogadta azoknak a minisztereknek a lemondását, akik február 20-án írásban kérték felmentésüket. Egyben elfogadta az új kormány összetételére és kiegészítésére vonatkozó miniszterelnöki javaslatot. Ezzel végbement az a szükséges fordulat, amellyel a politikai hatalom a munkásosztály és közvetlen szövetségesei kezébe ment át; győzött a szocialista forradalom. A februári fordulatot követően a munkáshatalom rendkívül gyors intézkedéseket hozott a demokratikus feladatok megvalósításának befejezésére és a szocialista állam kiépítésére. A nemzetgyűlés új törvényt hozott a radikális földreformról, amely gyorsan meg is valósult. Törvény született a régi uralkodó osztályok művelődési monopóliumának megtörésére, a demokratikus iskolarendszer bevezetésére. Egy másik törvény kimondta, hogy az egy műszakban több mint 50 munkást foglalkoztató ipari üzemeket, valamint a nagykereskedelmet államosítják, ugyanakkor bevezetik a külkereskedelem állami monopóliumát Május 9-én elfogadták az új alkotmányt. A május 30-án megtartott nemzet- gyűlési választásokon a Nemzeti Front jelöltjei kapták a szavazatok 89,3 százalékát. A választásokat követően Benes köztársasági elnök lemondott és a június 14-én összeült nemzet- gyűlés Klement Gottwaldot választotta meg köztársasági elnöknek. Június 27-én megvalósult a munkásegység: a Csehszlovák Kommunista Párt egyesült a szociáldemokrata párttal. A csehszlovák népi demokratikus forradalom, amely a Szovjetunió felszabadító hadműveletei nyomán fegyveres felkelésekből és nemzeti felszabadító harcokból nőtt ki, éles osztályütközetekben, de polgárháború nélkül, viszonylag békés úton, népi demokratikus forradalomból szocialista forradalomba át- menve, fokozatos fejlődés végén rendkívül gyors fordulattal, a munkásosztály egységére, szövetségeseire és fegyveres erejére-, támaszkodva ment végbe. IfiAQ február győzelme Io40 a csehszlovák tár- I VTrW sa(jaiom politikai, gazdasági, szociális, kulturális és nemzeti fejlődésének páratlan távlatait nyitotta meg, ugyanakkor megerősítette a szocialista világ- rendszer pozícióit. Valkó Mihály Sarlós István Laiszban Vientiánéban csütörtökön megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezette magyar és a Phoumi Vong- vichit, az LFNP KB PB tagja, miniszterelnök-helyettes, a Laoszi Hazafias Front főtitkára vezette laoszi küldöttség között. A tárgyalásokon Phoumi Vongvichit részletesen ismertette a laoszi népi hatalom első két esztendejének eredményeit. Sarlós István ismertette a Magyar Népköztársaság kül- és belpolitikai törekvéseit, gazdasági fejlődését. Pénteken Sarlós István Xieng Khuong tartományba látogatott el. Hazaérkezett katonai küldöttségünk Pénteken hazaérkezett Moszkvából a magyar katonai küldöttség, amely — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével részt vett a szovjet hadsereg megalakulásának 60. évfordulóját köszöntő ünnepségeken. Ünnepélyes zászlólevonás Pénteken délelőtt a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját, amely a szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére lengett az árbocon.
