Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. február 25. „Brigádunkból többen itt laknak a Szarvas utca kör­nyékén. Már régen kiszúr­tuk ezt az építkezést, és örültünk, hogy ez a perifé­ria is kap egy művelődési házat. Nemrégiben megint szóba került köztünk, hogy szocialista brigádvállalása­inknál hasznát látnánk, meg beneveztünk az Igaz ez a szép brigádvetélkedőbe is... Szóval azt szeretnénk meg­tudni, ki az a gazda, aki olyan gazdag, hogy ilyen tempóban épittet fel egy művelődési házat?!” Ez a levélrészlet egy nyíregyházi olvasónktól származik, és a megyeszék­hely egyik érzékeny pont­jára tapintott a kérdéssel. A Szarvas utcai művelődési ház hosszú évek óta épül- get, és az eredeti avatási ha­táridő már a múlt ködébe vész — legalább két eszten­deje birtokba kellett volna venni. A legfrissebb hírek szerint idén május elsején avatják. Ez azonban a kör­nyék lakóinak nem sokat fog jelenteni, mivel időköz­ben a területi művelődési házból a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei művelődési háza lett. A déli városrészben lesz is meg nem is lesz művelő­dési ház —, mivel csupán a könyvtár áll majd a kör­nyék művelődni vágyó la­kosai rendelkezésére. Kút­ba esett az ide tervezett kis mozi terve is, ami ugyan­csak nem közömbös, hiszen Nyíregyháza mozik dolgá­ban igencsak gyengén áll. KUGLÓF, ÓRIÁSKIFLI, TEASÜTEMÍNYEK Alagútkemencében sül a kenyér Készül a kenyér a mátészalkai üzemben. (G. B. felv.) Minden évben két-három új termékkel bővíti válasz­tékát a Mátészalkai Sütő­ipari Vállalat, amely az idén 125 millió forint értékű pék­áru készítését tűzte ki célul. A vállalathoz tartozó tizen­három üzem közül a nyír- csaholyiban az idén is — akárcsak tavaly — folytatják a zsemlemorzsa gyártását, amelyből a tervek szerint 1600 mázsa készül ebben az esztendőben. A mátészalkai üzemben a múlt évben kezd­ték meg a cukrászipari termé­kek készítését. Ez az idén is folytatódik, hasonlóan a tar­tósított termékekhez, mint a piskótatortalap és a külön­böző teasütemények. Az idén bővítik a választékot is, megjelenik a vállalat üze­meiben a sajtos teasüte­mény, a kuglóf és az óriás­kifli. A múlt évinél csaknem há­rommillió forinttal nagyobb termelési érték előállítását el­sősorban a péksütemények választékának bővítése és a fehérgyarmati új üzem mun­kába lépése eredményezi. Fe­hérgyarmaton az új sütőüzem a tervek szerint 1978 negye­dik negyedévében kapcsoló­dik be a termelésbe. A ko­rábban épültektől eltérő módon, lengyel gyártmányú alagútkemencében sütik majd a kenyeret, ami igen sokat könnyít a ma még ne­héz fizikai munkán. A gyar­mati üzemhez hasonló épül majd Vásárosnaményban, amelyet a tervek szerint a következő év első felében ad­nak át az építők. A két üzem összesen 34 millió fo­rintba kerül. A vállalat üzemei négy já­rás — a mátészálkai, a fe­hérgyarmati, a vásárosnamé­nyi, a nyírbátori — és Bak- talórántháza környékének la­kosságát látják el naponta friss pékáruval. 226 ezer má­zsa kenyér és 29 millió darab péksütemény készül az idén a vállalat 13 üzemében. A falvakba nap mint nap 34 gépkocsi szállítja a friss árut, amelyek közül három a múlt évberf kapcsolódott be a munkába, (bg) Egy óra a balettiskolában Természetesen nem vitat­ható, hogy nagy szüksé­gük van már a szakszerveze­teknek is egy új művelődé­si intézményre, mivel a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Házat alaposan kinőtték. Nem lesz üres az új ház, hisz’ csak a KPVDSZ-nek több ezer tagja van a me­gyében. Az sem kétséges, hogy okkal panaszkodik Varga Antal, a levélíró. Kissé drága mulatság ez a létesítmény... (tarnavölgyi) Sikeres volt az idén a tél végi madárgyűrűzés, amit a tiszavasvári Kastély-erdőben végeztek a megye madárked­velői, a Herman Ottó csoport irányításával. Nyolc óra alatt száznegyven madarat gyűrűz­tek. A hálók roskadoztak a madaraktól. A legtöbb gyű­rűzésre kerülő madár kék- és széncinke volt, de fogtak fe­kete rigót és csuszkát is. Ki­emelkedő sikernek számított, hogy ebben az évben négy erdei fülesbaglyot is találtak, valamint egy karvalypár is a hálóba került. Ezek rend­Délután három óra. A ba­lett-terem öltözőjében meg­jelennek az első kicsinyek. Őket még a mama vagy a papa kíséri és öltözteti, de ez érthető is. Negyed négykor kezdődik az első óra. Lili néni — mert így nevezik növendékei — bevezeti a kicsiny, óvodás korú apróságokat az Iroda­ház harmadik emeleti nagy­termébe. Számukra és vala­mennyi balettet itt tanuló számára ez a próbaterem va­rázslatot áraszt, ök 170-en kívül ritkák. így a fiatal ma­dárkedvelők örülhettek a ta­nulmányozás lehetőségének. A gyűrűzésnek nagy jelen­tősége van, hiszen ennek se­gítségével tudják nyomon követni a madarak helyvál­toztatását. Az ornitológusok, egy tudományos munkába kapcsolódva, hasznos észle­léseikkel segítik az országos program végrehajtását. A téli időszakban ezzel egy idő­ben dr. Legány András tanár vezetésével tanulmányozták az élőlények és környezetük kölcsönhatását. itt tanulják meg Lili néni segítségével mindazokat a mozdulatokat, amelyek moz­gásukat széppé, kecsessé te­szik. A tehetségesek és szor­galmasak többre is vihetik. Molnárné Maresch Lili ba­lettmester pályakezdése kö­zel sem volt zökkenőmentes. — Bizony, meg kellett küz­denem az intézetbe való be­jutásért, de szerettem a táncot, így hát nem adtam fel. Tanultam zongorázni is, ami egyáltalán nem volt ha­szontalan időtöltés, sőt en­nek később igen nagy hasz­nát láttam. A balettiskola elvégzése után — mely kétéves volt — tovább tanult, hogy má­sokat is taníthasson. Brada Ede operaházi balettmester­nél vett órákat. Különös öröm sugárzik Li­li néni mindig kedves, meg­nyerő, mosolygós arcáról, mi­kor pályakezdéséről beszél­getünk. Kezdetben táncisko­lát vezetett és csak kevéske balettet tudott becsempészni közéjük. Egy-egy divatos és sikeres Gershwin-kotta meg­szerzése, a zeneszámok beta­nulása és azok együttjátszá- sa jelentette a legnagyobb örömöt a fiatal tanárnő és az őt körülvevő tanítóképzősök számára. Férjhez ment és Debrecen­be költözött, ma is innen jár hetenként két alkalommal nyíregyházi tanítványaihoz. — 1957-ben, mikor végre 50 gyerekkel komolyan el­kezdhettem a balettórákat, elégedett voltam. A „József Attilában” lévő terem kisebb volt ugyan, mint az itteni.de legalább volt mosdó a pró­baterem mellett. A nagyob­bak részére tartott 45 perces intenzív foglalkozás bizony alaposan igénybe veszi a szer­vezetet, így hát ildomos len­ne ilyenkor a zuhanyozó használata*. Talán az épülő új művelődési központban lesz ilyen lehetőség is! Figyelem Lili nénit. Friss és üde. Hallatlan szeretettel és nem csökkenő energiával tanítja növedékeit. Ö eggyé vált a tánccal. Lélegzetvétel­nyi ideje alig van a fél 9-ig tartó órák miatt, de számá­ra nincs megállás, mert sze­reti a gyerekeket és értük új­ra kezdené. — 1964-ben a Magyar Táncművész Szövetség meg­hívott tagja lettem. 1973-ban sikerrel szerepeltek növendé­keim a Dunaújvárosban ren­dezett országos fesztiválon. A szocialista kultúráért ki­tüntetést 1975-ben vettem át a megyei tanácson. Húszéves balettmesteri munkája során nevelt szín­házi táncosokat, van színi növendéke és népi táncos tanítványa. Saját utánpótlá­sáról is gondoskodik. Egyik kedves tanítványa most végzi a balettmesterit... Sánta János Bagoly és karvaly a hálóban Sikeres volt a madárgyűrűzés 270 szabolcsi ifjúsági klub Tizennégy kiváló cím Kétszázhetven ifjúsági klub működik Szabolcs-Szatmár- ban — ez sok ezer fiatal rész­vételét jelenti a klubmoz­galomban. A hivatalosan mű­ködő klubok mellett jó né­hány olyan közösség is van az üzemekben, szövetkezetek­ben, amelyek alkalomszerűen „kluboznak” — sok helyütt előbb-utóbb tartalmas mun­kát végző klubbá fejlődnek. A megye fiatalságának ked­velt közösségi formája a klub — nem közömbös hát, ho­gyan fogják össze a járások- ban-városokban, illetve a me­gyében a mozgalmat. Nemré­giben országos szinten új ke­zekbe került az irányítás: megalakult az Országos Ifjú­sági Klubtanács. Kiadták az ifjúsági klubok működésének irányelveit és több olyan kér­désben határoztak már, me­lyek a klubok munkájának lényegét érintik. Szabolcs-Szatmárban is új­jáalakult a megyei klubta­nács: február 20-án tartotta első ülését. A klubtanács munkájában részt vesznek a KISZ, a népfront, az SZMT, a TIT, az állami gazdaságok megyei szervezeteinek, a szö­vetkezetek szövetségeinek képviselői, a megyei tanács szakosztályainak munkatár­sai egyaránt, és bevonták több jól működő ifjúsági klub vezetőjét is. A klubta­nács elnöke a megyei tanács ifjúsági titkára. A megyei klubtanács első­rendű feladata, hogy segítse az ifjúsági klubok munkáját, értékelje őket, irányítsa és szervezze a klubvezetők kép­zését, továbbképzését, egyez­tesse a klubmozgalomban ér­dekelt szervek tevékenységét. Akciókat, pályázatokat kez­deményez, klubtalálkozókat szervez, a kluboknak nyúj­tott kedvezmények, támoga­tás elosztását irányítja, és állandó figyelemmel kíséri a klubmozgalom helyzetét a megyében. Az új klubtanács első ülé­sén idei feladatait tárgyalta meg, munkatervet fogadott el. Ebben többek között több megyei szintű vizsgálódás is szerepel: az ifjúsági klubve­zetők képzettségének helyze­tét, illetve képzésük további fejlesztését, valamint az üze­mi ifjúsági klubok munká­ját, körülményeit vizsgálják meg. Emellett beszámoltatják két járás klubtanácsát! Az idei esztendőben több jelentős megyei klubakciót, pályázatot terveznek. Pár hé­ten belül meghirdetik újra a „Cselevő ismeretszerzés” mozgalmat, a politikai dalver­senyt, valamint a „Szabolcsi ifjúság 1978” klubvetélkedőt. Az utóbbi középpontjában a klubélet bemutatása, a mód­szerek átadása áll, illetve a KMP megalakulásának 60. évfordulójára emlékeznek a résztvevők. A döntőt novem­berben rendezik. 1978-ban is megpályázhat­ják a fiatalok közösségei a „kiváló ifjúsági klub” címet: a pályázati feltételek rövide­sen eljutnak az érdekeltek­hez. Remélhetőleg idén na­gyobb érdeklődés lesz a cím elnyerése iránt — 1977-ben mindössze 34 klub jelentke­zett a 270-ből. Közülük is csak tizennégy teljesítette a pályázati feltételeket — ők kapják" idén a',,kiváló klub” címet. JUPITER, MERKÚR, VÉNUSZ... Új utcák, utcanevek Sóstógyógyfürdőn Az új házhelyek kialakítá­sával létrejött új utcák kap­tak nevet a megyeszékhely­hez tartozó Sóstófürdőn. A Kemecsei út és a Fürdő ut­ca csatlakozásánál három új utcát jelöltek ki: a Fürdő ut­cából jobbra nyíló első, a Szivárvány, utca végén a Für­dő utcába visszakanyarodó 2-es jelű utcát Jupiter utcá­Tolvaj az Az elmúlt év november 25-én a délelőtti órákban gyanús fia­talra figyelt fel a Nyíregyházi 6. számú Általános Iskola egyik dol­gozója. A jövevény szépen, ko­mótosan besétált a földszinti 10. számú tanterembe, majd nem sokkal később két bundával akart távozni. A tolvajt tettenér- ték és elvették tőle a 2000 forint értékű gyermekbundákat. Az el­fogott tolvaj, az alig 16 éves B. János nyíregyházi lakos volt, aki rossz magatartása és családi környezete miatt állami gondo­zásban élt. Az intézetből gyak­ran megszökött és a városban csavargóit. A fiatalkorú tolvaj elfogása után beismerte, hogy nem ez nak, a Fürdő utcából jobbra nyíló második, a Szivárvány utcán át a Kemecsei útba torkolló 1-es jelű utcát Mer­kur utcának nevezték el. A 3-as jelű utca, amely a Für­dő utcából balra nyílik és a Szódaház utca és a Kemecsei út között van, a Vénusz nevet kapta. iskolában volt az első esete. A vizsgálat so­rán kiderült, hogy november 24- én a 3. számú általános iskolába látogatott el és itt az első eme­leten levő folyosón dézsmálta meg a kabátokat. Ellopott egy 1060 forint értékű műszőrme és egy 1200 forint értékű irhabundát, s még ezen a napon eladta azo­kat darabonként 300 forintért a Búza téri piacon. A fiatalkorúak bírósága B. Já­nos javítóintézeti nevelését ren­delte el és kötelezte az okozott kár megfizetésére. Az ügy ezzel jogerősen lezárult. Azonban jó lenne, ha az iskolák is megfelelő intézkedésekkel zárnák le az utat az idegenek szabad ki- és bejárása elől. (mf) “ui H >■ Z

Next

/
Thumbnails
Contents