Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-23 / 46. szám

1978. február 23. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Cl] VÍZI ÁTJÁRÓT KERESNEK Egymillió kilométer a Jeges-tenger felett Több mint egymillió kilo­métert repül az Északi-sark vidéke és a Jeges-tenger fe­lett a kedden Leningrádból útnak indult Észak—30 szov­jet légi expedíció. A kutatócsoport tagjai a Jeges-tengeren, valamint ma­gán az Északi-sarkon úszó jégtáblákra szállnak le és kü­lönféle tudományos megfi­gyeléseket végeznek. A mun­ka jó része a következő há­rom hónapra esik, amíg a jég elég szilárd ahhoz, hogy a leszálló repülőgépet el­bírja. — A Szovjetunió sarkvidé­ki kutatási programjának ke­retében — mondotta az ex­pedíció vezetője — öt eszten­dőn át ugyanazokon a ponto­kon mérjük és ellenőrizzük a víz, valamint a légkör ada­tait. Kidolgozzuk a sarkvi­dék természeti folyamatainak matematikai modelljeit, hogy minél megbízhatóbb adato­kat szerezhessünk az északi félteke időjárásáról. A tudo­mányos feladatokon kívül az expedíciót azzal is megbíz­ták, hogy több mint 60 ton­na rakományt szállítson az „Északi-sark—22” és az „Északi-sark—23” úszóállo­másokra, s leváltsa az ott dolgozó személyzetet. Az expedíció egyik legér­dekesebb és legizgalmasabb feladata, hogy az Északi-sark medencéjének központi ré­szében légi úton új vízi át­járót derítsen fel. Ennek le­hetősége és előnye tavaly augusztusban bizonyosodott be, amikor az Arktyika atommeghajtású jégtörő el­jutott az Északi-sarkig. Szovjet tengerészek és sarkkutatók egyébként arra készülnek, hogy a nyár ele­jén hajókaravánt vezessenek át Murmanszkból a Bering- tengerre. A karaván élén a Szibir szovjet atommeghajtá­sú jégtörőhajó fog haladni. A sejttani kutatás „nagyágyúja“ Bármilyen tökéletes fénymik­roszkópot alkalmaznak, teljesí­tőképességének maga a fény fi­zikai természete szab határt: a fénymikroszkóp feloldóképessé­gének határa 0,2 mikrométer. Ha azonban fénysugár helyett elekt­ronsugarakat alkalmaznak, a fel­oldóképesség jelentősen növelhe­tő. A fény- és elektronmikroszkóp sugármenete elvben hasonló. Az elektronmikroszkóp „fényforrá­sa” izzó katódszál, amely elekt­ronokat bocsát ki. Az elektron- mikroszkópban azonban üveglen­csék nein használhatók, mivel azok elnyelik az elejrtronokat. A több tízezer voltos feszültséggel felgyorsított elektronokat elekt­romágneses mező téríti el, elv­ben hasonlóarf, mint az üveglen­csék a fénysugarakat. Mindez megfelelő vákuumban megy vég­be, amelyre azért van szükség, hogy az elektronok ne ütközze­nek gázmolekulákkal. A tárgy felnagyított képét fluoreszkáló ernyőn szemlélik, vagy fotóanya­gon rögzítik. A vizsgálandó anyag előkészí­tése különleges módszerekkel tör­ténik. Fontos követelmény pél­dául, hogy a preparátumok kel­lően vékonyak legyenek. A fény­mikroszkópos célra használt 5—6 mikrométer vastag készítménye­ken az elektronok nem tudnak áthatolni, ezért az elektronmik­roszkópiában használt metszetek kb. százszor vékonyabbak. A sejtek finom szerkezetének a megismerésében nagy segítsé­get hozott az elektronmikrosz­kóp, számos alapvető struktúrát fedeztek fel vele. A sejthártyák, Szibériából Egy szovjet—amerikai kutató- csoport az Anangula nevű Aleut- szigeten megtalálta a közvetlen bizonyítékát annak, hogy az Aleut-emberek évezredekkel ez­előtt a Bering-földhídon át jutot­tak el Amerikába. Ez a híd ak­koriban összekötötte Szibériát Amerikával. Anangula a 150 szi­getből álló Aleut-szigetláncnak körülbelül a közepén fekszik. E szigetlánc ív alakban, 2500 kilo­méter hosszúságban húzódik Dél- Alaszkától Kamcsatka felé, s el­választja a Bering-tengert a Csendes-óceántól. A kutatócsoport vezetői sajtó- értekezleten közölték, hogy az Anangula-szigeten végzet ásatá­sok során mintegy 9000 éves szer­számpengéket találtak. Ezek Elektronmikroszkóp a varsói or­vostudományi kísérleti központ­ban. (MTI Külföldi Képszolgálat) a különböző membránrendszerek szerkezetének a megismerése kü­lönösen jelentős volt, de ugyan­csak elektronmikroszkóppal fe­dezték fel például a sejtkapcsoló szerkezeteket. Az idegsejtek kö­zötti kapcsolatok finom szerke­zetének a megismerése az agyi összeköttetések jobb megismeré­séhez vezetett. Alaszkába pontosan megfelelnek azoknak, amelyek a Góbi-sivatagból szár­maznak. A kutatók szerint a ko­rábbi leletek ezzel kiegészültek, és most már együtt van a bizo­nyítékok láncolatának mindhá­rom szeme: a bálnavadászó Ale- ut-ember csontváza, a szerszám, amellyel a bálnát elejtette és a bálna csontjai. A leletek két, egymástól csupán néhány száz méterre levő helyről kerültek elő, két méter mélységből, 20—50 mé­ter között a tengerszint felett. Az ásatásokból arra lehet következ­tetni, hogy egy kis falu mintegy száz lakosa i. e. 6—7000 évvel ma­gasabb helyre vonult, mert a gleccser olvadó vize elöntötte alacsonyabban fekvő táborát. Akkumulátorok gyors­töltése A villamos autók jövőbeni el­terjedését hirdető szakemberek feltételezik, hogy e járművek áramforrásait, az akkumulátoro­kat ugyanúgy cserélni lehet majd a benzinkutaknál, mint ahogy manapság tankol az ember. Ter­mészetesen a lemerült telepeket azonnal fel kell majd tölteni, hogy minél előbb újra használ­hatók legyenek. Ez azt jelenti, hogy a csereállomásoknak (ben- zinkutaknak) be kell rendezked­niük a tömegesen érkező akku­mulátorok minél gyorsabb fel­töltésére. A hálózati csatlakozású töltőberendezések fejlesztői ed­dig inkább az egyedi használatú készülékek méreteinek csökken­tésére, azok elektronizálására tö­rekedtek, mintsem a tömeges töltés igényeinek kielégítésére. Időközben azonban már elkészül­tek olyan nagyipari töltőberen­dezések is, amelyeknek mind a benzinkutak, mind az javítóüze­mek és indítószolgálatok jó hasz­nát vehetik majd. A korszerű, automatikus gyors­töltő berendezés működhet nor­máltöltőként 16, gyorstöltőként 80 és indítótelepként 400 amper körüli teljesítménnyel. Gyorstöl­tőként való alkalmazásakor a beépített elektronika cellánként 2,4 voltot biztosít, a töltőáram pe­dig a 40 és 80 amper közötti in­tervallumban állítható be. A töl­tési folyamatot egy elektronika „vigyázza”, azaz lekapcsol a töl­tés befejezésekor, így túltöltós nem fordulhat elő. A folyamatot egyébként jelzőizzó és árammé­rő segítségével figyelemmel lehet kísérni. A készülékkel fordított polaritással való töltés lehetet­len, mert az automatika bármi­lyen polaritású csatlakoztatás esetén helyes irányú (polaritású) töltőáramot biztosit. Megoldott az áramütés és rövidzárlat elleni védelem is, ugyanis csak akkor kerülhet feszültség alá a két töl­tővezeték, ha kapcsaira az akku­mulátor már csatlakoztatva van. A kis méretű, egyedi akkumulátortöltők egyik legújabb lengyel vál tozata. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az írógép múltja és jövője Az első maihoz hasonló írógé­pet egy dél-tiroli asztalosmester­nek tulajdonítják (1867), az ő szerkezetéhez teljesen hasonló el­vi felépítésű gépeket kezdtek gyártani Amerikában, és az ő kezdeményezésükből fejlődött ki a Remington néven ismert író- gépmárka is. Az első üzemileg gyártott írógépek 1870-ben ké­szültek. Az írógépek szerkezeti fejlődésével a gépek könyebbé, egyszerűbben kezelhetőké vál­tak. Az első világháború idején jelentek meg az utazó írógépek, amelyekből a mai táskaírógépek alakultak ki. Az írógép legfontosabb alkatré­szei: a váz, a billentyűzet, az összekötő karok, a betűk, a fes­tékszalag, a papírvivő kocsi és a henger. A betűkarokat olyan me­chanizmussal mozgatják, hogy az írás egyenletessége a kézi leütés erősségétől többé-kevésbé függet­len legyen. A villamos hajtású írógépeken az egyenletes leütés­erősséget maga a szerkezet bizto­sítja, az író személy csupán érintkezőket zár a betügombok megnyomásával. A szakemberek megállapítása szerint egy átlagos minőségű író­gép mintegy 180 millió betűleütés után szorul generálj avításra. Na­pi 8 órai használatot feltételezve ez körülbelül 10 éves élettartam­nak felel meg. A német nyelvben leggyakrabban előforduló ,,e” betűt 10 év alatt 30 milliószor írja le a gép. Ha ezeket az „e” betűket egymás mellé írnánk, 75 kilométer hosszú sor lenne az eredmény. Sokak véleménye szerint azon­ban a hagyományos írógép már kiszolgált. A nyelv állandóan fej­lődik, s az egyes betűk előfordu­lásának a gyakorisága is válto­zik. A mai írógépek billentyűze­te, illetve betűelrendezése pedig semmit sem változott 100 év óta. A két kéz terhelése íráskor ma már közelítően sem egyforma. Ezenfelül a hagyományos írógép egészségügyi szempontból sem ki­fogástalan: elősegíti a gerincosz­lop meggörbülését. Üj típusú, a kéz formájához al­kalmazkodó billentyűzetet alakí­tottak ki a P. C. D. angol gyár elektromos műszerészei. A legé­pelt szöveget a billentyűzethez kapcsolt képernyőn lehet elolvas­ni. A javítások elvégeztével, a mágneses szalagon rögzített he­lyes szöveget végül egy automata írógépbe táplálják be. Az új típusú billentyűzet. Rovarkártevők ellen piros bimbós állapotban a rövidebb várakozású idejű Unifosz 50 EC használatát javasoljuk, mely megfelelő védelmet biztosít a sodrómolyok megjelenő lárvái és a levélaknázómolyok első lepkenépessége ellen. Ebben az időben kell felfigyelni a takács­atkák rajzó lárváira. Amennyi­ben indokolt, piros bimbóban a gomba- és rovarölő szerekkel speciális atkaölő készítmények is kijuttathatok. Házikertben ezek közül a Pol-Akaritox ,és a Mitach 20 EC engedélyezett. Virágzásban a hasznos élő­szervezetek védelme érdekében méreggel permetezni tilos! Sziromhullást követően május közepéig pedig csak nagyon in­dokolt esetben ajánlatos a ro­varölő szerek használata. Ilyen­kor elsősorban a levéltetvek okozhatnák a gondot, melyek ellen félszívódó Bi—58 EC, vagy Roger L 40 kipermetezése tanácsos. Amennyiben ezek (levéltetvek) megjelenése el­marad, úgy a méregmentes kí­mélő permetezés megoldható és ezzel a hasznos paraziták meg­óvását tesszük lehetővé. Május végén június elején az alma­moly, június közepén pedig a kaliforniai pajzstetű lárváinak fokozódó megjelenése teszi szükségessé a vegyszeres bea­vatkozást. Mindkét permetezés a Safidon 40 WP, Satox 20 WSC, Ditrifon 50 WP, Sumithi- on 50 EC, Diazinom—Fenkapton stb. készítmények használatával megfelelő eredményt ad. A védekezés harmadik szaka­sza — június közepétől, illetve júliustól* a gyümölcs szedéséig tart. Ekkor már befejeződik az intenzív hajtásnövekedés. A be­tegségekkel szemben a növény ellenállóbbá válik. Minden erő­vel a gyümölcs megóvására és a kártevők felszaporodásának megakadályozására kell töre­kedni. Gombaölő szerek közül a felszívódó készítmények helyett a kontakt hatásúakat kell ismét előtérbe helvezni. Az időjárástól fügeően szükség szerint, ameny- nvi.ben indokolt 2—3-szor a Dithane M—45. Orthocid vagv Zineb 4- Morestan vagy K»- rathane kombináció használatá­val biztosíthétő ió eredmény. A rovarkártevők közül június végén július elején a sodró­molyok nyári nemzedéke ellen a gázosodó Unifox 50 EC ismé­telt permetezés biztosít védelmet Július második felétől fokoza­tosan növekvő takácsatka-fer- tőzésekre kell számítani. Ellene Pol-Akaritox Mitoch 20 EC használatát javasoljuk, melyet elhúzódó rajzás miatt augusztus első felében meg kell ismétel­ni. Ugyancsak július végén várható az almamoly második nemzedékének a megjelenése, melynek rajzása augusztus kö­zepéig elhúzódhat. A hatásos védekezés érdekében a takács­atkák elleni permetezéssel kombináltan ismételt beavatko­zásra van szükség. Megfelelő védőhatás — hasonlóan az első nemzedéknél felsorolt — Safi­don 40 WP, Satox 20 WSC, Dit­rifon 50 WP stb. érhető el. Au­gusztus második felében, szep­tember elején jelent fertőzési veszélyt a kaliforniai pajzstetű és a sodrómolyok nyári máso­dik nemzedéke, valamint a ke­leti gyümöicsmoly és a levél­aknázómolyok telelőre vonuló népessége. A fertőzésmentesség biztosítása érdekében ezek el­len a kártevők ellen minden­képpen védekezni kell. Ez pe­dig csak úgy oldható meg, ha a permetezést és szedési mun­kákat összehangoljuk, s lehető­leg a rövidebb várakozási ide­jű Bi—58 EC, vagy Unifosz 50 EC szereket használjuk. A permetezések negyedik sza­kasza — a szüret utáni lomb­fertőtlenítésből áll. Különösen járványveszélyes években in­dokolt az alkalmazása. Megfe­lelő védőhatást csak akkor biztosít, ha egy-egy - fertőzési körzetben minden kertben tö­kéletesen végrehajtják. A még fán levő lomb fertőtlenítésére a Karbamid a lehullott lomb fer­tőtlenítésére pedig sárgaméreg bő vízzel történő kijuttatását javasoljuk. Keresztesi István megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A zöldségfélék talajfertőtlenítése A zöldségféléket pusztító ta­lajlakó károsítókat csak kö­rültekintő — a környezetet fe­leslegesen nem szennyező — rendszeres védekezéssel lehet megsemmisíteni. A károsítok kifejlett, idős egyedeit még a leghatékonyabb készítmények­kel sem lehet elpusztítani, míg a fejletlen fiatal kártevők jól irthatok. Vegyszeres védekezésre Basu- din 5 granulátumot (hatóanya­ga 5% diazinon) használhatunk. E kemikália az utóbbi évek egyik legjobban bevált talaj- fertőtlenítő granulátuma. A Basudin mérsékelten mérgező, de a halakra és a méhekre mérgező. Élelmezés-egészség­ügyi várakozási ideje 14 nap. Nem fitotoxikus (nem növény­károsító) , de ennek ellenére célszerűbb a vetés előtt, a ta­lajba munkálni, hogy ne érint­kezhessen közvetlenül a csírá­zó maggal. Erősebb fertőzésnél vetés vagy ültetés előtt a teljes felü­letre szórható ki a szer, ilyen-t kor tíz négyzetméterre 3,5—7'^ dkg Basudin 5 granulátumot kell juttatni. (A palántázott ká­posztaféléknél azonban a kiül­tetés után ismét védekezni kell, úgy, hogy a gyökémyakhoz szórjuk a szert.) Ha nem sikerül Basudin 5 G-t vásárolni, úgy eredménye­sen használhatjuk a Galition G5 szerves anyagú vivőszerrel rendelkező rovarirtó szert. Ha­tóanyaga 4,7% fenitrotion, 0,3% malation és 95% kötő- és vivő­anyag. A Galation a növényrészek­ben valamint a termőföldben nem marad meg huzamosan és a hasznos állatvilágra nem hat károsan. Mérgező hatása rend­kívül alacsony (LD—50 a kész készítménynél 12 000 mg/kg), ami igen fontos, élelmezés­egészségügyi várakozási ideje kertészeti kultúrákban 21 nap, a dohányban 15 nap, a termő­földre bedolgozva 60 nap. A granulátumot — csalétek­ként — a termőföldön kell el­szórni 3—4 dkg-ot tíznégyzet­méterenként. Magvetéskor a drótféreg és a pajor elterjedé­sének megelőzése céljából a készítményt — a kukorica veté­sekor — a vetőgépre kapcsolt szerkezet segítségével a mag­tól néhány cm távolságra és 5—6 cm mélyre helyezzük el* A Galation rendkívül széles hatáspektrumu szer, mert a termőföldek rovarmentesítésé­nél a következő kártevők ellen alkalmazható: drótférgek, pa­jorok, bagolylepkehemyók és a lótücsök ellen. Széles Csaba mg főiskola, Nyíregyháza II szívsebészet útja Századunkban hihetetlen fejlő­dést futott be a sebészet. E te­rületnek egyik leglátványosabb mozzanata az volt, amikor a se­bész fel merte nyitni a mellüre­get és a szíven végzett el vala­milyen beavatkozást. Ehhez azon­ban számos nehézséget kellett leküzdenie a sebészetnek. Kide­rült ugyanis a kezdeti próbálko­zás korszakában, hogy a mell­üreg megnyitásakor elkékültek, fulladoztak a betegek, mivel a tüdő összeesik és nem végez lég­zőmozgásokat. A mellkasban ugyanis kisebb nyomás uralko­dik, mint a környezetben, ez az oka, hogy légzéskor a levegő be- áramlik a tüdőbe akkor is, ha nem szívjuk azt erősen be. Az or­vostudomány sokféleképpen igye­kezett kiegyenlíteni ezt a nyomás- különbséget, de a radikális meg­oldást csak az 1950 táján kifej­lesztett, un. intratrachealis nar­kózis hozta meg. A légcsőbe ve­zetett cső segítségével, gépi lé­legeztetéssel, a tüdő természetes állapotában, szinte tetszés sze­rinti ideig fenntartható így a lég­zés. Ennek segítségével nyugod­tan dolgozhattak a sebészek a mellkasban, mind a tüdőn, mind a szíven. Komolyabb műtétet azonban a szíven csak vértelen és mozdu­latlan állapotban lehet végezni. Ehhez újabb gépi berendezésre volt szükség, a szív-tüdő motor­ra, amelynek segítségével időle­gesen, néhány órára a testen kí­vülre terelték a vérkeringést és megállíthatták a szívet. A készü­lék motorja átveszi a szív pum­páló szerepét, vegyi berendezé­se pedig folyamatosan biztosítja a vér oxigénfelvételét és a szén­dioxid leadását. A sebészek ma már meglehe­tős biztonsággal korrigálják a szív veleszületett fejlődési rend­ellenességeit és az élet folyamán szerzett betegségeinek egy részét is. A leggyakoribb fejlődési rend­ellenesség a szív pitvarai, illet­ve kamrái között nem záródott magzati, vagy károsan kialakult nyílás. Ezek elzárása érdekében felnyitják a szívet és varratokkal megszüntetik, elzárják a nyílást. (MTI Külföldi Képszolgálat) A szívből kilépő aorta veleszüle­tett szűkületének a megoldása nehezebb feladat, de ma már szintén rutinmütét. A szerzett szívbetegségek közül legeredményesebben a billentyű­hibák javíthatók sebészi úton. Szűkület esetén tompa, vagy be- metszéses tágítást végeznek uj­jal vagy szikével, ehhez termé­szetesen be kell jutni a szív üre­gébe. Tágulat esetén szűkítő var­rat, szövetpótlás vagy műanyag billentyűbeépítés lehetséges. A szív saját koszorús ereinek szű­kületét ma még alig lehet sebé- szileg gyógyítani. A környezet­ből ezeknek a szív falára varrá­sával és saját visszeres pótlással folynak kísérletek a világ számos nagy szívsebészeti központjában. A szívsebészet terén sokat tettek a szovjet szívsebészek. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Á téli alma növényvédelme (2.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents