Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

1978. február 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL | | | | | | Négy évszak a fitotronban Martonvásárott, a Magyar Tudományos Akadémia Me­zőgazdasági Kutató Intézeté­nek fitotronjában egyszer­re programozhatják be négy évszak időjárását. A külön­böző klímakamrákban a technika segítségével mes­terségesen elő lehet állítani a legzordabb telet és a leg­melegebb nyarat. A fitotron nagymértékben meggyorsít­ja a kutatók, növényneme- sítők munkáját. A laboratóriumban. Öntözik a növényeket. Kilökődés! reakció-gilisztánál Eddig feltételezték, hogy a testidegen anyagokat, például baktériumokat, átültetett szöve­teket csak a magasabb rendű ge­rincesek szervezete hárítja el. Ezért nagy kétkedéssel fogadták azokat a kísérleti eredményeket, amelyek szerint a giliszták is el­távolítják az átültetett szövete­ket. A kaliforniai egyetem két kutatója újabban megerősítette e kétségbe vont kutatási eredmé­nyeket. Két különböző — egy piros és egy csíkos — földigi­liszta faj egyedeiről a másik faj egyedeibe átültetett szövetek 48 órán belül begyógyultak ugyan, de 23 állatból hatban az átülte­tett transzplantátum a 75. és a 180. nap között teljesen elpusz­tult. A többi állatban csupán csekély elhárító reakció mutat­kozott. Eszerint a földigiliszták — ha nem is rendelkeznek a gerenci- sekéhez hasonló immunológiai rendszerrel — nyilván képesek a saját és a testidegen anyagok kö­zött különbséget tenni. „Piramisok“ Bulgáriában Bulgáriában kevéssé ismert te­rület az ország délnyugati részén, a Sztruma és Meszta völgye kö­zött húzódó terület: az ország legvadabb és legszebb hegysége, a Pirin. Csodálatos tájai miatt a bolgárok „Bolgár Alpok”-nak nevezik. De amíg az Alpok valójában fiatal hegység, csak a harmad­korban gyűrődött fel, addig a Pirin sokkal régebbi, már a földtörténeti ókorban keletke­zett. Tulajdonképpen a Trák- Macedon masszívumhoz tartozik. Ókori eredetére utal a hegység anyaga, a gránit is, amely átala­kította a felette levő kőzeteket is. A hegység mai formáját a jégkorszaki jég alakította ki, fa­ragta élesre a csúcsokat és „U”- alakú völgyeket vájt. Ma Pirin- ben a legmagasabb csúcsok sem érik el a hóhatárt, de a kelet, északkelet felé néző oldalak mé­lyedéseiben augusztus végéig megmarad a hó. A hegység 89- kilométer hosz- szúságban húzódik a Rilától dél­re. A Szófiából Plovdivba vezető vasútvonalon Velingrádban át- szállva, Banszkónál érjük el a legkönnyebben. Innen már csak gyalog, esetleg szamárháton le­het továbbmenni. A városka festői, kiugró erkélyes, sokszor várszerű, emeletes balkáni házai­val 840 méter magasságban van a tenger szintje felett. A városon túl kezdődik a hegység. Először ritka, lombos erdőbe jutunk, ahol még kocsiút is van. Azután elnyel bennünket a sötét fenyő- erdő és csak a völgy egy-egy kanyarulatánál villannak meg merész csúcsok, majd megint csak az erdő végtelen csendje veszi körül a kirándulót. A völgy itt szűk, de feljebb, 1500— 1600 méter magasságban kiszéle­sedik. Talpa lapos, de oldalai meredekek. Közben csodálatos, bizar geológiai formákban gyö­nyörködhetünk. Feljebb a gerinc majd a csúcs fehér márványból épül fel. Itt már alig tengődik egy-két fűszál, csupasz, kopár a világ A sziklák eldugott, mere­dek részein nagyritkán havasi gyopárra lehet bukkanni. A Pirin magasság szempontjá­ból az egész Balkán-félsziget harmadik hegysége, csak a Rila és a görög Olimposz múlják fe­lül. A terület ritkán lakott, a hegységben nincs is település, csak a környező medencékben. Ásványkincseit még nem tárták fel. Új szerv — régi testben gya az embernek, hogy az el­roncsolt vagy gyógyíthatatlanul beteg testrészek helyére idegen, élő és egészséges szerveket ül­tessen. Mégis, a régebbi sebé­szetre a kíméletlen amputáció, a beteg testrész levágása volt a jellemző. A modern sebészetnek viszont az az elve, hogy mindazt meg kell tartani, ami csak meg­tartható. Legújabban pedig arra törekszik a sebészet, hogy a hasznavehetetlen, vagy beteg szerveket átültetéssel pótolja. A sebészek már századunk ele­jén megkísérelték embereken a veseátültetést, de a tartós ered­ményre századunk második felé­ig kellett várni. A szervátültetés legfőbb nehézsége ugyanis az az ősi védekező rendszer, amely fellép a szervezetbe kerülő ide­gen anyagok ellen és a kilökő- dési reakció során igyekszik azo­kat kiküszöbölni. Ezt az egyéb­ként fontos védekezési reakciót nem tudta még teljesen korlátok közé szorítani a tudomány, leg­alábbis az egész szervezet káro­sítása nélkül. Minden nehézség ellenére a veseátültetés ma már világszerte alkalmazott, általánosan elfoga­dott, életmentő beavatkozás. Az első valóban sikeres veseátülte­tést 24 éve végezték: a beteg a műtét után 9 évig egészséges volt. Ma már sok ezer a sikeres veseátültetések száma és a sta­tisztikák kedvező eredményeket mutatnak, hála a rászorulók és a rendelkezésre álló, átültethető vesék megfelelő kiválasztásának és az egyre javuló, a kilökődést gátló kezelésnek: a veseátülte­tettek 75 százaléka munkaképes volt a műtétet követő első év vé­gén, de nem ritka a 7—10 éves túlélés sem. Mindez jelentős eredmény, hiszen a veseátülte­tettek nagy része olyan, túlnyo­móan fiatal beteg, akik az átül­tetés nélkül rövid időn belül meghaltak volna gyógyíthatatlan betegségükben. A veseátültetéssel kapcsolatban azonban fontos körülmény, hogy a vese páros szerv, tehát ép em­berből is eltávolítható átültetés céljára, elviselhető kockázattal. A Szovjetunióban 1965 óta vé­geznek veseátültetéseket. Jelen­leg az ország több intézetében foglalkoznak veseátültetéssel és ezek a központok között szoros információs kapcsolatot építettek ki. Kutatásaik eredményeként finomították a műtéti technikát, illetve az átültethető vesék kon­zerválás! módszerét. Előkészítik az átültetéshez szükséges műszereket a belo­rusz veseátültető központban. Egy középkori iniciálén fekete talárba öltözött sebészek vára­koznak a műtőasztalon fekvő, üszkös lábú beteg mellett, egy temetőből érkező friss hullára. A következő képen az üszkös láb helyén az átültetett egészséges láb látható. A jó fantáziával megáldott rajzoló messze előre pillantott a jövőbe, nem is ko­runkba, hanem talán a XXI. századba. Tény, hogy ősrégi vá­A természet szeszélyes alkotásai a Pirlnben. A különböző kemény­ségű és ellenállóképességű szik­lák lepusztulása furcsa piramiso­kat hozott létre. (MTI Külföldi Képszolgálat) Jeges-tenger - jég nélkül? Az őséghajlattani kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a Föld sarkvidékein sok százmillió éven át igen enyhe időjárás uralkodott. A Spitzbergákon pálmák pompáztak és hatalmas őserdők virultak. Ezekből kelet­keztek azok a hatalmas kőszén­telepek. amelyeket a szovjet és a norvég bányászok ma kiak­náznak. Mintegy hetvenmillió év előtt indult csak meg a Föld sark­vidéki jégtakaróinak a kialaku­lása. Ez eleinte lassan haladt, de félmillió évvel a mi korunk előtt megkezdődött a földtörté­net félelmetes eseménye, a jég­korszak, amikor a sarkvidéki jégtakaró Európának majdnem a felét elborította. Amerikai kutatóknak az a vé­leménye, hogy az ipar és a köz­lekedés egyre növekvő szén­dioxid-termelése miatt Földünk éghajlata újabb felmelegedés előtt áll. A szén-dioxid ugyanis elnyeli a földfelszínről kisu­gárzott energiát, és így hozzá­járul bolygónk hőmérsékletének bizonyos fokú emelkedéséhez. A tudósok számítása szerint en­nek az lehet a következménye, hogy néhány évezred alatt az Északi-Jeges-tenger egészen el­veszíti a jegét. FILM 1978. február 21., kedd KOSSUTH RADIO 8,27: Utazás az agy körül. — 8,57: Norma. Készletek Bellini operájából. — 10,05: Iskolarádió. _ 10,35: A Londoni szimfonikus zenekar játszik. — 11,39: Don Segundo Sombra. Ricardo Güi- raldes argentin iró regénye folytatásokban. II. rész. — 12,35: Melódiakoktél. — Közben: 13,10: Törvénykönyv. — 13,30: A Melódiakoktél folytatása. — 13,59: Kóruspódium. — 14,19: A képzelet varázslója. Epizódok Verne életéből, n. rész. — 14,48: Éneklő ifjúság. — 15,10: Nép­dalcsokor. — 15,44: Magyarán szólva ... — 16,05: Harsan a kürtszó! — 16,35: Mozart: C-dúr zongoraverseny. — 17,07: Hat év után a Hatokról. — 17,32: Pablo Casals gordonkázik. — 18,00: A Szabó család. — 19,15: A daléneklés mesterei. — 20,05: Az ember és környezete, ni. rész. — 20,35: Fél óra a Muzsi­kás együttessel. — 21,05: író­szobám. — 22,20: Meditáció. — 22,30: A Casals Fesztiválzenekar Bach-hangversenye az 1976. évi Puerto Rico-i Casals-fesztivá- lon. — 23,24: Operaegyüttesek. — 0,10: Somló Tamás táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Indulók, táncok fúvósze­nekarra. — 8,20: Tíz perc kül­politika. (Ism.) — 8,33: Nóták. — Közben: 9,00: Életszabályok. — 9,10: A nóták folytatása. — 9,33: Derűre is derű. — 10,00: A zene hullámhosszán. — 12,00: A cornwalli kalóz. Részletek Sul- livan-Gilbert operettjéből. — 12,33: Arcképek a bolgár iro­dalomból. — 12,50: Schubert: Esz-dúr trió. — 13,33: Csemba­lómuzsika. — 14,00: Kettőtől hatig ... — 18,00: Harminc perc rock. — 18,33: Beszélni nehéz. — 18,45: Berki László népi ze­nekara játszik, Talabér Erzsé­bet nótákat énekel. — 19,16: A Habsburgok — könyvismertető. — 19,30: Csak fiataloknak! — 20,33: Fények és fénytörések. Részletek Pap Károlyné regé­nyéből. — 20,59: A rádió Dal­színháza. — 22,28: Tíz perc kül­politika. — 22,38: Az operett­közvetítés folytatása. — 23,10: Bródy Tamás szerzeményeiből. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — Lapszemle. — Időjárás. — Caterina Caselli énekel. — Vállon hordott év­tizedek. Zöld egyenruhában. (Riporter: Kulifay László.) — Lemezespolc. Szerkeszti: Gön­czi Mária. — Egészségünk. (Dr. Soltész János az alvászavarok­ról.) — Vörös Sári és Solti Ká­roly nótákat énekel. — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Kris Kristofferson énekel. — Hírösszefoglaló. — Műsorelőze­tes. VALLON HORDOTT ÉVTIZEDEK — ZÖLD EGYENRUHÁBAN 36 esztendő egy munkahelyen, nem kis idő. Nos, Kajdi Ist­ván épp ennyi ideig volt a szabolcsi pénzügyőrség szolgá­latában. Pista bácsi jelenleg nyugdíjas, és egykori posta­mester feleségével manapság már a ház körüli teendők töl­tik ki napjuk jó részét, őket lá­togatta meg a riporter: Ku­lifay László. MAGYAR TV 7,59: Idősebbek is elkezdhe­tik. Tévétorna. (Ism.) (Színes!) — 8,05: Iskolatévé. Magyar iro­dalom. (Alt. isk. 7. oszt.) Lan­tom, kardom tiéd, óh szabad­ság. Petőfi. H. rész. — 9JM): Énekeljünk együtt! Nézzél rám pacikám. — 9,05: Környezetis­meret. (Alt. isk. 4. oszt.) A lő. — 9,45: Francia nyelv. (Közép­isk. II. oszt.) En Francais. En autó. — 10,05: Élővilág. (Alt. isk. 6. oszt.) A vízpartok élővi­lága. Összefoglalás. (Szines!) — 10,35: Muzsikáló szerszámok. VI/2. rész: A doromb és a du­da. (Ism.) (Színes!) — 11,05: Matematika. (Alt. isk. 7. oszt.) A fordított arányosság. — 12,05: Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) Ég­hajlati övék. — 14,05: Iskolaté­vé. Magyar irodalom. (Ism.) — 14,25: Énekeljünk együtt. (Ism.) — 14,30: Környezetismeret. (Ism.) — 15,05: Élővilág. (Ism.) (Szines!) — 15,40: Matematika. (Ism.) — 16,05: Földrajz. (Ism.) — 16,25: Hirek. — 16,30: Északi sfvilágbajnokság. Női 5 km-es futás és férfi 15 km-es futás. Közvetítés Lahtiből, felvételről. (Szines!) — 17,35: Mindenki is­kolája. 10. Fizika. Elektromos áram. (Ism.) — 18,05: Reklám­műsor. — 18,10: 8. Matematika. Százalékszámítás. (Ism.) — 18,40: És nálatok ...? Mi vásá­rolunk, ti vásároltok. A Hori­zont-szerkesztőség műsora. — 19,15: Esti mese. (Szines!) — 19,20: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. (Színes!) — 19,30: Tv-hiradó. — 20,00: Égj, hogy világíts! Magyarul beszélő bol­gár filmsorozat. VH/2. rész. (Szines!) — 21,25: Nézőpont. A televízió kulturális folyóirata. — 22,25: Családi kör. Szülök, ne­velők magazinja. — 23,15: Tv- hiradó 3. — 23,25: Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete. 2. MŰSOR: 20,00: A modern festészet elő­futárai. Angol filmsorozat. V/2. rész: Paul Cezanne. (Ism.) (Szi­nes!) — 20,40: Tv-hiradó 2. — 21,00: Reklámműsor. — 21,10: Kalevipoeg földjén. Szovjet dokumentumfilm. (Színes!) — 21,25: Rendezte: Dömölky Já­nos. A hatos számú kórterem. Tévéfilm Csehov elbeszéléséből. (Ism.) (16 éven felülieknek!) MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A NÉMA DOSZ- 3ZIÉ. E. k.: 16, 18 és 20 óra! Béke mozi: A TŰZÖN NINCS ÁTKELÉS. (FBK-műsor, nyil­vános előadás!) E. k.: 16, 18 és 20 óra! Móricz Zsigmond mozi: HÉT TONNA DOLLÁR (16 év!) E. k.: 15,30, 17,45 és 20 óra! Nyírbátor: HELLO DOLLY I—II. Dupla helyárral! Mátészalka: APÁM NÉHÁNY BOLDOG ÉVE. Kisvárda: TOL A FÉLELMEN (18 év!) 50%-kaL felemelt hely­árral ! Helyárkedvezmény nem adható! SZÍNHÁZMŰSOR 22-én, Csokonai Sz. HÁROM NŐVÉR 17,00: Krúdy-b. 23-án: 19,00: Jászai-b. Az átültethető vesét tartalmazó Képszolgálat) edény. (MTI Központi Bélyeg­gyűjtés TTTTTYTT ▼ kiállítási bélyegek A Magyar Posta 1978-ban megemlékezik az országos if­júsági kiállításról, a szocialista országok filatelistáinak szom­bathelyi seregszemléjéről. a CAPEX és Prága ’78 bélyeg­világkiállításokról. Más orszá­gokban is szaporodnak a kiál­lítási bélyegek. Kanada, az egyik világkiállítás színhelye először jelentet meg bélyeget filatelista esemény alkalmából és először ad ki blokkot. A hagyományok őrzője, az angol posta is enged elveiből. Törté­nelmi épületek (900 éves To­wer, Hampton Court. Edinburg és Wales egyik kastélya) ké­pével bizonyítják az angol épí­tészek kiválóságát. Megjelente­tik azonban a négy címletet blbkk formában a következő felirattal: ..Nemzetközi filate­lista Jkiállítás, London. 1980. Az angol posta első blokkja”. A Prága ’78 alkalmából kiadott sorozatok egész albumot fog­nak megtölteni. Svájc kevés újdonsággal jelentkezik, de a májusi, Lausanne-ban rende­zendő kiállítást feltűnő formá­ban adják a filatelista világ tudtára. BIATLON Férfias téli sport, a sífutás és a céllövés mestereinek ve­télkedője. 1000 méter magas­ságban, Hochfilzen községben (Tirol) rendezik az idei biat­lon-világbajnokságot. A rende­ző Ausztria 4 schilling névérté­kű bélyeget bocsát ki. amelyen mindkét versenyág látható. A havas hegyekkel gazdagon megáldott szomszédos ország sokat tett e sportág népszerű­sítéséért. Az 1964. és 1976. évi osztrák olimpiasorozat egy- egy címletén bemutatták a téli kéttusaversenyt. Az egyé­ni és váltó számokban 1960 óta nemcsak világbajnokságot, ha­nem olimpiai aranyat is lehet nyerni. A biatlon sok gyakor­lást, különleges felépítésű ver­senyzőket kíván, kicsit emlé­keztet az öttusára. ÜJDONSÄGOK A Szovjetunió ötértékű soro­zata a korszerűen szervezett posta munkáját mutatja be. — Tíz összefüggően nyomtatott bélyegen ugyanezt a témát dolgozza fel Uruguay. — A jugoszlávok viszont a posta múltjába tekintenek. Négyérté­kű sorozatuk első címlete bé­lyeg nélküli levelet ábrázol, a második értéken a 100 évnél régebbi, de azóta is alig meg­változtatott piros levélszek­rény látható. A befejező cím­letek az 1900-as évek telefon­ját és az 1850-es évek távíró­készülékét idézik fel. — A vasút történetét Lengyelország 8 értékű sorozata beszéli el a gyűjtőknek. 100 év mozdonyai és a háttérben közlekedési múzeum, vagongyár és állomás- épületek, köztük a bécsi pá­lyaudvar modem csarnoka dí­szítik a bélyegeket. — Uj-Zé- land jólétének alapja a kor­szerű mezőgazdaság. A 100 éve alapított Lincoln egyetemet hat bélyeg köszönti. amelyeK egyszerű vonalakkal a mező- gazdasági termelés különböző ágazatait szemléltetik. RÁDIÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents