Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
XXXV. évfolyam, 42. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. február 18., szombat MA Meddig ér a takaró? (3. oldal) Kényeskedők (3. oldal) Milliók akaratából i é j arminc esztendővel ezelőtt, 1948. február 18-án írták j alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági, együtt- ■A működési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Korunk történelmének kiemelkedően fontos dátuma ez. A szerződés történelmi jelentőségét a többi közt az adja meg, hogy valóra váltása során, a közös céljainkért folytatott harcban a magyar—szovjet kapcsolatok az együttműködés területén kiterebélyesedtek, szoros szövetséggé kovácsolód- tak. Az első szerződés után hazánkban végbement alapvető társadalmi átalakulás, a szocialista építés sikere tette lehetővé, hogy újabb húsz esztendőre szóló szerződéssel rögzítsük kapcsolatainkat. Joggal mondhatta el' Kádár János elvtárs az 1967. szeptember 7-én, Budapesten tartott magyar—szovjet barátsági nagygyűlésen: „A nemzetközi jogi érvénnyel bíró szerződésünk két állam jövendő kapcsolatait szabályozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Barátságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár internacionalista egységét, testvériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nemcsak jelene, hanem hősök vérével megszentelt múltja, és ezért biztos jövője is van”. Az együttműködés napjainkban a szó szoros értelmében áthatja életünk minden szféráját. A magas szintű látogatások, a találkozók a két párt, a két ország vezetői közt, minden alkalommal újra bizonyítják a nézetek teljes egységét és összhangját. Diplomáciánk közösen munkálkodik Európa békéjének és biztonságának megszilárdításán. Együtt tevékenykedünk a most folyó belgrádi tanácskozáson is azért, hogy az enyhülés ütemét helyre lehessen állítani s a helsinki alapokmány valóban teljes mértékben a nemzetközi gyakorlat részévé váljon. A két ország gazdasági kapcsolatában már évek óta mind erőteljesebben hatnak az integrációs elemek, mind nagyobb a jelentősége a tervek egyeztetésének és fejlődik a magyar és a szovjet ipar közötti kooperáció és szakosítás. Az utóbbi években tovább bővültek a termelési kooperációkon alapuló kölcsönös szállítások. A hatvanas évektől kezdődően a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokban egyre jobban érvényre jutott a termelőerők racionálisabb elosztására irányuló törekvés. A szerződés szellemében mind szélesebbek a magyar— szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés, az egészségügy és a kultúra területén. Kapcsolataink bővülését mutatja a testvérvárosok, testvérmegyék szépen fejlődő mozgalma is. A magyar—szovjet kapcsolatok egyik jellemző vonása, hogy azok messze túlnőnek a hivatalos formákon, mindinkább tömeges jellegűek, mind szélesebb néprétegekre terjednek ki. Megmutatkozott ez abban is, ahogy — pártunk felhívására — egész népünk megünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az ünneplés melegsége tükrözte, milyen mélyek a barátság gyökerei társadalmunkban. Határainkon túl is nagy szerepet játszott a csepeliek versenyfelhívása a forradalom születésnapjának megünneplésére, mint ahogy jellemző volt e felhívás lelkes hazai és nemzetközi fogadtatása is. Barátságunk holnapjának, népeink, országaink együttműködésének is záloga a két párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt közötti internacionalista együttműködés. Erről az összefüggésről szólt Kádár János elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutóbbi, XXV. kongresszusán: „A magyar—szovjet viszony szilárd alapokon nyugszik; összeköt bennünket a marxizmus—leninizmus, a kommunizmus, a proletár internacionalizmus közös eszméje, alapvető érdekeink azonossága ... pártjaink, országaink, népeink viszonya testvéri, felhőtlen, A magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlődik, évről évre erősödik, milliók akaratát fejezi ki és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben még erősebb legyen”. H arminc év nem kevés idő, egy nemzedék nőtt fel azóta békében, biztonságban. Van tehát alap a mérlegkészítésre. Elmondhatjuk, hogy ez a barátság, ez az internacionalista. osztálytartalmú, elvi és gyakorlati kapcsolat hazánk, népünk, szocialista építőmunkánk legszilárdabb támaszává vált. S annak, hogy a holnapot is biztosnak tudjuk, hogy magabiztosan haladunk céljaink valóra váltásának útján, egész jövőnknek záloga testvéri együttműküdésünk Lenin országával, a magyar—szovjet barátság. , 30 éves a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés Jubileumi ünnepség Budapesten és Moszkvában A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepséget rendeztek Budapesten és Moszkvában. Budapesten a MOM Sza- kasits Árpád Művelődési Házában megrendezett ünnepségen megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke. Győji Imre. az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Jevdokija Gazdag zárszámadás Nábrádon Pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését a nábrádi Békeharcos Termelőszövetkezet, amely 1760 hektáron gazdálkodott az elmúlt évben. Búzát kétszázötven hek- ' táron termesztettek és harmincmázsás átlageredményt értek el. Kukoricából harmincöt, téli almából kétszázötven mázsát takarítottak be hektáranként. A termelőszövetkezet termelési értéke több. mint negyvenkétmillió, a nyeresége pedig hétmillió forint. Az egy tagra jutó évi kereset meghaladja a harminchatezer forintot. Á nábrádi termelőszövetkezet január elsejével egyesült a panyolai Szikra Termelőszövetkezettel. Az 1978- as gazdasági évre közös tervet készített a most már 4100 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet. Téli almából ötszáz vagon a tervük, búzát hatszáznegyven hektáron termesztenek, ötven hektáron zöldbabot. Nagy területen foglalkoznak kukoricával és napraforgóval is. A termelés tervezett értéke megközelíti a százmillió forintot. Ebben az évben hatmillió forintot fordítanak szárító és más gépi beruházásokra. A tervek szerint a jövő évtől rendszerben termesztik a szántóföldi növényeiket. A nábrádi Békeharcos Termelőszövetkezet zárszámadásán részt vett és felszólalt dr. Czimbalmos Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának a főtitkára is. Mezőgazdasági könyvhónap Megyei megnyitó Mátészalkán A mezőgazdasági könyvhónap idei megyei megnyitóját február 17-én. délelőtt 11 órakor tartották a Mátészalkai Állami Gazdaság központjában. Hegymegi István, a párt Központi Bizottságának tagja, a gazdaság igazgatója tartott bevezetőt. Dr. Péthő Ferenc, a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola főigazgatója előadásában a megye gyümölcstermesztésének további feladataival foglalkozott. A könyvhónap alkalmából Mátészalkán a Baross László Növénytermesztési és Állattenyésztési Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben könyvkiállítást és könyvvásárt rendeztek. Filmvetítésre is sor került február 15-én a városi filmszínházban. A fiataloknak a megyei állattenyésztési helyzetről tartottak előadást. Fjodorovna Karpova, az SZKP KB tagja, az OSZSZ- SZK miniszterelnök-helyettese, az SZMBT alelnöke, a szovjet küldöttség vezetője. Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes mondott beszédet, méltatta az együttműködés jelentőségét, az elért eredményeket. Ezután szólalt fel Vlagyimir Jakov- levics Pavlov, a Szovjetunió nagykövete. Moszkvában, a tudósok házában megrendezett ünnepségen Vlagyimir Novikov miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet. A nyári és őszi szezon után a téli időszakban is dolgoznak a Nyíregyházi Konzervgyárban. Exportra és belföldi piacra egyaránt készülnek az ízletes termékek. Három tőkés országba: Angliába, az NSZK-ba és Ausztriába exportálják az itt készült sűrített almalékészítményeket. Vancsisin Jolán az almamosó gép válogatószalagján dolgozik. Kádár János fogadta Stefan Andreit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Stefan Ándreit, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját, a központi bizottság titkárát. Az elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára; jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Cselekvő részvétel a gazdasági munkában Tanácskozott a népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront megyei bizottsága Nyíregyházán február 17-én délelőtt ülést tartott. Első napirendként gazdaságpolitikai kérdéseket vitattak meg. A megye gazdasági helyzetéről, az elmúlt év eredményeiről és az 1978- as feladatokról Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót. A megyei pártbizottság titkára az ország gazdasági helyzetével foglalkozó elemzés után a megye idei feladatairól szólt. Elmondta, hogy az 1978-as évben a megyében az országos átlagtól dinamikusabb gazdasági fejlődést tartalmaznak a tervek. Továbbra is a minőség, a gazdaságosság, a korszerű termékszerkezet kialakítása, az ésszerű és jól átgondolt beruházási tevékenység tartoznak a legfontosabb feladatok közé. Kiemelte, hogy további erőfeszítéseket tesznek az élelmiszer — az alma, zöldség, hús — feldolgozási kapacitás fejlesztésére. A megyében 15 ezer vagon ipari alma terem, amelynek feldolgozására megtörtént az első kezdeményezés, társulás alakult, amely mintegy 5 ezer vagon ipari feldolgozását oldhatja meg egy év alatt. A megyei pártbizottság titkára tájékoztatójában szólt többek között a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztéséről, a megyében 47 községet érintő vezetékes vízhálózat építéséről, az igen fontos iskolai, óvodai, egészségügyi beruházások megvalósításáról, amelyek jól szervezett munkát kívánnak. Az ülésen részletesen elemezték azokat a tennivalókat, amelyekkel a népfront- bizottságok segíthetik a gazdaságpolitikai tervek megismerését és teljesítését Sza- bolcs-Szatmárban. Népfront-vitafórumokon ismertetik a megyei és helyi népgazdasági, termelési célokat, továbbítják a lakosság hasznos észrevételeit. Társadalmi munkával, javaslatokkal kívánják segíteni a beruházási feladatok megvalósítását. A népfront megyei bizottsága és az elnökség egész évben munkája középpontjában a gazdasági feladatok teljesítésének elősegítését tartja; rendszeresen tájékozódik a városi, községi népfrontbizottságok gazdaságpolitikai munkájáról. Negyedmillióan az ismeretterjesztő rendezvényeken ÜLÉST TARTOTT A TIT MEGYEI ELNÖKSÉGE Egy év alatt — 1977-ben — csaknem 260 ezer szabolcsi vett részt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének előadásain, tanfolyamain, különböző rendezvényein — ismertették a február 17-én délután tartott TIT megyei elnökségi ülésen. Elmondták. hogy 1976-ban 241 ezer hallgatója volt a megyében a TIT-elő- adásoknak. Akkor 7054, az elmúlt évben pedig 7863 rendezvényt tartottak, melyek többsége előadás és tanfolyam volt. A társulat taglétszámának alakulásáról is kedvező képet adott a beszámoló: 1062 tagja van a megyében a TIT- nek. A tagság hatvan százaléka rendszeresen tart előadásokat, míg a többiek a szakosztályok, testületek irányító munkájában vesznek részt, örvendetes, hogy az aktívan dolgozó tagok között 65 főiskolai hallgató is van. A társulat megyei szervezetének elnöksége összegezte a komplexsorozatok tapasztalatait. amelyek hamar népszerűvé váltak a megyében. A komplex ismeretterjesztő programok változatos módszerek, formák alkalmazását teszik lehetővé. Különösen a vitafórumok, konzultációk és a különböző vetélkedőkhöz kapcsolódó ismeretterjesztő alkalmak voltak eredményesek. Nyíregyházán a szocialista brigádok vetélkedőjére 206 kollektíva nevezett be és hét színhelyen dolgozták fel a „Néphit és tudományos világkép” című sorozatot. Az elnökség elfogadta a nyíregyházi járási elnökség jelentését a nagyközségek közművelődési intézményeivel való együttműködésről, majd a megyei módszertani bizottság tevékenységével foglalkozott. Élelmiszeripari aktíva Nyíregyházán Az élelmiszeripar előtt álló feladatokról, a múlt évi tapasztalatokról szervezett aktívaértekezletet a megyei pártbizottság pénteken délelőtt Nyíregyházán, az oktatási igazgatóságon. Az élelmiszeripari vállalatok és a felvásárló szervek igazgatóinak és párttitkárainak Cs. Nagy István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője tartott vitaindító értékelést az egyes vállalatok munkájáról, vázolta az idei feladatokat. A hozzászólók beszéltek a megoldásra váró feladatokról, a termelés és az együttműködés javításáról.
