Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

Az idén elkészül a 750 kilovoltos távvezeték Befejezte munkáját a KGST YB ülésszaka A záróközlemény ünnepé­lyes aláírásával ért véget Moszkvában csütörtökön a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 84. ülésszaka, amely kedden kezdődött a szovjet fővárosban. Az ülésen a tagállamok miniszterelnök-helyettesei vettek részt. Bulgáriát And­rej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicsek, Kubát Fla- vio Bravo Pardo. Lengyelor­szágot Franciszek Kaim, Ma­gyarországot Szekér Gyula. Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Mihai Marinescu. a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev képviselte. A KGST és a JSZSZK közötti megál­lapodás alapján az ülésszak munkájában részt vett Szlo- bodan Gligorjevics, a jugo­szláv szövetségi végrehajtó tanács tagja. Jelen volt az ülésszakon Nyikolaj Faggitf- jev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülés­szakán. amelyen Mihai Ma­rinescu, a Román Szocialista Köztársaság képviselője el­nökölt, megvitatták a KGST- tagállamok együttműködésé­nek további elmélyítésére és korszerűsítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésére irányuló komplex programok megvalósításának, valamint a KGST tanácsa XXXI. ülésszakán elfogadott határozatok végrehajtásának számos kérdését. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a KGST elektroener- getikai állandó bizottságának beszámolóját. Megállapítot­ta, hogy a tagországok nagy munkát végeztek az elektro­mos erőművek nagyobb tel­jesítményű, korszerűbb be­rendezésekkel történő felsze­relése, az egyes rendszerek közötti villamos távvezeté­kek létrehozása terén. A tervek szerint 1978-ban helyezik üzembe az érdekelt tagállamok által együttesen elkészített 750 kilovoltos nagyfeszültségű elektromos távvezetéket, a nyugat-ukraj­nai Vinnyica és a magyaror­szági Albertirsa között. Ez a vezeték teremti meg az ala­pot a KGST egyesített ener­giarendszere és a Szovjetunió egységes energiarendszere párhuzamos működéséhez. A végrehajtó bizottság a barátság és a kölcsönös meg­értés szellemében tartotta ülését. Magyar­vietnami tárgyalások Az a magyar népfrontkül­döttség, amely Sarlós István­nak, az MSZMP PB tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezeté­sével tartózkodik Hanoiban, csütörtökön megkezdte a hi­vatalos tárgyalásokat. A találkozón a Vietnami Hazafias Front vezetői meleg hangú köszönetét mondtak azért a segítségért, amelyet hazánk nyújtott a felszaba­dító harchoz. Sarlós István hangsúlyozta: hazánk a jövőben is támogat­ja a baráti Vietnam ország­építő munkáját. Losonczi Pál a Józsefvárosban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke csü­törtökön a Józsefvárosba lá­togatott. Az Elnöki Tanács el­nöke felkereste a keiüiet új­jáépülő részét, majd az Álla­mi Pénzverő Vállalathoz lá­togatott. Losonczi Pál délután a ke­rületi pártbizottság ülésén időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tartott tájékozta­tót. Rendkívüli havazás februárban Késtek a vonatok, az autóbuszok, síkosak az utak Vastag hótakaró borította be csütörtökön reggelre az utcákat. Legutóbb 1967-ben mértek Nyíregyházán a mos­tanihoz hasonló 20 centimé­teres, illetve ettől valamivel vastagabb havat. A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a Nyíregyhá­za—Tiszavasvári—Rakamaz háromszögben, valamint a megyeszékhely és Nyírbátor vonalától délre lévő területe­ken hullott a legtöbb hó. Ez­zel szemben Kisvárda és Zá­hony között alig volt csapa­dék. A havazás február 16-án reggel Mátészalka körzetére húzódott át. Szerdán este kezdték meg megyeszerte a hóeltakarítást a közúti igazgatóság jármű­vei. Összesen 38 gépkocsi: homok- és sószórók, egy-, il­letve kétszárnyú ekék álltak munkába. A főutakat csütör­tök délelőttre tisztították le. Egy vékony, jeges réteg azon­ban maradt a burkolaton, ezért síkosságra számítani kell. A hóekék és sószórók a déli órák körül kezdték meg a mellék- és bekötő utak tisz­títását. A vonatok és autóbuszok viszonylag sokat késtek csü­törtök reggel. A MÁV nyír­egyházi pályaudvarára a megszokottól 10—30 perccel később futottak be a vonatok. Legtöbbet — 40 percet — a Szerencs felől érkező járatra kellett várni. Az 5-ös számú Volán Vállalat városi vona­lain, a megyeszékhelyen 3—5 perces késések fordultak elő. A távolsági járatok — főleg a Nagyhalász, Kálmánháza, Nyíribrony, Beszterec, Tisza­vasvári felől érkezők — 15— 20 perccel később futottak be. Leghosszabb időre a Nyíregy­háza—Orós vonalán közleke­dő busz esett ki a forgalom­ból. A síkos úton leszaladt az úttestről. Utasait 40 perces késéssel egy mentesítő autó­busz szállította be. Hóekével tisztítják az utakat Nyíregyházán. Biszku Béla Újfehértón A Központi Bizottság titkára részt vett és felszólalt a Lenin Tsz zárszámadó közgyűlésén A Politikai Bizottság tagja felszólalását mondja. Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön Üjfehértón folytatta Szabolcs megyei programját. A vendéget — akit elkísért dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára — a Lenin Termelőszö­vetkezet központjában Bá- nóczi Gyula, a járási pártbi­zottság első titkára, dr. Gom­bás Sándor, a megyei tanács járási hivatalának elnöke, Marján Pál, az újfehértói nagyközségi pártbizottság tit­kára, Bánfalvi András, a tsz elnöke és a közös gazdaság más vezetői fogadták, majd rövid beszélgetés során tájé­koztatták a szakszövetkeze­tek egyesüléséből most két éve alakult nagyüzem életé­ről, munkájáról. Biszku Béla ezt követően részt vett a művelődési ház nagytermében megtartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen, ahol az úttörő- csapat tagjai köszöntötték a résztvevőket, majd virággal kedveskedtek a vendégeknek. A közgyűlési beszámolóban a többi között elhangzott, a téesszé alakulás óta eltelt két esztendő jól bizonyította: he­lyes volt a megyei pártérte­kezletnek az a döntése, amellyel megyénk szakszö­vetkezeteinek továbblépését sürgette. Az 5100 hektáron gazdálkodó újfehértói Lenin Tsz a nagyüzemi gazdálko­dás lehetőségeit kihasználva összehasonlíthatatlanul na­gyobb termelési értéket állí­tott elő a korábbinál és egy­idejűleg az idős termelőszö­vetkezeti tagok szociális problémáját is a megoldás útjára terelte. 1977-ben kö­zel 48 milliós értékű árut ál­lítottak elő, 42 százalékkal többet, mint az előző eszten­dőben. Az elmúlt évi gazdálkodás sikereit jól mutatják az ada­tok. Amíg 1976-ban őszi bú­zából 18, rozsból 13 és fél. őszi árpából 15,8, kukoricá­ból 16,9, napraforgóból 5,2. almából 73,6. meggyből 11.8 mázsa termett átlagosan egy hektáron, addig az elmúlt év­ben őszi búzából 31,6, rozs­ból 18,8. őszi árpából 38,5. kukoricából 37,3. naprafor­góból 8,9. almából 146,6. meggyből 18.5 mázsa. Ezt az eredményt a megfelelő mé­retű nagyüzemi táblák kiala­kításával, a nagy teljesítmé­nyű gépek bevezetésével és jó hasznosításával, a korszerű technológia alkalmazásával és a talajjavítással, nem utolsósorban a tagság lelkes munkájával sikerült elérni. A kertészet kivételével a tsz minden területét gépekkel és vegyszerekkel művelik. A beszámoló hosszan idő­zött a különböző növények termelési költségeinél, s meg­állapította: a tsz-ben termelt fő növények többsége jó nye­reséget hozott. A közös gaz­daság az elmúlt két év alatt három nagy teljesítményű erőgépet, 11 kombájnt vásá­rolt. Ezekkel és a vegyszere­zéssel jelentős fizikai munkát sikerült pótolni. 900 hektáros kukoricaterületükön az el­múlt évben már nem dolgo­zott emberi kéz. Ugyancsak jelentős vívmány, hogy a tsz belépett a KITE kukoricater­mesztési rendszerbe és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola repülőgépes növény- védelmi oktatásának bázis­gazdasága is lett. Nagy eredményeket értek el a juhtenyésztésben. Jelen­leg 2200 a tsz juhállománya, s ezt az ágazatot a következő években jelentősen tovább­fejlesztik. A közös gazdaság sokat se­gített a háztáji állomány fej­lesztésében és takarmányellá­tásában. Ennek eredménye­ként az elmúlt évben meg­kétszereződött a tsz-en ke­resztül értékesített háztáji állatok száma. Az elmúlt évben 4 millió 300 ezer forintos tiszta nye­reséggel zárt az újfehértói Lenin Tsz. A tagság is meg­találta számítását: egy tíz­órás munkanapra 125 forint jutott, amely 11 forinttal ma­gasabb az előző évinél. A tsz-dolgozók havi átlagos jö­vedelme 2630 forint, amely 1976-hoz képest 9 százalék­kal növekedett. Nagy teret szentelt a köz­gyűlés a szövetkezet nyolc­száz nyugdíjasa és járulékosa helyzetének. Elmondták, si­került panaszmentesen ren­dezni a háztáji területeket. Idén a háztáji föld megvál­tása esetén személyenként közei ezer forinttal emelik a megváltás értékét. A tsz idei nyereségéből százezer forin­tot fordítanak szociális alap képzésére. Az öreg embe­rekről való gondoskodás is eredményezte, hogy az el­múlt évben sokat javult a munkafegyelem, a közössé­gért érzett felelősség, egyre több a kiemelkedően jó mun­kát végző, s mindössze hét dolgozót kellett fegyelmezet­lenségért elmarasztalni. A tsz-ben jelenleg 15 az egyetemet és főiskolát. 19 a középfokú iskolát végzett szakember. 33 a szak- és 43 a betanított munkás. Minden ágazat élén szakmailag jól felkészült szakember áll. A szövetkezet nagy gondot for­dít a dolgozók képzésére, to­vábbképzésére. amely nélkül a korszerű technika jó fel- használása elképzelhetetlen. Az idei feladatok közül ki­emelték a föld ésszerű hasz­nálatát, a vegyszerezés, re­pülőgépes lombtrágyázás fo­kozását, a megfelelő mennyi­ségű műtrágyázást és istálló­trágyázást. Külön kitértek a ma még veszteséges ágazatok jövedelmezővé tételére, a szocialista brigádmozgalom­ban rejlő lehetőségek kihasz­nálására, a háztáji támogatá­sának fokozására. Kiváló nagy hozamú vetőmagvak al­kalmazásával is jelentősen növelik a termésátlagokat el­sősorban búzából, kukoricá­ból, dohányból, napraforgó­ból. Idén 21 milliót fordíta­nak fejlesztésre, ebből hét és fél milliót a kukorica- és a napraforgó-termesztés gépe­sítésére. A közgyűlésen számos fel­szólaló fejezte ki elégedett­ségét az igen fiatal termelő- szövetkezet jó munkája és eredményei láttán, s tett ja­vaslatot a közös tevékenység további javítására. Ujfehértő választását az élet igazolta A közgyűlésen felszólalt Biszku Béla is. Bevezetőben átadta a Lenin Tsz tagságá­nak és Üjfehértó minden dol­gozójának pártunk Központi Bizottsága és Kádár János elvtárs személyes üdvözletét és jókívánságait. A Központi Bizottság titkára felszólala- lása további részében mél­tatta a szövetkezet két év alatt megtett útját, majd így folytatta: — 1960-ban és 1961-ben, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének időszakában sokat jártam Szabolcs-Szat­már megyében. Akkoriban az emberek döntő többségének nehéz volt abbahagyni a ré­git, s a gazdálkodás új ke­retei között folytatni a mun­kát. így volt ez Üjfehértón is. Az itt ülő, nehéz időket meg­élt ősz hajú emberek bizonyít­hatják, erre a nagyközségre azokban az években sokan kimondták: a nagyüzemi gaz­dálkodás itt nem juthat dű­lőre. Ezért is külön öröm hal­lani, hogy itt Üjfehértón, a Lenin Tsz-ben — amelynek tagsága csak most két éve lépett a szövetkezés maga­sabb fokára — ha későbben is, de megértették az idők szavát és bizonyítottak is. Minek köszönhető, hogy az itt ülők ma ezt az utat jár­ják? Elsősorban annak, hogy a megyei párt- és állami szer­vek néhány éve kezdeménye- zően léptek fel és a megyei pártértekezleten is megfogal­mazták a kiutat, amely mind a jobb gazdálkodás, mind a magasabb színvonalú emberi élet alapja. Több felszólaló is hangsúlyozta, hogy érdemes (Folytatás a 4. oldalon) I XXXV. évfolyam, 41. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. február 17., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents