Kelet-Magyarország, 1978. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

1978. február 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL ÓRIÁS TRANSZFORMÁTOR A Ganz Villamossági Művekben befejezéséhez közeledik a 750 kilovol­tos óriás transzformátor építése. A saját tervezé­sű típusból az idén még három darab készül el. Az elsőt rövidesen Al­bertijára — a Szovjet­unióból érkező nagyfe- szültség-fogadó állo­másra — szállítják. Ké­pűnkön: az óriás transz­formátor szerelése. (MTI fotó — Tóth Gyula fel­vétele — KS) Fiat, nifa, Lancia Képünkön a legújabb Álla Komco. a Giuletta. Motor­ja 1300 köbcentiméteres. (MTI Külföldi Képszolg. — KS) Olaszországban nagy múlt­ja van az autógyártásnak, termékei közül nálunk a kü­lönböző Fiatok a legismer­tebbek. Torinóban érdemes felkeresni a világ Ieggazda- gabb autómúzeumát, amelyet 1939-ben alapítottak, de mai épületében csak 1960-ban he­lyezték el. A gyűjteményben végig lehet követni a külön­böző olasz autómárkák tör­ténetét. Itt látható például az első Fiat-motor, amely 1899- ben készült és 3,5 lóerős volt. Érdekes az az Itala gépkocsi, amely 1907-ben Pekingből Párizsba utazott — rengeteg viszontagság közepette. A másik nagymúltú olasz autómárka az Alfa Romeo. A gyár története 1906-ban kez­dődött egy milánói javító- műhellyel, ahol a város ta­xijait tartották karban. Eb­ből a javítóműhelyből nőtt ki többszöri névváltoztatás Után az Alfa Romeo gyár, bár az első világháborúig kocsijai nem voltak ismertek. 1918-ban versenykocsikkal kezdett foglalkozni, egy két- hengeres, 6 literes kocsija be­tört az autósport élvonalába. Egyik kocsija 1923-ban elérte az óránkénti 200 kilométeres sebességet, Az olaszok harmadik már­kája a Lancia. Híres típusa volt a Lancia Lambda, négy­üléses, lapos, alacsony építé­sű kocsi. Drótküllős kerekei, majdnem függőleges síkban elhelyezett kormánykereke sok vásárlót vonzott, olyano­kat, akik szerettek „széria”- kocsival is nagy sebességgel hajtani. Később kifejezetten a luxusigények kielégítésére törekedtek, összeállítottak egy kocsit, amivel a Rolls- Royce-t akarták utánozni. Később a személygépkocsi­kon kívül teherautókat és autóbuszokat is gyártottak. ÜJ TÁPSZERÜZEM A PHY- LAXIÄBAN. A Phylaxia Ol­tóanyag- és Tápszertermelő Vállalat új tápszerüzemet lé­tesített a mesterségesen ne­veit borjak takarmányozásá­ra. Hazai alapanyagok fel- használásával évente 50 ezer tonna borjútápszert állíthat­nak elő. Képünkön az új üzem irányítóközpontja. (MTI fotó — Balaton József felvé­tele — KS) FELÚJÍTJÁK az egri mi­naretet. Egerben reno­válják a török minaretet. A szakemberek kicserélik a megrongált mészkőkockákat, s a felújított minaret a nyár közepén ismét fogadhatja lá­togatóit. (MTI fotó, Manek Attila felvétele — KS) „Kozmikus“ influenza A világ több országában — így hazánkban is — influen­zajárvány van. Talán a be­tegség „titokzatossága” kész­tette néhány héttel ezelőtt Fred Hoyle-t, a világhírű an­gol asztrofizikust a követke­ző furcsa kijelentésre: az influenza vírusa extrater- resztriális — azaz Földön kí­vüli — eredetű! Hoyle nem­csak tudós, hanem századunk egyik legkiválóbb sci-fi írója is: „Osszián küldetése” és „A fekete felhő” című köny­ve magyarul is megjelent. Most melyik Hoyle szólalt meg: a tudós vagy a regény­író? Mielőtt erre válaszol­nánk, vizsgáljuk meg, hon­nan is származik ez a furcsa szó. Két új bolygó Az influenza latin szó, je­lentése: hatás, behatás, be­folyás. E sorok írójának fel­tűnt egy régi — asztrológiai — eredetű kifejezés: infiuen- sa kosmica (vagy cosmiea). Ennek a jelentése kozmikus hatás. Mit jelenthet ez? A XVIII. század végén, amikor a földi „bajokat” már nem lehetett folyton az üstökösök és az ismert boly­gók nyakába varrni, váratlan fordulat történt. William Herschel angol csillagász új bolygót fedezett fel 1781-ben. Ez volt az Uranus, a hetedik nagybolygó. Jó fél évszázad­dal később Leverrier francia csillagász számításai alapján a berlini Galle és tőle füg­getlenül az angol Adams fel­fedezte a Neptunust (1846). A tudományos világ az emberi elme nagy diadalát ünnepel­te, hiszen a két bolygó léte­zését matematikai úton szá­mították ki, anélkül, hogy előzőleg bárki is látta volna. A járványos megbetegedé­sek már régebben is jelent­keztek, de egy új „kórral” (a magas lázzal és végtagfájda­lommal járó, gyakran náthá­val kísért betegséggel) nem tudtak mit kezdeni. A beteg­séget okozó vírusokat akkor még nem tudták izolálni. Ezért az áltudományos aszt­rológusok új „tulajdonság­gal” ruházták fel a két új bolygót, állítván, hogy bizo­nyos „konstellációban” töme­ges megbetegedést, járványt okoznak. Az Uranus és a Neptunus „influensa cosmi- ca”-ja, azaz kozmikus hatása okozná tehát ezt a betegsé­get. A kifejezésből elmaradt a kozmikus jelző és megma­radt az influenza szó. (Az influenzával, mint betegség­gel e cikkünkben természete­sen nem foglalkozunk. Az influenza és a bolygók között semmiféle összefüggés nincs.) Meteorok és a „pánsperma" Hetven évvel ezelőtt Swan- te Arrhenius, híres, svéd tu­dós pánsperma-elméletében azt állította, hogy az élet nem a Földön született, mert az élet őscsírái a csillagközi tér­ből meteorok hátán „vándo­roltak be”. Az elméletet el­vetették, de az 1960-as évek­ben, sajátos tévedés folytán újra felélesztették. Két ame­rikai kutató (Hennessy és Nagy) több kőmeteort vizs­gált meg, köztük a híres francia Orgeuil-darabot, s azokban „életszerű” (lifelike) nyomokat találtak. Később kiderült, hogy a kőbe zárt buborékok, színes, zárványos, élettelen (és nem szerves) anyagtól származnak. Utóbb az is kiderült, hogy az összes meteor a naprendszer tagja. Több tízezer radarmérés alapján állíthatjuk, hogy a meteorok 99,99 százaléka nem származhat a csillagközi tér­ből, így az életcsírák sem vándorolhatnak csillagtól csillagig. Molekulák a világűrben Az elmúlt két évtizedben rádiócsillagászati úton szá­mos molekulát fedeztek fel az intersztelláris — csillagközi térben. A hidroxil, a víz és a formaldehyd után „lehall­gatták” az (etil)alkohol su­gárzását is. Csak egyszerű észlelés alapján felfedeztek olyan állítólagos molekula- „roncsokat”, amelyek esetleg beépülhetnek más óriás mo­lekulákba, így a szervetlen anyag szervessé válhat. Még fantáziadúsabb elképzelés: a több száz atomból álló mole­kulák élő anyaggá (fehérjé­vé) alakulhatnak a világűr­ben. (Ez teljesen valószínűt­len a világűr —270 Celsius- fokos hőmérséklete és a csil­lagok igen erős ultraibolya-, gamma- és röntgensugárzása — „sterilizáló” hatása — mi­att.) Több kutató már régebben is állította, hogy a Nap, a tejútrendszerbeli mozgása során nemcsak hidrogén-, ha­nem más „felhőkkel” is ta­lálkozhat. A naprendszer minden bolygójára eljuthat­nak ezek az „idegen” mole­kulák. Ám sem ezt, sem az ellenkezőjét nem lehet bizo­nyítani. Mai tudásunk sze­rint kozmikus influenzatá­madástól nem kell tartanunk. Fred Hoyle kijelentése sci-fi regénybe és nem a valóságba illik. Gauser Károly RÁDIÓ FILM 1978. február 14,. keiltl KOSSUTH RÁDIÓ 8,27: Az ember biológiai jö­vője. — 8,57: Szymanowski: öt lengyel népdal. — 9,10: Ales­sandro Scarlatti: A becsület diadala. Háromfelvonásos ope­ra. — 10,05: Iskolarádíó. — 11,20: Bartók zongoramüveiből. Mikszáth Kálmán regénye folytatásokban. XXIV. rész. 12,35: Melódiákoktól. — Köz­ben: 13,10: Törvénykönyv. — 13,25: A Melódiákoktól folytatá­sa. _ n,09: Százszorszép Szín­ház. — 14,48: Éneklő ifjúság. — 15,10: Nótacsokor. — 15,44: Ma­gyarán szólva... — 16,05: Har­sán a kürtszó! — 16,35: Haydn: f-moll vonósnégyes. — 17,07: _ 11,42: Különös házasság. Fiatalok stúdiója. — 17,32: Ge­orge London énekel. — 18,101: A Szabó család. — 19,15: Nagy mesterek — világhírű előadó­művészek. — 20,10: Történt valami? — 20,40: Énekszóval, muzsikával. — 21,05: Marslakók Amerikában. — 21,35: Kincses Veronika operettfelvételeiből. — 22,20: Schubert-muvek. — Közben: 22,45: Filmek a belg­rádi százból. — 23,00: A Schu- bert-művek című műsor folyta­tása. — 0,10: Idrányi Iván táHc- dalaiből. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Fekete Pál operéttfelvé- teleiből. — 8,20: Tíz perc kül­politika. — 8,33: Verbunkosok, nóták. — 9,33: Derűre is derű. — 10,00: A zene hullámhosszán. — 12,00: Barátság slágerex­pressz. — 12,33: Arcképek a bolgár irodalomból. — 12,50: Zenekari muzsika. — 13,33: Saint-Saens: Az állatok far­sangja. — 14,00: Kettőtől hatig. — 18,00: Kotlári Olga és Palcsó Sándor népdalokat énekel, Sára Ferenc furulyázik. — 18,33: Ze­nés portré Szakácsi Sándorról. — 20,33: Mindenki könyvtára. — — 21,03: Dupla vagy sem­mi. — 22,00: Harminc perc rock. — 22,43: A rádió Dalszín­háza. — 23,43: Farkas Ferenc: Lavotta szvit. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek — Lapszemle — Időjárás — Demis Roussos éne­kel — Tizenöt perc gyermek- hangra — Hasznos mulatságok. Szerkeszti: Gönczi Mária —Le­mezespolc. Zenés műsor újdon­ságokról — Egészségünk. Dr. Bodnár Lóránt: A. terhesség és a dohányzás — Slágerturmix — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika — A kállósemjéni pá­vakor énekel — Hírösszefogla­ló — Músorelőzetes. TIZENÖT PERC GYERMEKHANGRA A több órás tanulás, az ott­honi leckekeszítés után minden iskolásnak szüksége van a ki- kapcsolódásra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy „üssük agyon valahogy az időt”, össze lehet kötni a kellemest a hasznos­sal. Mint ahogy például a mű­sorban megszólaló pajtások te­szik. Az állatokat szerető gye­rekek pedig megismerkedhet­nek egy számukra készülő új magazinnal, az „Állatvilág”- gal. (Szerkesztette: Gönczi Má­ria.) MAGYAR TV 7,59: Idősebbek is elkezdhe­tik. — 8,05: Iskolatévé. — 16,33: Hírek. — 16,40: A nyelv világa. — 17,10: Sakk-matt. — 17,30: Mindenki iskolája. — 18,30: Reklámmúsor. — 18,35: Gótika kerekeken. Gyár az égbolt alatt. — 19,00: Reklámműsor. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Idő­sebbek is elkezdhetik. — 19,30': Tv-híradó. — 20,00: Erdős Ist­ván: Cigánykerék. Tévéfilm. — 21,20: Művészeti magazin. — 22,10: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20,00: Sylphide. Francia ba­lettfilm. (Színes!) — 21,10: Tv- híradó 2. — 21,30: Gorkij: Az áruló. Tévéjáték. SZLOVÁK TV 8,45: Tv-híradó. — 9,00: Isko­latévé. — 9,15: Jonas: Tizen­egyedik parancsolat. Tv-film- sorozat I. rész (ism.) — 10,20: Tv-torna. — 10,25: Az NDK-te- levízió dalműsora. — 11,00: A 7. világrész kincsei. Természet- film-sorozat 5. rész. 11,25: Po­litikai közgazdasági tudomá­nyos fejezetek 12. rész. — 11,50: Tv-híradó. — 15,05: Tv­híradó. — 15,10: Iskolatévé. — 15,35: Iskolatévé. — 16,00: Tv­híradó. — 16,20: Szakmunkás­tanulók műsora. — 16,55: Te­hetségkutatás. Ifjúsági szóra­koztató vetélkedő. — 17,35: Csi­náld meg magad. — 17,45: Ta­vaszi utca. Dokumentumfilm. — 18,10: Egy nagy ország tör­ténete 7. rész. — 18,40: Esti mese. — 18,50: Időjárás jelentés. — 19,00: Tv-híradó. — 19,30: Népi muzsika. — 20,10: Az ígé­ret földje. Lengyel film 2. rész. — 21,20: Táncdalok. — 21,30: Tv-híradó. — 22,00: Zenés MOZIMŰSOR Krúdy mozi: MAGYAROK. Ek: 16, 18 és 20 óra. Béke mozi: A RIVÁLIS. (14 év!) Ek: 16, 18, 20 óra. Móricz mozi: KIS FÜLÖP. Ek: 15,30 óra. ÉGY KIS ELŐ­KELŐSÉG. (14 év!) Ifjúsági helyárkedvezmény nem adható. Ek: 17,45 és 20 óra. Nyírbátori mozi: PIEDÓNE HONGKONGBAN. 50 százalék­kal felemelt helyárral! Helyár­kedvezmény nem adható! Mátészalkai mozi: PARTIZÁ­NOK. Kisvárdai mozi: A FEHÉR HAJÓ. SZÍNHÁZMŰSOR Február 15-én Csokonai Szín­ház : Pillangókisasszony, 19,00. Tanárképző b.; 16-án Luxem­burg grófja, 19.00. József A. b. Bélyeg­gyűjtés T T T T T T T T T LESZ? A Magyar Posta rövidesen hét­értékű sorozatot bocsát ki. amely az űr meghódításának távlatait tárja elénk. A tudomá­nyos-fantasztikus irodalom el­képzelései, vagy még leírni sem mert képzelődések testesülnek meg a hét légipostái bélyegen. A technikai fejlődés azonban igen gyors, most vagyunk tanúi a Szálját—6 minden eddigit fe­lülmúló eredményének, talán a fantáziának látszó bélyegképeket is hamarosan túlszárnyaljuk. A sorozaton holdállomást, űrtele­pet, a Phobost. aszteroidát. Mars­kutatást, a Saturnus-gyűrű és a Jupiter megközelítését festi le Varga Pál. az érdekes kiadás tervezője. A 16 forint névértékű sorozat az Állami Nyomdában készül. A FÖLD ALATT A tömegközelekedési problé­mákat metró segítségével oldják meg. A világ 46 városában mű­ködik már földalatti, a japán posta most emlékezik meg arról, hogy Tokióban 50 éve helyezték üzembe az első vonalat. A köz­lekedés 2 kilométeres szakaszon indult meg. jelenleg 166 kilomé­teres hálózaton száguldanak a nálunk használatosra hasgnlító szerelvények. Az összefüggően nyomtatott bélyegpár egyaránt 50 yen névértékű címletekből áll. az egyik érték az elsőnek já­ratott sárga, a másik a most közlekedő zöld kocsikat ábrázol­ja. A japán posta a jubileum kapcsán ismertette a földalatti vasutak keletkezését, Európában az elsők között London. Párizs, Bécs és Berlin városát említi. El­feledkeznek az 1896-ban. 2.-nak elkészült budapesti földalattiról. Február 24-én egyébként Auszt­riában is bélyegre kerül a met­ró. Most helyezik üzembe az el­ső valódi földalattit, bizonyos ré­szeken beleépítve az eddig is utcaszint alatt közlekedő S-bahn (városi gyorsvasúti vonalait. Egyelőre a közönség 10 kilomé­teres szakaszt használhat, amit néhány éven belül 26 kilométer hosszúságúra bővítenék. A 3 schilling névértékű bélyeg az alagútból az állomásba érkező kocsisort ábrázolja. Bécsben a bélyegen látható piros kocsikon kívül még zöld szerelvények is közlekednek. CrszAs KEVÉS BÉLYEGEN 1978-ban Berlinben rendezik meg az úszó világbajnokságot. A nagy érdeklődést kiváltó sport- eseményt felhasználják a gyűj­tés népszerűsítésére is. Pályáza­tot hirdettek fiataloknak olyan mini gyűjtemények elkészítésére, amelyek négy albumlapon az úszó sporttal kapcsolatos bélye­geket dolgozzák fel. A legjobb összeállításokat a világbajnokság színhelyén kiállítják és jutalom­ban részesítik. ÚJDONSÁGOK Lengyelország hat bélyeget és két szelvényt tartalmazó kisívvel emlékezett rhhg az első szput- nyik 20 évvel ezelőtti fellövéséről. — Julije Klovic (1498—1578) hor- vát festőnek állít emléket jugo­szláv bélyegpár. A művész Olasz­országban élt a legnagyobb mes­terek társaságában, főleg minia­tűröket készített. A 10 dináros címlet Klovic képmását ábrázol­ja, amelyet Greco festett. — A századfordulón kézzel rakták meg a postát szállító vagonokat, most ügyes kisgépekkel végzik ezt a munkát. Fárasztó volt a te­herautók megrakása is. jelenleg szállítószalag tölti a postai jár­műveket. A szállítás fejlődéséről négy bélyeget adott ki az NDK postája, amelyeket összefüggő­en négyes blokk formájában nyomtattak. — Dominikában is farsang van. A karnevál forga­tagát, utcai zenészeket, álarcosok csapatát hatértékű dominicai so­rozat mutatja be. — A Nobel-díja- kat megtestesítő (orvosi, fizikai- kémiai, béke, irodalmi) érmeket, az oslói intézetet és a díj oda­ítélésén tárgyaló bizottság ülését hatértékű sorozaton mutatja be Grenada-Grenadines.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents