Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 10. szám

1978. január 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KOTATÁSOK Az első automobil megjelenése óta éppen 90 év telt el. Viszony­lag rövid tehát az az idő. amely az első úttörő próbálkozást, a motoros kocsit — műszaki és gazdasági értelemben — a mo­dem életforma mindennapos közlekedési eszközévé — tömeg- fogyasztási cikkévé — fejlesztet­te. Gépkocsi-közlekedés nélkül a korszerű gazdasági élet elkép­zelhetetlen volna, és a zsúfolt nemzetközi autókiállítások iga­zolják, hogy az autó és annak megszerzése iránt való tömeges érdeklődés egyre fokozódóban van. A világ összlakosságának kb. 4 milliárd fős létszámát véve ala­pul, világátlagban minden 28. lélekre esik egy személyautó. Ez az átlagérték azonban — orszá­gonként vizsgálva az autósűrűsé­get — rendkívül szélsőséges el­osztást takar: a motorizációban élen járó országokban 3—6 la­kosra jut egy személyautó, az el­maradt országokban ez a mérő- szám 300—500 között mozog, sőt 1500 fölötti érték is előfordul. A világ jelenlegi személyautó­termelése kb. évi 10 millió da­rab, az egész személygépkocsi­állomány pedig kb. 115 millióra tehető. Ehhez hozzászámítva az autóbuszokat, tehergép járműve­ket és motorkerékpárokat. a motoros jármüvek teljes darab- számát 170 millióra becsülik. Az utóbbi negyedszázad inten­zív kísérleti munkája a dugaty- tyús motorok egyik komoly esé­lyű versenytársává fejlesztette ki a gázturbinát. miután . az mint stabil hőerőgép, elsősorban nagy teljesítményű erőműegysé­gek formájában már bevált. Autók hajtására nyitott körfo­lyamaté gázturbina-rendszer használatos. Az energiaátalakítási folyamat — a dugattyús motorral ellen­tétben — ütemszerű megszakítá­sok nélkül, fokozatosan megy végbe. Nincs periódikus töltés- csere, hiányzik a friss gázok hü- tőhatása. A gázturbinát előnyös gépfajtává teszi egyszerű, kis fajlagos súlya és a dugattyús mechanizmus folytán nyugodt járású sajátossága. Nem igényel bonyolult hűtőrendszert, hajtó­anyag tekintetében igénytelen, kezelése kényelmes. A gyárak ma nagy tömegben a hagyományos szerkezetű kis kocsikat gyártják, de a legtöbb gyárban kísérletezik a jövő au­tóját. Képünkön: három kerékpáros, új futóművű gázturbinás típus a kiállításon. (MTI Külföldi Kép- szolgálat) Á félvezetők világa Van a mai elektronika alapját képező félvezetők pályafutásának drámai vonása is. A rádiótech­nika még csak az első lépéseit tette, amikor természetes félve­zető kristályokból elkészítették az első detektorokat. Az elekt­roncső megjelenésével és diadal­mas felfutásával azonban a kris­tálydetektorok kiszorultak, és látszólag örökre feledésbe merül­tek. Sok évvel ezután azonban a rádiótechnika olyan szintre fej­lődött, hogy az elektroncsövek­ben rejlő lehetőségek gyakorlati­lag kimerültek. Kompakt és kis energiafogyasztással működő elektronikus szerkezetekre volt égetően szükség. Ekkor fordultak a tudósok újra a félvezetőkhöz. A feledés évei nem múltak el nyomtalanul. Az elméleti és kí­sérleti szakemberek ezalatt mint­egy előkészítették a terepet az új rohamra, a félvezetők új előre lépéséhez. A kvantumtechnika területén elért sikerek eredmé­nyeképpen első ízben sikerült ér­telmezni a szilárd testek elekt­romos viselkedését és megtalálni befolyásolásának módját. A nuk­leáris technika fejlődése pedig elősegítette az egykristályok elő­állításánál használt igen tiszta anyagok előállítására szolgáló módszerek tökéletesítését. A félvezetőtechnika ekkor gyors fejlődésnek indult és igen rövid idő alatt ragyogó eredményeket ért el. A félvezetők nemcsak az elektronikus számítógépekben és sok rádiótechnikai eszközben vál­tották fel az elektroncsöveket, hanem az elektronika területé­nek kiterjesztését is elősegítet­ték. A félvezetőket sikerrel alkal­mazzák a hőenergia közvetlenül elektromossággá alakítására és alapvető szerepet játszanak a fényenergiát elektromos árammá átalakító eszközökben is. A fél­vezetők már most is sok figye­lemre méltó lehetőséget nyitot­tak a technikai haladás előtt. A Lamina Művekben készített elektroncsövek és tetródák né­hány darabja. (MTI Külföldi Képszolgálat) Olyan eszközöket is létrehoztak, ahol a milliméter ezredrészénél vékonyabb rétegek is aktív sze­repet kapnak. A csodálatos kristályokkal már elért sikerek és jövőjük, ami még a kutatások távlatai mögött rej­lik, új lehetőségeket ígér a tu­domány és a technika előtt. A félvezetőkben több rejlik, mint amit ma tudunk róluk. Lengyelországban a Lamina Elektrotechnikai Művek amerikai licence alapján szilikondiódákat és trisztorokat állít elő. Újabb és újabb kísérletek bizonyítják, hogy az erősen iszákos emberek májának a károsodása nem azért követ­kezik be, mert a nagy ivók­nak nincs étvágyuk, keveset esznek és ezért rosszul táp­láltak. Fordítva van: az al­kohol a belső szerveket köz­vetlenül károsítja, s ennek eredménye az étvágytalanság. Az étvágytalanság tehát nem oka, hanem következménye a szervezet megbetegedésének. Két kutatócsoport állatok­kal végzett vizsgálatokat. Az első kísérletsorozatban a kí­sérleti alanyok patkányok voltak. Két csoportra osztot­ták őket. Mindkét csoport tápláléka elegendő mennyi­ségben tartalmazta a szüksé­ges tápanyagokat (szénhidrá­tot, fehérjét, .zsiradékot, só­kat, vitaminokat). Az egyik csoportnak az élelmébe 35 százalékos etilalkoholt is tet­tek. (Ez az alkoholtípus az, amely szeszes italainkban előfordul.) Az alkoholt úgy adagolták, hogy a napi kaló­riafogyasztás ugyanannyi le­gyen, mint a kontrollcsoport állataié. Ezért annyi kalóriát képviselő szénhidrátot vettek el az alkohollal kezelt pat­kányok ételéből, amennyit a bevitt alkohol tartalmazott. Ez azért volt lényeges, mert a túltáplálás maga is okozhat máj elváltozást. Öt hónapon át tartották a patkányokat ezen az étrenden. A kísérlet befejeztével az állatokat meg­vizsgálták: az „alkoholista” patkányok májában zsíros el­fajulás fejlődött ki az alko­hol hatására. A másik kísérletsorozat alanyai majmok voltak, őket is két csoportra osztották, és az egyik csoport tagjainak rendszeresen adtak alkoholt. Az egyenértékű kalóriára az ő táplálkozásuk esetében is figyelemmel voltak. A kísér­let folyamán különböző idő­pontokban a majmok májá­ból szöveti mintát vettek. Az „alkoholista” majmok mája a legkorábbi mintában zsíros elfajulást, a későbbiekben heveny alkoholos májgyulla­dást mutatott. Négy évig tar­tó alkoholadagolás után két majom májában májzsugoro­dás fejlődött ki. Silókolbász Nyugatnémet kutatók a siló­zásnak új módszerét kísérletez­ték ki, amellyel bármely jelen­leg használatos eljárásnál egy­szerűbb és főleg olcsóbb a ta­karmány tárolása. Egy könnyű traktorral mozgat­ható prés folyamatosan polieti­léntömlőbe préseli a silózandó anyagot, és lassan előrehaladva, óriási, tömören sajtolt takar­mánnyal töltött „kolbászt” hagy maga után. A gépet egyetlen em­ber kezeli.. Felhasználáskor a „kolbász” héját, vagyis a polietilént, a szükséges mértékben felvágják, és a takarmányt kiemelik. Jég hátán jég A természet nemegyszer fan­tasztikus alkotásokat produkál. Ilyennek számít a képen látható „jéghegy” is, amely alatt egy amerikai vontatóhajó fedélzeti felépítménye rejtőzik. Azt a leg­több autós saját kárán tapasztal­ta már, hogy a közúti járműve­ket szinte a felismerhetetlensé- gig képes bevonni a tél hava és jege, de ki gondolt volna arra, hogy a vízi járművekre is ez a sors vár. Persze ezek megtisztí­tása közel sem olyan egyszerű, mint az autóké. De nemcsak er­ről van szó, hanem arról a ha­talmas — köbméterenkénti egy tonnás — súlyról is, amit a vas­tag rétegben lerakódott jég kép­visel. Mindent egybevetve, a ha­jóra rakódott jégpáncél megbé­níthatja annak mozgását, de még a stabilitását is veszélyeztetheti. Ha kikötőben pihenő hajót ér az eljegesedés, a jégtelenítést még a modem gépekkel rendelkező ember is a természet erőire, a légkör kimeríthetetlen energia- készletére hagyja. Az útja során „cukormázzal” bevonódó hajót viszont bármi módon meg kell szabadítani jégterhétől. Modern hajóknál e célra a lángszóróval való olvasztástól a villamos áram fűtőhatásával való jégtelenítésig sokféle módszer rendelkezésre áll. Köztudomású, hogy a repülő­gépek nagy magasságban mí­nusz 20—30 C-fokos környezetben haladnak, s a túlhűlt vizcseppek a gép felületéhez ütközve gyor­san vastag jégréteget képezné­nek, ha nem védekeznének elle­ne. Különféle vegyi és termikus berendezéseket használnak, ke­nőcsökkel, lakkokkal vonják be a kritikus felületeket, időszakon­ként folyadékokat — leginkább alkohol—glicerin keverékeket — permeteznek a felületekre. Az elektrotermikus berendezéseket nagy energiaigényük miatt idő­szakosan bekapcsolva használ­ják. A jégképződés a szárny, a farokfelületek, a légcsavarlapát stb. belépöélein a legnagyobb és a repülőgépre rendkívül kelle­metlen. Hajó a jég alatt. (MTI Külföldi Képszolgálat) Növényvédelem a palánta­nevelés idején A népgazdaságig fontos zöld­ségtermesztési program sikeres megvalósításának első feltétele a szakszerűen végzett vetéselőké­szítés, vetés és palántanevelés. A magvak vetésre történő elő­készítése során el kell végezni a csávázást. A virusbetegségek ellen — amelyek elsősorban paprikán és paradicsomon for­dulnak elő nagy számban — a nátriumhidroxid 1—1,5%-os ol­datával (10 percig kell áztatni a magvakat) történő kezelést javasoljuk, ami után alapos fo­lyóvizes öblítést kell alkalmaz­ni. A gombák és baktériumok elpusztítására a higanytartalmú nedves csávázó mellett a TMTD-s és orthocidos porcsá- vázást javasoljuk. Ezekből 3—5 gramm vetőmag kg-onként a felhasználható mennyiség. Az eljárást célszerű kiegészíteni a magtakaró föld fertőtlenítésé­vel is. mivel ebben mindig elő­fordulhatnak a kis növények­re veszélyes gombák, így a pa­lántadőlés kórokozója is. Ke­zelésre az Orthocidból 20—30 gramm/négyzetméter, TMTD- ből 40 gr/négyzetméter, Antra- colból 4 gramm/négyzetméter a dózis. A szereket az egyenletes kijuttatás érdekében- gélszerű 10-szeres mennyiségű homokkal összekeverni, és ezt bedolgozni a magatakaró földbe. Ameny-_, nyiben a kezelést elmulasztót'-' tűk, akkor a vetés után még belocsolhatjuk a földet a Zineb 0,5%-os oldatával, amiből négy­zetméterenként 2 litert kell számítani. Kerülni kell a sűrű vetést és rendszeresen kell végezni a szellőztetést. A locsolást csak óvatosan, s lehetőleg a reggeli órákban végezzük. A fejlődő palántákat az álla­ti kártevőktől és betegségektől kell megvédenünk. Melegágyi palántaneveléskor a legnagyobb veszélyt a kártevők közül a ló­tücsök jelentheti. Ellene a me­legágyi föld fertőtlenítésével (Basudin 5 G 4 gramm/négyzet­méter), vagy a járatokba behe­lyezett lótetűarvalinnal (20—30 gramm/négyzetméter) védekez­hetünk. Gombabetegségek ellen az Antracol, Zineb, egyéb állati kártevők (pl. tetvek) ellen a Bi 58 EC használatát javasol­juk. Felhívjuk a figyelmet a munka- és egészségvédelmi óvó rendszabályok betartására. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Talajvizsgálat telepítés előtt A talajadottságok meghatá­rozzák, illetve döntően befo­lyásolják, hogy a házikertek- Den a különféle talaj féleségek­ben milyen növényfajok és faj­ták díszlenek és teremnek a legjobban. Rzért telepítés előtt célszerű az általános talajjellemzőkről tájékozódni. Tudnunk kell, hogy a művelt, a gyökerek ál­tal sűrűn átszőtt talajszintet feltalajnak (ennek 20—30 cm-es rétegében a vastag gyökerek nem vesznek fel sok tápanya­got, a 30—50 cm-es rétegében viszont a legtöbb táplálékot ve­heti fel a növény) az ez alattit altalajnak (itt 50 cm alatt a gyökerek víz után kutatnak) nevezzük. Mintavételkor mind a felta­lajból, mind az altalajból mintát kell venni. Száz négy­szögölenként (360 négyzetmé­ter) egy gödröt, egy szelvényt készítünk. A gödröt úgy kell megásni, hogy lehetőleg a nap a gödör egyik (függőleges) falára süssön. A gödör mérete felső részénél 70x70 cm. alsó részénél 50x50 cm és 60 cm mély legyen. A mintavételt lapáttal vagy kanállal alulról felfelé kezd­jük. Egy szintből (kb. 20 cm vastag rétegből) 20—30 dekányi mintát veszünk. A mintát mű­anyag zacskóba tesszük, majd a talaj felett közvetlenül elköt­jük a zacskó száját, a fenn­maradó részbe pedig a minta számát és a mintavétel mély­ségét tartalmazó feljegyzésün­ket helyezzük el. A talajmin­tát vagy mintákat ezután kar­tondobozba csomagoljuk és a MÉM növényvédelmi és agro­kémiai főosztálya által kije­lölt laboratóriumba küldhetjük (Délpest megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége Talajtani Laboratóriuma 2700 Cegléd, Batthyány út 11.) A különböző talajjellemzők igen tág határok között változnak: A talaj kötöttsége (az Arany­féle kötöttségi szám) KA. 30—37 laza (homok, homo­kos talaj); 38—50 közép kötött (homokos vályog, vályog ta­laj) ; 51—80 kötött talaj (agyag, kötött agyag); a talaj hu­musztartalma H százalék. 0—1 százalék humuszban szegény talaj; 1,5—2 százalék gyengén humuszos talaj; 2,5—3 százalék közepes humusz talaj: 3 száza­lék felett humuszban gazdag talaj; a talaj kémhatása pH. 3—5 pH savanyú talaj; 5—6,9 pH savanyú—gyengén savanyú talaj; 7—7,2 pH közömbös, gyengén lúgos talaj; 7.2—7,9 pH gyengén lúgos, lúgos ta­laj: 8 pH felett lúgos talaj. A talaj mésztartalma (mósztarta- lom) CaCO 3 százalék. 0,05—5 százalék gyakorlatilag mészte- len talaj; 5—10 százalék gyen­gén meszes talaj: io—15 száza­lék közepesen meszes talaj; 15—20 százalék meszes talaj; 20 százalék felett erősen meszes talaj. Egy átlagos, de jó állapotú talajban a következő tápanyag­mennyiségek lehetnek (mg/100 g): nitrogén (N) 10—20 mg/100 g; foszfor (P2Os) 20—35 mg/100 g: kálium (K20) . 30—40 mg/100 g. Ismeretes, hogy a tápanyag­szint a talajban a felsőbb szinttől mélységben arányosan csökken, azaz rétegenként (0—20, 20—40, 40—60 cm-enként) változik. A fentiekből megállapíthat­juk, hogy a növény elsődleges tápanyagforrása a talaj, ezért a talaj tápanyag-háztartását, s a növények trág-ázását min­den esetben az igények optimá­lis kielégítése szempontjából kell elbírálni és alkalmazni Kertjeink növényei a gondos ápolást bő termésükkel fogják meghálálni. Sz. Cs. Á dinamógép feltalálója Jedlik Ányos 1800. január 11-én szüle­tett az egykori Komárom megyében, Szimőn — mai neve Zemé. Apja negyedtel­kes jobbágy volt. Ha otthon nem kellett segítenie, szíve­sen időzött a szomszéd ta­kácsmester műhelyében. Az eszes kisfiút a falusi iskola elvégzése után a nagy- szombati gimnáziumba Írat­ták, majd Pozsonyba vitték. A hallgatag és visszahúzódó diák egyre inkább a tudo­mány iránt kezdett érdeklőd­ni. Elsajátította a német, ké­sőbb a latin nyelvet is. öt év tanulás és szerzetesség után a pesti egyetemen böl­csészdoktorrá avatják. Régi vágya teljesült ezzel, hiszen tanítani mehetett a négy fo­lyó városába, Győrbe. Előbb latint, irodalmat, történelmet tanít, néhány év múlva pedig már a természetrajz, a fizika tanára. Akkoriban nemigen lehetett eszközöket készen beszerezni, így nyomban hozzálátott a szertár felsze­reléséhez. A kísérletező ked­vű Jedlik számtalan eszközt szerkesztett. Köztük nem egy nagyszerű találmány akadt. Jedlik Ányos István ké­szítette 1829-ben a világ el­ső elektromotorját,—amit ő. akkor villámdelejes forgony- nak nevezett el. A nagysze­rű találmány, öt évvel ké­sőbb mégis William Ritchie angol fizikus nevével vált közismerté. Ez Jedlik hallga- tagságának, félszegségének tudható be. A villámdelejes forgony, azaz a villanymo­tor őse így Jedlik Ányos István szertári bemutatóesz­köze maradt. Az egyre ismertebb fizikust 1831-ben Pozsonyban az Akadémia fizikatanárává ne­vezik ki. Ekkortájt sokat utazik. Különös érdeklődés­sel szemléli és tanulmányoz­za kora gyárait. Egyre mé­lyülő természettudományos érdeklődése mellett szerette a zenét. Nem csak hallgatta, de művelte is. Zongorázott, és a pozsonyi zeneegylet tag­ja volt. 1840-ben Pozsonyból vitorláson Pestre indult, pá­lyázattal elnyerte a pesti egyetem fizika-mechanika katedráját. 1843-ban Jedlik -tervei alapján egy pestr műszerész olyaru—"táVolságosztó gépet készít, mely üveglapra egy milliméter távolságra két­ezer vonalat karcolt. Az ef­féle rács ma is fontos eszkö- ze_JL fénytani és színkép- elemző munkáknak. Papírcellás elemei korá­nak legjobb áramforrásai kö­zé számítottak, melynek mél­tán volt nagy sikere az 1853 évi párizsi világkiállításon. Készített galvántelepekkel működtető gépkocsit, ívlám- paszabályozót, ólomakkumu­látort. Megoldotta a mester­séges szénsavas víz ipari elő­állítását. Legjelentősebb felfedezése a dinamó, az önerősítés elve. A vasban meglévő parányi mágnesség már elektromos­ságot hoz létre a forgó veze­tőben. Ha ez az áram újabb mágnességet gerjeszt, ez a folyamat önmagát fokozhat­ja, amíg a mágnesség eléri a lehetséges legnagyobb ér­téket. Bár Jedlik nagyszerű találmánya nyolc évvel meg­előzte Siemens német fizi­kus bejelentését, az önger­jesztő gépet — a dinamót — mégis Siemens kezdte gyár­tani 1867-ben. Jedlik feljegy­zéseit tudóstársa Eötvös Lo- ránd tárta fel, de ekkor már késő volt. Sokan megrótták az idős tudóst, amiért nem publikál­ta találmányait külföldi tu­dományos folyóiratokban. Az ő dicsősége nemzete dicsősé­ge is lehetett volna. 78 éves korában nyugalomba vonult, de még sokáig szeretettel foglalkozott műszereivel az­után is, hooy féltett szertárát Eötvös Lorándnak, a helyébe lépő fizikusnak átadta. Győr­ben, 1895-ben halt meg. Bu­dapesten szobor, szülőfalujá­ban emléktábla, Győrben ut­ca, a haladó emberiségben a nap mint nap fejlődő tudo­mány őrzi emlékét. S. J. Az alkohol hatása a máira

Next

/
Thumbnails
Contents