Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 10. szám
1978. január 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KOTATÁSOK Az első automobil megjelenése óta éppen 90 év telt el. Viszonylag rövid tehát az az idő. amely az első úttörő próbálkozást, a motoros kocsit — műszaki és gazdasági értelemben — a modem életforma mindennapos közlekedési eszközévé — tömeg- fogyasztási cikkévé — fejlesztette. Gépkocsi-közlekedés nélkül a korszerű gazdasági élet elképzelhetetlen volna, és a zsúfolt nemzetközi autókiállítások igazolják, hogy az autó és annak megszerzése iránt való tömeges érdeklődés egyre fokozódóban van. A világ összlakosságának kb. 4 milliárd fős létszámát véve alapul, világátlagban minden 28. lélekre esik egy személyautó. Ez az átlagérték azonban — országonként vizsgálva az autósűrűséget — rendkívül szélsőséges elosztást takar: a motorizációban élen járó országokban 3—6 lakosra jut egy személyautó, az elmaradt országokban ez a mérő- szám 300—500 között mozog, sőt 1500 fölötti érték is előfordul. A világ jelenlegi személyautótermelése kb. évi 10 millió darab, az egész személygépkocsiállomány pedig kb. 115 millióra tehető. Ehhez hozzászámítva az autóbuszokat, tehergép járműveket és motorkerékpárokat. a motoros jármüvek teljes darab- számát 170 millióra becsülik. Az utóbbi negyedszázad intenzív kísérleti munkája a dugaty- tyús motorok egyik komoly esélyű versenytársává fejlesztette ki a gázturbinát. miután . az mint stabil hőerőgép, elsősorban nagy teljesítményű erőműegységek formájában már bevált. Autók hajtására nyitott körfolyamaté gázturbina-rendszer használatos. Az energiaátalakítási folyamat — a dugattyús motorral ellentétben — ütemszerű megszakítások nélkül, fokozatosan megy végbe. Nincs periódikus töltés- csere, hiányzik a friss gázok hü- tőhatása. A gázturbinát előnyös gépfajtává teszi egyszerű, kis fajlagos súlya és a dugattyús mechanizmus folytán nyugodt járású sajátossága. Nem igényel bonyolult hűtőrendszert, hajtóanyag tekintetében igénytelen, kezelése kényelmes. A gyárak ma nagy tömegben a hagyományos szerkezetű kis kocsikat gyártják, de a legtöbb gyárban kísérletezik a jövő autóját. Képünkön: három kerékpáros, új futóművű gázturbinás típus a kiállításon. (MTI Külföldi Kép- szolgálat) Á félvezetők világa Van a mai elektronika alapját képező félvezetők pályafutásának drámai vonása is. A rádiótechnika még csak az első lépéseit tette, amikor természetes félvezető kristályokból elkészítették az első detektorokat. Az elektroncső megjelenésével és diadalmas felfutásával azonban a kristálydetektorok kiszorultak, és látszólag örökre feledésbe merültek. Sok évvel ezután azonban a rádiótechnika olyan szintre fejlődött, hogy az elektroncsövekben rejlő lehetőségek gyakorlatilag kimerültek. Kompakt és kis energiafogyasztással működő elektronikus szerkezetekre volt égetően szükség. Ekkor fordultak a tudósok újra a félvezetőkhöz. A feledés évei nem múltak el nyomtalanul. Az elméleti és kísérleti szakemberek ezalatt mintegy előkészítették a terepet az új rohamra, a félvezetők új előre lépéséhez. A kvantumtechnika területén elért sikerek eredményeképpen első ízben sikerült értelmezni a szilárd testek elektromos viselkedését és megtalálni befolyásolásának módját. A nukleáris technika fejlődése pedig elősegítette az egykristályok előállításánál használt igen tiszta anyagok előállítására szolgáló módszerek tökéletesítését. A félvezetőtechnika ekkor gyors fejlődésnek indult és igen rövid idő alatt ragyogó eredményeket ért el. A félvezetők nemcsak az elektronikus számítógépekben és sok rádiótechnikai eszközben váltották fel az elektroncsöveket, hanem az elektronika területének kiterjesztését is elősegítették. A félvezetőket sikerrel alkalmazzák a hőenergia közvetlenül elektromossággá alakítására és alapvető szerepet játszanak a fényenergiát elektromos árammá átalakító eszközökben is. A félvezetők már most is sok figyelemre méltó lehetőséget nyitottak a technikai haladás előtt. A Lamina Művekben készített elektroncsövek és tetródák néhány darabja. (MTI Külföldi Képszolgálat) Olyan eszközöket is létrehoztak, ahol a milliméter ezredrészénél vékonyabb rétegek is aktív szerepet kapnak. A csodálatos kristályokkal már elért sikerek és jövőjük, ami még a kutatások távlatai mögött rejlik, új lehetőségeket ígér a tudomány és a technika előtt. A félvezetőkben több rejlik, mint amit ma tudunk róluk. Lengyelországban a Lamina Elektrotechnikai Művek amerikai licence alapján szilikondiódákat és trisztorokat állít elő. Újabb és újabb kísérletek bizonyítják, hogy az erősen iszákos emberek májának a károsodása nem azért következik be, mert a nagy ivóknak nincs étvágyuk, keveset esznek és ezért rosszul tápláltak. Fordítva van: az alkohol a belső szerveket közvetlenül károsítja, s ennek eredménye az étvágytalanság. Az étvágytalanság tehát nem oka, hanem következménye a szervezet megbetegedésének. Két kutatócsoport állatokkal végzett vizsgálatokat. Az első kísérletsorozatban a kísérleti alanyok patkányok voltak. Két csoportra osztották őket. Mindkét csoport tápláléka elegendő mennyiségben tartalmazta a szükséges tápanyagokat (szénhidrátot, fehérjét, .zsiradékot, sókat, vitaminokat). Az egyik csoportnak az élelmébe 35 százalékos etilalkoholt is tettek. (Ez az alkoholtípus az, amely szeszes italainkban előfordul.) Az alkoholt úgy adagolták, hogy a napi kalóriafogyasztás ugyanannyi legyen, mint a kontrollcsoport állataié. Ezért annyi kalóriát képviselő szénhidrátot vettek el az alkohollal kezelt patkányok ételéből, amennyit a bevitt alkohol tartalmazott. Ez azért volt lényeges, mert a túltáplálás maga is okozhat máj elváltozást. Öt hónapon át tartották a patkányokat ezen az étrenden. A kísérlet befejeztével az állatokat megvizsgálták: az „alkoholista” patkányok májában zsíros elfajulás fejlődött ki az alkohol hatására. A másik kísérletsorozat alanyai majmok voltak, őket is két csoportra osztották, és az egyik csoport tagjainak rendszeresen adtak alkoholt. Az egyenértékű kalóriára az ő táplálkozásuk esetében is figyelemmel voltak. A kísérlet folyamán különböző időpontokban a majmok májából szöveti mintát vettek. Az „alkoholista” majmok mája a legkorábbi mintában zsíros elfajulást, a későbbiekben heveny alkoholos májgyulladást mutatott. Négy évig tartó alkoholadagolás után két majom májában májzsugorodás fejlődött ki. Silókolbász Nyugatnémet kutatók a silózásnak új módszerét kísérletezték ki, amellyel bármely jelenleg használatos eljárásnál egyszerűbb és főleg olcsóbb a takarmány tárolása. Egy könnyű traktorral mozgatható prés folyamatosan polietiléntömlőbe préseli a silózandó anyagot, és lassan előrehaladva, óriási, tömören sajtolt takarmánnyal töltött „kolbászt” hagy maga után. A gépet egyetlen ember kezeli.. Felhasználáskor a „kolbász” héját, vagyis a polietilént, a szükséges mértékben felvágják, és a takarmányt kiemelik. Jég hátán jég A természet nemegyszer fantasztikus alkotásokat produkál. Ilyennek számít a képen látható „jéghegy” is, amely alatt egy amerikai vontatóhajó fedélzeti felépítménye rejtőzik. Azt a legtöbb autós saját kárán tapasztalta már, hogy a közúti járműveket szinte a felismerhetetlensé- gig képes bevonni a tél hava és jege, de ki gondolt volna arra, hogy a vízi járművekre is ez a sors vár. Persze ezek megtisztítása közel sem olyan egyszerű, mint az autóké. De nemcsak erről van szó, hanem arról a hatalmas — köbméterenkénti egy tonnás — súlyról is, amit a vastag rétegben lerakódott jég képvisel. Mindent egybevetve, a hajóra rakódott jégpáncél megbéníthatja annak mozgását, de még a stabilitását is veszélyeztetheti. Ha kikötőben pihenő hajót ér az eljegesedés, a jégtelenítést még a modem gépekkel rendelkező ember is a természet erőire, a légkör kimeríthetetlen energia- készletére hagyja. Az útja során „cukormázzal” bevonódó hajót viszont bármi módon meg kell szabadítani jégterhétől. Modern hajóknál e célra a lángszóróval való olvasztástól a villamos áram fűtőhatásával való jégtelenítésig sokféle módszer rendelkezésre áll. Köztudomású, hogy a repülőgépek nagy magasságban mínusz 20—30 C-fokos környezetben haladnak, s a túlhűlt vizcseppek a gép felületéhez ütközve gyorsan vastag jégréteget képeznének, ha nem védekeznének ellene. Különféle vegyi és termikus berendezéseket használnak, kenőcsökkel, lakkokkal vonják be a kritikus felületeket, időszakonként folyadékokat — leginkább alkohol—glicerin keverékeket — permeteznek a felületekre. Az elektrotermikus berendezéseket nagy energiaigényük miatt időszakosan bekapcsolva használják. A jégképződés a szárny, a farokfelületek, a légcsavarlapát stb. belépöélein a legnagyobb és a repülőgépre rendkívül kellemetlen. Hajó a jég alatt. (MTI Külföldi Képszolgálat) Növényvédelem a palántanevelés idején A népgazdaságig fontos zöldségtermesztési program sikeres megvalósításának első feltétele a szakszerűen végzett vetéselőkészítés, vetés és palántanevelés. A magvak vetésre történő előkészítése során el kell végezni a csávázást. A virusbetegségek ellen — amelyek elsősorban paprikán és paradicsomon fordulnak elő nagy számban — a nátriumhidroxid 1—1,5%-os oldatával (10 percig kell áztatni a magvakat) történő kezelést javasoljuk, ami után alapos folyóvizes öblítést kell alkalmazni. A gombák és baktériumok elpusztítására a higanytartalmú nedves csávázó mellett a TMTD-s és orthocidos porcsá- vázást javasoljuk. Ezekből 3—5 gramm vetőmag kg-onként a felhasználható mennyiség. Az eljárást célszerű kiegészíteni a magtakaró föld fertőtlenítésével is. mivel ebben mindig előfordulhatnak a kis növényekre veszélyes gombák, így a palántadőlés kórokozója is. Kezelésre az Orthocidból 20—30 gramm/négyzetméter, TMTD- ből 40 gr/négyzetméter, Antra- colból 4 gramm/négyzetméter a dózis. A szereket az egyenletes kijuttatás érdekében- gélszerű 10-szeres mennyiségű homokkal összekeverni, és ezt bedolgozni a magatakaró földbe. Ameny-_, nyiben a kezelést elmulasztót'-' tűk, akkor a vetés után még belocsolhatjuk a földet a Zineb 0,5%-os oldatával, amiből négyzetméterenként 2 litert kell számítani. Kerülni kell a sűrű vetést és rendszeresen kell végezni a szellőztetést. A locsolást csak óvatosan, s lehetőleg a reggeli órákban végezzük. A fejlődő palántákat az állati kártevőktől és betegségektől kell megvédenünk. Melegágyi palántaneveléskor a legnagyobb veszélyt a kártevők közül a lótücsök jelentheti. Ellene a melegágyi föld fertőtlenítésével (Basudin 5 G 4 gramm/négyzetméter), vagy a járatokba behelyezett lótetűarvalinnal (20—30 gramm/négyzetméter) védekezhetünk. Gombabetegségek ellen az Antracol, Zineb, egyéb állati kártevők (pl. tetvek) ellen a Bi 58 EC használatát javasoljuk. Felhívjuk a figyelmet a munka- és egészségvédelmi óvó rendszabályok betartására. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Talajvizsgálat telepítés előtt A talajadottságok meghatározzák, illetve döntően befolyásolják, hogy a házikertek- Den a különféle talaj féleségekben milyen növényfajok és fajták díszlenek és teremnek a legjobban. Rzért telepítés előtt célszerű az általános talajjellemzőkről tájékozódni. Tudnunk kell, hogy a művelt, a gyökerek által sűrűn átszőtt talajszintet feltalajnak (ennek 20—30 cm-es rétegében a vastag gyökerek nem vesznek fel sok tápanyagot, a 30—50 cm-es rétegében viszont a legtöbb táplálékot veheti fel a növény) az ez alattit altalajnak (itt 50 cm alatt a gyökerek víz után kutatnak) nevezzük. Mintavételkor mind a feltalajból, mind az altalajból mintát kell venni. Száz négyszögölenként (360 négyzetméter) egy gödröt, egy szelvényt készítünk. A gödröt úgy kell megásni, hogy lehetőleg a nap a gödör egyik (függőleges) falára süssön. A gödör mérete felső részénél 70x70 cm. alsó részénél 50x50 cm és 60 cm mély legyen. A mintavételt lapáttal vagy kanállal alulról felfelé kezdjük. Egy szintből (kb. 20 cm vastag rétegből) 20—30 dekányi mintát veszünk. A mintát műanyag zacskóba tesszük, majd a talaj felett közvetlenül elkötjük a zacskó száját, a fennmaradó részbe pedig a minta számát és a mintavétel mélységét tartalmazó feljegyzésünket helyezzük el. A talajmintát vagy mintákat ezután kartondobozba csomagoljuk és a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztálya által kijelölt laboratóriumba küldhetjük (Délpest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Talajtani Laboratóriuma 2700 Cegléd, Batthyány út 11.) A különböző talajjellemzők igen tág határok között változnak: A talaj kötöttsége (az Aranyféle kötöttségi szám) KA. 30—37 laza (homok, homokos talaj); 38—50 közép kötött (homokos vályog, vályog talaj) ; 51—80 kötött talaj (agyag, kötött agyag); a talaj humusztartalma H százalék. 0—1 százalék humuszban szegény talaj; 1,5—2 százalék gyengén humuszos talaj; 2,5—3 százalék közepes humusz talaj: 3 százalék felett humuszban gazdag talaj; a talaj kémhatása pH. 3—5 pH savanyú talaj; 5—6,9 pH savanyú—gyengén savanyú talaj; 7—7,2 pH közömbös, gyengén lúgos talaj; 7.2—7,9 pH gyengén lúgos, lúgos talaj: 8 pH felett lúgos talaj. A talaj mésztartalma (mósztarta- lom) CaCO 3 százalék. 0,05—5 százalék gyakorlatilag mészte- len talaj; 5—10 százalék gyengén meszes talaj: io—15 százalék közepesen meszes talaj; 15—20 százalék meszes talaj; 20 százalék felett erősen meszes talaj. Egy átlagos, de jó állapotú talajban a következő tápanyagmennyiségek lehetnek (mg/100 g): nitrogén (N) 10—20 mg/100 g; foszfor (P2Os) 20—35 mg/100 g: kálium (K20) . 30—40 mg/100 g. Ismeretes, hogy a tápanyagszint a talajban a felsőbb szinttől mélységben arányosan csökken, azaz rétegenként (0—20, 20—40, 40—60 cm-enként) változik. A fentiekből megállapíthatjuk, hogy a növény elsődleges tápanyagforrása a talaj, ezért a talaj tápanyag-háztartását, s a növények trág-ázását minden esetben az igények optimális kielégítése szempontjából kell elbírálni és alkalmazni Kertjeink növényei a gondos ápolást bő termésükkel fogják meghálálni. Sz. Cs. Á dinamógép feltalálója Jedlik Ányos 1800. január 11-én született az egykori Komárom megyében, Szimőn — mai neve Zemé. Apja negyedtelkes jobbágy volt. Ha otthon nem kellett segítenie, szívesen időzött a szomszéd takácsmester műhelyében. Az eszes kisfiút a falusi iskola elvégzése után a nagy- szombati gimnáziumba Íratták, majd Pozsonyba vitték. A hallgatag és visszahúzódó diák egyre inkább a tudomány iránt kezdett érdeklődni. Elsajátította a német, később a latin nyelvet is. öt év tanulás és szerzetesség után a pesti egyetemen bölcsészdoktorrá avatják. Régi vágya teljesült ezzel, hiszen tanítani mehetett a négy folyó városába, Győrbe. Előbb latint, irodalmat, történelmet tanít, néhány év múlva pedig már a természetrajz, a fizika tanára. Akkoriban nemigen lehetett eszközöket készen beszerezni, így nyomban hozzálátott a szertár felszereléséhez. A kísérletező kedvű Jedlik számtalan eszközt szerkesztett. Köztük nem egy nagyszerű találmány akadt. Jedlik Ányos István készítette 1829-ben a világ első elektromotorját,—amit ő. akkor villámdelejes forgony- nak nevezett el. A nagyszerű találmány, öt évvel később mégis William Ritchie angol fizikus nevével vált közismerté. Ez Jedlik hallga- tagságának, félszegségének tudható be. A villámdelejes forgony, azaz a villanymotor őse így Jedlik Ányos István szertári bemutatóeszköze maradt. Az egyre ismertebb fizikust 1831-ben Pozsonyban az Akadémia fizikatanárává nevezik ki. Ekkortájt sokat utazik. Különös érdeklődéssel szemléli és tanulmányozza kora gyárait. Egyre mélyülő természettudományos érdeklődése mellett szerette a zenét. Nem csak hallgatta, de művelte is. Zongorázott, és a pozsonyi zeneegylet tagja volt. 1840-ben Pozsonyból vitorláson Pestre indult, pályázattal elnyerte a pesti egyetem fizika-mechanika katedráját. 1843-ban Jedlik -tervei alapján egy pestr műszerész olyaru—"táVolságosztó gépet készít, mely üveglapra egy milliméter távolságra kétezer vonalat karcolt. Az efféle rács ma is fontos eszkö- ze_JL fénytani és színkép- elemző munkáknak. Papírcellás elemei korának legjobb áramforrásai közé számítottak, melynek méltán volt nagy sikere az 1853 évi párizsi világkiállításon. Készített galvántelepekkel működtető gépkocsit, ívlám- paszabályozót, ólomakkumulátort. Megoldotta a mesterséges szénsavas víz ipari előállítását. Legjelentősebb felfedezése a dinamó, az önerősítés elve. A vasban meglévő parányi mágnesség már elektromosságot hoz létre a forgó vezetőben. Ha ez az áram újabb mágnességet gerjeszt, ez a folyamat önmagát fokozhatja, amíg a mágnesség eléri a lehetséges legnagyobb értéket. Bár Jedlik nagyszerű találmánya nyolc évvel megelőzte Siemens német fizikus bejelentését, az öngerjesztő gépet — a dinamót — mégis Siemens kezdte gyártani 1867-ben. Jedlik feljegyzéseit tudóstársa Eötvös Lo- ránd tárta fel, de ekkor már késő volt. Sokan megrótták az idős tudóst, amiért nem publikálta találmányait külföldi tudományos folyóiratokban. Az ő dicsősége nemzete dicsősége is lehetett volna. 78 éves korában nyugalomba vonult, de még sokáig szeretettel foglalkozott műszereivel azután is, hooy féltett szertárát Eötvös Lorándnak, a helyébe lépő fizikusnak átadta. Győrben, 1895-ben halt meg. Budapesten szobor, szülőfalujában emléktábla, Győrben utca, a haladó emberiségben a nap mint nap fejlődő tudomány őrzi emlékét. S. J. Az alkohol hatása a máira
