Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 11. NAGYKÖZSÉGEKBŐL JELENTJÜK Ki hallgatja meg a jé tanácsot ? Á gyermekek és nők helyzete a napirenden ÉPÜL AZ ÚJ MUNKACSARNOK Bőrtáskák a franciáknak Gávavencsellőről Készülnek az exporttáskák a szövetkezet munkacsarnokában. Hat százalékkal teljesítette túl termelését a múlt évben a Gávavenc&allői Vegyesipa­ri Szövetkezet. Bevételi ter­vük jelentős hányadát anyagmentes bérmunkából végezték. Többek között 140 ezer darab bőrtáskát gyár­tottak francia megrendelésre. Ebben az évben 40 ezer da­rabbal több bőrtáskát készí­tenek. Ugyanakkor új ter­Tavaly körülbelül 46 mil­liárd forint értékű külföldi árut kínáltak az üzletek; az összes forgalomba került árucikknek mintegy 18 száza­léka származott importból. A lakosság ellátásában állandó­an növekszik a behozatal részaránya, de szerepe is. Mind több család számára el­érhető a motorkerékpár, az autó, már-már nélkülözhe­tetlen a kávé, a tea, a cit­rom, a narancs, és természe­tesnek találjuk, hogy a hazai gyártmányok mellett külföldi rádiókból, pulóverekből, ci­pőkből, kozmetikumokból, háztartási gépekből, bútorok­ból is választhatunk. Á terv: 52 milliárd Importlehetőségeink ter­mészetesen a fogyasztási cik­kekből is korlátozottak, de — amint évtizedek óta rendsze­resen — az idén is tovább bővülnek. A Belkereskedel­mi Minisztérium tervei sze­rint 12 százalékkal több fo­gyasztási cikket hozhatunk be, mint tavaly, összesen 52 milliárd forint értékben. A már bevált, megked­velt termékek mellett eljut­nak hozzánk a baráti orszá­gok újabb fogyasztási cikkei is, amint mi is szállítunk ha­sonlókat. Amit megszoktunk Szakmai körökben folyik még a vita azon, hogy mit, és milyen arányban impor­táljunk a dollár elszámolású országokból. Szinte vala­mennyi nagy- és kiskereske­delmi vállalat azt a cikkcso­portot tartja a legfontosabb­nak, amelyikkel foglalkozik; annak behozatalát szeretné fokozni. A döntésnél azon­ban a lakosság, a fogyasztó­közönség érdekét kell elsőd­legesnek tekinteni. Ennek mékként megkezdik a bőrön­dök gyártását is. Jelentősen növelik a szabó­részleg munkáját. Többek kö­zött 170 ezer darab munka­ruhát készítenek tőkés ex­portra. Megnövekedett fel­adatuk teljesítésében az új, márciusban átadásra kerülő munkacsarnok is jelentős se­megfelelően az idén is az igé­nyeknek megfelelő mennyi­ségben — tehát gyakorlatilag korlátlanul — importálunk citromot, kávét, fűszereket, halkonzerveket. Ezek a cik­kek annyira beépültek a ha­zai fogyasztásba, hogy még a világpiaci árak emelkedése miatt sem lenne célszerű kor­látozni behozatalukat. Több szerszám, barkácscikk? Arról sincs vita, hogy fo­kozzuk-e behozatalunkat a fejlődő országokból. Hiszen a többi között Indiából, Egyip­tomból, Iránból, Pakisztán­ból, Algériából és Szíriából eddig is kölcsönösen előnyös feltételek mellett vásárolhat­tunk mind élelmiszereket, mind iparcikkeket. Ami pedig a fennmaradó dollárkeretet illeti, a Belke­reskedelmi Minisztérium ille­tékes főosztályának vélemé­nye szerint továbbra sem lu­xuscikkeket, hanem a széles fogyasztói rétegek számára Részegen ment be a csen- geri presszóba december 28- án este Gereben József 27 éves és Morzsa Miklós 27 éves csengeri segédmunkás. Itt is inni szerettek volna, de a felszolgáló látta rajtuk, hogy részegek és azt mond­ta: nem szolgálja ki őket. Ge­reben és Morzsa nekitámad- tak, hajánál fogva próbálták kiráncigálni a pult mögül. A felszolgáló kiszabadította magát, megpróbálta kizavar­ni őket a presszóból, de nem sikerült. Morzsa ütni akart, a felszolgáló kivédte, ekkor Gereben kést rántott, de a gítséget nyújt, amelyet eme­letráépítéssel oldottak meg. A saját kivitelezésben készülő, szociális létesítményekkel is ellátott épület belső mun­káin dolgoznak. A vegyesipari szövetkezet tervei szerint az elkövetkező két évben a dolgozók létszá­ma duplájára, mintegy fél­ezer főre növekszik. szükséges árukat kell vásá­rolni. Talán kevesebb devizát kell költenünk az idén na­rancsra és banánra is, tekin­tettel a tavalyi gazdag alma­termésre. Sőt, esetleg csök­kenthető egyes drágább nyu­gati üvegáruk, kötött holmik, órák, ajándéktárgyak, nap­szemüvegek behozatala is, és helyettük nagyobb választék­ban jutna az üzletekbe sport­szer, játékszer, mezőgazdasá­gi és kerti szerszám, sokféle keresett és alig kapható bar- kácseszköz. A fogyasztási cikkek im­portjának meghatározásakor is kell tudni nemet mondani, hogy — a kül- és a belgaz­dasági szempontok figyelem- bevételével — a lakosság minéfl szélesebb rétegeinek igényét lehessen kielégíteni. A Minisztertanács, amikor felemelte a fogyasztási cik­kek behozatalára fordítható dollárkeretet, ezt a meggon­dolást ajánlotta a részletkér­dések eldöntésére hivatott fő­hatóságok, vállalatok figyel­mébe. G. Zs. felszolgáló a raktárba mene­kült. A mintegy 40—50 szó­rakozó vendég közül ketten megpróbáltak kimenni, hogy a határőrségről telefonálja­nak a rendőrségre, de Gere­benék útjukat állták. Poha­rakat törtek, mindenkit meg­fenyegettek, majd közel fél óra randalírozás után kimen­tek a presszóból. A rendőrök percek múlva megérkeztek és előállították őket. A Máté­szalkai Járásbíróság Gere­bent 5 hónap, Morzsát 4 hó­nap börtönre ítélte és elren­delte kényszerelvonó-kezelé- süket. A gyermekek és a nők helyzetéről, körülményeiről tárgyaltak sok más között nagyközségeinkben a legutób­bi végrehajtó bizottsági és ta­nácsüléseken. Üjfehértón az általános iskolai és óvodai foglalkoztatás, Kölesén a nő-, az ifjúság- és a népesedéspo­litikai határozat végrehajtá­sát, Tiszavasváriban a gyer­mek- és ifjúságvédelem kér­déseit tűzték napirendre. Újfehértó: zsúfolt óvodák, iskolák Évről évre visszatérő gond megyeszerte, hogy nincs ele­gendő óvodai hely. Nem ki­vétel ez alól Űjfehértó sem. Az új idényben 130 apró je­lentkezőnek már nem jutott hely. Pedig 1972 óta sok ja­vulás következett be. Az ak­kori 3 helyett ma már 6 óvo­da működik. A csoportok szá­ma 5-ről 14-re bővült, me­lyekben 414 kislánnyal és kisfiúval foglalkoznak. Űj alapokra helyezték a nevelést is. A korábbi, csak játékos, babamegőrző jellegű létesítményeket olyan gyer­mekintézmények váltották fel, ahol komoly tanulás zaj­lik. Sok játékkal gazdagítva egyszerű matematikát, kör­nyezetismeretet, ének-zenét sajátítanak el az apróságok. Ezzel az óvodák megvalósít­ják az iskolai előkészítés fel­adatát. Zsúfoltság jellemzi a újfe­hértói általános iskolákat is. Jelenleg 40 tanterem áll ren­delkezésre, akárcsak öt év­vel ezelőtt. Bár a születések csökkenése miatt kevesebb lett a tanuló — mégsem elég a hely. A 2230 kisdiák dél­előtti, illetve délutáni cso­portokban jár iskolába. Tan­terv szerinti gyakorlati okta­tásban csupán töredékük ré­szesül: két iskolában tarta­nak ilyen órát — mostoha vi­szonyok között. Kölese: hiányos gyer­mekruházati ellátás Rontja a helyzetet, hogy sok a kijáró pedagógus. Nincs lakásuk, így amint lehetősé­gük nyílik, inkább a városba mennek dolgozni. Egy hiva­talos felmérés mégis azt álla­pította meg: az újfehértói iskolák oktató-nevelő munká­jának színvonala jóval a já­rási átlag fölött van • ■. A tudatos családtervezés egyre jellemzőbb modem éle­tünkre. Nemcsak a városok­ban, de a .községekben élő házaspárok is használják a korszerű fogamzásgátló sze­reket. Kölesén és körzetében két év alatt 30 százalékkal nőtt a fogamzásgátlók iránti érdeklődés — és felére csök­kent a művi terhességmeg­szakítás. Mindez csak általá­nosan. jellemző. Mert fejlődés sajnos éppen abban a réteg- fa«! nem tapasztalható, ahol pedig a legnagyobb szükség lenne rá A kispaládi cigány­ság körében. Még most sem nagy az ér­deklődés az ismeretterjesztő egészségügyi előadások iránt. Régi tapasztalat, hogy e ren­dezvényekre éppen azok nem mennek el, akik legjobban rászorulnak a tájékoztatásra. Ezt a hiányt a család- és nő­védelmi tanácsadásokon igye­keznek pótolni a szakembe­rek. A létfenntartást szélesedő áruválasztékkal könnyítik meg a nagyközségben. A ke­reskedelmi hálózat két év alatt két új létesítménnyel gazdagodott: az egyik önki­szolgáló fűszerboltot Botpa­ládon, a másikat Sonkádon avatták. Gazdagodott a fél­kész- és készáruk választéka, javult a hús- és zöldség-gyü­mölcs ellátás színvonala. Gyermekruházati cikkekből viszont nincs elég. Ezekből nagyobb választékot Fehér- gyarmaton találhatnak az anyukák. A nők második műszakját csak a szolgáltatás bővítésé­vel lehet egyszerűsíteni, amire hosszú idő alatt nem került sor. Rövidesen azon­Utcai telefonfülkékből is lehet távolsági beszélgetést folytatni még ebben az év­ben Nyíregyházán és Kisvár- dán. A postás szerelők a Láng gyári munkaverseny­felhíváshoz csatlakozva tet­ték meg ezt a felajánlást. A megye 78 postás szocialista brigádjának mintegy 700 tag­ja csatlakozott a versenyfel­híváshoz, hogy javítsák a munka színvonalát. Többek között kommunista műszakok ban új fodrászüzlet épül a nagyközségben, sőt egy Pa­tyolat-üzemet is létesítenek. Tiszavasvári: szülők elvonókúrán Szülői hanyagság, gondat­lanság, súlyos egészségügyi, anyagi hiányosságok miatt kerülnek legtöbbször állami gondozásba gyerekek. Ta­valy december végén 39 álla­mi gondozottat tartott szá­mon a tiszavasvári nagyköz­ségi tanács. Ha a szülők ön­hibájukon kívül nem képesek gyermekeiknek megfelelő környezetet biztosítani, a gyámhatóság rendszeres ne­velési segélyt utal át szá­mukra. 1977-ben tíz apróság kapott e címen havonta pénzt. A nehéz helyzetbe jutott csa­ládokat egy-egy alkalommal kisebb összeggel segítik ki., A múlt évben 18 ezer forintot osztottak szét így a rászoru­lók között. Ha a gyermek nevelése sa­ját környezetében nem bizto­sítható, állami gondozásba veszik és valamelyik intézet­ben elhelyezik. A gondatlan, hanyag apák és anyák nem maradnak büntetés nélkül. A gyámhatóság szükség esetén rendőri felügyelet alá, vagy elvonókúrás kezelésre java­solja őket. Tavaly 44 szülővel szemben kezdeményeztek va­lamilyen eljárást közülük 27- et elvonókúrára javasoltak. A tapasztalat szerint a kötele­zett személyek csupán egy ré­sze esik át a kúrán: átlagosan 50—60 százaléka. Legtöbbször egészségügyi okok miatt, a beutaltak rossz egészségügyi állapota következtében ma­rad el a gyógyító kezelés. keretében mintegy három­millió forint értékű haszná­laton kívüli telefonoszlop, légvezeték lebontását vállal­ták négyezer munkaórában. A minőségi és termelékenységi mutatók színvonalát tovább emelik, fokozzák az anyag- és energiatakarékosságot. A kisebb hivataloknál egyéni versenyvállalással csatlakoz­nak a felhíváshoz, hogy emeljék a postai szolgáltatá­sok színvonalát. A kor szépségei J ól emlékszem.. 10 esz­tendővel ezelőtt a tömegközlekedési eszközökön rendkívül lelkes voltam. Ha a közelben csak feltűnt egy nő (hölgy, le­ány, kisasszony, néni), lelke­sen pattantam fel az ülőhe­lyemről. Tettem azért, mert úgy éreztem, roppant fiatal vagyok, pimaszul legény, akinek nem szabad össze- roskadva ülni akkor, ami­kor egy más nembeli áll. Hát igen, ez is a szépségek közé tartozott. Hogy a kép teljes legyen, itt említem meg: még a nálam idősebb­nek tűnő férfiak láttán is buzgolkodtam. Ma már bevallhatom, né­ha csupán azért ültem le, hogy később felállhassak. Szinte tüntettem azzal, hogy még ifjú vagyok és bohó, jóllehet már akkor sem tar­toztam a tinédzserek népes családjához. De valahogy tetszett a dolog. Gondolom, fakadt mindez abból a jó, önámító és önaltató elkép­zelésből, hogy amíg én a helyem átadom, felállók, ad­dig vagyok ifjonti ember. Újabban rájöttem, teljes fordulat köszöntött be az életemben. Teljes, 360 fo­kos. Feladtam minden el­vemet, illúziómat, s az au­tóbuszon nemcsak leülök, de ülve is maradok. Elfog­lalok egy helyet, s még az ablakon se bámulok ki, ha valaki mellettem áll. Nem, emelt fővel tekintgetek jobbra, balra. Sőt, a múlt­kor kis biccentéssel és el­fojtott köszönömmel foglal­tam el egy 16 éves leány helyét. Változnak az idők, mon­dogatom magamban, s újra és újra emlékezetembe idé­zem, hány éves is vagyok. So_ sem mondom ki, de látha­tóan más is sejti, hiszen egy leendő bácsinak kijáró tisztelet övez. Előre enged­nek, felállnak, ha ülök nem méregetnek sandán. Mi ta­gadás, ebben is van valami jó. Élvezem a kényelmet, a mások megértését, még az sem bosszant, hogy egyesek magukban öregnek monda­nak, vagy éppen vénnek ti­tulálnak. Már tudok türelemmel utazni, kedvesen nézegetni másokra. Megértő lettem a buszon, megtanultam a kesztyűvel letörölni az ab­lakról a párát, jeget. Nos, így utazom mostanában, s elmondom tucatszor: de jó, hogy minden kornak meg­vannak a szépségei. íme, csak a buszra kell szállni, s az ember szinte lubickol az évek teremtette langyfürdö- ben. Szép dolog az őszes haj, a deres szakáll. ¥ E s míg így tűnődök, örvendek, szemem megakad a kis irha- bundába bújt lánykán vagy asszonykán, aki felfelé tusa- kodott a lépcsőn. Hamvas volt, meg barna, meg kék szemű, meg minden. Néz­tem, és szurkolni kezdtem, csak arrafelé hozná a sors, amerre ülök. Úgy lön. S ek­kor felpattantam. A helyet kínáltam. Mosolyogtam. Majd megszólalt. — Csak üljön a bácsi. Ne­kem így is jó. Bürget Lajos KÜLFÖLDI ÁRU ÁZ ÜZLETEKBEN Luxus helyett szükségletre Miből, mennyit importálunk az idén? Garázdák a presszóban Távhívás utcai fülkéből Postás szocialista brigádok vállalásai

Next

/
Thumbnails
Contents