Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

MA D ír ■■ I rr Bővülő szolgáltatás a társadalom- biztosításban (2. oldal) Á továbblépés alapjai (3. oldal) Púja Frigyes és Gyrus Vance találkozója Elutazott az amerikai küldöttség Púja Frigyes külügyminisz­ter és Cyrus Vance, az Ame­rikai Egyesült Államok kül­ügyminisztere szombaton dél­előtt a Külügyminisztérium­ban megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. A találkozón jelen volt Nagy János külügyminiszter­helyettes, Esztergályos Fe­renc, a Magyar Népköztársa­ság washingtoni nagykövete, valamint Matthew C. Ni­metz, az amerikai külügymi­nisztérium tanácsosa és Phi­lip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete. A magyaf korona és a ko­ronázási ékszerek átadására Budapestre érkezett amerikai küldöttség, amelyet Cyrus Vance, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselője, külügyminiszter vezetett, szombaton elutazott Magyarországról. Cyrus Vance sajtóértekezlete gyár és az amerikai nép, a magyar és az amerikai kor­mány kapcsolatait.” Ezt követően Cyrus Vance az újságírók kérdéseire vá­laszolt. A Népszabadság tu­dósítójának kérdésére vála­szolva az amerikai külügymi­niszter a magyar—amerikai kapcsolatokat jónak minősí­tette. E kapcsolatok erősöd­nek olyan események ered­ményeként, mint amilyen a korona és a koronázási éksze­rek visszaadása volt. Az NBC amerikai televíziós társaság tudósítójának kérdé­sére — hogy miért most ha­tározták el a korona vissza­adását — Cyrus Vance rámu­tatott : — Amikor az új kormány­zat hivatalba lépett, az elsők között vitattuk meg a koro­na visszaadásának ügyét. Döntésünk, úgy véljük, he­lyes volt, tükrözi a két or­szág, a két nép javuló kap­csolatait. Az amerikai ABC televíziós társaság riportere megkér­dezte, milyen esély van arra, hogy a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatokban ér­vényesítik a legnagyobb ked­vezmény elvét? Vance válaszában elmond­ta, hogy erről is szó volt a magyar vezetőkkel folytatott mostani megbeszéléseken. Az eddigi eszmecserék biztatók. Bízom abban, hogy a jövőben haladást tudunk elérni. Az amerikai Time Magazin az amerikai kormányzat ke­let-európai politikájáról ér­deklődött. Cyrus Vance rá­mutatott: a kormányzat arra törekszik, hogy javítsa a ke­let-európai országokkal fenn­álló kapcsolatait. Az VPI tudósítójának kér­désére válaszolva Vance mél­tatta a magyar kormány gya­korlatát a családegyesítési ügyekben. Ez is pozitív té­nyezője kapcsolataink alaku­lásának — fűzte hozzá. A Mali Köztársaság sajtó­jának állandó budapesti tu­dósítója — többek között — a Közel-Keleten kialakult helyzettel kapcsolatban tett fel kérdést a külügyminiszter­nek. Válaszában Cyrus Vance kifejtette az ismert amerikai álláspontot. Véleménye sze­rint három fontos kérdés vár megoldásra: mi legyen a bé­ke tartalma, a visszavonás a megszállt területekről és a palesztin kérdés rendezése. Hangsúlyozta, hogy a Közel- Keleten átfogó rendezést kell elérni, mert csak ez biztosít­hatja az igazságos és tartós megoldást. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter szombaton dél­előtt nemzetközi sajtóérte­kezletet tartott a Hilton- szállóban. Az amerikai diplo­mácia vezetője bevezetőben hangsúlyozta: az amerikai nép tudatában van annak, hogy a korona és a koroná­zási ékszerek történelmi je­lentőségű ereklyék a magyar nép számára. Ezután az amerikai delegá­ció nem kormányzati tagjai — köztük az amerikai ma­gyarok képviselői: Szent-t Györgyi Albert Nobel-díjas tudós, Gombos Zoltán, egy clevelandi lapkiadó vállalat tulajdonosa, Elmer Charles, a William Penn Egyesület el­nöke és mások nevében Ge­orge'G. Higgins lelkész nyi­latkozatot tett: „Az elnöki küldöttség tag­jaiként mi is részesei voltunk annak az eseménynek, amely­nek során Szent István koro­náját és a koronázási éksze­reket visszajuttatták a ma­gyar kormánynak és a ma­gyar népnek. Ezúton szeret­nénk kifejezni köszönetünket azért . a vendégszeretetért, amelyben itt részünk volt. Nehéz egyszerű szavakkal tolmácsolni azt' az érzést, amely eltöltött bennünket azon az ünnepségen, amelyen Carter elnök képviseletében vettünk részt. Reméljük, hogy a korona visszajuttatása to­vább fogja erősíteni a ma­Már négy szalag dolgozik a gumigyár kempingüzemében. A korona hazatért ^ magyar korona immár ismét azoknak a birtokában van, akiket nemzeti múltunk e felbecsülhetetlen értékű ereklyéje méltán megillet. A televízió jó­voltából milliók lehettek szemtanúi a pillanatnak, amidőn az Országház kupolacsarnokában a magyar nép képviselői átvették a koronát — és a többi koronázási jelvényt — az amerikai delegációtól. A visszaszolgáltatás ünnepélyes ak­tusával végleg lezárult a magyar korona külföldi viszon­tagságainak története. Nemzeti ereklyénket, amely első királyunk nevéhez fűződik, államiságunk kialakulásához kapcsolódik, a má­sodik világháború végnapjaiban a fasiszták hurcolták ki az országból, azok, akik ezt a földet romlásba döntötték, né­pét pusztulásba sodorták. Az Egyesült Államok, csaknem harminchárom év múltán most azoknak juttatja vissza a koronát, akik e földön azóta — ezeréves történelmünkben először — maguknak építették föl a lerombolt hazát. Maguknak — magunknak: a magyar népnek, amely az 1945-ös esztendő nagy sorsfordulója óta új úton jár, együtt a testvéri szocialista országokkal. Ezen az úton haladva — nem kevés gond, áldozat, erőfeszítés árán — olyan ered­ményeket értünk el, amelyekre nemcsak büszkék lehetünk, de megláthatjuk bennük a magyar nép további felemel­kedésének zálogát is. Sikereinket csak széles nemzeti összefogással érhettük el. A korona visszaszolgáltatásának ünnepélyes aktusánál méltán voltak jelen a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői: államférfiak és tudósok, jeles mű­vészek, egyházi méltóságok és kiváló dolgozók, a társa­dalmi és tömegszervezetek küldöttei. A viszontagságos sorsú magyar koronát hajdanvolt századokban, ha idegen kézbe került, eleink olykor pénzen vásárolták vissza. Most nem váltságdíj, hanem a magyar nép új történelmet író munkája, a népek nagy családjá­ban kivívott megbecsülése hozta haza az ezeréves nem­zeti ereklyét. Azok, akik határainkon túl az utolsó napokig igyekez­tek megakadályozni, hogy a magyar korona visszakerül­jön jogos tulajdonosához, rosszemlékű időket idéztek. Ama hidegháborús éveket, amelyekben az ellenünk összefogó erők politikai manipulációra próbálták felhasználni nagy történelmi kincsünket. Az a tény, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke úgy határozott: nemzeti ereklyénket vissza­szolgáltatja a magyar népnek, tükrözi a nemzetközi életben végbement változásokat, az enyhülés, a józanság és az ér­telem térhódítását. A magyar korona és koronázási ékszerek visszaadása minden bizonnyal nem lesz hatástalan a magyar—amerikai kapcsolatok további alakulására. Az Országház kupolater­mében lezajlott ünnepélyes aktusnak azonban van széle­sebb nemzetközi vonatkozása is. A magyar korona vissza­szolgáltatása összhangban van a Helsinkiben mindkét ál­lam képviselői által aláírt záróokmánnyal, hozzájárul a nemzetközi légkör javulásához, azt a szellemet erősíti, amelyben az enyhülés, a békés egymás mellett élés és az együttműködés még erőteljesebben kibontakozhat. A korona — nemzeti történelmünk, nemzeti létünk e nagymúltú ereklyéje — visszatért arra a földre, amelyhez tartozik, azoknak a birtokába, akiket méltán megillet: a szocialista Magyarország népének tulajdonába. Fogadják a feldolgozásra váró olajat Nyírbogdányban. Gumigyár: termelés egymilliárd fölött Nyírbogdány: újdonságok exportra Alkaloida: új gyógyszerformák A vegyipar idei terveiből A „milliárdosok klubjába” szándékozik idén belépni a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyára. Az 1977- es 935 millió forintos terme- . lési értéküket 1978-ban — 7,6 százalékos növekedést előirá­nyozva — egymilliárd forint fölé emelik. A gyár vezetői szerint eb­ben az évben látványos elő­rehaladásra számítani nem lehet, mert 1977 — az évközi gondok ellenére is — sike­resnek mondható. Egyetlen adat ennek illusztrálására: tőkés exportjukat, a piaci mozgások gyors kihasználá­sával, a tervezett 19 száza­lék helyett 30 százalékkal növelték. Ezzel majdnem 8 millió dolláros bevételt hoz­tak a népgazdaságnak. A gyár 1978-as tervei között előkelő helyen szerepel a gazdálkodás hatékonyságá­nak javítása. A veszteségfor­rások feltárásával, a minő­ség szintjének emelésével 15 — 16 millió forintos megta­karítást szeretnének elérni. Tovább folytatják a mezőgaz­dasági gumiabroncsgyár épí­tését: az év második negye­dében már a technológiai szerelésre és a gépek elhelye­zésére kerül sor. Megkezdik a hengerüzem rekonstrukció­ját. és befejezik egy két és fél ezer garnitúrás Ikarus autóbusz harmonikagyártó üzem kialakítását is. Újdon­ságnak számít a termoplasz- tikus kaplik — a cipőipar igényli ezt — sorozatgyártá­sa, amivel két év múlva 2,5— 3 millió dolláros tőkés im­portot tudnak majd kiválta­ni. A szociális beruházásokra szánt 6 millió forint egyhar- madát új típusú, színes mun­karuhák beszerzésére, másik harmadát pedig lakásépí­tésre fordítják. Félmillióval járulnak városi gyermekin­tézmények létesítéséhez, há­romszázötvenezer forint fel- használásával pedig az üzem­orvosi rendelőt korszerűsítik. A Tiszai Kőolajipari Válla­lat nyírbogdányi gyáregysége munkájának középpontjában idén is a nyersolaj feldolgo­zása áll: tervük szerint 230 ezer tonnát alakítanak át benzinné, gázolajjá. Az or­szág keleti részének ellátásá­ra 40 ezer tonna 86-os autó­benzint, 234 ezer tonna gáz­olajat forgalmaznak. Ez utób­biból több, mint másfélszáz ezer tonna a Keleti termék­vezetéken érkezik a Szovjet­unióból. A korábbiaknál több va­zelint — 1850 tonnát — állí­tanak elő. Ennek kétharma­dát a tőkés piacokon értéke­sítik. A cerelasztok és a fi­nomított petrolátum iránt nö­vekvő kereslet kielégítésére ezekből félmillió tonnát ter­veznek értékesíteni. Több, mint 500 ezer dollár export­árbevételre számítanak az idén. A már forgalomban levő átmeneti korrózióvédő anya­gok mennyiségét és választé­kát is növelik. Jelenleg a ti- xotróp alvázvédő. illetve üvegvédő előállításával kí­sérleteznek. Műszaki fejlesztésük fon­tos feladatának tartják a szennyvizek tisztítására tett kísérleteik folytatását. A vazelinféleségek exportké­pességének fokozására pedig — önálló kutatásként — a vazelinszortimentek bővíté­sét tervezik. Jelentős összegekkel támo­gatják 1978-ban a dolgozók önerőből való lakásépítését. Elkezdik két darab négy la­kásos ház felhúzását és 14, vállalati kezelésben levő bér­lakást is korszerűsítenek. Munka, és védőruha beszer­zésére egymillió forintot for­dítanak. Húszmillió dolláros export- bevételével már 1980-ban jár a tiszavasvári Alkaloida hi­szen 1977-ben 1976-hoz képest mintegy 25 százalékkal nö­velték dollárbevételeiket. Eb­ben az évben további tízszá­zalékos emelkedést szándé­koznak elérni. Termelési ér­téküket — a vegyipar szint­jét meghaladóan — idén a múlt esztendei 1,6 milliárd forintról kereken kétmilliárd forintra akarják felfuttatni. Beruházásra kétszázmillió áll rendelkezésükre: ennek egyharmadát szinttartó beru­házásra szániák, a többit pe­dig tényleges fejlesztésre for­dítják. Tartanak azok a ter­vezési munkák, melyek ered­ményeként 1978 második fe­lében hozzálátnak a növény- védőszer-formulázó üzem építéséhez, ahol évi tízezer tonna szilárd növényvédő anyagot állíthatnak majd elő. Folytatják a mákprogramot is, amire 1976—1980 között több, mint 150 millió forintot fordítanak. Idén a szintetikus alapanyaggyártó-csarnok ki­vitelezését kezdik meg. A drazsék és tabletták mellett átállnak az újabb gyógyszerformák, — a zselé, a kenőcs és a szirup — gyár­tására is. Úgy tervezik, hogy a tavaly átadott Fenilglicin- csarnokban 1978-ban ötven— száztonnát állítanak elő a je­lentős külföldi érdeklődésre is számottartó anyagból. Szociális beruházásaik kö­zött szerepel egy 150 szemé­lyes munkásszállószárny épí­tése, amit a későbbiek fo­lyamán a fiatal szakemberek elhelyezésére alkalmas gar­zonházzá alakítanak át. Elké­szítették egy százfős óvoda terveit; a gyermekintézmé­nyek bővítésére másfél millió forintot költenek ebben az évben. S. Z. XXXV. évfolyam, 7. szám ARA: 1,— FORINT ________1978. január 8., vasárnap |

Next

/
Thumbnails
Contents