Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
ÍXV. évfolyam, 6. szám ARA: 80 FILLER 1978. január 7., szombat MA Meddig nő az ember? (2. oldal) Otthon fiataloknak (3. oldal) 11 korona és a koronázási ékszerek ünnepélyes átadása Budapesten Pénteken délután négy órakor az Országház kupola- csarnokában ünnepélyes keretek között került sor a magyar korona és a koronázási ékszerek átadására. A magyar és az amerikai himnusz elhangzása után Cyrus Vance, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselője, külügyminiszter, — aki pénteken érkezett meg Budapestre — beszédet mondott. Cyrus Vance beszéde Mélyen tisztelt elnök úr! Magyarország népé! Amerika a népek nemzete. Ezt sokszor mondják, hiszen mi a világ minden tájáról érkezett emberek hozzájárulásával nőttünk és gyarapodtunk. Bátorítást és ösztönzést merítettünk mindazoktól, akik más nemzetekből jöttek, hogy Amerikában telepedjenek le, vagy segítsenek bennünket. Két évszázad során a magyar és az amerikai nép sorsa gyakran összefonódott. Fiatal köztársaságunk, amely függetlenségi harcát vívta, hálával fogadta Kovács Mihály ezredest, aki segített George Washington tábornok lovassági alakulatainak megszervezésében és kiképzésében. Kovács ezredes életét áldozta az amerikai függetlenségért Dél-Karolinában, a charlestoni csatában. A korabeli magyar lapok részletesen beszámoltak Amerika függetlenségi harcáról. Alig fél évszázaddal később az amerikaiak tanúi voltak a Magyar Köztársaság megalakulásának. Köztársaságunk nemcsak elismerte a Magyar Köztársaságot, hanem az egyetlen ország volt, amely diplomáciai követet küldött kormányához. A köztársaság eltiprása után Amerika tárt karokkal fogadta e harc legnagyobb hősét, Kossuth Lajost. E nagy férfiúnak és eszméinek hatása érezhető az ő büszke nevét viselő megyékben, városokban és falvakban. Egy évszázaddal ezelőtt az új föld és az Egyesült Államok által kínált új lehetőségek vonzása jeladás volt Magyarország sok lakója számára. Valóban a Magyarország- rói az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás felső nagy hulláma — amely az első világháború kezdetéig /tartott — magyarok tízezreit sodorta országunkba. Földművesek, szakmunkások és üzletemberek lettek, tudósokká, kiemelkedő művészekké váltak. 1944-iben, ahogy a frontvonalak mind nyugatabbra húzódtak Magyarországon, Szent István koronáját és a koronázási ékszereket a korona őrei Budapestről — ahol azokat hagyományosan őrizték — Nyugat-Magyarország- ra vitték. 1945 márciusában az őrség azokat magyar földről Ausztriába vitte. Később megőrzésre átadta a koronát és a koronaékszereket az Egyesült Államok hadserege alakulatainak. Mi ezt a felelősséget annak tudatában vállaltuk, hogy a korona a Apró Antal beszéde Tisztelt Külügyminiszter Ür! Tisztelt Szenátor és Képviselő Urak! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntőm Cyrus Vance külügyminiszter urat, mint James Carter elnök úr személyes képviselőjét, a koronát és a koronázási ékszereket hazánkba elkísérő küldöttség vezetőjét. Tisztelettel köszöntőm a szenátor és képviselő urakat, az Egyesült Államok népét képviselő küldöttség minden tagját. Tisztelettel és szeretettel köszöntőm egész népünk képviseletében megjelent honfitársaimat, államunk vezető testületéinek tagjait, a társadalmi szervezetek küldötteit, a magyarországi egyházak vezetőit, a magyar munkások, parasztok, alkotó értelmiségiek jeles képviselőit, ünnepségünk minden résztvevőjét. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a magyar nép, a Magyar Népköztársaság országgyűlése és más vezető testületéi nevében átvehetem Cyrus Vance és Apró Antal kézfogása a korona és a koronázási ékszerek átadása után. Apró Antal válaszbeszédét mondja. Szent István koronáját és a koronázási ékszereket, népünk e felbecsülhetetlen értékű nemzeti ereklyéit. Jelenlévő honfitársaim bizonyára egyetértenek velem, amikor azt mondom, hogy a magyar nép régi kívánsága teljesül ebben az ünnepélyes pillanatban. Az államforma, a társadalmi rendszer gyökeres megváltozása nem csökkentette népünk tiszteletét és megbecsülését államiságunk ezen ezeréves jelképei iránt. Hazánk lakossága örömmel és megelégedéssel fogadta a hírt, hogy a korona és a koronázási ékszerek végérvényesen visszakerülnek Magyarországra. Engedje meg, tisztelt külügyminiszter úr, hogy ezen ünnepélyes alkalomból kifejezzem nagyrabecsülésemet James Carter úrnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, s az önök kormányának azért a döntésükért, hogy visszaszolgáltatják Magyarországnak a koronát és a koronázási ékszereket. Ugyancsak nagyrabecsülésemet fejezem ki az Egyesült Államok népének, a szenátus és a képviselőház tagjainak, s mindazoknak a személyiségeknek, akik állásfoglalásaikkal, tanácsaikkal elősegítették, hogy sor kerülhetett erre az ünnepélyes eseményre. Amint ön is utalt rá beszédében, külügyminiszter úr, a magyar nép történelme bővelkedik dicső fejezetekben és nehéz megpróbáltatásokban. Harminchárom évvel ezelőtt egy tönkretett, ezer sebből vérző ország siratta hatszázezer halottját. Az antifasiszta koalíció győzelme a II, világháborúban, Magyar- ország felszabadítása az elnyomás alól új lehetőségeket nyitott meg népünk előtt. Nem feledjük, soha nem feledhetjük, hogy honnan indultunk, és ezért jogosan vagyunk büszkék az azóta megtett útra. Még ma is sok megoldatlan feladattal birkó(Folytatás a 4. oldalon) magyar nép tulajdona. Ennek a történelmi és egyházi kincsnek, amely csaknem ezer évig központi szerepet játszott a nemzet történelmében, Magyarországon a helye, ahol az ország népe tisztelettel adózhat neki. Carter elnök levelet intézet az önök elnökéhez, amelyben megállapítja: „A büszkeség őszinte érzésével tölt el, hogy visszaadhatom Magyarország népének ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset, amelyet megóvni a második világháború szörnyű pusztítása óta az Egyesült Államok számára megtiszteltetés volt. Ebben a tettben én a két nép hagyom mányos barátságának megerősítését látom.” A korona visszaadása tükrözi népeink és kormányaink kapcsolatainak fejlődését és találkozik a magyar nép nemzeti törekvéseivel. Hisszük, hogy ez erősíti a helsinki záróokmány szellemét, amely mellett az amerikai és a magyar nép alapvetően elkötelezte magát. Elnök úr! Nekem jutott az a rendkívüli megtiszteltetés, hogy Carter elnök és az Egyesült Államok népe nevében — akiket itt az Egyesült Államok kongresszusának több kiváló tagja, valamint más neves és tiszteletben álló amerikai állampolgár képvisel — Szent István koronáját visszaadjam Magyarország népének. Cyrus Vance beszéde után átadta a koronát és a koronázási ékszereket. A beszédre Apró Antal, az országgyűlés elnöke válaszolt és átvette a nemzeti ereklyét. Apró Antal beszédében a következőket mondotta: A dolgozok tevékeny közreműködésével Áz idei feladatokról tárgyalt a szakszervezetek megyei tanácsa December 6-an Nyiregyhá- •zán kibővített ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsa, amelynek munkájában részt vett és felszólalt dz. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Koszorús Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, a vasutas-szakszervezet főtitkára. A testület megtárgyalta a szakszervezetek tevékenységének 1977. évi főbb tapasztalatait és megf határozta az 1978-as esztendő megyei gazdaságpolitikai feladatait. Elhangzott: a dolgozók hatékony közreműködése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megyénk gazdasága 1977-ben dinamikusan és tervszerűen fejlődött. A gazdálkodásban jelentős szerepe volt a termelési eszközök gazdaságosabb hasznosításának, a tartalékok feltárásának, a munka minőségi javításának. Építőmunkánk eredményes megvalósításában nagy szerepe volt annak, hogy a csepeli felhívás alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére széles körű verseny bontakozott ki, amelyben megyénkben 95 ezren vettek részt! A megyei pártbizottság az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok meghatározásánál az intenzív gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Az eddigi pozitív tendenciák bizonyítják, hogy céljaink reálisak, teljesíthetők. A további dinamikus fejlődés, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulása a termelékenységtől, a gazdasági hatékonyságtól, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználásától, a piaci igényekhez jobban igazodó termeléstől függ. — Jól indult 1978 — hangsúlyozta az SZMT elnökségi beszámolója —, mert dolgozóink máris jelentős számban csatlakoztak a Láng gyáriak felhívásához. Dr. Tar Imre felszólalásában kifejtette, hogy 1977. évi munkánkkal megalapoztuk az V. ötéves terv harmadik, döntő évét. Am ez nem jelenti azt, hogy az idei esztendő könnyebb lesz, mint az előző. A külgazdasági tényezők, a kereslet és kínálat nagyfokú ingadozása nehezíti a dolgot, de szervező, irányító és termelőmunkánk korszerűsítésével tudjuk a leghatásosabban elhárítani a nehézségeket. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban gyorsabban kell termékszerkezetet váltani; a szocialista és a kapitalista piacon a kereslethez jobban igazodó, versenyképes áruval keli jelentkeznünk. Szólt a megyei pártbizottság első titkára arról is, hogy a meglévő üzemek bővítése, rekonstrukciója mellett új üzemek települhetnek a jövőben is megyénkbe. Még mintegy tízezer — főként női — munkaerő igénybevételével — zömében a szatmári, beregi részen — számolhatunk. Ahhoz, hogy a dinamikus fejlődést biztosítani tudjuk, a fő hangsúlyt a minőségi termelésre kell helyeznünk. Jobban ki kell használni termelési eszközeinket és a munkaidőt. Az ésszerűbb takarékosságban, az üzem- és munkaszervezésben, a munkafegyelem további javításában még óriásiak a tartalékaink. Hozzászólását azzal fejezte be a megyei pártbizottság első titkára, hogy a feladatok nagyok, de megyénk dolgozó társadalma áldozatkész munkával képes azok megvalósítására, sőt túlteljesítésére is. A vitában Koszorús Ferenc a szakszervezetek gazdálkodást segítő tevékenységének emberi oldalát vizsgálta. Elmondta: Szabölcs-Szatmárban a feladatok is sajátosak. A termelés intenzív szakaszába való átlépés a termelés technikai, technológiai oldalának jobb biztosítását is jelenti. Ehhez járulnak a bérkérdések a szociális juttatások és mindehhez kell a cselekvő ember részvétele, az üzemi demokrácia kérdéseinek szélesebb körű értelmezése, a döntésekbe való aktívabb beleszólás; egyszóval a jó munkahelyi közérzet kialakítása. A megye fiatal munkásosztályának mindezt meg is kell tanulni. Legszélesebb fórumai ennek a szakszervezeti és brigádmozgalom keretei között jöhetnek létre. A gondok közé sorolta a 40 ezer megyén belüli ingázót, akik ma még kisebb mértékben növelhetik szakmai, politikai, általános műveltségüket, mint azt a ma és a holnap még bonyolultabb technikája megkívánja. A megye bérszínvonala sem segíti még mindenben a dinamikusabb fejlődést. Ezek megoldására intézkedések szükségesek. Erre a dolgozók áldozatkész munkával, a munkaversenyekben elért sikerekkel válaszolnak. A teljesített tervek biztosítékot jelentenek arra, hogy az életszínvonal Szabolcs-Szatmárban a jövőben is dinamikusan fog fejlődni. Az ülésen heten szólaltak fel, amelyekre Havacs József, az SZMT titkára válaszolt. Ipari szövetkezetek: 370 lakás Háromszázhetven lakás átadását tervezik 1978-ban a megye területén az építőipari, illetve építéssel is foglalkozó ipari szövetkezetek. Mindemellett i6, ebben az évben is fontos feladatnak tekintik a lakosság lakáskarbantartási, javítási és felújítási igényeinek kielégítését is. A KEMÉV munkásai a télen is építik Záhony körzet ivóvízhálózatát.
