Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-06 / 5. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 6. Napi külpolitikai kommentár Kambodzsa egyoldalú lépése KAMBODZSA HANOI NAGYKÖVETE és beosztott diplomatái elhagyták a vietnami fővárost, pontot téve ez által a Phnom Penh-i kormány sajnálatos egyoldalú lépésére, a szomszédos Vietnami Szocialista Köztársasággal való diplomáciai kapcsolat felfüggesztésére. Ezzel nyílttá vált a két ország közt immár másfél éve lappangó viszály, amelynek szításában jelentős szerepet vitt és visz — mindkettőjük hatalmas északi szomszédja —, a Kínai Népköztársaság. Ez annál is sajnálatosabb, mert két „történelmi szövetségesről” van szó, amelynek alapvető érdekei nem hogy a szakítást, hanem éppen az együttműködés kimélyítését követelik meg. Vietnam politikájának az alapköve mindig is a Kambodzsával — valamint Laosszal — való szoros összefogás volt a franciák elleni antikolonialista harc idején és az amerikai imperialista agresszor elleni küzdelemben egyaránt. S nem árt emlékeztetni arra sem, hogy Vietnam népe és hadserege, amely az amerikai agresszor elleni harc fő terhét viselte, milyen hatalmas áldozatot hozott Kambodzsa megsegítésében. Most pedig az egykori szövetségest a Phnom Penh-i kormányzat, amely maoista vizekre evezett át, „agresszióval” és „nagyhatalmi törekvésekkel” vádolja. Mindezt azért, mert Kambodzsa, amely bizonyos vietnami teA chilei „népszavazáson” — mint ahogy az várható volt — a szavazók többsége igent mondott Pinochetnek arra a kérdésére, hogy az ENSZ-szel szemben támogatja-e a juntát. Nem végleges eredmények szerint — mintegy 5 millió 350 ezer szavazat összeszámlálása alapján — a szavazásra kötelezettek 75 százaléka „támogatja” a juntát. 20,41 százaléka nemmel szavazott, 4,59 százalék pedig tartózkodott. A népszavazási színjáték után a „győzelem” alkalmából tartott gyűlésen Pinochet diadalittasan bejelentette: Chilében tíz évig nem lesz sem szavazás, sem választás, sem népi vita. Kijelentette, hogy nem engedik be az országba az ENSZ bizottságát, amely megvizsgálta volna a chilei állapotokat. A politikusoknak nem lesz az ország jövőjének alakításában szerepe, „befellegzett nekik” — mondotta. A gyűlésen nem volt jelen rületekre tart igényt, fegyveres határprovokációi erélyes válaszban részesültek a VSZK hadserege részéről. A Kambodzsa részéről elkövetett sorozatos területsértések önvédelmi harcra kényszerítették az ország szuverenitásán őrködő vietnami fegyveres erőket. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÄN került sor a Phnom Penh-i kormány indokolatlan intézkedésére. Pedig Hanoi kezdettől fogva hangoztatta készségét minden vitás kérdés — így a határproblémák — tárgyalások útján történő rendezésére. (Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a két ország közötti határvonalat annak idején a francia gyarmatosítók vonták meg ...) Még 1976 tavaszán a Vietnami Kommunista Párt és a Kambodzsai KP megállapodott a pártvezetők találkozójában. Kambodzsai kérésre először elhalasztották az eszmecserét, majd lassan levették a napirendről. (Az egyetlen külföldi főváros, amelybe — tavaly ősszel — a KKP vezetője ellátogatott, Peking volt.) A VSZK kormánya a napokban közzétett állásfoglalásában újból felvetette, hogy a felek bármilyen szinten üljenek le tárgyalóasztalhoz, mert a két nép „pillanatnyi és hosszú távú érdekei egyaránt a barátság fenna junta negyedik tagja, Gustavo Leigh tábornok, aki korábbi véleményét megerősítve újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a referendum eredményétől függetlenül továbbra is vádolni fogják Chilét az emberi jogok megsértésével és számítani lehet arra, hogy a katonai kormányzatot a jövőben is bírálni fogják külföldön. A légierő főparancsnoka kijelentette, hogy a referendum „külföldön keveset ér”, Chilében pedig több „negatív politikai következmény” várható. A kereszténydemokrata párt szerdán este közzétett nyilatkozatában csalásnak nevezte a referendumot. A feloszlatott párt dokumentuma leszögezi: „mindazok, akik tudják, mi a demokrácia, nem tekintik majd érvényesnek a referendumot, amelyet úgy rendeztek meg, hogy érvényben van az ostromállapot s az emberi jogokat semmibe veszik.” Kádár János üdvözlete Edward derekhez Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte Edward dereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát születésének 65. évfordulója alkalmából. TELEX... BUDAPEST Az európai ifjúsági leszerelési konferencia dokumentumainak szerkesztő bizottsága kedden és szerdán Budapesten ülésezett. A résztvevők elfogadták és a konferencia résztvevői elé terjesztik a záródokumentum tervezetét. Az európai ifjúsági leszerelési konferencián, amelyet január 20—22-én rendeznek Budapesten, a kontinens huszonhat országából vesznek részt a különféle ideológiai, politikai, vallási nézeteket képviselő nemzetközi regionális és nemzeti ifjúsági szervezetek küldöttei. LONDON A brit kormány csütörtökön a PFSZ beiruti központjához intézett táviratban részvétét fejezte ki a „tragikus esemény” Szaid Hamma- mi palesztin diplomata meggyilkolása miatt. A kormány részvéttáviratában biztosította a PFSZ-t, hogy mindent megtesz Hammami gyilkosának felkutatására. ANKARA Bülent Ecevit új török miniszterelnök csütörtökön benyújtotta 35 tagú kormányának névsorát Fahri Korutürk köztársasági elnöknek. Az államfő a listát elfogadta. A kormányban Ecevit köztársasági néppártjának 22 tagja, 10 független parlamenti képviselő, a bizalom köztársasági pártjának 2 és a demokrata párt 1 tagja kapott helyet. A kulcsposztokra Ecevit pártjának tagjai kerültek. A külügyminiszter Gunduz Okcun lett, aki Ecevit tavaly júniusi, rövidéletű kisebbségi kormányában is ezt a tisztséget töltötte be. A belügyi tárcát Irfan Ozaydingli, a légierő tábornoka kapta. A tíz független képviselő közül heten miniszteri, hárman pedig államminiszteri tárcát kaptak. A hét független miniszter közül hatan Demirel távozó kormányfő igazságpártjából léptek ki. TEHERAN Knud Boerge Andersen dán külügyminiszter csütörtökön elutazott Teheránból. A sahhal, Dzsamsid Amuzgar kormányfővél és Abbasz Ali Khalatbari külügyminiszterrel folytatott tárgyalásain nem tudta meggyőzni az iráni vezetőket, hogy oldják föl a Dánia elleni kereskedelmi embargót. A tilalmat azt követően léptették érvénybe, hogy a dán hatóságok nem indítottak nyomozást az Irán koppenhágai nagykövetsége ellen decemberben elkövetett támadás ügyében. tartását diktálják”. Pálfi Viktor Csalás volt a választási komédia Pinochet nem engedi be a ténymegállapító ENSZ-bizottságot Carter Franciaországban „A leghosszabb nap” az 1944. június 6-i szövetséges partraszállás, az amerikaiak által Omaha Beach-nek elkeresztelt partszakaszon elesett sokezer amerikai áldozatára emlékezett csütörtökön délelőtt Carter amerikai elnök franciaországi látogatásának második napján, rövid normandiai utazásán. Az amerikai elnök és kísérete Párizsból helikopterrel indult Omaha Beach-re, ahol Giscard d’Estaing elnök várta. A szóvivők által „nagyon szívélyesnek és nyíltnak” leírt Elysée-palotai tanácskozáson a két államfő szerdán — helyenként tolmács nélkül folytatott, szigorúan négyszemközti megbeszélésen — az enyhülés és a kelet— nyugati kapcsolatok témakörét tekintette át. Párizs — mint arra szerdán mindkét fél utalt — nem mindenben osztja az ezzel kapcsolatos amerikai elgondolásokat, és a szovjet—amerikai tárgyalásokat elsősorban az önálló francia atomerő megőrzésének és korszerűsítésének szempontjából értékeli. A francia polgári sajtó csütörtökön megelégedéssel üdvözölte az amerikai elnöknek a nyugat-európai egységtörekvések támogatásáról és a Nyugat-Európa biztonságának megőrzésére vállalt amerikai kötelezettség fenntartásáról mondott szavait. Terrorizmus — eszme és gyakorlat (3J Mi az ellenszer? □ pilóták nemzetközi szervezete közvetlenül a Schleyer-ügy és a Lufthansa- gép kálváriájának tragikus befejeződése után általános sztrájkot hirdetett. Ezzel akarták rászorítani az államokat, hogy hozzanak végre valóban hatékony intézkedéseket a repülés biztonságának szavatolására. A sztrájk tervét csak azután vetették el, hogy az ENSZ közgyűlése napirendjére tűzte a kérdés megvitatását. A pilóták aggodalma teljesen érthető, hiszen az ő vállukon nyugszik a felelősség az utasok életéért, s a légi kalózok legtöbbször a személyzet ellen fordítják először fegyvereiket. A Mogadishuban lezárult eltérítési dráma túszainak egyetlen halálos áldozata éppen a gép kapitánya, Jürgen Schumann volt. Az ősszel a Vietnami Szocialista Köztársaságból eltérített gép személyzetének két tagját gyilkolták meg a légi kalózok. S sajnos még jó néhány, régebbi példát is hozhatnánk. A pilóták — s nem csak ők — tehát teljes joggal követelnek megfelelő ellenlépéseket. Ezek közül is elsősorban azt, hogy minden állam kötelezze magát: a repülés biztonságát veszélyeztető kalózokat kiadja annak az országnak, amelynek repülőgépét hatalmukba kerítették, hogy ott ítélkezzenek felettük. Az eddigi gyakorlat ugyanis az, hogy egy sor ország — különböző politikai indokokra hivatkozva — nem adja ki a rendőrsége által letartóztatott géprablókat. Az Egyesült Államok hét esztendeje védelmet nyújt két litván nemzetiségű banditának akik a Szovjetunióból Törökországba kényszerítették az AEROFLOT egyik járatát, s meggyilkolták az egyik légikísérőt, egy fiatal lányt. Az NSZK-ban jelentéktelen büntetést kaptak csehszlovák gépek eltérítői. Ugyanezek az országok pedig folyamatosan felhívnak a terrorizmus elleni harcra. S az illető kormányok fel voltak háborodva, amikor egyes arab országok politikai menekültnek tekintettek palesztin merénylőket. Pedig nyilvánvaló: ha az eltérítőnek semmi esélye nem lenne arra, hogy menedéket találjon valahol, értelmetlenné válna az akció. A terrorizmus ellen eredményesen csak széles körű összefogással lehet küzdeni. Az ellenlépések enélkül csak felületi kezelésnek felelnek meg. Hiszen a világon működő sokféle, politikai erőszakot alkalmazó kisebb-nagyobb csoport indítékai olykor valódi politikai-társadalmi problémákból fakadnak. S bár ez semmiképpen nem igazolhatja a szélsőséges akciókat, ezek teljes felszámolása szükségképpen csak az eredendő ok megszüntetésétől remélhető. Ahogy az ENSZ közgyűlése már 1972-ben megfogalmazta: „Igazságos és békés politikai megoldást kell találni azokra a konfliktusokra, amelyek a terrorizmus melegágyai lehetnek.” Akkoriban, a müncheni olimpián történt tragédia után — ez elsősorban a közel-keleti válságra, a palesztinok problémájának megoldatlanságára utalt. De ugyanúgy vonatkozhat az északír, vagy a dél-amerikai terrorizmusra is. Az erőszak erőszakot szül. „Az ember, akit megvertek, előbb vagy utóbb bosszút kell, hogy álljon ... Nem az a borzasztó, hogy ütnek, hanem az, hogy nincs más lehetőség, mint ütni.” Maxim Gorkij szavaihoz nem kell kommentár. Ma is érvényes ösz- szefüggésre világít rá. világ sok-sok problémájának valóban igazságos megoldásáig azonban hosszú még az út. Addig pedig mindig meglesz a talaja a politikai célú erőszaknak is. Nagy szükség van hát a felületi kezelésre, de a burjánzó kórt véglegesen csak mindkét gyógymód együttes alkalmazásával lehet leküzdeni. Avar Károly SZOVJET ÉLET A taskenti metró Üzbegisztán fővárosában, Taskentben, befejezték a metró első vonalának építését. Az eredeti határidőnél egy évvel korábban indul meg a forgalom, a város központjából a város délnyugati szélén lévő ipari kerületig húzódó 12 kilométer hosszú metróvonalon, melynek 9 állomása van. A metróépítés bonyolult dolog. Taskentben a szokásos nehézségeket még tetézte a földrengésveszély. Valamennyien emlékszünk még az 1966-os rettenetes földrengésre, mely szinte porig rombolta a várost. A porhanyós lösztalaj miatt nem alkalmazhatták a szokásos fúrópajzsokat. A moszkvai, leningrádi, kijevi, harkovi és bakui metróépítők folytatták azoknak a munkáját, akik a földrengés után újjáépítették a várost. Először alkalmazták a talaj- tömörítéses fúrómódszert és azokat a rendkívül szilárd, különleges szerkezeteket, melyek az 1976-os földrengéskor bizonyították megbízhatóságukat. A szükséges anyagok a Szovjetunió 140 városából, 300 vállalatától érkeztek. A Moszkva környéki Mityiscs- ből, a híres metrókészítő üzemből több, mint 100 vagon érkezett. Megkezdődik a második metróvonal építése is. Taskent távlati fejlesztési tervében kijelölték a metró harmadik vonalát, amely a tervek szerint észak-déli irányban húzódik majd. Később újabb két metróvonal építését tartják célszerűnek. Taskentben a város növekedésével együtt szerteágazó metró- hálózat alakul ki. Moszkván kívül Leningrád- ban, Bakuban, Kijevben, Tbilisziben és Harkovban működik metró. A közeljövőben megkezdődik a minszki és gorkiji metró építése, előkészületek történtek a szverd- lovszki és kujbisevi metró alagútjának kialakítására, elkészült a novoszibirszki metró műszaki terve. Épül a 12 kilométer hosszú taskenti metró. Utolsó simítások a taskenti Oktyábrszkaja metróállomáson. (Fotó: APN — KS)
