Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 1. Szocialista diplomácia —1977 A szocialista országok ez évi diplomáciai erőfeszítései korántsem teljes felsorolásának élére kívánkozik a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán, a helsinki záróokmányt aláíró 35 állam képviselőinek belgrádi találkozóján kifejtett tevékenység. A z ENSZ-közgyűlés december 21-én véget ért 32. ülésszaka hangsúlyozottan foglalkozott a leszerelés témakörével. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szeptember 27-i felszólalásában hangsúlyozta: a Szovjetunió külpolitikájának békés céljait, a szovjet állam alaptörvénye is rögzíti. Rámutatott, hogy a világ népeinek választaniok kell: vagy elindulnak az erőszakról való lemondás útján, vagy ha ez nem történik meg, — soha nem látott arányokat ölt a fegyverkezési hajsza. A szovjet külügyminiszter sík- raszállt az enyhülési politika folytatásáért, s kijelentette: a világszervezetnek követelnie kell a nukleáris fegyverek gyártásának betiltását. Gromiko ismételten kifejtette a Szovjetunió már ismert álláspontját a világ válsággócaival kapcsolatban; síkra- szállt a közel-keleti válság igazságos és békés rendezése, s a dél-afrikai probléma békés megoldása mellett. Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága november 16- án a Szovjetunió, Magyarország és az NDK által beterjesztett dokumentum alapján határozatot fogadott el az új típusú tömegpusztító fegyverek, fegyverrendszerek ki- fejlesztésének és előállításának betiltásáról. Ugyancsak a politikai főbizottság foglalkozott a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásával, s az erről szóló határozatot november 22-én elfogadta. A Szovjetunió szándékait híven tükrözte Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökének november 2-án (a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa együttes ülésén) a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából elhangzott beszéde is. Az SZKP KB főtitkára javasolta a világ országainak a nukleáris fegyverek gyártásának betiltását, valamint a békés célú atomkísérletek meghatározott időre szóló felfüggesztését. Leonyid Brezsnyev javaslatát a nemzetközi közvélemény kedvező fogadtatásban részesítette. Az év folyamán Genfben folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverrendszerek korlátozásának kérdéséről (SALT). A SALT-problémákról, a két ország kapcsolatairól, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt márciusban Moszkvában, májusban Genfben, szeptemberben pedig New Yorkban — az ENSZ székhelyén — Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. F ontos eseménye volt az elmúlt esztendőnek a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország képviselőinek találkozója Belgrad ban. Az előkészítő tanácskozásokat június 15. és augusztus 5. között tartották, majd a találkozó első szakaszára — nagyköveti szinten — október 4. és december 22. között került sor. A találkozó érdemi munkáját a nyugati országok zavarni próbálták azzal, hogy a figyelmet elsősorban a „harmadik kosár” problémakörére, az emberi jogok kérdésére irányították és éles kirohanásokat intéztek a Szovjetunió, Csehszlovákia és más szocialista országok ellen e jogok állítólagos megsértése miatt. A szocialista országok minden egyes alkalommal visszautasították a vádaskodásokat, a beliigyekbe való beavatkozási kísérletet, s leszögezték: a helsinki záróokmányban foglaltakat teljes egészében kell a valóságba átültetni, csakis ez lehet az együttműködés alapja. A belgrádi tanácskozáson hátra van még a határozattervezet elfogadása, s az újabb találkozó színhelyének és időpontjának kijelölése. A szocialista országok magas szintű küldöttségeinek moszkvai látogatásai jelezték, hogy tovább erősödtek a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatai. Magas szintű küldöttséggel képviseltette magát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának ünnepségein valamennyi szocialista ország, köztük hazánk is. A magyar küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette. A Magyar Népköztársaság intenzív diplomáciai tevékenységet folytatott mind a szocialista, mind a tőkés és a fejlődő országok vonatkozásában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja, júniusiban Olaszországban tett hivatalos látogatást, s tárgyalásokat folytatott Andreotti miniszterelnökkel. Fogadta őt VI. Pál pápa. ez a találkozó kiemelkedő nemzetközi jelentőségű volt. Igen jelentős eseménynek tartották számon Kádár János júliusi bonni látogatását is. Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Afganisztánban, Mexikóban, Ecuadorban tett hivatalos látogatást. A kétoldalú kapcsolatok erősítését, a gazdasági együttműködés fejlesztését szolgálta Lázár György miniszter- elnök norvégjai, finnországi, iraki és ausztriai látogatása. Raymond Barre francia miniszterelnök októberben Budapesten tárgyalt a két ország kapcsolatainak fejlődéséről. A Magyar Népköztársaság belső és külső sikereit ismerte el az Egyesült Államok, amikor december 15- én nyilatkozatban kötelezte el magát, hogy visszaszolgáltatja a 30 esztendeje birtokában lévő magyar koronát és a koronázási ékszereket. A szocialista országok és a nyugat-európai államok ez évi kapcsolatainak jelentős mozzanatát alkották meg Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár varsói tárgyalásai (október), valamint Edward dereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárának olaszországi látogatása (november). Giereket szintén fogadta a Vatikánban VI. Pál pápa. Az év végén Carter amerikai elnök tett látogatást Lengyelországban. Nem a Szovjetunión és a szocialista oszágokon múlt, hogy nem javult a Kínai Népköztársaság és a szocialista tábor kapcsolata. A kínai vezetés Mao Ce-tung halála után is minden fórumon éles támadásokat intézett a szocialista országok ellen. A szocialista Kuba elsősorban a harmadik világgal fenntartott kapcsolatai terén fejtett ki élénk diplomáciai tevékenységet. Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, miniszterelnök, egyhónapos körutat tett Afrikában, hogy elősegítse Kuba és a függetlenné vált afrikai országok kapcsolatait. összeállította: Kovács Miklós Kuba nemzeti ünnepére „Amerika szabad földje”. Kubát világszerte így emlegetik a haladó gondolkodású emberek. Ma, amikor az új esztendő első napján, nemzeti ünnepükön köszöntjük a karib-tengeri szigetország lakóit, arra a csaknem hatéves, hatalmas áldozatokat követelő, hősies küzdelemre emlékezünk, amelyet a kubai nép szabadságáért vívott. Ez a harc 1959. január 1-én söpörte el végleg Batista diktatúráját. Azóta 19 esztendő telt el, s a nyugati félteke első győztes szocialista forradalma ma is lelkesítő, vonzó példa az elnyomott népek számára. Pedig a forradalom után a kubai népnek sokféle nehézséggel kellett megbirkóznia. Belső és külső ellenforradalmi erők egyaránt fenyegették, s az Egyesült Államok gazdasági blokádja is fojtogatta. Kuba népe azonban a legnehezebb pillanatokban is megőrizte a forradalomba vetett hitét, s a világ legerősebb tőkés országának szomszédságában váltotta és váltja valóra a szocializmus eszméit. A térség első szocialista államában 1959 óta üzemek százai épültek, a villamosener- gia-termelés ötszörösére, a cementtermelés háromszorosára, a népélelmezés szempontjából fontos halászat termelése pedig a tízszeresére növekedett. Ebben a hatalmas, országépítő munkában Kuba segítségére siettek a szocialista országok, köztük Magyar- ország is. Ma már szinte nincs olyan terület, amelyre ne terjednének ki kapcsolataink Kubával. Magyar szakemberek működtek közre a gépjárműipar, a közlekedés, távközlés, a földtan, a növény- és állatvédelem fejlesztésében. Korszerű ipari létesítmények, autóbuszok, Diesel-mozdonyok, 6—12 tonnás kikötői portáldaruk, híradástechnikai eszközök, mezőgazdasági gépek, oktatási berendezések, stb. egész sora is öregbíti hazánk hírnevét ebben a távoli országban. Kubából a magyar termékekért cserében nikkelt, rézkoncentrátot, etilalkoholt, citrusféléket, leveles dohányt, stb. kapunk. A közvetlen együttműködés fejlesztését 23 gazdasági-tudományos megállapodás szolgálja. Jól fejlődő kapcsolatainknak fontos állomása lesz az idén —, hogy csak három példát említsünk — a magyar—kubai üveggyár tő- szomszédságában épülő lámpagyár átadása, a kubai napok magyarországi rendezvény- sorozata és természetesen, a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó Kubában. — Gazdagítottuk a világot ÚJÉVI NYILATKOZATOK Az óév és az új esztendő fordulóján megkérdeztük közéletünk néhány neves képviselőjét, hogy saját munkaterületén 1977-ben mit tartott az év kiemelkedő eredményének, sikerének, mi az, amivel előbbre léptünk, amivel gazdagítottuk a világát. Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője: Erősödtek nemzetközi kapcsolataink — A Magyar Népköztársaság aktív, kezdeményező nemzetközi tevékenységet folytatott 1977-ben. Külpolitikánkat, a XI. kongresszus határozatainak szellemében, a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvei vezérelték. Elvi alapokon nyugvó kiegyensúlyozott magatartásunk tovább növelte tekintélyünket a világ országai körében. — Országunk, népünk alapvető érdekeinek megfelelően sokoldalúan fejlesztettük együttműködésünket a Szovjetunióval. Kapcsolataink kiemelkedő eseménye volt Kádár János és Leonyid Brezsnyev júliusi krími találkozója, valamint párt- és kormányküldöttségünk részvétele a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának szovjetunióbeli ünnepségein. — A testvéri szocialista országokkal való kapcsolataink erősítését szolgálta a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség berlini látogatása, Kádár János és Nicolae Ceausescu Debrecenben, illetve Nagyváradon lebonyolított találkozója, a Gustav Husak vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség magyarországi útja, Kádár János és Joszip Broz Tito megbeszélései a jugoszláviai Bellyén, valamint Edward Gierek és Piotr Jaroszevicz magyarországi látogatása. — Pártunk és kormányunk tovább erősítette szolidaritását a tőkés és a fejlődő országok marxista—leninista pártjaival. Ennék szellemében zajlottak le Kádár János és Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, illetve Kádár János és Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára között a budapesti tárgyalások. Ebben az évben hazánkban jártak a mexikói, a kolumbiai, a chilei, az iráni, a perui, a brazíliai és a venezuelai testvérpártok főtitkárai. — Továbbra is támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat, hazánkban járt Joshua Nkomo, a Zimbabwei Afrikai Népi Szövetség elnöke. — Jelentős tevékenységet fejtettünk ki a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a gyarmati múlt felszámolásáért harcoló országok irányában. Áprilisban a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége járt hazánkban Abdul Fattah Iszmailnak, a JNDK Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezet Központi Bizottsága főtitkárának a vezetésével. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke októberben Afganisztánban, novemberben Mexikóban és Ecuadorban tett látogatást. Októberben Lázár György, a Minisztertanács elnöke tett hivatalos baráti látogatást Irakban. — A nemzetközi enyhülés folyamatának elmélyítése, a különböző társadalmi rendszerű .országok együttműködése, a helsinki záróokmány elveinek Végrehajtása, az európai biztonság megteremtése érdekében jelentős esemény volt Kádár János olasz- országi és NSZK-beli látogatása. Ezeket a célokat szolgálta Rudolf Kirschläger osztrák államfő magyarországi útja. Lázár György norvégjai, finnországi és ausztriai, illetve Raymond Barre, francia miniszter- elnök magyarországi látogatása. — Hazánk aktívan, javaslattevőén vett részt a belgrádi európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában és más többoldalú tárgyalásokon. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke: Kielégíteni a szükségletet — 1977-ről szólva azt kell mondanom, hogy nem vagyunk elégedettek. Miért? Egyrészről, mert előttünk is világosan kibontakozik a magyar népgazdaság helyzete, azok a problémák, amelyek sürgetően követelik a műszaki-tudományos eredmények fejlesztését. Feladatunk, hogy közelítsünk a világszínvonalhoz. Az, hogy itt sikerül-e jelentős előrehaladást elérnünk, megszabja a magyar népgazdaság alakulását az elkövetkezendő évtizedben. A magyar találmányok száma azonban évek óta stagnál, s ezért sem vagyunk elégedettek. Nemcsak a találmányok mennyisége nem kielégítő, de a már meglévők hasznosításával is sok a gond. — Ami viszont örömet jelent számunkra, az az újítómozgalam. örülünk annak a fejlődésnek, amelyet 1977-ben is tapasztaltunk, s amely évek óta egészséges, egyenletes, felfélé ívelést mutat. Az újítások gazdasági-műszaki megvalósulása is szervesen kapcsolódik a szocialista brigádmozgalomhoz és az újítótevékenységhez. — Az elmúlt időszakban erősödik a felismerés, hogy Magyarország a szellemi szükségletek terén nem képes önellátásra, be kell kapcsolódnunk a szellemi termékek nemzetközi forgalmába, rendszeressé kell tennünk a licencek vásárlását. Ennek kedvező hatása van mind a piaci tevékenységre, mind a gazdasági életre. A tudománypolitikai irányelvek, valamint az ennek alapján született és születendő intézkedések sokat ígérnék. — Találmányaink közTSfláz idén is a hagyományos területek jártak elől. A gyógyszeripar, a mezőgazdaság és az elektronika az a terület, ahol hazánkban az elmúlt évben is a legjelentősebb eredmények születtek. — A tudományos-technikai forradalom ma már alig enged teret az egyéni alkotóknak, egyedi találmányoknak. Ma csoportok végzik a kutatásokat és a találmányok nagy része a szükségletek kielégítésének része. Szabolcsi Miklós, akadémikus: Á legjelentősebb esemény Nyíregyházán volt — 1977-ben a nyelv- és irodalomtudományok területén igazán jelentős esemény történt: augusztusban Nyíregyházán megalakult a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. — Legalább fél évszázada már, hogy felmerült egy ilyen társaság alapításának terve, most pedig, hosszú évek gondos, előkészítő munkája után sikerült a terv megvalósítása. Olyan nemzetközi tudományos egyesület alakult meg, amely a magyar nyelvvel, irodalommal és néprajzzal foglalkozó kutatókat és egyetemi-főiskolai oktatókat egyesíti, dolgozzanak bármely táján is a világnak. — Látszólag pusztán szervezeti intézkedésről van szó; valójában sokkal többről! A magyar nyelvvel, irodalommal és néprajzzal foglalkozók eredményei eddig csak közvetett úton kerültek be a nemzetközi vérkeringésbe; egymás munkásságáról sem szereztek időben, rendszeresen tudomást. A nemzetközi tudományos egyesületekben sem volt képviselete az említett tudományoknak. Az új egyesülettől azt reméljük, hogy mindezeken a kérdéseken — természetesen nem egyszerre, hanem évek munkájával — segíteni tud majd. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság csatlakozik majd az irodalmárok, nyelvészek, néprajzosok nemzetközi egyesületeihez, s így az UNESCO társadalomtudományi hálózatához. Évi bibliográfiát szándékozik kiadni magyar nyelven; később pedig színvonalas idegen nyelvű tudományos folyóiratot; tanácskozásokat, ankétokat rendez. Mindezzel pedig bekapcsolódik a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe; eredményeit rendszeresen bemutathatja a világnak. — A magyar társadalomtudományok eddig is sokat tettek azért, hogy egységben lássák a hazait és a külföldit, a nemzetit és nemzetközit és ugyanakkor segítsenek megismertetni mindazt, ami magyar. Az új tudományos egyesület munkája hozzájárulhat ahhoz, hogy az eddiginél szervezettebben- és hatásosabban tudjunk dolgozni, így a magunk eredményeivel tudjuk gazdagítani a világ kultúráját, és az ezzel foglalkozó tudományágakat.
