Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 1. Szocialista diplomácia —1977 A szocialista országok ez évi diplomáciai erő­feszítései korántsem tel­jes felsorolásának élére kívánkozik a nemzetkö­zi fórumokon, így az ENSZ-közgyűlés 32. ülés­szakán, a helsinki záró­okmányt aláíró 35 állam képviselőinek belgrádi találkozóján kifejtett te­vékenység. A z ENSZ-közgyűlés de­cember 21-én véget ért 32. ülésszaka hangsú­lyozottan foglalkozott a lesze­relés témakörével. Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter szeptember 27-i fel­szólalásában hangsúlyozta: a Szovjetunió külpolitikájának békés céljait, a szovjet ál­lam alaptörvénye is rögzíti. Rámutatott, hogy a világ né­peinek választaniok kell: vagy elindulnak az erőszak­ról való lemondás útján, vagy ha ez nem történik meg, — soha nem látott arányokat ölt a fegyverkezési hajsza. A szovjet külügyminiszter sík- raszállt az enyhülési politika folytatásáért, s kijelentette: a világszervezetnek követel­nie kell a nukleáris fegyve­rek gyártásának betiltását. Gromiko ismételten kifejtette a Szovjetunió már ismert ál­láspontját a világ válsággó­caival kapcsolatban; síkra- szállt a közel-keleti válság igazságos és békés rendezése, s a dél-afrikai probléma bé­kés megoldása mellett. Az ENSZ-közgyűlés Politi­kai Bizottsága november 16- án a Szovjetunió, Magyaror­szág és az NDK által beter­jesztett dokumentum alapján határozatot fogadott el az új típusú tömegpusztító fegy­verek, fegyverrendszerek ki- fejlesztésének és előállításá­nak betiltásáról. Ugyancsak a politikai főbizottság foglalko­zott a nukleáris fegyverkí­sérletek általános és teljes be­tiltásával, s az erről szóló ha­tározatot november 22-én el­fogadta. A Szovjetunió szándékait híven tükrözte Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökének november 2-án (a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csa együttes ülésén) a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulója alkalmából elhangzott beszéde is. Az SZKP KB főtitkára javasolta a világ országainak a nukleá­ris fegyverek gyártásának be­tiltását, valamint a békés cé­lú atomkísérletek meghatáro­zott időre szóló felfüggeszté­sét. Leonyid Brezsnyev ja­vaslatát a nemzetközi közvé­lemény kedvező fogadtatás­ban részesítette. Az év folyamán Genfben folytatódtak a szovjet—ame­rikai tárgyalások a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sának kérdéséről (SALT). A SALT-problémákról, a két ország kapcsolatairól, vala­mint időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt márci­usban Moszkvában, május­ban Genfben, szeptemberben pedig New Yorkban — az ENSZ székhelyén — Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter. F ontos eseménye volt az elmúlt esztendőnek a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország képviselői­nek találkozója Belgrad ban. Az előkészítő tanácskozáso­kat június 15. és augusztus 5. között tartották, majd a találkozó első szakaszára — nagyköveti szinten — októ­ber 4. és december 22. között került sor. A találkozó érde­mi munkáját a nyugati or­szágok zavarni próbálták az­zal, hogy a figyelmet elsősor­ban a „harmadik kosár” problémakörére, az emberi jogok kérdésére irányították és éles kirohanásokat intéz­tek a Szovjetunió, Csehszlo­vákia és más szocialista or­szágok ellen e jogok állítóla­gos megsértése miatt. A szo­cialista országok minden egyes alkalommal visszauta­sították a vádaskodásokat, a beliigyekbe való beavatkozá­si kísérletet, s leszögezték: a helsinki záróokmányban fog­laltakat teljes egészében kell a valóságba átültetni, csakis ez lehet az együttműködés alapja. A belgrádi tanácsko­záson hátra van még a hatá­rozattervezet elfogadása, s az újabb találkozó színhelyé­nek és időpontjának kijelö­lése. A szocialista országok ma­gas szintű küldöttségeinek moszkvai látogatásai jelez­ték, hogy tovább erősödtek a Szovjetunió és a szocialista országok kapcsolatai. Magas szintű küldöttséggel képvisel­tette magát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának ünnepségein valamennyi szocialista or­szág, köztük hazánk is. A magyar küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette. A Magyar Népköztársaság intenzív diplomáciai tevé­kenységet folytatott mind a szocialista, mind a tőkés és a fejlődő országok vonatkozá­sában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, az Elnöki Ta­nács tagja, júniusiban Olasz­országban tett hivatalos láto­gatást, s tárgyalásokat foly­tatott Andreotti miniszterel­nökkel. Fogadta őt VI. Pál pá­pa. ez a találkozó kiemelkedő nemzetközi jelentőségű volt. Igen jelentős eseménynek tartották számon Kádár Já­nos júliusi bonni látogatását is. Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Afganisztán­ban, Mexikóban, Ecuadorban tett hivatalos látogatást. A kétoldalú kapcsolatok erősítését, a gazdasági együtt­működés fejlesztését szolgál­ta Lázár György miniszter- elnök norvégjai, finnországi, iraki és ausztriai látogatása. Raymond Barre francia mi­niszterelnök októberben Bu­dapesten tárgyalt a két or­szág kapcsolatainak fejlődé­séről. A Magyar Népköztársaság belső és külső sikereit is­merte el az Egyesült Álla­mok, amikor december 15- én nyilatkozatban kötelezte el magát, hogy visszaszolgál­tatja a 30 esztendeje birto­kában lévő magyar koronát és a koronázási ékszereket. A szocialista országok és a nyugat-európai álla­mok ez évi kapcsola­tainak jelentős mozzana­tát alkották meg Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár varsói tárgyalásai (októ­ber), valamint Edward de­reknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárá­nak olaszországi látogatása (november). Giereket szintén fogadta a Vatikánban VI. Pál pápa. Az év végén Car­ter amerikai elnök tett láto­gatást Lengyelországban. Nem a Szovjetunión és a szocialista oszágokon múlt, hogy nem javult a Kínai Népköztársaság és a szocia­lista tábor kapcsolata. A kí­nai vezetés Mao Ce-tung ha­lála után is minden fórumon éles támadásokat intézett a szocialista országok ellen. A szocialista Kuba elsősor­ban a harmadik világgal fenntartott kapcsolatai terén fejtett ki élénk diplomáciai tevékenységet. Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, miniszterelnök, egyhónapos körutat tett Afrikában, hogy elősegítse Kuba és a függet­lenné vált afrikai országok kapcsolatait. összeállította: Kovács Miklós Kuba nemzeti ünnepére „Amerika szabad földje”. Kubát világ­szerte így emlegetik a haladó gondolkodású emberek. Ma, amikor az új esztendő első napján, nemzeti ünnepükön köszöntjük a karib-tengeri szigetország lakóit, arra a csaknem hatéves, hatalmas áldozatokat kö­vetelő, hősies küzdelemre emlékezünk, ame­lyet a kubai nép szabadságáért vívott. Ez a harc 1959. január 1-én söpörte el végleg Ba­tista diktatúráját. Azóta 19 esztendő telt el, s a nyugati félteke első győztes szocialista forradalma ma is lelkesítő, vonzó példa az elnyomott népek számára. Pedig a forrada­lom után a kubai népnek sokféle nehézség­gel kellett megbirkóznia. Belső és külső el­lenforradalmi erők egyaránt fenyegették, s az Egyesült Államok gazdasági blokádja is foj­togatta. Kuba népe azonban a legnehezebb pillanatokban is megőrizte a forradalomba vetett hitét, s a világ legerősebb tőkés or­szágának szomszédságában váltotta és vált­ja valóra a szocializmus eszméit. A térség első szocialista államában 1959 óta üzemek százai épültek, a villamosener- gia-termelés ötszörösére, a cementtermelés háromszorosára, a népélelmezés szempontjá­ból fontos halászat termelése pedig a tízsze­resére növekedett. Ebben a hatalmas, or­szágépítő munkában Kuba segítségére siet­tek a szocialista országok, köztük Magyar- ország is. Ma már szinte nincs olyan terület, amelyre ne terjednének ki kapcsolataink Kubával. Magyar szakemberek működtek közre a gépjárműipar, a közlekedés, távköz­lés, a földtan, a növény- és állatvédelem fej­lesztésében. Korszerű ipari létesítmények, autóbuszok, Diesel-mozdonyok, 6—12 tonnás kikötői portáldaruk, híradástechnikai eszkö­zök, mezőgazdasági gépek, oktatási berende­zések, stb. egész sora is öregbíti hazánk hírnevét ebben a távoli országban. Kubából a magyar termékekért cserében nikkelt, rézkoncentrátot, etilalkoholt, citrus­féléket, leveles dohányt, stb. kapunk. A köz­vetlen együttműködés fejlesztését 23 gaz­dasági-tudományos megállapodás szolgálja. Jól fejlődő kapcsolatainknak fontos állomá­sa lesz az idén —, hogy csak három példát említsünk — a magyar—kubai üveggyár tő- szomszédságában épülő lámpagyár átadása, a kubai napok magyarországi rendezvény- sorozata és természetesen, a XI. Világifjúsá­gi és Diáktalálkozó Kubában. — Gazdagítottuk a világot ÚJÉVI NYILATKOZATOK Az óév és az új esztendő fordulóján megkérdeztük közéletünk néhány neves képviselőjét, hogy saját munkaterületén 1977-ben mit tartott az év kiemelkedő ered­ményének, sikerének, mi az, amivel előbb­re léptünk, amivel gazdagítottuk a vilá­gát. Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője: Erősödtek nemzetközi kapcsolataink — A Magyar Népköztársaság aktív, kez­deményező nemzetközi tevékenységet foly­tatott 1977-ben. Külpolitikánkat, a XI. kongresszus határozatainak szellemében, a proletár internacionalizmus és a békés egy­más mellett élés elvei vezérelték. Elvi ala­pokon nyugvó kiegyensúlyozott magatartá­sunk tovább növelte tekintélyünket a világ országai körében. — Országunk, népünk alapvető érdekei­nek megfelelően sokoldalúan fejlesztettük együttműködésünket a Szovjetunióval. Kapcsolataink kiemelkedő eseménye volt Kádár János és Leonyid Brezsnyev júliusi krími találkozója, valamint párt- és kor­mányküldöttségünk részvétele a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának szovjetunióbeli ünnepségein. — A testvéri szocialista országokkal való kapcsolataink erősítését szolgálta a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség berlini látogatása, Kádár János és Nicolae Ceausescu Debrecenben, illetve Nagyvára­don lebonyolított találkozója, a Gustav Husak vezette csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség magyarországi útja, Kádár János és Joszip Broz Tito megbeszélései a jugoszláviai Bellyén, valamint Edward Gierek és Piotr Jaroszevicz magyarországi látogatása. — Pártunk és kormányunk tovább erő­sítette szolidaritását a tőkés és a fejlődő országok marxista—leninista pártjaival. Ennék szellemében zajlottak le Kádár Já­nos és Enrico Berlinguer, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára, illetve Kádár János és Georges Marchais, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára között a budapesti tár­gyalások. Ebben az évben hazánkban jár­tak a mexikói, a kolumbiai, a chilei, az iráni, a perui, a brazíliai és a venezuelai testvérpártok főtitkárai. — Továbbra is támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat, hazánkban járt Joshua Nkomo, a Zimbabwei Afrikai Népi Szövetség elnöke. — Jelentős tevékenységet fejtettünk ki a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a gyarmati múlt felszámolásáért harcoló országok irányában. Áprilisban a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége járt hazánkban Abdul Fattah Iszmailnak, a JNDK Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezet Központi Bi­zottsága főtitkárának a vezetésével. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke októ­berben Afganisztánban, novemberben Me­xikóban és Ecuadorban tett látogatást. Ok­tóberben Lázár György, a Minisztertanács elnöke tett hivatalos baráti látogatást Irak­ban. — A nemzetközi enyhülés folyamatának elmélyítése, a különböző társadalmi rend­szerű .országok együttműködése, a helsinki záróokmány elveinek Végrehajtása, az európai biztonság megteremtése érdekében jelentős esemény volt Kádár János olasz- országi és NSZK-beli látogatása. Ezeket a célokat szolgálta Rudolf Kirschläger oszt­rák államfő magyarországi útja. Lázár György norvégjai, finnországi és ausztriai, illetve Raymond Barre, francia miniszter- elnök magyarországi látogatása. — Hazánk aktívan, javaslattevőén vett részt a belgrádi európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájában és más többoldalú tárgyalásokon. Tasnádi Emil, az Országos Talál­mányi Hivatal elnöke: Kielégíteni a szükségletet — 1977-ről szólva azt kell mondanom, hogy nem vagyunk elégedettek. Miért? Egyrészről, mert előttünk is világosan ki­bontakozik a magyar népgazdaság helyze­te, azok a problémák, amelyek sürgetően követelik a műszaki-tudományos eredmé­nyek fejlesztését. Feladatunk, hogy köze­lítsünk a világszínvonalhoz. Az, hogy itt sikerül-e jelentős előrehaladást elérnünk, megszabja a magyar népgazdaság alakulá­sát az elkövetkezendő évtizedben. A ma­gyar találmányok száma azonban évek óta stagnál, s ezért sem vagyunk elégedettek. Nemcsak a találmányok mennyisége nem kielégítő, de a már meglévők hasznosítá­sával is sok a gond. — Ami viszont örömet jelent számunk­ra, az az újítómozgalam. örülünk annak a fejlődésnek, amelyet 1977-ben is tapasztal­tunk, s amely évek óta egészséges, egyen­letes, felfélé ívelést mutat. Az újítások gazdasági-műszaki megvalósulása is szer­vesen kapcsolódik a szocialista brigádmoz­galomhoz és az újítótevékenységhez. — Az elmúlt időszakban erősödik a fel­ismerés, hogy Magyarország a szellemi szükségletek terén nem képes önellátásra, be kell kapcsolódnunk a szellemi termékek nemzetközi forgalmába, rendszeressé kell tennünk a licencek vásárlását. Ennek ked­vező hatása van mind a piaci tevékeny­ségre, mind a gazdasági életre. A tudo­mánypolitikai irányelvek, valamint az en­nek alapján született és születendő intéz­kedések sokat ígérnék. — Találmányaink közTSfláz idén is a ha­gyományos területek jártak elől. A gyógy­szeripar, a mezőgazdaság és az elektronika az a terület, ahol hazánkban az elmúlt év­ben is a legjelentősebb eredmények szü­lettek. — A tudományos-technikai forradalom ma már alig enged teret az egyéni alkotók­nak, egyedi találmányoknak. Ma csoportok végzik a kutatásokat és a találmányok nagy része a szükségletek kielégítésének része. Szabolcsi Miklós, akadémikus: Á legjelentősebb esemény Nyíregyházán volt — 1977-ben a nyelv- és irodalomtudo­mányok területén igazán jelentős esemény történt: augusztusban Nyíregyházán meg­alakult a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. — Legalább fél évszázada már, hogy felmerült egy ilyen társaság alapításának terve, most pedig, hosszú évek gondos, elő­készítő munkája után sikerült a terv meg­valósítása. Olyan nemzetközi tudományos egyesület alakult meg, amely a magyar nyelvvel, irodalommal és néprajzzal fog­lalkozó kutatókat és egyetemi-főiskolai ok­tatókat egyesíti, dolgozzanak bármely tá­ján is a világnak. — Látszólag pusztán szervezeti intézke­désről van szó; valójában sokkal többről! A magyar nyelvvel, irodalommal és nép­rajzzal foglalkozók eredményei eddig csak közvetett úton kerültek be a nemzetközi vérkeringésbe; egymás munkásságáról sem szereztek időben, rendszeresen tudomást. A nemzetközi tudományos egyesületekben sem volt képviselete az említett tudomá­nyoknak. Az új egyesülettől azt reméljük, hogy mindezeken a kérdéseken — termé­szetesen nem egyszerre, hanem évek mun­kájával — segíteni tud majd. A Nemzet­közi Magyar Filológiai Társaság csatlako­zik majd az irodalmárok, nyelvészek, nép­rajzosok nemzetközi egyesületeihez, s így az UNESCO társadalomtudományi hálóza­tához. Évi bibliográfiát szándékozik kiad­ni magyar nyelven; később pedig színvo­nalas idegen nyelvű tudományos folyóira­tot; tanácskozásokat, ankétokat rendez. Mindezzel pedig bekapcsolódik a nemzet­közi tudományos élet vérkeringésébe; ered­ményeit rendszeresen bemutathatja a vi­lágnak. — A magyar társadalomtudományok ed­dig is sokat tettek azért, hogy egységben lássák a hazait és a külföldit, a nemzetit és nemzetközit és ugyanakkor segítsenek megismertetni mindazt, ami magyar. Az új tudományos egyesület munkája hozzájá­rulhat ahhoz, hogy az eddiginél szervezet­tebben- és hatásosabban tudjunk dolgozni, így a magunk eredményeivel tudjuk gaz­dagítani a világ kultúráját, és az ezzel fog­lalkozó tudományágakat.

Next

/
Thumbnails
Contents