Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
Képzőművészetről képben és szavakban Az újrealizmus korunk igen jelentős, az irodalomban, színház- és filmművészetben is fellelhető áramlaAbsztrakció vagy realizmus ? ta. Híveinek jó része haladó, forradalmár meggyőződésű művész. Az irányzat létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint azoknak a ki. tűnő művészeknek az útja, akik megjárván a modernizmusok iskoláját, végül is visszatértek a természetelvű ábrázolásmódhoz. A legnagyobb modern mester, Picasso legelvontabb korszakaiban is gyakorolta a való. sághű festést, rajzolást. Lényegében a XX. századi újrealizmus körébe sorolható a szocialista realista művészet is, amely az 50-es években a szocialista országokban jó néjiány maradandó alkotást teremtett. A személyi kultusz éveiben azonban a valóság erőszakolt szépítése, a rosszul értelmezett közérthetőség és a múlt századi realizmus stílusának szolgai másolása elsekélyesí- tette ezt az ábrázolásmódot. Felismervén, hogy valóban korszerű szocialista művészet nem alakítható ki a-modern irányzatok vívmányainak alkalmazása nélkül, a szocialista országok művészei már jó ideje új utakon járnak. A végletesen absztrakt művészet ellen időnként fellázad a közízlés. Rövid időre, mert hamar kiderül, hogy a tudományos és technikai forradalom korában nem lehet elavult stílusokat feléleszteni. A hasonló törekvések torz megnyilvánulása volt a 60- as években a rövid életű pop-art (a „népszerű művészet” rövidítése). Az absztrakció hazájában, Amerikában keletkezett „művészet” hívei különféle közhasználatú tárgyak, gipszfigurák egymás mellé állításával igyekeztek újszerű hatásokat elérni. Eljárásuk a végletes absztrakció végletes ellentéte: a pőre valóság meghökkentő tálalása. Mindezek után kérdezhetné valaki: végül is melyik jobb, igazi művészet? , A realista vagy az absztrakt? A kérdés így helytelen. Nem a stílus, a formálás milyensége, hanem a valóban korszerű mű jelenti a minőséget: akár absztrakt, expresszív. szürrealista vagy természetelvű. (Vége) Artner Tivadar A. Armenteros: Az inspirátor. Modern kubai grafika. FILMJEGYZET Ők ketten Kétség sem férhet hozzá: Mészáros Márta folyton ugyanazt a filmet forgatja. Mindig a női kiszolgáltatottságról beszél. Űjra és újra feminista húrokat penget. Állandóan azt hangoztatja, hogy a gyengébb nem képviselői viselik az élet nagyobb terhét. Szünet nélkül elveri a port az akaratgyenge, iszákos, szürke és tehet, ségtelen férfiakon. Az ÖK KETTEN cselekményében sem változott a modell. A címmel kapcsolatban különben a rendezőnő rejtélyes magyarázatot adott, imigyen: Nem a főszereplő Julira és Marira utal az elnevezés, hanem általában két ember kapcsolatára. Tehát esetleg az elfuserált házasságokra (mert hogy ilyet kettőt is látni a filmben). Netán Mari és Bodnár János, Juli és Feri kettősére. Vag.it. az egyik szülő és a szomorú sorsú gyerek-Árvácska, a kis Zsuzsi függőségére. Noha az okfejtés nem egészen logikus, fogadjuk el kiindulópontnak. Arra mindenesetre jó lesz, hogy néhány közhelyet megfogalmazzunk általa. Ilyeneket: Nehéz egyedül, de kettesben sem köny- nyű. A házasság bilincsei roppánt súlyosak. A boldogság férfin és nőn egyaránt múlik. Gyorsan elfogy a bizalom, ha az ember visszaél vele. Nem szeretném elhumorizálni a kritikát, de az ÖK KETTEN — sajnos — nem nagyon jut messzebbre ezeknél a közhelyeknél. Néhány helyzetnek életszaga van, a filmben exponált problémák valóságosak, még a figurák belső — pszichológiai — hitele is megteremtődik olykor, az egész alkotás mégis erőltetettnek, keresettnek hat. Az ok: túl sok a cselekményben a valószínűtlen fordulat, a logikai nonszensz, a kívülről bevitt elem. De beszéljenek a tények. Bodnárné — Juli részeges férje elől a munkásszállásra menekíti kislányát. Nem tudni pontosan, ezt megelőzően hogyan éltek hármasban, vagy az is lehet, Zsuzsi volt otthon a részeges apával? Egyes számú homály. Mari, a munkásszállás igazgatónője — anyja temetéséről hazatérőben — értesül arról, hogy Bodnárné beköltözött az épületbe gyermekestől, pedig ezt szigorúan tiltják a szabályok. Összekülönböznek, de a jólelkű főnök megszánja a pimasz modorú asszonyt és magához veszi Zsuzsival együtt. Nem világos eléggé, miért szánja rá magát erre a lépésre, hiszen a munkásnő meglehetősen agresszív hangot ütött meg vele szemben. És a kockázat is túl nagy. elvégre Mari vezető — megütheti a bokáját. Igaz viszont, hogy ha nem költöznének össze a nők, nem lenne film és konfliktus. Kettes számú talány. Mari és Juli meghitt barátnőkké válnak. Pedig nagyon eltérő a jellemük. Mari befelé forduló, szemérmes, Juli viszont cserfes, gátlástalan. Az ellentétek vonzzák egymást. Hamarosan kiderülj hogy mindannyian rosszul élnek. Juli férjé fogadkozik, hogy abbahagyja az ivást, de akaratgyenge ember és ígéreteit soha nem váltja valóra. Felesége otthagyná, csak. hogy — is van — fizikailag kívánja Jánost. Mari húsz év alatt egyetlen egyszer sem csalta meg a férjét, ám ez a hűség tartal- matlanságot takart. Romokban hever az oltár. Miután az asszony rájön arra, hogy rövidesen külföldre utazó férjétől már nem sokat várhat, egy szállóbulin alaposan a pohár fenekére néz. Meg akar szabadulni az urától és ugyanakkor azért elkeseredett, mert Feri nem ment el a zenés rendezvényre. Érthető, nem? Szerintem nem. Hármas számú rejtély. És még mindig nincs vége. János végre bevonul az elvonókúrára (belépés csak mozinézőknek, éppen sokkolás folyik). Juli nem látogatja meg a férfit, pedig most már igazán megtehetné — Mari viszont igen. Ráadásul Zsuzsival. Hogy miért kerül a kislány erre a borzalmas helyre? Semmi másért, csak hogy kimondhassa a nagy szentenciát: „Hazudtok, hazudtok ..Már csak Nyilas Misi indulatai és mondatai hiányoznak: „Én nem akarok felnőtt lenni!” A lány kifakadását az váltja ki, hogy Juli érdeklődő kérdésére Mari ekképpen felel: Minden rendben van. Holott — enyhén szólva — a bajok tornyosulnak. A nagyok tehát „kozmetikázzák” a dolgokat, a kicsik viszont nyitott szemmel járnak-kelnek a világban. Megérteném, ha Zsuzsit a film alkotói korábbi jelenetekben fogékony, értelmes, érzelemgazdag lénynek ábrázolnák. De hát csak lézeng a kis aranyos: ez a kitörés nem következik a jelleméből. Né; gyes számú rébusz. Még folytathatnám az ellentmondások felsorolását, de inkább abbahagyom, mert elfogultsággal vádolhatnak. Közismert, hogv az ÖK KETTEN című filmet világlapok üdvözölték nagy ovációval: mi ne vennénk észre az értékeit? Nos, mások kritikai szemléletét nem határozhatjuk meg, a saját szemünknek viszont hiszünk. Az ÖK KETTEN azért maradt kiaknázatlan lehetőség, mert meséjét gúzsba kötötte a tételszerűség. És ezt a kicenti- zett valóságot (melynek, mint fentebb láttuk, csupa követ- kezetlen fordulata van) nem ellensúlyozzák az érdekes részletek. Egy-egy súlyos beszélgetés (például Mari és János között). A dokumen- táris erő. A nyerseség. A jelzett, ám kidolgozatlan problémák (az alkoholizmus, a férfi és nő viszonya, a munkahelyi légkör, a női vezető gondjai stb.). A hiteles színészi pillanatok (elsősorban a vendégek: Marina Vlady és Jan Nowicki jóvoltából). Az ÖK KETTEN — variáció a korábbi Mészáros Már- ta-filmekre. Az előbbi alkotások mintha jobbak lettek volna. Ki kellene lépnie Mészáros Mártának ebből a körből. Vagy ha nem akarja megváltoztatni a vizsgált életszférákat, legyen igényesebb és alaposabb. Veress József Somogyi József: Martinász. Dunaújváros. Szabó Magda : Régimódi történet A Régimódi történet a regény tárgya, s a cselekmény időbelisége okán valóban régimódi, de a téma határait tovább tágító felfedezései, s nem utolsósorban könyvpiaci friss sikere miatt voltaképpen vadonatújnak számít. Szabó Magda műve lebi- lincselően érdekes olvasmány. Hamisítatlan család- történet, mely a múlt század második felétől a századfordulót követő első évtizedek magyar valóságába gyökerezik. A félfeudális, polgárosodó dzsentrivilág választott kerete annak, amiről és akikről ír. Nagy reményekről, vigasztalan esztendőkről, újrakezdésekről. Dédszülőkről. nagyszülőkről, szülőkről, le- és felmenő ági rokonoktól. Század előtti ősök és utódaik lépnek elő a történelemből, a Jablonczayak, Gacsáryak, Rickl, Leidenfrost stb. család tagjai, s az írónő tolla nyomán újraélik a maguk megismételhetetlen életét. A társadalmi és vagyoni helyzetek, felekezeti különbségek tarka csillagképe alatt egymáshoz húzó, egymás ellenére házasuló családok, beteljesületlen és beteljesült szerelmek indítanak útnak boldog és boldogtalan sorsú utódokat. A tékozlás látványos gesztusai, dobra vert vagyonok, iparkodás, foghoz vert garas kísérik életük szeszélyes fonalát. Hogy ki miben és mi által meghatározott ebben a belterjes, sajátságos organizmusban — sok szálon futó cselekményből bontja ki a szerző, míg végül a hatalmasra méretezett tabló számtalan epizódfigurája közül három kinagyított arckép néz le ránk. E drámai személyek: nagyapja Jablonczay Kálmán poétikus lel- kületével, állhatatlanságai- val, nagyanyja, a szépreményű Gacsáry Emma, aki élete mélypontjáig jut el, és anyja, a feledhetetlenül szép, Könyvespolc intellektusban, tehetségben sem hétköznapi Jablonczay Lenke, akinek sorsát minden eddigi előzmény csak előkészítette. Ö válik a regény központi alakjává, életén, egyéni törekvésein keresztül mérhető a kor és viszont: a kor tükrében erőteljes vonásokkal általa jelenik meg egy szemléletváltást magában hordozó nőtípus, magatartás. Szabó Magda teljes személyiség megrajzolására törekszik, amikor az élet mindennapi gyakorlatában láttatja szereplőinek tetteit, karakterét, jellemét. Indulataik, érzelmeik épp olyan döntőek egymáshoz való viszonyukban, mint a már előbb említett vagyoni helyzet, társadalmi rang, hivatal. De a regényben sok szó esik a kor divatja szerinti szokásokról, műveltségi, nevelési kérdésekről is, jelezve: a látszatra másodlagos tényezőknek meghatározóan fontos a szerepük. Írói erénye, hogy ezt az alaposan körüljárt mikrovilágot a történelmi háttér felvázolásával, a jelentősebb belpolitikai, diplomáciai események függvényében is ábrázolni tudja. Szabó Magda emberekről beszél és arról a földről, tájról, mely családon belül is mindenkinek valami mást jelentett. Elfogulatlanul, generációs részrehajlás, nélkül tárgyalja a múltat — talán a női emancipációnak tett engedményeit érezzük kissé hangsúlyosabbnak a kelleténél (a férfiak kevés kivétellel antihősök). A mitológiai utalásokkal patinázott Régimódi történet több mint életszerű. Generációs összefüggéseket tár fel s valóságos, ahogyan maga az élet. Futaky László KM VASÁRNAPI melléklet 1978. január 29.
