Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-25 / 21. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 25. Púja Frigyes Mozambikba érkezett dA SZOCIALISTA cTVIAGYAR társadalom SZÜLETÉSE 7. Az osztálykülönbségek kiküszöbölése felé E ddigi elemzéseink azt bizonyítják, hogy társadalmi szerkezetünk fejlődésének alaptendeciája a tő­kés társadalomtól örökölt osztályegyenlőt­lenségek felszámolása, az osztályok közele­dése. Társadalmunk két nagy osztályának, a munkásosztálynak és a parasztságnak közeledése, a közöttük lévő osztálykülönb­ségek csökkenése, a parasztság vázolt tár­sadalmi integrációja és az értelmiség elkü­lönülésének mérséklődése egyaránt az osz­tályok közötti különbségek megszűnésé^ nek irányába mutat. Ezt a folyamatot igazolja az is, hogy azokban a háztartásokban, ahol legalább két aktív kereső van, csak a háztartások 46 százaléka egységes az aktív keresők osz­tályhelyzete szempontjából és 54 százalék­ban különböző osztályhelyzetű emberek élnek egy háztartás, egy család keretei kö­zött. A több keresővel rendelkező háztar­tások közül 900 ezer homogén. Ennek 61 százalékában csak munkás, 12 százalékában csak paraszt, 25 százalékában csak értel­miségi és egyéb szellemi és 2 százaléká­ban csak kisárutermelő aktív kereső van. A vegyes összetételű háztartások száma több, mint 910 ezer, tehát meghaladja a több keresős homogén háztartások szá­mát. A vegyes összetételű háztartások számának növekedése mellett ugyanak­kor ezek belső összetételének átalakulása is figyelemre méltó. Ma már kétszer annyi munkás-szellemi háztartás van, mint munkás-paraszt háztartás. Ezen munkás-szellemi háztartások többségében a szellemi háztartástag nem értelmiségi szellemi dolgozó. A szakal­kalmazottak és irodai dolgozók ugyanis munkájukban és létviszonyaikban már napjainkban is sok tekintetben közel állnak a munkásosztályhoz. Ez az úgynevezett egyéb szellemi réteg napjainkban az aktív keresők mintegy hatodát teszi ki, és e ré­teg, valamint a munkásosztály szellemileg legkvalifikáltabb rétegei között közeledés azt eredményezi, hogy szélesedik az a mezs­gye, amelyben a szellemi és a fizikai mun­ka megkülönböztetése egyre inkább értel­mét veszti. Az osztályok közeledése, az osztályok közötti különbségek mérséklődése és — belátható időn belüli — megszűnése tehát napjaink strukturális fejlődésével minden vonatkozásban bizonyítható. Az osztályok közeledésénél azonban — tapasztalataink szerint — hosszabb időszakot vesz igény­be azoknak az osztályjellegű különbségek­nek és egyenlőtlenségeknek megszüntetése, amelyek nem különíthetnek el egyszerűen osztályokat, azonban eredetükben az osz­tályegyenlőtlenségekre, a korábbi osztály­szerkezetre vezethetők vissza. E /.ek az osztályjellegű különbségek viszonylag erőteljesen kifeje­ződnek a társadalom egyes konk­rét intézményrendszereiben, a település- szerkezetben, az iskolarendszerben, a la­kásviszonyokban, az egészségügyi rend­szerben stb. A korábbi osztályegyenlőtlen­ségeket közvetlenül örökítik tovább ma még bizonyos származási és örökölt vagyo­ni egyenlőtlenségek is. Tudjuk azonban azt is, hogy az itt jel­zett egyenlőtlenségek csak részben vezethe­tők vissza a szocialista építést megelőző társadalomszerkezetre. A munka, a hatalom és ebből követ­kezően az életviszonyok egyenlőtlen meg­osztása a szocialista társadalom építése so­rán is fennáll. Ebből következően a szoci­alista termelési viszonyok funkcionálása során is egyenlőtlenségek — bár nein osz­tály jellegű és nem antagonisztikus egyen­lőtlenségek— jönnek létre, amelyek nem­csak az adott egyének, hanem bizonyos vo­natkozásban gyermekeik számára is kü­lönböző lehetőségeket biztosítanak. Mivel társadalmunk szerkezetében az örökölt egyenlőtlenségek mellett egyre na­gyobb szerepe van a szocialista építés so­rán létrejött társadalomszerkezetnek és az ebből fakadó társadalmi különbségeknek, különös figyelmet kell fordítanunk társa­dalmi rétegződésünk jelenlegi állapotának vizsgálatára, a szocialista építés során lét­rejött társadalomszerkezetet meghatározó mechanizmusok elemzésére. Ez mindenek előtt a társadalompolitika és a gazdaság- politika struktúraalakító, illetve befolyá­soló szerepének analízisét, a technikai fej­lődés és a munkamegosztás alakulásának a társadalmi struktúrára gyakorolt hatását és az úgynevezett „másodlagos gazdaság”, tehát a társadalmilag szervezett termelésen és elosztáson kívüli keresőtevékenységek és jövedelem-átcsoportosulások és a társa­dalmi struktúra közötti összefüggések vizsgálatát jelenti. |sztályjellegű egyenlőtlenségek egyik tipikus példájaként említ- ________ hetjük meg a város és a falu kö­zötti különbséget. A város és a falu közötti különbség nem egyszerűen az eltérő telepü­lési jelleg következtében Volt és részben maradt is osztályjellegű különbség. A vá­ros és a falu az eltérő történelmi fejlődés következtében különböző termelési viszo­nyok hordozója volt, és ezekre a különböző termelési viszonyokra épültek rá azok a társadalmi különbségek, társadalmi egyen­lőtlenségek, amelyek a két települési for­ma között osztályjellegű egyenlőtlensége­ket teremtettek. Kolosi Tamás (Következik: 8. VÁROS ÉS FALU) íl Közlemény Ali Nasszer Mohamed magyarországi látogatásáról KOMMENTÁR Együtt­működésünk okmánya E lutazott hazánkból kedves vendégünk, Ali Nasszer Moha­med, a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szer­vezet KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnö- ke.’Néhány órával azután, hogy repülőgépe a levegő­be emelkedett és elindult más tájak felé, a diplo­máciai szokásjognak meg­felelően megjelent a láto­gatásról szóló közös köz­lemény. Ezt a dokumentumot méltán minősíthetjük a tettekben is megnyilvánu­ló őszinte barátság okmá­nyának. Logikussá teszi ezt vendégünk és az álta­la képviselt ország nehéz körülmények között is oly elismerésre méltó tevé­kenysége. A JNDK fiatal vezetőinek a külső és bel­ső ellenség aknamunkáját leküzdve kell megvívniok harcukat. A magyar nép, mint ezt a közlemény hangsúlyozza, nagyra ér­tékeli a JNDK által elért' eredményeket és megálla­pítja: a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságot a közös, antiimperialista harcon alapuló barátság fűzi a szocialista orszá­gokhoz, köztük a Magyar Népköztársasághoz is. A JNDK-ban, mint ezt ven­dégünk elmondotta, most van napirenden az élcsa­patpárt létrehozása és ez sokat segít majd abban, hogy az ország még gyor­sabban haladhasson a szo­cialista típusú fejlődés, a gazdasági függetlenség útján. Mint a dokumentum megállapítja, hazánk és a JNDK kapcsolatainak ala­kulását meghatározták a korábbi magas szintű lá­togatások és barátságunk az akkori megállapodás­nak megfelelően fejlődik. Hazánk és a JNDK veze­tői egyetértettek a nem­zetközi helyzet értékelésé­ben, egyebek között abban az alapvető tényben, hogy az enyhülés ugyan meg­határozó erővé válik, de az imperialista körök min­dent megtesznek a folya­mat meghiúsítására. A tárgyaló felek a közle­ményben is kifejezésre juttatták azt a meggyőző­désüket, hogy a politikai enyhülést katonai enyhü­lésnek kell követnie, hi­tet tettek a leszerelési erő­feszítések mellett és meg­határozták a közel-keleti rendezés legfőbb feltéte­leit. A megbeszélések során kifejezték azt az óhajt, hogy az Indiai-óceán és a Vörös-tenger térsége bé­keövezet legyen, hogy Af­rika szarvában az érde­keltek békés tárgyalása döntsön a vitás kérdések­ben. A felek kifejezték szolidaritásukat Afrika, Ázsia, Latin-Amerika sza­badságért küzdő népei iránt. n megbeszélések te­matikája felölelte tehát szinte az egész világot. Ez a két or­szág határain messze túl­terjedő, a közös elveken alapuló meggyőződés a pillére annak a kijelen­tésnek, amely szerint a két ország pártjait, kor­mányait, népeit a cselek­vő barátság szálai fűzik össze. Agostinho Neto, az MPLA- Munkapárt és az Angolai Né­pi Demokratikus Köztársaság elnöke fogadta a hivatalos angolai látogatáson tartózko­dó Púja Frigyes külügymi­nisztert. Angolai részről jelen volt Jósé Eduardo Dos Santos, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, a miniszterelnök első helyette­se, Lucio Lara, a politikai bi­zottság tagja, a központi bi­zottság titkára, Ambroise Lukoki, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, oktatásügyi minisz­ter, llidio Machado, a köz­ponti bizottság titkára, táv­közlési államtitkár, Alfonso Van-Dunen, a központi bi­zottság titkára. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Washingtonban tartózkodó küldöttsége Bo­risz Ponomarjov vezetésével hétfőn látogatást tett az amerikai kongresszusban. Ezt követően a szovjet delegáció véleményt cserélt az ameri­kai szenátus tagjaival. A vita főbb kérdéseivel kapcsolatos nyilatkozatában Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának pót­tagja, as, SZKP KB titkára, a Legfelsőbb Tanács nemzeti­ségi tanácsa külügyi bizottsá­gának elnöke reményét fe­jezte ki, hogy a szenátusi ta­lálkozó konstruktív légköre elősegíti a két ország kapcso­latainak javítását, a kölcsö­nös megértést. A gyakorlat változatlanul igazolja — mutatott rá Bo­risz Ponomarjov —, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlesztésének útján min­den kölcsönösen előnyös és egyenjogú alapon tett lépés nemcsak a két ország, ha­nem valamennyi nép érde­keinek megfelel. Ponomarjov hangsúlyozta, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésében is a szovjet állam elvi külpolL tikai irányvonala tükröződik, amely, mint azt a Szovjet­unió új alkotmánya is meg­erősíti, szilárdan követi a lenini békepolitikát, síkra- száll a népek biztonságának megszilárdítása és a széles körű nemzetközi együttmű­ködés mellett. A folyamatban lévő szov­jet—amerikai tárgyalások so­rán — folytatta Borisz Po­nomarjov — kedvező lehető­ségek mutatkoztak a straté­giai támadó fegyverek korlá­tozásáról szóló új megállapo­dás megkötésére. Ezeket a le­hetőségeket valósággá kell változtatni. Ehhez pedig ha­tározott erőfeszítésekre van szükség. A szovjet küldöttség veze­tője ezután hangsúlyozta: a Szovjetunió határozottan el­lenzi a neutronbomba létre­hozását. Egyszer s mind rá­mutatott arra, hogy ha ezt a fegyvert „Nyugaton” mégis rendszeresítik, akkor a Szov­jetunió saját és szövetségesei biztonságának szavatolása érdekében kénytelen lesz el­fogadni ezt a kihívást. Ennek a megakadályozá­sára decemberben azt java­solta a Szovjetunió, hogy a szembenálló felek megálla­podásban mondjanak le a neutronbomba gyártásáról. Felszólítjuk önöket — hang­súlyozta a szovjet küldöttség vezetője —, hogy teljes ko­molysággal és felelősséggel fontolják meg ezt a valóban fontos javaslatot. Magyar részről a találko­zón részt vett Árgyelán Sán­dor nagykövet Púja Frigyest fogadta Lopo Do Nascimento miniszterel­nök is. Mint a TASZSZ szovjet hír- ügynökség jelenti. Púja Fri­gyes, a Magyar Népköztársa­ság külügyminisztere. aki afrikai körutazáson tartózko­dik. kedden hivatalos baráti látogatásra a Mozambiki Né­pi Köztársaságba érkezett. A magyar külügyminiszter január 28-ig tartó mozambiki programjában Joaquim Al­berto Chissano külügyminisz­terrel folytatandó tárgyalások szerepelnek. A tervek szerint Púja Frigyest, fogadja Samo- ra Machet köztársasági elnök A leszerelés kérdésével kapcsolatos tárgyalásokról szólva, Borisz Ponomarjov kiemelte, hogy a megbeszé­lések széles területet fognak át, kezdve a nukleáris kísér­letek teljes betiltásától a ve­gyi fegyverek betiltásán át, egészen az európai katonai enyhülés biztosításáig és az Indiai-óceán térségében folyó katonai tevékenység csökken­téséig. Ebben az évben hívják ösz- sze az ENSZ közgyűlésének a leszerelés kérdésével foglal­kozó rendkívüli ülésszakát. A Szovjetunió — mondotta Bo­risz Ponomarjov — nagy je­lentőséget tulajdonít e fó­rumnak és abból indul ki, hogy az ENSZ rendkívüli ülésszaka a hivatott a lesze­relés kérdéseinek a holtpont­ról történő elmozdítására. A Szovjetuniónak továbbra is meggyőződése, hogy a kö­zel-keleti probléma átfogó megoldásának leghatéko­nyabb eszköze az ebből a cél­ból létrehozott különleges nemzetközi mechanizmus, a közel-keleti genfi konferen­cia, amelynek munkájában részt kell vennie valamennyi közvetlenül érdekelt félnek, beleértve Palesztina arab né­pének képviselőit a PFSZ személyében. Borisz Ponomarjov ezt kö­vetően az afrikai helyzettel foglalkozott, majd a szovjet —amerikai kereskedelmi kap­csolatokról szólt. Rámutatott: az 1972. október 18-án aláírt szovjet—amerikai kereske­delmi megállapodás minded­dig nem lénett életbe, és önök előtt jól ismert, miért nem. És ime a szemléletes eredmény: 1977-ben az Egye­sült Államokkal folytatott árucsere értéke 2 milliárd dollárra csökkent, szemben az 1976-os 2,9 milliárdos ösz- szeggel. A Szovjetunió — folytatta Borisz Ponomarjov — síkra- száll a kereskedelmi-gazdasá­gi kapcsolataink fejlesztésé­ért az egyenlőség, *a kölcsönös egyetértés alapján. A nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok fejlesztésében a nemzet­közi együttműködés javítá­sának fontos elemét látjuk. Úgy véljük — jelentette ki végezetül Borisz Ponomarjov — látogatásunk elősegíti, hogy együttesen megkeressük és megtaláljuk az utakat a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlesztéséhez az egyen­jogú, kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítésé­hez, a .népek békéjének és biztonságának előmozdításá­hoz. ✓ Lázár Györgynek. az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Ali Nasszer Mohamed, a Nemze­ti Front Egyesített Politikai Szervezet KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke 1978. január 19—24. között hivatalos ba­ráti látogatást tett Magyar- országon. Ali Nasszer Mohamed mi­niszterelnököt magyarorszá­gi látogatása során fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Lázár György és Ali Nasz- szer Mohamed a barátság és a kölcsönös megértés szelle­mében eszmecserét folytatott a két ország helyzetéről, a kétoldalú kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó időszerű nemzetkö­zi kérdésekről. A kölcsönös tájékoztatás után a kormányfők további intézkedéseket határoztak el a gazdasági és a műszaki-tu­dományos együttműködés elmélyítésére. Áttekintve a nemzetközi helyzetet, megállapították, hogy az enyhülés mindin­kább a nemzetközi élet meg­határozó tényezőjévé válik és kedvező feltételeket teremt a világ valamennyi haladó ereje számára. Különös figyelmet szentel­tek a világbékét veszélyezte­tő közel-keleti helyzetnek. A felek állást foglaltak a kö­zel-keleti probléma átfogó rendezését akadályozó, kü- lönmegállapodásokra irá­nyuló kísérletekkel szemben. Megerősítették, hogy az arab szolidaritás, a haladó arab erők egysége, amelyért a tripoli értekezleten részt vevő államok szálltak sík­ra, fontos tényezője a Pa­lesztinái Felszabadítási Moz­galom és a haladó arab erők szétzúzását célzó imperialis­ta, cionista, reakciós mester­kedések meghiúsításának. Hangsúlyozták a haladó arab államok és szövetsége­seik, a szocialista országok és a világ nemzeti és társadal­mi felszabadításáért küzdő erői szolidaritásának jelen­tőségét. A magyar fél támogatásá­ról biztosította a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ságnak a jemeni nép egysé­gének megvalósításáért ki­fejtett erőfeszítéseit. Az afrikai fejlemé­nyekkel kapcsolatban ag­godalmukat fejezték ki az Afrika szarvában kiala­kult konfliktus miatt. Egyet­értettek abban, hogy a konfliktust előidéző vitás kérdéseket békés, demokrati­kus úton, az Egyesült Nemze­tek Szervezete és az Afrikai Egységszervezet alapokmá­nya elveinek tiszteletben tar­tásával, az antiimperialista szolidaritás szellemében kell megoldani. Ali Nasszer Mohamed, a Nemzeti Front Egyesített Po­litikai Szervezet KB Politikai Bizottságának tagja, a JNDK miniszterelnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a JNDK-ba Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagját, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csa elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A lá­togatás időpontját később ha­tározzák meg. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Washingtonban Borisz Ponomarjov nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents