Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

Ne ülj görbén! H úzd ki magad! Ne ülj görbén! Hányszor hallják a figyelmez­tetést szüleiktől tanulás közben a serdülő lányok, fi­úk. A figyelmeztető szóra néhány percig kihúzzák magukat, aztán újra ha­nyag, görnyedt testtartással ülnek. Pedig ennek több káros következménye lehet, pél­dául a mellkas fejlődését hátrányosan befolyásolja; gátolja a helyes légzést, így kevesebb oxigén jut a tü­dőbe, ezért a szervezet hamarabb kifárad. (Ez megmutatkozik a tananyag nehezebb elsajátításában is.) A helytelen testtartás kö­vetkeztében a gyomor ösz- szenyomódik, étvágytalan­ság, emésztési panaszok léphetnek fel. A görnyedt ülés a hátgerincen is ma­radandó elváltozásokat okozhat (hátgerincferdülés). A helytelen testtartásnak általában két oka van: rossz szokásból eredő ha­nyag testtartás, vagy a törzs izomzatúnak gyenge­sége. Ezért nem képes a ta­nuló hosszabb ideig egyene­sen ülni. A rossz szokásból eredő hanyag testtartásról önuralommal le lehet és le kell szokni. A törzs izomzatúnak gyengeségéből eredő bajon pedig rendszeres hát- és hasizom-erősítő gyakorla­tokkal segíthet a gyerek. Ezt kösse össze más izom­csoportokat erősítő gyakor­latokkal is. Ha van rá lehe­tőség, tornázzon zenére, így szívesebben végzi a gyakor­latokat. A torna frissít, ked­vező hatást gyakorol az idegrendszerre, fejleszti az erőt, állóképességet, ügyes­séget, kedvezően formálja az alakot. A tornázással el­töltött idő nem vész kárba, hanem bőségesen kamatozik még idősebb korban is. Egész más annak az idő­sebb embernek a testtartá­sa, aki fiatal korában rend­szeresen sportolt. Ha van rá mód, rendezzünk be a gyermeknek egy kis sarkot a szobájában, ahol sportfel­szereléseit tarthatja (expan­der, gumikötél, marokgumi, ugrálókötél, kézi súlyzó, labda stb.). A gyakorlato­kat nyitott ablak mellett végezze, ha lehetőség van rá, akkor a szabadban. Igen sok fiatal járás köz­ben lehajtja a fejét, mintha keresne valamit a földön. Rossz szokás és nagyon so­kat ront a megjelenésen. Figyelmeztessük többször: fel a fejjel! Járjon egyenes testtartással, váltakat lazán leengedve, hasat behúzva. A szép járást meg lehet ta­nulni! Gyakorolja otthon a tükör előtt, így saját maga is tapasztalhatja, mennyivel előnyösebb a külseje, ha ki­fogástalan a testtartása. Jó módszer, ha járás közben fejére egy könyvet tesz, így könnyebben begyakorolhat­ja a szép, egyenes fejtar­tást. A z iskolába járó fiata­lok mindennap ci­pelik a könyvekkel teli, nehéz táskát. Legtöbb­ször jobb kézben. Ez az egyoldalú terhelés hátge­rincferdülést okozhat. Hív­juk fel a figyelmét, hogy felváltva mind a két kézben vigye a táskát mert így el­kerülhetők az egyoldalú ter­helés káros következményei. Értisztító C-v it a min? AZ ÉRELMESZESEDÉS — és ennek következtében a ko­szorúér-trombózis — C-vita- min hiánybetegség — állítja dr. Constance Spittle, az angliai Wakefieldben műkö­dő kórház kutatóorvosa. Dr. Spittle 1969 óta több érdekes kísérletsorozatot végzett, és más laboratóriumok vizsgá­latai is alátámasztják véle­ményét. Az angol orvosnő 1969-ben önkísérletb^ kezdett: kizáró­lag friss gyümölcsökkel és zöldségfélékkel kezdett táp­lálkozni a kísérlet részeként. Egy hónap múltán külső okok miatt abba kellett hagy­nia a zölddiétát. A kísérlet időtartama alatt rendszere­sen, naponta vért vett magá­tól, majd amikor a vérmin­ták koleszterintartalmát ele­mezte, nagy meglepetésre ki­derült, hogy vérének kolesz­terinszintje 100 milliméterre számítva 230 milligrammról 160 milligrammra csökkent. Először arra gondolt, hogy mindez a koleszterinszegény táplálkozás következménye, de miután a csökkenés még három héttel azután is foly­tatódott, hogy abbahagyta a növényi étrendet, arra kellett következtetnie, hogy a csök­kenés valamilyen aktív fo­lyamat eredménye. Fürké- szése során rájött, hogy a „gyanúsított” a C-vitamin, és más kísérletek igazolták ezt a gyanút, bár a kísérletek so­rán kitűnt, hogy egyes ese­tekben a C-vítamin csökken­ti, más esetekben pedig nö­veli a vér koleszterinszintjét. TÖBB MINT 80 KÍSÉRLE­TI SZEMÉLLYEL, közöttük 25 érelmeszesedésben szen­vedő beteggel átfogó kísérlet­sorozatba kezdett — egyes kísérleti személyek vérében nőtt, másokéban csökkent a kole^terinszint a C-vitamin- kezeíés hatására. Fiatal em­berekben, 25 év alatt, a C- vitamin jelentősen csökken­tette a koleszterinszintet, az idősebbek vérében azonban növelte. A legnagyobb volt a növekedés az érelmeszese­désben szenvedő betegek vé­rében. , Dr. Spittle azzal magyaráz­za ezeket a megfigyeléseket, hogy a C-vitamin az erekből a májba mozgósítja a ko­leszterint, ahol azután epe­savakká alakul át. A fiatal­emberek szervezetében — nekik csak kevés koleszterin­lerakódásuk van az érfala­kon — a koleszterin áram­lása zavartalan a májba, ezért a vér koleszterinszintje csökken C-vitamin hatására. Az idősebb emberek, és fő­ként az érelmeszesedésben szenvedők szervezetében a C-vitamin leoldja az érfa­lakon levő koleszterint, és bár ezeknek az embereknek a szervezetében is a májba jut a koleszterin, az érfalak­ról a vérbe került koleszte­rin megnöveli a vér kolesz­terinszintjét. A C-vitamin te­hát azzal fejti ki jótékony hatását, hogy a helyes irány­ba — az érfalakról a máj felé — tereli a koleszterint. Más kísérletekből kiderült, nogy C-vitaminhiány eseté­ben csökken a májban a ko­leszterint epesavakká átala­kító hidroxiláz enzim tevé­kenysége. És harmadszor: a C-vitamin szövet-helyreállító tevékenységével is jótékony hatást fejt ki. Dr. Spittle ez­zel kapcsolatban a vér rögö- södését, a trombózis keletke­zését vizsgálta olyan betegek szervezetében, akik naponta egy grammnyi C-vitamint, illetve csak hagyományos gyógykezelést kaptak. A meg­figyelésekből kiderült, hogy a C-vitamin befolyásolja a zsíranyagcserét, csökkenti a vérrögképződést és jótékony hatást fejt ki az érfalakra is. HA AZ ÉRELMESZESE­DÉS valóban C-vitamin hi­ánybetegség lenne. vajon mennyi C-vitaminra van szüksége az emberi szerve­zetnek? Dr. Spittle szerint az egészséges emberek szá­mára 500 milligramm a ha­tékony napi adag, a kimuta­tott érelmeszesedésben szen­vedők számára pedig 1 gramm naponta. Az angol kutatónő megállapításai min­denesetre még szélesebb kö­rű kísérleti és klinikai bizo­nyításra Szorulnak, és a hí­rek szerint már meg is kez­dődtek ezek a kísérletek. Ér­deklődéssel várjuk az újabb megfigyelések eredményeit. un HP „SERDÜLŐ” JELIGÉRE: A ser­dülés korában a havi vérzés je­lentkezése még nem óraműsze­rű, jöhet hamarabb, késhet is. Nem kóros jelenség ez. önmagá­ban kezelést nem igényei. A vér­zés elmaradását leggyakrabban terhesség okozza. Jelentkezzék szakorvosi vizsgálatra. „SZOMORÚ JÖVÖ” JELIGÉ­RE: A rák nem öröklődik, de ez kétségtelen, hogy vannak csa­ládok, amelyekben több a rákos megbetegedés, mint más csalá­dokban. Nem tudom mit ért ,,be- mirigyedés” alatt. A leghelye­sebb, ha felkeresik az orvosukat és megbeszélik vele édesanyjuk kivizsgáltatását. „FIATAL” JELIGÉRE: Egy szenvedő lány panaszolja kis ba­juszát. Semmi esetre se borotvál ja, mert ettől csak megerősödik a bajusz, a zsilettpenge tehát rossz tanács! Forduljon kozmeti­kushoz és vele beszélje meg a tennivalót. A legegyszerűbb meg­oldás a szőkítés. „CSEND” JELIGÉRE: A levelé­ben írtak alapján esetleg zajár­talomra lehet gondolni. Minden­képpen szükség van szakorvos által végzett hallásvizsgálatra (audiometriár vizsgálat), hogy pontosan megállapíthassák a hal­lásromlás jellegét. Ettől függ a további tennivaló, amiről ugyan­csak a szakorvos ad felvilágosí­tást. „BARNA” JELIGÉRE: Ha egy anyajegy, ami akár a születéstől megvan, feltűnően változik (nö­vekszik, megduzzad, kisebesedik, váladékozik, vérzik), ajánlatos sürgősen orvosi véleményt kér­ni. A szakorvosi vizsgálat fogja eldönteni, hogy szükség van-e beavatkozásra és a jelenség megszüntetésének milyen módját kell választani. „ŐSZ” JELIGÉRE: A viszke­tésnek sokféle oka lehet. Jelen­leg ilyen panasznál elsősorban rühességre gondolunk, főképp akkor, ha egy családban, vagy közösségben többen is viszket­nek, és ez ágyban fekvéskor fo­kozódik. A rühesség fertőző, ezért ha egy családtag megbete­gedett. egyidőben kezeljük a csa­lád többi tagjait is. Helyi keze­léssel egy nap alatt gyógyítható. A rizs helyes elkészítése Rizs főzéséhez bőséges mennyiségű vizet tegyünk fel forralni. Közben a rizst szi­tán, folyó vízzel addig mos­suk, míg a lecsurgó víz tisz­ta, átlátszó nem lesz. Ha a víz forr, beletesszük a meg. mosott rizst. Kb. 15—30 per­cig kell főzni. Vigyázzunk, nem szabad tűlfőzni. mert akkor kásaszerű lesz. A meg­főzött rizsnek szemesnek kell maradnia. Főzés után a rizst szitára tesszük és for­ró csapvízzel leöblítjük, addig öblítjük, míg a víz tiszta és átlátszó nem lesz. Végül sóz­zuk. (Ha hideg vízzel öblít­jük le főzés után a rizst, ak­kor 2—3 evőkanálnyi forró zsírban utólag felmelegítjük.) Másik főzési mód: a rizst folyó vízzel megmossuk és lábasba tesszük, annyi vizet öntünk hozzá, hogy jól el­lepje. A víz mennyiségének a rizs kétszeresének kell len­nie. (Víz helyett húslevesben is főzhetjük.) A rizs főzés után kétszeresére dagad. SZÍRIÁI CSIRKE. Hozzá­valók: 1 csirke, 1/2 kg rizs, dióbél. A rizst megfőzzük és sózzuk. A csirkét nagyobb darabokra vágjuk és zsíron mindkét oldalán barnára süt­jük. A diót apróra vágjuk és megpirítjuk. A rizst egy tál­ba tesszük, felpúpozzuk, majd rátesszük a csirkehúst és megszórjuk dióval. Salátát fogyaszthatunk hozzá. Kedvelt cserepes dísznö­vény a lakásokban a fokföldi ibolya. Hosszú, kalandos uta­zás után érkezett hazánkba Nyugat-Afrikából, TanganyL kából, ahol az usambarai kormányzó fedezte fel. Ősha­zájában, a tanganyikai ten­gerpart 40—50 m magasságú szintjén tenyészik, nem cso­dálkozhatunk rajta, hogy viz­es páraigényes. Levelei húsosak, finom sző­röktől molyhosak, színük zöld, illetve a levelek fonáka vöröses. A virágok öttagúak, általában világoskékek, 3—5 cm átmérőjűek. Egész évben nagy tömeg­ben hozza virágait, ha elvi­rágzás után átültetjük táp­dús földbe. Az átültetéssel egyidőben szaporíthatjuk, ha szétosztjuk a töveket. De sza­poríthatjuk még levéldugvá­nyozással is. Télen világos 18—22 C-fo- kos szobákban célszerű tar­tani, de nem szabad túlön­tözni. Az öntözésnél vigyáz­nunk kell arra, hogy a leve­leket hideg víz ne érje, mert úgy a leveleken kacskaringós, kártevő rovarok járataira emlékeztető rajzolatok kép­ződnek, s így a növények so­kat veszítenek szépségükből, díszítő értékükből. A nemesítők sok dekoratív fajtát állítottak elő. Igen kedvelt — gyűjtői körében — az a fajta, melynek kocsány- kái és virágszárai rövidek. A virágzatok a levélzet felett szinte lapított félgömbalakú- an helyezkednek el. Virágai nagyok és nem is hullanak le gyorsan. Ismeretesek egysze­rű és teltvirágú fajtái is, a virágok színe: kék, lila, ró­zsaszín vagy akár piros is le­het. Kockás zefir és egyszínű karton kombinálásával ké­szült bebujós, kétoldalt gu­miházba bújtatott, övvel megkötött „otthonka”. Zse­bén és vállán az egyszínű beállítás mentén elütő szí­nű farkasfog díszíti. Egyszínű, oldalt gombolódó otthonka mintás maradék­ból szabott zsebekkel, és szegélyezéssel. Válla kissé ejtett, kivágása és az alja legömbölyített. Szintén kockás, konyharu­hából, ill. teritöből készít­hető, egyszerű kötény. Nyakba akasztható, hátul gombolódik, széleit és a zsebét széles paszpól kere­tezi. Kétféle mintás kartonból összeállított kötény. Nyakba akasztható, hátul kötődik, a zsebek az eltérő mintájú ol­dalra kerültek. Ennek az egyszínű mosó­anyagból készült köténynek a hátszabása különleges, a fejen áthajtható, egybesza­bott pánton hátul gomboló­dik a „szoknyái ész”. Eltérő színű rátétek és nagymére­tű gombok díszítik. Vendégfogadó köténykék: a) — A derekán kissé hú­zott, virágmintás karton fél­kötényt fehér piké övrész és hímzett piké zseb díszíti. b) — Az egyszínű, sima kö­ténykét szövött szalagok te­szik ünnepivé, c) — Finom csíkmintájú, batiszt kötény, zsebén a csíkminta elfordí­tott. d) — Aprópöttyös kék­festő kötény különlegesen elhelyezett fehér farkasfog' gal díszítve. Mátrai Éva Most divat KÖTÉNYEK I < IV VILI AlLMMTlTim iN I KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1978. január 22. ^ A fokföídi ibolya gondozása

Next

/
Thumbnails
Contents