Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 20. Napi külpolitikai kommentár cA SZOCIALISTA A c7wagyar társadalom SZÜLETÉSE 3. Mobilitás és strukturális változások B'Bgj fizikai munkából a szellemi mun- ^»i^Bkába történő mobilitás azt ered- Bajpi ményezte, hogy egyrészt a tradicionális értelmiségi pályákon kisebb, a gazdasági és politikai élet értelmiségi, vezető funkcióban nagyobb mértékben egy új értelmiség jött létre. Másrészt a centralizáció, a technikai fejlődés és társadalmi változások következtében egy jelentős létszámú alkalmazotti-hivatalnoki réteg alakult ki. Ezeket az átrétegződési folyamatokat azonban csak akkor értékelhetjük reálisan, ha figyelembe vesszük a vezetővé válás eltérő tartalmát és megítélését 1956 előtt és után. 1956 előtt a vezetővé vált munkás —, még ha a megfelelő iskolákat el is végezte — nem konstituálódott értelmiségiként, és a „munkásvezető” és az „értelmiségi” minden szempontból elkülönült egymástól. 1956 után az új társadalompolitikai szituáció az értelmiség helyzetében is jelentős változásokat eredményezett. A szakszerűség egyre erőteljesebben elfogadást nyert a társadalomirányítás, a politika és a vezetés szintjén is, és ez egyfelől az értelmiségnek a vezetésben való egyre erőteljesebb bevonását eredményezte, másfelől a munkásszármazású vezetőket is sok vonatkozásban értelmiségivé tette. Az osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyában mindez pedig a szövetségi politika tartalmasabbá válását eredményezte. A mezőgazdaságból a nem mezőgazda- sági területek felé történő mobilitás új munkásréteget hozott létre. A mezőgazdaságból az iparba való átkerülés azonban nem járt együtt a faluból a városba való vándorlással. Elsősorban az ipar fejlődésénél lényegesen lassúbb városfejlődés okozta, hogy ezek az új munkások nem tudtak a városban letelepedni, ingázókká váltak. (Az ingázók száma megközelíti az egymilliót.) Részben az ingázó létből következett, hogy döntő részük segéd- és betanított munkássá vált, legfeljebb a falusi viszonyok között is megtalálható szakmákig (asztalos, ács, kőműves, kovács stb.) jutott el. Ugyanakkor —, ha nem is főfoglalkozásban — továbbra is kötődött a mezőgazdasághoz, egyrészt a mezőgazdasági termelésben megmaradt feleség révén, másrészt pedig úgy, hogy a munkából hazatérve maga is munkát Végzett a háztáji vagy kisegítő gazdaságban. A szocialista „városi” és a kisáruter- melő „falusi” struktúra kettőssége tehát két vonatkozásban is felbomlott. Egyrészt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével falun is a szocialista termelési viszonyok alakultak ki, másrészt pedig létrejött egy olyan réteg, amely sajátos közvetítést valósított meg a falu és város, mezőgazdaság és ipar között. Falusi lakos maradt, de a városban dolgozott, paraszti tradíciókat is hordozott, de munkássá vált, továbbra is kapcsolódott a mezőgazdasági termeléshez, de főfoglalkozása és fő kereseti forrása már nem a mezőgazdaság. (Ezenkívül kisebb mértékben, de vitathatatlanul hozzájárult a falusi és városi struktúra kettősségének felbomlásához a falusi ipartelepítés, és a falu éppen meginduló kommunális fejlődése is.) A magyar társadalom e fejlődési szakaszában — amelyet mint a szocializmus alapjainak lerakását jellemzőnk — tehát a volt kizsákmányoló osztályok osztályként való megszüntetése mellett a leglényegesebb strukturális változások a falusi és városi struktúra kettősségének felbomlása, a munkásosztály számszerű növekedése és a szélső rétegek közötti nivellálódása paraszti származásúakkal, korábbi háztartásbeli nőkkel, feltöltődése fiatalokkal. Ehhez járult a kisárutermelő parasztság termelőszövetkezeti parasztsággá válása, az értelmiség átstrukturálódása, a vezető funkcióban lévők közel teljes kicserélődése, az alkalmazottak számszerű növekedése és a városi kisárutermelés jelentős mérvű csökkenése. E korszakot tehát alapvetően a strukturális viszonyok egységesülése jellemezte még akkor is, ha ez az egységesülés — természetszerűleg — az éppen legdinamikusabban növekvő munkásosztály és alkalmazott-értelmiségi rétegek belső differenciálódásával is együttjárt. A szocializmus alapjainak lerakása a magyar társadalmi struktúra gyors, olykor erőltetett ütemű átalakítása lezárását jelentette. Azért beszélhetünk átalakításról, és nem egyszerűen átalakulásról, mert ebben a folyamatban nem a társadalmi mechanizmusok automatizmusa működött, hanem igen nagy szerepe volt a strukturális viszonyok tudatos és szándékolt változtatásának. A szocialista társadalom megteremtésével ugyanis rendkívül megnő a társadalmi folyamatokat alakító politikai tudatosság jelentősége. Bár a társadalmi forradalmak jelentős részénél korábban is voltak a forradalmi folyamatot előretervező politikai programok, csak a szocialista fejlődést készíti elő olyan széleskörű politikai-ideológiai program, amilyen a munkásosztály, a munkásmozgalom bázisán kialakult. Az alapok lerakásán túl azonban más tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a hatvanas évek első felétől kezdve megváltozott a strukturális fejlődés jellege. A hatvanas évek közepétől á legtöbb kelet-európai szocialista országban új szituáció jelentkezett, amelyeknek lényege, hogy kifogytak a korábbi gazdaságfejlesztési stratégia forrásai. A forradalom után kialakult társadalom- és gazdaságirányítás ugyanis egyfajta választ jelentett a szocialista építés követelményeinek és a kelet-európai elmaradottság felszámolásának egyes problémáira. Ez a válasz pedig az igen gyorsütemű és extenzív iparfejlesztésnek, a magánegyének — ideértve a magántulajdont is — és a mezőgazdasági ágazat terhére történő felhalmozásnak és az összes gazdasági és társadalmi erőforrás feletti centrális állami rendelkezésnek hármasságában ragadható meg. A 60-as évek közepére azonban ezen gazdaságfej lesztési stratégia részben elérte céljai egy részét, részben pedig már nem rendelkezett a régi felhalmozási forrással és háttérrel. Problémaként vetődött tehát fel a szocialista fejlődés új problémakörének megfelelő társadalmi és gazdasági mechanizmusok megformálása. Az európai szocialista országok többségében — így hazánkban is — napirendre kerültek ezek a kérdések és határozatok is születtek. Ezeknek az intézkedéseknek két gyakorlati pillére a gazdaságirányítás mechanizmusa és az államélet, a szocialista demokrácia, benne az üzemi demokrácia, továbbfejlesztése volt. Ezek a határozatok és a következményükként jelentkező gyakorlati intézkedések sok tekintetben új tendenciát jeleztek. | ennek az új tendenciának lé- I _ H nyegét az előzőekhez hasonló tö- BUmS mörséggel akarjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a korábbi — a célkitűzésekben teljesen, a gyakorlatban pedig jórészt — közvetlen társadalomirányítási mechanizmust tendenciájában egy részben közvetítéses társadalomirányítási mechanizmus kezdi motiválni és hatékonyabbá tenni. A társadalmi struktúra szempontjából mindez elsősorban azt jelenti, hogy e közvetítéses mechanizmusban a különböző társadalmi csoportok funkcionálása láthatóbban vari jelen és hatékonyabbá válik. Így olyan strukturális viszonylatok alakulnak ki, amelyben a tradicionális osztályalapokon szerveződött társadalmi csoportok különböző rétegei különböző módon mozognak. Következik: 4. A MUNKÁSOSZTÁLY. Kolosi Tamás RÓMA Ismét Andreotti alakít Egy francia NEM MEGLEPŐ, hogy Mao Ce-tung elnök halála óta az első nyugat-európai kormányfő, akit a kínai fővárosban hivatalosan vendégül látnak, a francia Raymond Barre. A pekingi vezetés ezzel alighanem azt is méltányolta, hogy annak idején — 1964-ben — De Gaulle Franciaországa a nyugat-európai országok közül elsőnek ismerte el diplomáciailag a Kínai Népköztársaságot. A két ország kapcsolatai azóta — leszámítva a kínai kulturális forradalom mindent megbénító korszakát — egyenletesen fejlődtek. A kereskedelem terén a forgalom értéke az 1973. évi csaknem 400 millió frankról 1976-ra több, mint másfél milliárd frankra emelkedett. A „négyek bandája” gazdaságzül- lesztő tevékenysége nyomán e téren tavaly 80 százalékos visszaesés következett be, de ez nem csak francia viszonylatban történt, s hozzáértők szerint most ismét fellendülés várható a két ország kereskedelmi forgalmában. Peking érdeklődését Franciaország iránt annak idején De Gaulle elnök „független politikája” váltotta ki, vagyis az a törekvése, hogy valamelyest lazítson országának az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatain. Kína támogatja a nyugat-európai integrációs törekvéseket — politikaiakat, gazdaságiakat és katonaiakat egyaránt — azzal a meggondolással, hogy (Folytatás az 1. oldalról) Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba kijelölt nagykövete. A repülőgépből kilépő vendégeket Lázár György szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte. Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett a JNDK kormányfőjének, majd felcsendült a dél-jemeni és a magyar himnusz. Ali Nasszer Mohamed Lázár György társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt és köszöntötte a katonákat. A vendégek ezt követően üdvözölték a fogadtatásukra megjelent magyar közéleti vezetőket. Az ünnepélyes fogadtatás a díszzászlóalj díszmenetével fejeződött be, majd a vendégek gépkocsikon a magyar vezetők társaságában — szállásukra hajtattak. Csütörtökön az Országházban megkezdődtek a magyar jemeni tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. A tárgyalócsoport tagjai: Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár. Hetényi István országos tervhivatali államtitkár, Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelvet. tes, Benczekovits Lajos, a Magyar Népköztársaságnak a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságba kijelölt nagy. követe. A Jemeni Népi pemokra. tikus Köztársaság tárgyaló- csoportját Ali Nasszer Moha. med miniszterelnök vezeti. A tárgyalócsooort tagjai: Mu- hammed Szaleh Mutija külügyminiszter, Mahmud Abdullah Asis közlekedésügyi miniszter, Haider Abu-Bakr Attasz építésügyi miniszter, Mohamed Szolimán Nasszer földművelés- és földreformügyi miniszter, Szaleh Abu- Bakr Bin Husszein őrnagy, a fegyveres erők főparancsnoka és Faruk Nasszer Ali, a Jemeni Népi Demokratikus Pekingben egy „harmadik erőcentrum” kialakulása ellensúlyozhatja az általa „szuperhatalmaknak” minősített USA és a Szovjetunió befolyását a világ ügyeire. Peking nyilván erre szeretné bátorítani ma is Párizst, s nem hajlandó tudomásul venni, hogy Gis- card d’Estaing elnök jócskán feladta De Gaulle függetlenségi politikáját. Kína afrikai befolyásának növelése szempontjából a pekingi vezetés sokat remél Párizstól, amely az utóbbi időben aktivizálta a „fekete kontinensen” meglévő pozícióit. Mindkét törekvésében szovjetellenessége vezérli a kínai vezetést, az a szándék, hogy ahol csak lehet, csökkentse a Szovjetunió befolyását. Egyes nemzetközi kérdésekben ugyan közös nevezőre juthat Peking és Párizs, de az enyhülési politika megítélésében teljesen ellentétes az álláspontjuk. A FRANCIA KORMÁNYFŐT egy nyomós belpolitikai ok ösztönzi külpolitikai jó pontok megszerzésére: az idén márciusban sorra kerülő parlamenti választások ugyanis nem sok babért ígérnek a kormánypártnak, mert az előrejelzések a baloldal győzelmét tartják valószínűbbnek. Ilyen helyzetben pedig az uralmon levő pártnak jól jön, ha diplomáciai téren akár csak látszatsikert is felmutathat. Pálfi Viktor Köztársaság berlini nagykövetségének Budapestre is akkreditált ideiglenes ügyvivője. A szívélyes, baráti légkörű tárgyaláson kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását — megállapítva, hogy azok jól fejlődnek — és együttműködésük további fejlesztésének lehetőségeit. Eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is, különös tekintettel a közel- keleti helyzetre és az Afrikában kialakult válsággócokra. ★ Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön vacsorát adott Ali Nasszer Mohamed; a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke tiszteletére az Országház vadásztermében. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Lázár György és Ali Nasszer Mohamed pohárköszöntőt mondott. A jeruzsálemi tárgyalások megszakadásának másnapján, miközben Kairóban az izraeli álláspont módosulását várják a tanácskozás újrakezdéséhez, az izraeli miniszterelnök újabb beszédben fejtette ki a jólismert nézeteket országa biztonságáról. Menahem Begin a knesz- szetben (izraeli parlament), francia zsidószervezet tagjai előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Izrael kész újrakezdeni a béketárgyalásokat, elfogadhatatlannak tartja azonban az egyiptomi követeléseket. Megismételte, hogy országa nem hajlandó lemondani a megszállt Sínai-félszigeten létesített zsidótelepülésekről, képtelennek minősítette, hogy Ka40 nap a világűrben Negyvenedik napja tartózkodik a világűrben a két szovjet űrhajós, a Szaljut—6 személyzete, Jurij Roma- nyenko és Georgij. Grecsko, ennél hosszab időt űrállomáson a szovjet űrhajósok közül csak a Szaljut—4 második személyzete dolgozott: Klimuk és Szevasztyjanov 1975-ben pontosan két hónapig látta el feladatát. A 40. nap a Szaljut—6 személyzete folytatta a szerdán megkezdett munkát: a különleges fényképezőgép segítségével a Föld különböző területeiről készítettek fényképfelvételeket. Belgrad A szerkesztő bizottságok ülése Belgrádban csütörtökön, zárt ajtók mögött folytatta tanácskozásait az európai biztonsági és együttműködési találkozó. Délelőtt a 2. számú szerkesztő bizottság és a 2. számú szerkesztői albizottság, délután pedig az 1. számú szerkesztő bizottság, valamint az 1. és 3. számú szerkesztői albizottság ülésezett. Soares összeállította az Aj kormányt Ramalho Eanes portugál köztársasági elnök elfogadta a szocialista párt főtitkára, Mario Soares által javasolt új kormány összetételét — jelentette be szerdán az elnöki hivatal. Soaresnek a hivatalos kinevezését követően 10 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy megalakítsa a kabinetet, és felvázolja kormánya programját. Ez utóbbit a törvényhozás elé kell terjesztenie jóváhagyás céljából. Politikai hírforrások szerint nem kétséges, hogy az új kormánynak bizalmat szavaznak, hiszen a 263 tagú parlamentben a szocialisták és tulajdonképpeni koalíciós partnerük, a jobboldali CDS együttesen 143 mandátummal rendelkeznek. A kommunista párt ellenzi ezt a koalíciót. A párt szóvivője hangsúlyozta, hogy az új kormányalakulat vezetése alatt a nemzetgazdaság problémái még jobban elmélyülnek majd, és veszélybe kerülnek a demokratikus vívmányok. „Ha ez a koalíció létrejön, azt a portugál dolgozók jogosan utasítják el” — tolmácsolta pártja álláspontját a szóvivő. mel egyiptomi külügyminiszter visszakövetelte az araboknak Jeruzsálemet és nagyra értékelve saját tervét Ciszjordániára és a Gaza- övezetre vonatkozóan, újból leszögezte, hogy Izrael biztonsága csak akkor szavatolható, ha e területeket izraeli katonai ellenőrzés alatt tartják. Az izraeli miniszterelnök kijelentette továbbá, hogy helytállóak azok a hírek, amelyek szerint Szadat elnök lépése (a Jeruzsálembe küldött egyiptomi küldöttség váratlan visszahívása) azt a célt szolgálja, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakoroljon Izraelre, a döntés eredménytelen marad, mert ilyen nyomás „elképzelhetetlen”. Giovanni Leone olasz köz- társasági elnök csütörtök este magához kérette Giulio Andreottit és felkérte, hogy kezdjen tárgyalásokat a pártok vezetőivel az új kormány megalakításáról. Andreotti fenntartással fogadta el az államfő megbízatását — tűnik ki a köztársasági elnökség közleményéből, A most lemondott kormány .miniszterelnökét pártja, a kereszténydemokrata kormány! párt (DC) jelölte ismét a kormányfői posztra. A politikus megbízatásával kapcsolatban a Paese Sera című római lap csütörtök esti számában megállapította: Andreotti vállalkozása nehéznek ígérkezik. Megkezdődtek a magyar—jemeni tárgyalások Jeruzsálem Várják az újrakezdést
