Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 16. szám

1978. január 19. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Születnek-e napjainkban is csillagok? Harminc évvel ezelőtt, 1947-ben Viktor Ambarcumjan szovjet csillagász fedezte fel az úgynevezett csillagtársuláso­kat — asszociációkat. A társulások tagjai aránylag fiatal égi­testek. Ez annyit jelent, hogy a csillagokat nem egyidejűleg „teremtették”, hanem folyamatosan, esetleg napjainkban is keletkeznek. Kövessük végig az izgalmas égi „nyomozás” tör­ténetét. . _ ."Hit Gömbhalmazok — nyílt halmazok Már a múlt század második felében több csillagász is feltételezte, hogy a csillagok különböző színe (vagy inkább: színképe) különféle fizikai állapotot jelez. A különböző szí­nekhez más és más hőmérséklet tartozik. Arra gondoltak, hogy a csillagok élettelen világában is van változás és evo­lúció (fejlődés). A bizonyítás a XX. századra, a nagy táv­csövek korszakára maradt. Csillagrendszerünk, a Galaxis rendszeres kutatása során észrevették, hogy bizonyos vidéke­ken (az égbolt különböző irányaiban) a csillagok sűrűsége rendkívül nagy. Lefényképezték a már régebben ismert gömb alakú csillaghalmazokat. Az eredmény elképesztő volt. Egy aránylag szűk, néhány fényév sugarú, gömb alakú térrész­ben 10—100 ezer csillag zsúfolódik össze. A gömbhalmazok csillagait a gravitáció akár több milliárd éven át összetartja, a csillagok nehezen szóródnak szét. Ezek az idős égitestek ta­lán 10—12 milliárd évesek, akkor születhettek, amikor a Ga­laxis is kialakult. Később felfedezték az úgynevezett nyílt halmazokat. Eze­ket azonos típusú forró csillagok alkotják. Matematikailag ki­mutatható, hogy a nyílt halmazok csillagai 10—100 millió év múltán okvetlenül szétszóródnak. A nyílt halmazok puszta létezése tehát bizonyítja, hogy csillagtagjai 10—100 millió év­nél nem öregebbek. (A Nap kora 5—6 milliárd év.) Arról nem lehet szó, hogy különböző irányokból érkező s ráadásul azo­nos típusú csillagok csak úgy „összeverődjenek”. Ez abszurd véletlen volna! A nyílt halmazok azonos típusú csillagai 10— 100 millió évvel ezelőtt, közös anyagtömegből, egyidejűleg ke­letkeztek ! „Az idők kezdete óta ragyogó”, egyforma korú csillagok­ra alapozott világkép 1947-ben újból megrendült, amikor Am­barcumjan felfedezte a csillagtársulásokat. Ha az égbolt va­lamely vidékén kevés a csillag, ám azok egyforma típusúak — az mindig „gyanús”. Az asszociációkban a csillagok sű­rűsége az átlagosnál kisebb. Kétféle társulást ismerünk. Az O-asszociációk forró csillagai 30—100 ezer fökos felszínűek, színük kék-kékesfehér. Ezek óriási csillagok. A T-társulások tagjai viszont hűvösebb, törpecsillagok. Az asszociációk tag­jai (csillagtestvérek) mindenesetre 10 millió évnél fiatalab­bak. Csiilagbébik Most már csak egy — a legizgalmasabb — kérdés ma­radt: vajon napjainkban születnek-e csillagok? Természete­sen, hiszen, a keletkezési folyamat csak folytonos lehet, ez a nagyszerű égi színjáték aligha fejeződött be 300 ezer évvel ezelőtt. A tudomány persze abszolút bizonyítékót keres s ezt Bök ausztrál, Herbig amerikai és Haro mexikói csillagász meg is találta. Először Bök vett észre egy érdekes jelenséget, amikor (az égbolt ugyanazon vidékéről készült) régebbi fény- képfelvételeket új fotókkal hasonlított össze. A Laguna és a Rozetta nevű gázködökről készült, kinagyított új felvételeken gombostűfejnyi sötét pontokat, sűrűsödő gócokat talált. A kis foltocskáknak a régi felvételeken nyoma sincs. Milyen jelen­ség ez, mi történik ott? Ezeket a sötét felhőket ma Haro—Herbig objektumoknak ne­vezik s hivatalos nevük: globula (gömböcske). Egy sűrűsödő globula mérete a valóságban óriási, legalább 100-szor na­gyobbak, mint a naprendszerben a 12 milliárd kilométer át­mérőjű Pluto pálya mérete. A fizika törvényei alapján rövi­den vázolhatjuk, mi történik egy Haro—Herbig objektum bel­sejében. A gravitáció hatására lassan sűrűsödik a gázköd, amelynek az anyaga főként hidrogén (nehezebb elemek atom­jaival és porszemekkel „szennyezve”). A gócosodási, sűrűsö­dési folyamat időtartamát természetesen nem ismerjük, lehet ez 10—100 ezer év is, ám a végső fázis igen gyorsan lezajlik. A kontrakciós (összehúzódási) folyamat folytonosan hőt ter­mel a globula belsejében. A sűrűsödő anyagot ekkor már protocsillagnak (előcsillagnak) nevezhetjük. A hőmérséklet és a központi nyomás, valamint az anyag sűrűsége gyorsulva növekszik. Amikor (a „kombinációk”, atomfizikai becslések szerint) a sűrűség meghaladja a vízét, a hőmérséklet eléri a 2—5 millió fokot, a nyomás a 10 milliárd atmoszférát, akkor a protocsillagban villámgyors minőségi változás történik. Megindulnak az első termonukleáris fúziók, a hő hatására hid­rogénatomok héliummá kovácsolódnak. A protocsillagból „lassan égő hidrogénbomba”, valódi csillag, a Nap testvére lesz. A felszabaduló energiafolyam, hullámok és anyagi ré­szecskék formájában át meg átjárja a csillag testét. Az ener­gia jelentős hányada fény formájában hagyja el az új égitest felszínét. A fénysugár pedig ezer és ezer fényév távolságig eljuttatja a hírt: a világegyetem örök törvényei szerint a hi­deg, sötét anyagból életet adó csillag született. Gauser Károly Napkohó a földön Képünkön: A Szovjetunióban kifejlesztett olvasztó- kemence, amelyben a tükrök segítségével 3000 C-fo- kon olvasztanak fémeket. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Világszerte folynak a kí­sérletek a Nap sugárzó ener­giájának a hasznosítására. A kísérletek azonban korábban arra irányultak, hogy a Nap energiáját előbb elektromos energiává alakítsák át, és azt hasznosítsák. Később rájöt­tek, hogy felesleges a min­denképpen veszteséggel járó átalakítás, hiszen közvetlenül is többféle célra felhasznál­ható a napenergia. Sok kísér­letet végeztek az épületek Nappal történő fűtésére, il­letve hűtésére. Újabban fel­merült a napsugarak kohá­szati célú felhasználásának a gondolata is. Franciaországban, a fran­cia—spanyol határ közelében, a Pireneusok egyik magasla­ti üdülőhelyén építettek egy hatalmas napkohót. Azért itt, mert sok a napsütés és tiszta a levegő, és ritka a vi­haros erejű szél, amely meg­rongálhatná a drága beren­dezéseket. A napkohó plvasz- tó kemencéje az úgynevezett fókuszépület. Ennek dél felé néző ajtaján át jut a Nap tükrökkel roppant mérték­ben feldúsított sugárzása a vizsgált tárgyakra, eszközök­re. A „fókuszpont” ellip­szis alakú, függőleges tenge­lye 30, a vízszintes 40 centi­méter. Ekkora az a terület, ahova a tükrökkel felfogott több mint ezer négyzetméter napsugárnyalábot koncentrál­ják. A Szovjetunió déli köz­társaságaiban is intenzíven foglalkoznak a napsugárzás hasznosításával. Jerevántól délre például, ahol évi átlag­ban 300 a napsütéses napok száma, szervezték meg a Szovjetuniónak a napsugarak hasznosításával foglalkozó egyik kutatóintézetét. A köz­pont berendezései között van­nak napsugarak összegyűjté­sére szolgáló 1,5—2 méter át­mérőjű parabolatükrök, ame­lyekkel a napsugarak össz­pontosítása útján már 3000 C-fokos hőmérsékletet is sikerült létrehozni. A nap­jainkban épülő berendezések egyike egy 9000 darab négy­zet alakú tükörlapokból álló forgási paraboloid, amelyet csúcsával felfelé egy 30 mé­teres fém tornyon függeszte­nek, és amelyre a torony kö­ré szerelt tükröző felületek egész sorából vetődik majd a fény. Szemműtétek úi lehetőségei Egy New York-i szemé­szeti klinikán új szaruhár- tya-protézist készítettek, mű­anyagból. Eddig több mint 250 olyan betegnek adták vissza a látását, akik súlyos szem­baj vagy baleset okozta sza- ruhártya-sérülés következté­ben vakultak meg. A protézis gomba alakú, s 5 milliméter hosszú szárában egy lencse- rendszer van elrejtve. Ennek segítségével a szaruhártyasé- rült 40 centimétertől a vég­telenig mindent élesen lát. A gomba kalapja kozmeti­kai kontaktlencse. A beülte­téshez először egy, a szárra felcsavarható kis műanyag tárcsát tolnak a szaruhártya peremén metszett kis nyílá­son át a szaruhártya alá. Mi­után bedugják a tárcsába a gomba szárát, és addig for­gatják, amíg a kalap és a kis tárcsa kétoldalt ráfek­szik a szaruhártyára és így a protézist biztosan rögzíti. Újdonságnak számít az a műtét is, amit két amerikai szemorvos egymástól függet­lenül dolgozott ki azoknak a betegeknek a gyógyítására, akik szemük üvegtestének bevérzése következtében va­kultak meg. A műtét folya­mán a mikroszkóp alatt ope­ráló sebész felnyitja a szem­golyót, és a vérzésektől átlát­szatlanná vált üvegtestfolya- dékot leszívja Helyébe — hogy a szem belső nyomása A nagy figyelmet igénylő szemműtét. (MTI Külföldi Képszolgálat) a beavatkozás alatt fennma­radjon — megfelelő meny- nyiségű konyhasóoldatot fecskendez. Amint az üveg- testfolyadékot megtisztítot­ták, a konyhasóoldatot el­távolítja, és helyreállítja az eredeti állapotot. Ez a beavatkozás sokat ígérő lehet a cukorbetegség, a recehártya-megbetegedé­sek, a szemsérülések, a rece- hártya-véredények betegsé­gei, a magasvérnyomás és egyéb betegségek következté­ben fellépő szembevérzések gyógyításában. De csak akkor alkalmazható, ha a recehár­tya még működik. Á házikertek talajának vizsgálata A talaj vizsgálatában fontos szerepe van a helyes, szaksze­rűen végzett talajmintavételnek. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az összes hibalehetőségek mint­egy háromnegyed részét a rosszul végrehajtott mintavé­tel teszi ki. Főleg emiatt rea­gálok Sz. Cs. 1978. január 12-én, 'a Kelet-Magyarország kertba­rátok rovatában megjelent cik­kére. A mintavétel módját főleg a termesztésre kgryJLö növény, valamint a talaj tulajdonságai (domborzata, fizikai, kémiai sa­játossága) szabja meg. Ettől függ a mintavétel sűrűsége, mélysége. Tápanyagvizsgálat céljára legalább háromévenként kell talajmintát gyűjteni. Ahol pe­dig gyümölcsfákat, szőlőt, bo­gyós növényeket kívánunk ül­tetni, először a telepítés előtt kell mintát venni. Kis méretű kertben (4—500 négyszögöl) elég egy mintagödör. A talajgödör méretei: 180x70 cm alapterületű és 120—150 cm mélységű, egyik oldalán lépcsőzetes kiképzésű. A talajmintát 30 cm-es rétegen­ként vesszük általában, de cél­szerű az elkülönítés azonos színeződés szerint. A mintát ré­tegenként úgy kell venni, hogy az 1 kg mennyiségű legyen. A műanyag tasakba helyezett mintákat jelzőcédulákkal kell ellátni és fel kell tüntetni a kiskert tulajdonosának nevét, a helységet (utca, házszám). va­lamint a mintavétel mélységét. Változatos felszínű (dombos) fekvésű kertből 2 vagy 3 talaj­gödör kiásására is szükség le­het. Bogyósok telepítéséhez a talajmintavétel 0—30 és 30—60 cm-es mélységekből történik, mivel a gyökerezésük seké­lyebb. A telepítés előtti mintavétel­re azért van szükség, mert így állapítható meg, hogy a talaj alkalmas-e a gyümölcs-, vagy szőlőültetvények létesítésére, il­letve milyen egyéb növények termeszthetők rajta. Ugyanis vannak olyan szélsőséges tulaj­donságú talajok (pl. szikesek, erősen meszes, altalajhibás ta­lajok), amelyek egyáltalán nem alkalmasak kertészeti növények termesztésére. Más talajok (pl. gyengén humuszos homok, nyers öntés) talajvizsgálattal megalapozott beavatkozások­kal, kémiai talajjavítással, nagy adagú szerves trágyázással, készletező műtrágyázással al­kalmassá tehetők a telepítésre kerülő növények számára. Amennyiben a mintavételt tápanyag vizsgálatra kívánja vé­gezni a már termőre fordult ültetvényeknél a kiskert tulaj­donosa, akkor a területről át­lósan 3—3 talajmintát kell be­gyűjteni 0—20, 20—40 és 40—60 cm-es mélységekből. Bogyósok­nál és zöldségnövényeknél álta­lában két rétegből kell mintát venni 0—20 és 20—40 cm-ig átlós irányban, oly módon, hogy ré­tegenként és mintánként 1 ki- logrammnyi legyen. A talajmintákból a kijelölt laboratóriumok megállapítják a talaj fizikai és kémiai jellem­zőit. valamint tápanyagtartal­mát és ez alapján készül a ta­lajtani szakvélemény. Dr. Margittay Miklós, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás EGY ŰJ SZABADALOM Az őszibarackfák gyógymetszéséről Szabolcs-Szatmár megye ugyan nem az őszibarackjáról híres, mégis sokan foglalkoznak ezzel az értékes, zamatos, hosz- szú időn át fogyasztható gyü­mölcs termesztésével. Az őszibaracknak számos ál­lati kártevője van, mint a ba­rackmoly, keleti gyümölcsmoly, sodrómoly, különböző levéltet- vek, szövődarazsak, kétféle pajzstetű, lombormányos, ké­regmoly, kétféle araszoló stb. — ezenkívül többféle növényi betegsége: őszibarack-liszthar­ínat. tafrinás levélfodrosodás, klaszterospóriumos levéllyuka- sodás, monilia, vírusos barack­himlő — gyakori, amelyek el­len védekezni a termelőknek nem kis feladatot jelent. Most mégsem a különböző vegyszerek használatáról, kör­nyezetkárosító hatásáról sze­retnék szólni, hanem az őszi­barack gyógymetszéséről. Két évvel ezelőtt lett államilag vé­dett szabadalommá Hegedűs An­tal és dr.* Gulyás Sándor közös találmánya, amely az ősziba­rackfák gyógymetszése elneve­zést viseli. Ez a metszési mód harmincéves, minden részletre kiterjedő tudományos munka eredménye. Az őszibarack-termesztésben — hazánkban is és külföldön is — az úgynevezett csercsapos váltómetszés terjedt él széles körben. Szakszerű alkalmazásá­val — különösen kiskertekben — megfelelő terméseredmé­nyek érhetők el. A rövid met­szésnek azonban számos életta­ni hatása van, amit elkerülni, kiküszöbölni szinte lehetetlen. Ezek a hátrányok: a felkopa­szodás, a mézgásodás, a ráko- sodás okozta ágelhalások. Ke­vés és bizonytalan a termésho­zam és a minőség is erősen ki­fogásolható : nem utolsósor­ban a korai kipusztulás, amely örökös gondja az őszibarackter­mesztőknek. Sokan teszik fel ezek után a kérdést: érdemes-e egyáltalán öszibaracktermesztéssel foglal­kozni? A válasz rövid: érde­mes, de másképpen kell met­szeni! Meg kell tanulnunk az új metszési módot! Ezek után nézzük meg, hogy mit ígér ez a ma még szakmai ..eretnekségnek” beillő talál­mány: 1. Gyógy metszéssel a fák ter­méshozama két-háromszorosá- ra növelhető (a domaszéki, a szegedi Móra Ferenc, a csász- sártöltési termelőszövetkezetek­ben alkalmazzák a gyógymet- szést és egy-egy őszibarackfa térméshozama átlagbán egy- egy mázsa). 2. Megszűnik a felkopaszodás és a mézgásodás minimálisra csökken. 3. A fák fagytűrőbbek lesz­nek, a tél végi fagyok nem tesz­nek benne kárt. 4. Kevesebbet kell permetez­ni a levéltetvek és a gombabe­tegségek ellen. 5. A gyümölcsök korábban érnek, nagyobbak, színesebbek, zamatosabbak és alig van gyü­mölcshullás. A gyümölcs jól bírja a szállítást és a tárolást. fi. A nyugalmi időszakban nincs szükség metszésre, nem nevelünk csercsapokat, a már egyszer letermett vesszőket meghagyjuk a fán. A szabadalom már bizonyí­tott. Igaz, hogy az új. nehézségek, küzdelmek árán tört utat ma­gának. de végül is győzött. A gyógy metszés előnyeit nagy­üzemek tábláin és kiskertekben egyaránt igazolni tudták. A szabadalmat ma már az egyéni gyümölcstermelők is megvásárolhatják. Az ősziba­rack gyógymetszése szabadal­mának ismertetési és felhasz­nálási ára: 300 forint. A feltalálók a találmány pro­pagálását a Hazafias Népfront Kertbarátság Háza pártoló kö­rére bízták. Egyben felajánlot­ták, hogy a személyenként be­érkező 300 forintok felét átutal­ják a Pomázon társadalmi ösz- szefogással épülő kertbarátság háza építésére. A jelentkezők szerződést írnak alá. Ennek és a 300 forintnak a beérkezése után a pártoló kör elküldi a szabadalmi leírást a kiegészítő ismeretekkel együtt. Ezzel a két aktussal minden jelentkező a pártoló kör alapító tagjává vá­lik. A cím, ahonnan a szerző­dést kérni lehet: Kertbarátság háza pártoló köre 2031 pomáz, postafiók: 32. A Képes Újság, a Hazafias Népfront országos központjának hetilapja cikksorozatban ismer­tette és propagálta a szabadal­mat. Ezzel a hetilap hozzájárul az őszibarack-termesztés fellen­düléséhez. Ma már a pártoló kör tagjainak száma meghalad­ta a 2500 főt és számuk napról napra nő. A kertbarátklubok kérhetik, hogy tartsanak tag­jainak gyakorlati bemutatókat. Ismerkedjünk meg mind töb­ben a gyógymetszéssel, mint új módszerrel, hiszen ez a terme­lők és a népgazdaság közös ér­deke. Dr. Lengyel Adám főiskolai docens ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KDTDTÁSOK Rekord az ételfoavasztásban A montreali olimpián Alek- szejev, a szovjet rúdugró nemcsak sporteredményeivel, hanem rendkívüli étvágyával is feltűnést keltett: naponta 12 000 kalóriát fogyasztott el. Ellenpéldájaként Nadja Co- manechit emlegették, oki a szigorú tréning mellett is be­érte napi 2000 kalóriával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents