Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

1978. január 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Cseretrükk B. I.-né hodászi lakos a következőket írja levelében: „ .. november 16-án a nyír­bátori áruházban két pár csizmát vásároltam iker gyermekeimnek. Az egyik csizmának a sarka három heti viselés után letört. Ja­vítását — az áruház ajánla­tára — a helybeli szövetke­zetnél elvégezték. Egy hétnél tovább azonban így sem tar­tott a csizma, sőt a másik pár is követte az előbbi pél­dáját. Egyszóval a két pár csizmáról hamar kiderült, hogy minőségi hibásak, ezt az üzletben sem vitatták, amikor cserekérelemmel visszavittem. Mégis páratlan leleményességgel jártak el: csak az egyik helyett adtak egy új párat, a két hibás pár ép (elét pedig összepárosítot­ták, az üzlet szerint így eb­ből is lett egy pár viselhető csizma...” B. I.-né a történtekből azt a végkövetkeztetést vonta le, hogy megkárosították. Hiszen kettő helyett csak egy pár új csizmát kapott. A levél alapján mi is úgy ítéljük meg, hogy igaza van. Persze nem tudjuk, hogy a nyírbá­tori áruház mit tud mentsé­gére felhozni. Egy azonban biztos: már jó pár éves múlt­ra tekint vissza az a rendel­kezés, amely a vásárlók mi­nőségi kifogásainak intézésé­ről szól. Pontosabban az 1/1964. (I. 11.) Bk.M. sz. ren­delet az irányadó ebben. Ennyi idő elteltével már illő annak minden csínját-bínját ismerni, különösen azoknak, akikre az üzletekben a rek­lamációs ügyeket bízzák. Az említett rendelet sze­rint: ha a vevő minőségi ki­fogása alapos, akkor a vá­sárló igényét haladéktalanul teljesíteni kell. Vagy másra kell kicserélni az árut, vagy vissza kell venni, és a vétel­árat vissza kell téríteni. Leg­feljebb akkor húzódhat el az intézkedés, ha a minőségi kifogás indokoltságát csak­is műszeres, vagy laboratóri­umi vizsgálattal lehet eldön­teni. Levélírónk reklamációját az üzletben nem vitatták, te­hát csak intézkedésükbe, módszerükbe csúszott hiba. A vásárlót károsító „lelemé­nyességük” mindenesetre nem volt jó tanácsadó, hiszen azt bárki tudja, hogy felemás csizmát egy fejlődő korban lévő gyermek nem viselhet, de még felnőtt sem. Sokszor szerencse, hogy a vásárlók legalább annyira is­merik jogaikat, a cserére vonatkozó jogszabályokat, mint az üzletben dolgozók, így azonnal reklamálnak, ha méltánytalanság éri őket. Többségében nincs erre okuk a vásárlóknak, mert ügyüket általában helyesen, a szabá­lyoknak megfelelően intézik. Kétségtelen, hogy elsősor­ban a cipőipar munkája hagy még maga után sok kívánni­valót, így emiatt van a leg­több reklamáció, ami sok pluszmunkát, adminisztrációt ró a kereskedelem dolgozói­ra. Csökkenteni lehetne ezen, ha az ipar méginkább szem előtt tartaná: tartós sikerhez kifogástalan árura van szük­ség, s a legjobb cikk is akkor lesz igazán kelendő, ha jó minőségű. Soltész Ágnes AUTOMATÁK KELLENÉNEK — Várjatok, előbb megpró­bálom leolvasni a számát... Aztán futhatunk a megálló­hoz !... Buszmegállókban nagyon sokszor tanúi lehetünk roha­nó embereknek, akik az ép­pen benn álló buszra sze­retnének felszállni. Szép számmal akad közöttük olyan is, aki bár rohant, de még­sem száll föl, itt döbben ugyanis rá: értelmetlenül fu­tott, mivel nem azzal a busz- szal akar utazni. Az ok egy­szerű: messzire nemigen lát­hatók a buszt jelző számok. Az utazók szempontjából elő­nyös lenne, ha a számokat a világító táblatartóban he­lyeznék el. A megállóban jóval kevesebb ideig kellene állnia a busznak, ha a jegy­váltást automatával oldanák meg, — javasolja levelében Kovács Benjámin nyíregy­házi olvasónk. NYUGDÍJ as- TALÁLKOZÖ A nyírbélteki tbc-kórház- ban az elmúlt évtizedek fo­lyamán nagyon sok súlyos beteg embert gyógyítottak meg. Az utóbbi 3—4 évben felsőbb szervek intézkedésére a kórházat átalakították szo­ciális intézménnyé. A vezetők decemberben a volt dolgozó­kat — akik jelenleg nyugdí­jasok — meghívták találko­zóra, s az ünnepséget miku­lásestével kapcsolták össze. Szép számmal jelentünk meg. és ez azt is bizonyítja: jó munkahelyi légkörből men­tünk nyugállományba. Meg­ismerkedtünk az intézmény jelenlegi helyzetével. Öröm­mel tapasztaltuk, hogy a gon­dozottak kulturált körülmé­nyek között élnek és ők is elégedettek az ellátásukkal, körülményeikkel. A társada­lom számára hasznos munkát végeznek , különböző haszná­lati tárgyakat állítanak elő, melyek minőségi szempontból is kifogástalanok. örülünk vezetőink figyelmességének, köszönjük, hogy részt vehe­tünk a találkozón, hiszen éreztük, hogy ma is megbe­csülnek bennünket — olvas­tuk Ferenczi János Nyírbá­tor, Kossuth út 65. sz. alatti lakos levelében. KÖZÖMBÖSSÉG Január 8-án, vasárnap dél­után három gyermekemmel kimentünk az erdei tornapá­lyára. A gyerekek nagyon jól érezték magukat, élvezték a havat és a jeget. Csúszdára is találtunk, amelyet azonnal birtokukba is vettek. Sajnos amilyen jól kezdődött ez a délután, legalább olyan kel­lemetlenül fejeződött be. Na­gyobbik fiam elesett a jégen, egy kiálló facsonk mély se­bet hasított az alsó lábszá­rán. Mivel a vérzés nagyon erős volt, igyekeztünk a kö­zeli, volt tüdőbeteg-gyógyin­tézethez eljutni. A portás azonban nem engedett be, korántsem volt megértő ve­lünk szemben, sőt arrogán­sán elutasított. Olykor úgy érzem, túlzottan közömbösek vagyunk embertársaink ba­jával, problémájával szem­ben. E példa is bizonyítja, pe­dig nem is kis d.ologról volt szó. A fiamat elsősegélyben részesítették a Vöröshadsereg úti rendelőintézetben, a Bocs­kai úti rendelőintézetben pe­dig bevarrták a lábát — kö­zölte Nyíregyházáról egy háromgyermekes anya. ALUFÓLIA Már december óta vagyunk kénytelenek nélkülözni a hús sütéséhez szükséges fóliát. Eddig abban reménykedtünk, hogy elfogyott és a leltározás előtt esetleg nem akarták fel­tölteni az üzleteket. Most már ezen is jócskán túlvagyunk. Nem ártana, ha újból megrendelnék az üzle­tek, (vagy esetleg hiába ren­delik?) és fennakadás nélkül vásárolhatnánk a fóliát — te­szi szóvá a háziasszonyok nevében K. K-né. FORGALOMIRÁNYÍTÓ LÁMPA Örömmel láttuk és érdek­lődéssel figyeltük, hogyan szerelték fel a Sóstói út és az Északi körút kereszteződésé­ben a forgalomirányító lám­pát. Mindez négy hónappal ezelőtt történt, de a lárnpa még mindig nem működik. Elképzelhető, hogy csak azért került sor az elhelyezésére, mert ez a tevékenység hiány­zott a szerelést végző válla­lat éves tervteljesítéséhez? Nem értjük, miért ez a kés­leltetés, pedig annál is in­kább szükség lenne, rá, mert az Északi alközpont legalább 200 iskolás korú gyermeke ezen az úton jár az 5-ös szá­mú általános iskolába. Na­ponta minimum kétszer te­szik meg ezt a nagyon for­galmas utat, véleményünk szerint még a gyalogos átke­lőhelyek felfestésére is mi­előbb sor kerülhetne — ja­vasolja levőiében Albert Já­nos, Nyíregyháza, Stadion út 18. szám alatti lakos. JÁRDÁK — J ÁRHATATLANUL A Debreceni út és a Szarvas utca közötti szaka­szon, a Kígyó utcán a járda járhatatlan, hepe-hupás. Esős időszakban víz borítja és a gyalogosoknak kerülgetni kell a tócsákat. Fölöttébb kellemetlen így közlekedni és balesetveszélyes is, mivel az úttest rendkívül forgalmas — teszik szóvá a környék lakói. — Postás bácsi, tessék vi­gyázni beteget szállítok... Kisvarsányban mi, az Ady utca lakói évek óta küzdünk utcánk megjavításáért. A he­lyi termelőszövetkezet ősszel ezen az úton szállítja termé­keit. A járművek ilyenkor szinte tengelyig érő gödröt hagynak maguk után, a hi­deg beálltával a nyomok megfagynak és járhatatlan­ná válik az út. Volt már rá példa, hogy a mentő sem tu­dott bemenni az utcába és a beteget hordágyon vitték ki a szűk, 80 centiméteres jár­dán. Hasonló a helyzet elha­lálozás esetén, vagy ha tüze­lőt hozatunk a fuvarossal. Többször felajánlottuk már segítségünket. Saját érde­künkben, társadalmi munká­val szívesen hozzájárulnánk az út javításához. Helyzetün­kön az is sokat segítene, ha a termelőszövetkezet beta­karítás után elegyengetné a kialakult gödröket — írták Kisvarsányból az Ady Endre út lakói. Szerkesztői üzenetek özv. Cseh Andorné kis- várdai, Berecz Miklósné balkányi, Szikszai Béla kántorjánosi, Gunics Já­nosáé új fehértói, Steiner Sándor tiszavasvári, özv. Sipos Gábomé kéki, Boros Gáborné berkeszi. Szűcs Mária ölesvai lakosoknak levélben válaszolunk. Imre Danes Józsefné ben- ki, Gaál Albert csengeri, Boda Antal fényeslitkei, id. Juhász Jánosné gégényi, Levenda Mihály nyírbátori, László Emőné mátészalkai, Szabó László berkeszi, Krá- mos Sándor aranyosapáti, Deák László nyíregyházi, Vass Pálné tiszarádi, Len­gyel György nyírparasznyai. Tamás Bertalan nyíregyhá­zi, Szűcs Imréné kisvárdai. özv. Kópis Lajosné piricsei. Mátyás Béla dombrádi. Bé­res Károlyné búji. Bognár Józsefné nyíregyházi. Esik Lajosné tiszamogyorósi ol­vasóink ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Kovács Antal nyíregyházi lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. A KPM Közúti Igazgató­ság tájékoztatja az érintet­teket, hogy az Orost és a megyeszékhelyet összekötő kerékpárutat még decem­ber elsején lesózták, de az élénk szél hatására hóátfú- vás keletkezett az utakon és a kerékpárúton. A hóát- fúvásokat megszüntették és a kerékpárutat letakarítot­ták. A kerékpárút letakarí- tását azonban rendkívül megnehezítette és baleset- veszélyessé tette, hogy a KEMÉV az út mellett ki­nyitott munkagödröt tömö­rítés nélkül töltötte vissza, amelybe a gépek beszakad­tak. Kérésünkre a helyre- állítási munkákat elkezd­ték, és így a kerékpárút is­mét járhatóvá válik, követ­kezésképpen a jogos igé­nyeknek megfelelően az út letisztítását a jövőben is el­végezzük. A Nyíregyházi Városi Ta­nács V. B. műszaki osztálya Végéra András nyírszőlősi lakost többek között arról is tájékoztatja, hogy az OÉSZ. 140. §. 5. bek. értel­mében a telekhatártól 0,50 m-re, illetve nagyobb tá­volságra lehet telepíteni élő növényt illetve fasort. Cserjés Sándor nagyecse- di lakost a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat arról ér­tesíti. hogy az a háztáji te­héntartó, aki egy tehén után évi 3 ezer liter, vagy ennél több tejet ad az ál­lam részére, a hatósági áron kívül 90 fillér literen­kénti felár nem illeti meg. December 21-én megjelent „Ellenőrzés” című cikkükben a levélíró kifogásolta, hogy az ellenőrök megbírságolják azokat az utasokat, akik a helyközi bérletüket a járat- személyzettel nem kezeltetik. Ugyanakkor hiányolta, hogy a bérleteket nem minden já­raton, illetve a kisvárdai au­tóbuszon csak 6-án kezelik. A panasszal kapcsolatban tájékoztatjuk a levélírót és a bérlettel utazókat, hogy a bérletjegy érvényességét, il­letve a kezelés módját a bér­letek hátoldalán lévő „Uta­zási feltételek” egyértelműen meghatározzák. A 2. pont szerint a bérletjegy csak ak­kor érvényes, ha azon a tu­lajdonos nevét, és az igazoló­lap számát tintával feltün­tette, melyet felszálláskor az igazolólappal együtt, felszó­lítás bevárása nélkül kell ke­zelésre átadnia. Az az utas, aki jegyét felszálláskor nem kezelteti, pótdíjat köteles fi­zetni. Ettől függetlenül az el­lenőrök méltányosságból csak akkor szabnak ki bírságot, ha az ellenőrzésig a bérlet­jegy a tárgyhónapban egy­szer sem volt kezelve. Az esetleges kellemetlenségek elkerülése végett a járatsze­mélyzet 6-án azoktól az uta­soktól is elkéri bérleteiket, akik külön felszólítás nélkül nem adják át kezelésre. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Áz ajándék vissza­követeléséről Zöldesi Károly hozzánk írt levelében előadja, hogy test­vérhúga 1970-ben kötött házasságot. A házasságkötés után nem tudták a lakásgondot megoldani, ezért 1972-ben az ő szü­lei testvérhúgának és sógorának ajándékozták az egyik há- zasbelsőségi ingatlant. Ezen az ingatlanon egy kétszobás, régi típusú, részben alappal rendelkező lakás volt, ami ugyan sürgős renoválásra szorult, de az ajándékozási szerződés szerint az összértéke így is 140 000 forintot tett ki. Az ajándé­kozás azért történt mind a két névre, mert a sógora ehhez ra­gaszkodott, azzal az indoklással, hogy a lakás felújításához csak akkor fognak OTP-kölcsönt kapni, hogy ha az ingatlan közös néven van. Ezt követően valóban vettek fel OTP-kölcsönt és az in. gatlant teljesen átépítették. Sajnos azonban 1976-ban a test­vérhúga kénytelen volt elköltözni a közös lakásból, megsza­kítani az életközösséget a férje tűrhetetlen viselkedése miatt és 1977-ben házassági bontópert, és a vagyonközösség meg­szüntetése iránti pert is megindította. A vagyonközösség meg­szüntetésénél abból indultak ki, hogy az ingatlan közös tulaj­dont képez, így fele-fele arányban illeti meg őket. Olvasónk ezt igazságtalannak tartja, hiszen az ingatlant a szülők adták és ez esetben az a szülőknek visszajár. Olvasónk kérdése: a testvére támaszthat-e olyan igényt a bíróságon, hogy az aján. dékba kapott lakóház nem fele-fele arányban illeti meg őket, hanem az ajándékozáskori érték kizárólag őt illeti, mint külön vagyon és csak a közös beruházás illeti a házasfeleket egyen­lő arányban. Mindenekelőtt tudomásul kell venni, hogy az ajándék egy ingyenes juttatás és rendszerint az ajándékozás feltétel nélkül történik. Ez akkor is igaz, ha az ajándékozási szerződést írás­ba foglalják, hiszen ingatlan vonatkozásában törvény írja elő a kötelező írásbeliséget. Ha ebből indulunk ki és csak ebből, akkor az ajándékot úgy kell tekinteni, mint egy végleges és visszavonhatatlan juttatást. Azonban a törvény lehetőséget ad bizonyos esetekben az ajándék visszakövetelésére, hiszen az élet bizonyította, azt, hogy az ajándéknak túl azon, hogy az aján­dékozó a megajándékozottat kedvezőbb anyagi helyzetbe kí­vánja hozni, még más okai is vannak és ki nem mondottan is bizonyos feltételeknek kell megfelelnie a megajándékozott­nak. Anélkül, hogy részletesen kitérnénk az ajándék visszakö­vetelésére, a konkrét esetben az a helyzet, hogy az ajándékot olvasónk testvére nem követelheti vissza, mert nem ő az aján­dékozó. De visszakövetelheti, illetve megtámadhatja az aján­dékozási szerződést az, aki az ajándékot adta, vagyis a szülő. Az adott esetben a szerződés megtámadásának indoka az, hogy a szülők abban a feltevésben ajándékozták az ingatlant, hogy a házasság tartós lesz és a tartós házasságot kívánták elősegíteni. A leírtak szerint ez nem következett be, hiszen az ajándék adása után pár évre a házasság megszakadt. Az ilyen esetekben nyilvánvaló, hogy az ajándék ebben a feltevésben született, éppen ezért a szülők a Polgári Törvény- könyv 210. paragrafusa (3) bekezdésére hivatkozva kérhetik a bíróságtól a szerződés felbontását. Sőt, hogy ha a há: ;ság felbontása és vagyonközösség megszüntetése iránti pert lá­nyuk indította, abban a perben is felléphetnek, mint fe! ere­sek, de lányuk helyettük ezt a jogot nem gyakorolhatja. Dr. Juhász Bar bás Til fi 1 ■ mai Ilin

Next

/
Thumbnails
Contents