Kelet-Magyarország, 1978. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. január 15. HÉTFŐ szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások Moszk- vában. — Genfben megkezdődik a SALT—2 megbeszélések újabb fordulója. — Lengyel pártértekezlet. — Az egyiptomi— izraeli katonai bizottság ülése Kairóban. KEDD: a Szojuz—27 űrhajó felbocsájtása Makarovval és Dzsanibekovval a fedélzetén: a Szaljut űrállomással történő összekapcsolás után már négyen dolgoznak a kozmoszban. — Amerika-ellenes tüntetések Panamában. SZERDA: intézkedések az NDK-ban a Spiegel provokációs cikkei nyomán: bezárják a hamburgi hetilap berlini irodáját. — összetűzések baszkföldön és Navarrában CSÜTÖRTÖK: külügyminiszterünk afrikai útjának első ál­lomásán, Addisz Abebában folytat tanácskozásokat. — Állás­foglalások Vietnam mellett, javaslatok a vietnami—kambodzsai viszály békés megoldására. PÉNTEK: Bumedien algériai elnök tíz arab országban tett körútja után Moszkvában tárgyal. — Kormányválság fenyeget Olaszországban, nyugat-európai tiltakozások az amerikai kül­ügyminisztérium beavatkozó jellegű állásfoglalásai miatt a kommunista pártoknak a kormányba történő bevonását ille­tően. SZOMBAT: Vance közel-keleti útja, előkészületek az egyip­tomi—izraeli politikai bizottság jeruzsálemi összejövetelére. — Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli leszerelési ülésszakáról tárgyaltak New Yorkban. forradalomban tűntek fel, a Teng fémjelezte „öreg káde­rekről”, akiknek többségét csak nemrég rehabilitálták és szavuk különösen érződik a kultúra és oktatás területén — valamint a centrumban ál­lókról, akik Je marsall-lal az élen szeretnék elkerülni a belső ellentétek újabb robba­nását. Az igazi vitakérdés, hogy miként lehet végrehaj­tani az elkerülhetetlen vál­tozásokat a maoista tanokra történő hivatkozással, hiszen szemmel láthatóak az ellent­mondások, a kinyilvánított elvek, s a gyakorlat között. Minden jel szasint ez a belső harc nem lanyhul, ha­nem erősödni fog, különös­képpen az állami funkciók (például miniszterelnöki poszt) körül, amikor tavasz- szal összeül — ha összeül — a népi gyűlés többször han­goztatott ülésszaka. Á hét három kérdése O Miről tárgyaltak a hé­ten Moszkvában? A Közel-Kelet és Ázsia kérdései álltak előtérben azon a két tárgyalássorozaton, amelyek­re a szovjet fővárosban került sor. Bumedien algériai elnök váratlanul Moszkvába érke­zett, s rövid látogatásának több tényező is különleges je­lentőséget adott. Az algériai államfő egyike a Szadat poli­tikáját legkövetkezetesebben bíráló arab vezetőknek, részt vett a tripoli tanácskozáson is. Moszkvai útját megelő­zően tíz arab országban járt, hogy kiszélesítse a különtár- gyalások helyett átfogó ren­dezést kívánók frontját s fel­oldjon bizonyos ellentéteket, például közvetítsen Irak és Szíria között. Útja nyomán egyelőre elhalasztották a tri­poli hatok újabb összejövete­lét, nyilván abban a remény­ben, hogy egy újabb értekez­leten már többen fognak részt venni. Miközben — ha nem is minden nehézség nél­kül — dé egyre többen sür­getik a visszatérést az éssze­rű rendezés útjaihoz, sikerte­lenül végződött az egyiptomi —izraeli katonai bizottság ülése, s erősen bizonytalan, hogy a másik testület, a poli­tikai bizottság képes lesz elő­re lépni. Ha nem születik gyors megállapodás, az egyiptomi elnök aligha tud továbbra is „előre menekül­ni” s az eddigieknél jobb fel­tételek teremtődnek egy gen­fi újrakezdéshez. Ezért volt olyan lényeges mozzanat az antiimperialista arab erők egyik szószólójaként fellépő algériai elnök találkozója a szovjet vezetőkkel, hiszen a Szovjetunió a genfi békekon­ferencia egyik társelnöke. sát jelentené — Kína javára olyan japán—kínai egyez­ményt kötnének, amely gzov: jetellenes záradékot is tartal­mazna. A japán magatartás következtében igazi haladás­ról tehát nem lehetett szó, de a tárgyalások nyomán olyan „gondolkodási idő” követke­zik, amelynek során Tokió­ban még egyszer mérlegre te­hetik a különböző tényező­ket ... O Mi áll a különböző kí­nai kommentárok hát­térében? A világsajtó szinte naponta idézi a kínai lapok­ban megjelenő cikkeket és kommentárokat, amelyek a kínai struktúrák ismeretében a jéghegyek csúcsait jelzik. Ezek a cikkek kétirányúak: egyrészt kiigazítását adják a kulturális forradalom idő­szakának (erre vallanak az írások, amelyek az egyetemi felvételi vizsgáktól a mozi­jegyvásárláson át az anyagi érdekeltséget dicsérő mun­káslevelekig terjednek), más­részt számos kommentár lá­tott napvilágot a kádermun­káról, a „szélkakas”-káderek- ről művészi túlélőkről stb. A Kína-szakértők általá­ban két következtetést von­nak le a megszaporodott írá­sokból. Folyik a három évre hirdetett „rendteremtési” és konszolidálódási program, 1978 immár a második esz­tendő, de ez a folyamat to­vábbra is párosul a belső ha­talmi harccal. Ennek frontja­it illetően különböző kombi­nációk hangzanak el. A nyu­gati sajtó három irányzatról ír: a Hua elnök vezette „fia­talokról”, akik a kulturális © Miért robbantak bom­bák Navarrában? Spa­nyolország lakosságának csu­pán 65 százalékát teszik ki a kasztiliai nyelven beszélő spanyolok, s a fennmaradt egyharmad főként a katalá­nok és baszkok közül kerül ki. A két nemzetiség évszá­zadok óta küzdött az auto­nómiáért, ami végül is a má­sodik köztársaság és a nép­frontkormány alatt bontakoz­hatott ki. A polgárháború so­rán a katalánok és baszkok általában a köztársasággal rokonszenveztek, amit Fran­co az autonómia eltörlésével, valamint a nyelvhasználat el­tiltásával büntetett, A spanyolországi változá­sok során a demokratizálási folyamatban először Kataló- nia, majd most Baszkföld is visszanyerhette az autonó-, miát. A baloldal elégedett az intézkedésekkel, s érdemes megjegyezni, hogy a katalán helyi kormányban — Mad­ridtól eltérően — a szocialis­ták és a kommunisták is részt vesznek. A baszkföldi önrendelkezést viszont két oldalról is támadják. Vita­kérdés, hogy Navarra tarto­mány, amelyet Franco kivett a baszk területből és „jutal­mazott” kiváltságokkal lá­tott el, a Baszkföldhöz tar- tozzék-e. Valószínűleg nép­szavazásra kerül majd sor, s ezt a bizonytalan légkört használják ki a szélsőséges ETA terroristái bombarob­bantásokra, fegyveres akci­ókra, éppen Pamplonában, Navarra székhelyén. A nem kevés gonddal küzdő Spa­nyolországnak egyelőre szem­be kell néznie a francoista örökség csődtömegével, az ultrabalos és szélsőjobboldali akciókkal... Réti Ervin Moszkvába vezetett az új japán külügyminiszter, Szo- noda első külföldi útja is, de a háromnapos tárgyalások so­rán — az álláspontok tisztá­zásának és egy kulturális szerződésnek aláírása mellett — nem sikerült megoldást ta­lálni a szovjet—japán viszony két komoly problémájára. To­kió területi követeléseket hangoztat, s ezekre hivatkoz­va mind ez ideig megtagadta egy békeszerződés, sőt az át­hidaló megoldásként szovjet részről javasolt jószomszédi szerződés aláírását is. Emel­lett a japán jobboldal „az egyenlő távolság” külpolitikai doktrínájának felülvizsgála­tát követeli. Gyakorlatilag ez a Szovjetunióval és Kínával fennálló, lényegében azonos szintű kapcsolatok megbontá­Bumedien algériai elnök a héten Moszkvában járt. Tárgyalásai pén­teken fejeződtek be. Közlemény az MSZMP—NKP tárgyalásokról A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívására 1978. január 10. és 14. között a Német Szövetségi Köztársa­ságban tartózkodott a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának delegá­ciója Övári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével. A delegáció tagjai voltak Be- recz János, a KB külügyi osz­tályának vezetője, Szikszay Béla, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezető­je és Jahoda Lajos, a külügyi osztály munkatársa. A két párt képviselői köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik fejlődéséről és pártjuk tevékenységéről. Véleménycserét folytattak a kommunista és munkáspártok berlini értekezletén elfoga­dott dokumentumban közö­sen rögzített, a békével, biz­tonsággal, együttműködéssel és társadalmi haladással kap­csolatos célok megvalósításá­ról és úgy ítélték meg, hogy ahhoz további kezdeményezé­sekre van szükség Az MSZMP és az NKP el­sőrendű feladatnak tartja a békéért és biztonságért foly­tatott harcot és a helsinki konferencia elveivel össz­hangban folytatja tevékeny­ségét az enyhülés folytatá­sáért és elmélyítéséért, a belgrádi értekezlet sikeres befejezéséért. A küldöttségek egyúttal aggodalmuknak ad­tak kifejezést az enyhülés el­lenzőinek fokozódó aktivitása miatt, akik korlátlan fegy­verkezési versennyel — ide­értve a neutronbomba gyár­tását is —, valamint az anti- kommunizmus szításával és a szocialista országok elleni uszítással próbálják aláak­názni e folyamatot. A két párt álláspontja sze­rint a Szovjetunió kormányá­nak nemrég nyilvánosságra hozott leszerelési javaslatai konstruktív hozzájárulást je­lentenek a népek közötti bé­ke és együttműködés biztosí­tásához. Az MSZMP és az NKP kép­viselői méltatták a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zötti jó kapcsolatok fejleszté­se terén tett lépéseket, ame­lyekhez Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának 1977-ben az NSZK-ban tett látogatása új impulzusokat adott. Az MSZMP delegációja nagyra értékelte az NKP-nak a békéért, a társadalmi ha­ladásért, valamint a demok­ratikus és szabadságjogokért folytatott harcát. A két párt képviselői meg­állapodtak szoros és baráti kapcsolataik továbbfejleszté­sének, elmélyítésének 1978. évi programjában. Bumedien elutazott Moszkvából Áz algériai elnök Titóval tárgyal Huari Bumedien, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság államfője, a for­radalmi tanács elnöke moszk­vai látogatásának befejezté­vel szombaton délelőtt eluta. zott a szovjet fővárosból. Az algériai elnök moszkvai látogatását a szovjet főváros sajtóköreiben nagy fontossá­gúnak tekintik. Mint ahogyan Koszigin szovjet kormányfő is aláhúzta, Bumedien előző­leg számos olyan arab ország fővárosában járt, amely el­lenzi a közel-keleti kérdés különutas megoldására való kísérleteket és a Szadat el­nök jeruzsálemi látogatását követő tripoli értekezlet ál­lásfoglalásának megfelelő po­litikát folytat. Az algériai el­nöknek így ezzel egy időben volt alkalma személyesen is megismerni a Szovjetunió kormányának állásfoglalását. Mindkét részről nagy nyoma­tékkai hangsúlyozták, hogy a rendezést illetően Algéria és a Szovjetunió véleménye azonos: egyaránt olyan átfo. gó megoldást tartanak szük­ségesnek, amelynek kidolgo­zásához valamennyi érdekelt fél részt vesz, tehát a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet is. Az algériai elnök aláhúzta, hogy a Szovjetuniót az arab népek őszinte és segítőkész barátjának tekinti és a szov­jet jelenlét a Földközi-tenger térségében az arab népek ér­dekeit is szolgálja, mert biz­tosítja a szükséges egyen­súlyt. Az algériai elnök szomba­ton Jugoszláviába érkezett, ahol megkezdte tárgyalásait Titóval. Szaljut—Szojuz Miről álmodik az űrhajós? Csak úgy, mint máskor, er­dőkről, folyókról, mezőkről... — A gyermekeimről, fele­ségemről, anyámról... — Néha a startról. Persze csak úgy, mint kívülálló ... — Sohasem szoktam ál­modni, sem otthon, sem a vi­lágűrben ... Több űrhajóstól kaptam ezeket a válaszokat. És nem véletlenül faggattam őket. Tegnap, az első rádiókapcso­lat idején Romanyenko egy­szer csak azt mondja: — Jól aludtunk, normális, mély álmunk volt. Georgij még álmodott is ... Nem sikerült kideríteni, hogy Grecsko mit álmodott... A repülésirányító központ engedélyt adott a Szaljut—6 személyzetének, hogy délelőtt 10 óráig aludjon, ám az űrha­jósok már reggel hét órakor jelentették, hogy készen áll­nak a munkára. A repülés első napjaiban a súlytalansági állapot erősen támadja a szervezetet. Az űr­hajós fájdalmat érez... Az orvosok hétfőn azt javasolták Romanyenkónak és Grecskó- nak, hogy tartózkodjanak a hirtelen mozdulatoktól, egész testtel forduljanak. Keddre már mind a két űrhajós túl­jutott a súlytalansági állapot krízisén, az aklimatizálódási folyamat meggyorsult. Ébéd után a személyzet há­rom és fél órás szabad időt kapott. — A személyzet ezen a na­pon megérdemelte a pihenőt — mondta Viktor Blagov, az űrrepülés helyettes irányító­ja. Romanyenkónak és Grecskónak a starttól kezdve a mai napig keményen kellett dolgoznia. Üzemképessé kel­lett tenniük a Szojuz—26 be­rendezéseit és biztosítaniuk kellett a normális létfeltétele­ket az űrállomáson. Az egész ciklus három sza­kaszra osztódik. Először is meg kellett teremteni a Szo­juz energiaellátását a Szal- j útról. Azután fel kellett sze­relni például a légvezetéket. Ez egy ventillátorral ellátott műanyag cső, amelynek egyik végét a külső falhoz erősítet­ték, a másikat pedig bevezet­ték a megfelelő nyíláson ke­resztül. A második szakasz — foly­tatta Blagov — a kozmikus lakóház berendezése. Bekap­csolták az energiaszolgáltatás ellenőrző rendszerét. A Szal- juton működni kezdett vala­mennyi ventillátor, hogy ne maradjon benne úgynevezett állott légzóna. Szerda este az űrhajósok jelentették a központnak: — Mindennel készen va­Hongkongban, a Szovjet­unió területén, valamint Finnországban észleltek jár­ványokat, melyek során az influenza A—1, de az influ­enza A—2 vírust is izolálták. A megbetegedések főként a 20—25 év alatti korosztályok­ban fordultak elő, ami várha­tó volt, mert az A—1 vírus az 1957-es éveket megelőzően okozott járványokat. így a 20—25 évnél fiatalabb kor­osztályok ezzel a vírussal nem fertőződhettek, ellene védettséggel nem rendelkez­nek. A hét folyamán már ná­lunk, az ország néhány he­lyén is, így Szabolcs-Szatmár megyében, Demecser község­ben, Pest megyében a fóti gyermekvárosban és a fővá­gyunk. Valami utasítás van? — Nincs. Minden pontosan a program szerint folyik. De­rék fiúk vagytok. Most pedig híreket adunk . . . A Szaljut legénysége min­den este megkapja a hazai és a külföldi híreket. Természe­tesen a repülésről szóló saj­tóanyagok rövid kivonatát is... S aztán kapták e hírt: a Szaljut—■'6 űrállomás felé tart egy újabb űrhajó, a Szo­juz—27. .Grecsko és Roma- nyenkó a „főbejáratnál”, fo­gadta az állomás új vendé­geit. V. Gubarjev ros egy kollégiumában ész­leltek influenzás megbetege­déseket. A megbetegedések elsősor­ban 18—20 év alatti korosz­tályokban, ezen korosztályok­hoz tartozó kollektívákban fordultak elő. A beküldött vizsgálati anyagokból a labo­ratóriumokban két influenza A—1 vírust izoláltak, de to­vábbi vizsgálatok is folya­matban vannak. Az Egészségügyi Miniszté­rium elrendelte az egész or­szágra kiterjedően az influ­enzajárványok alkalmával szokásos jelentőszolgálatot. A minisztérium felhívja a la­kosság figyelmét, hogy már most tartózkodjék a kórház­ban levő hozzátartozók láto­gatásától. LAPZÁRTAKOR: Működésbe lépett az influenzajelentö szolgálat Megbetegedések megyénkben iri rmin :iki »i*j

Next

/
Thumbnails
Contents