Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

1977. december 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Láthatás Levélírónk jelenleg me­gyénk egyik nagyközségé­ben él, házasságának fel­bontása után kénytelen volt visszamenni gyerme­kével a szülői házba. Fér­je a gyermek iránt túl­zottan nem érdeklődött. A tartásdíjat is pereskedés után, bírói letiltással von­ják a fizetéséből. Most azonban az apa kérésére a tanács titkára elrendelte, hogy az anya péntekenként egy megha­tározott időben és helyen adja át négyéves kislá­nyukat az apának, mert ő csak ebben az időben akarja, óhajtja megtekin­teni a gyermeket. Az anyának, levélírónk­nak nem kis erőfeszíté­sébe kerül ennek teljesíté­se. Két ok miatt: egyrészt a gyermek idegenkedik az apjától, szinte fél tőle, ezért minden egyes láto­gatás, találkozás kisebb lelki megrázkódtatással jár a gyermek és az anya számára egyaránt. A má­sik ok, amely az anyának szintén nem kis gondot jelent, hogy távol — mintegy 4 kilométerre — laknak a tanács által kijelölt „találkozó-” hely­től. S bonyolítja a dolgot, hogy ráadásul az asszony nem is a lakóhelyén, ha­nem egyik közeli község­ben dolgozik. Tehát a tanács által el­rendelt láthatási mód sér­ti a gyermek érdekét is, hiszen megviseli a hosszú út, különösen télen. A fiatalasszony kultu­rált körülmények között lakik, családi házukban. Nem gátolja a láthatást senki sem, sőt szülei is kötelezettséget vállalná­nak, hogy a gyámhatóság által meghatározott idő­pontokban teljes zavarta­lanságot biztosítanak a gyermekét látni akaró apának. Sőt még azt is javasolták, hogy egy-egy alkalommal jöjjön el a szakigazgatási szerv meg­bízottja is, és győződjön meg, hogy a család tart­ja a szavát. A tanács intézkedése tehát egyedül csak az apának jó és kényelmes, viszont sérti a gyermek érdekét. Ez az állapot mé­gis több, mint egy fél éve tart. Szerencsére csak rit­kán fordul elő ilyen té­vedés. Nevet és címet azért nem említünk, mert számítunk rá, hogy akik­re ez az ügy tartozik, úgyis magukra ismernek. Belátják intézkedésük té­ves voltát, s a továbbiak­ban figyelemmel lesznek a láthatásról szóló törvény szellemére. Ennek célja ugyanis az, hogy a gyermek a házas­ság felbomlása esetén is kapcsolatban maradhas­son a tőle különélő szülő­jével. Ez a kiskorú érde­keinek, s legtöbbször a szülő igényének is megfe­lel. Persze ennek feltéte­le, hogy a gyámhatóságok a láthatás - jogának érvé­nyesítése felett embersé­gesen és tárgyilagosan őrködjenek. Soltész Ágnes FÁSÍTÁS FAGYBAN ROSSZ TÉVÉT ADTAK EL BOLTI CSELEK — Mit tippelsz, mennyi marad meg ezekből __?? A csákánynak, és az em­beri kéznek is kemény a fa­gyos föld, de még kevésbé tudja elviselni a növény, amely ilyen mostoha viszo­nyok között kerül a talajba. Mint a Madách utcai facse­meték, amelyeket december 6- és 7-én ültettek ki. Hogy mennyi marad meg belőlük, azt az előző évek tapaszta­lataiból tudjuk (amikor ha­sonló időben tették ugyan­ezt). Nem sok, elenyészően kevés. A többi kárba vész, amely nem kis összeg. Az utca lakói pedig hiába állít­ják az árnyékot adó fákat, az évek során így csak egy néhány fogant meg belőlük — teszi szóvá O. P. nyíregy­házi olvasónk. TÉLAPÓ A Télapó-ünnep mindig jó alkalom arra, hogy a közös­ségek egy-egy rászoruló ember iránt érzett felelőssé­gét, szeretetét kifejezésre juttathassa. Az elmúlt na­pokban — a levelek jóvoltá­ból — számtalan ilyen eset­ről értesültünk. Kusnyér Lászlóné a kótaji öregek nap­közi otthonában tartott ün­nepségről számolt-be. írja, hogy a helyi KISZ-szervezet és a Kállai Éva Szocialista Brigád tagjai egynapi mun­kabérüket fordították az öregek megajándékozására. A bensőséges ünnepséget az általános iskolások vidám műsora és a filmvetítés tet­te hangulatosabbá. Az idős emberek ezúton is köszönik a megemlékezést, a törődést. December 6-án tartották a nyíregyházi 3. számú bölcső­dében is a Télapó-ünnepséget — adta tudtunkra K. S.-né gondozónő. A nagycsoportos gyerekek nagy izgalommal várták a Télapót. Eleinte fél­ve fogadták, majd bátran ki­álltak valamennyien, hogy a verseket elmondhassák, és énekkel köszönthessék, örül­tek az ajándéknak, a cukor­nak és a sok-sok játéknak. TÖRMELÉK HELYETT PARKOLÓT Nyíregyházán, a kórházzal szemben lévő ABC-áruház előtt rengeteg törmelék van. Még a lakóházak bontásából maradt ott. Nemcsak a ren­dezetlenség bosszantja a környék lakóit, hanem a gödrök, a törmelék kerülge­tése is. Ezért elsősorban a gyalogosok érdekében sze­retnénk, ha az illetékesek in­tézkednének, de a hely prak­tikusabb kihasználására is felhívnánk a figyelmet: leg­alább 30—40 gépjármű par­kírozását lehetne itt megol­dani — javasolja F. M. Vö­röshadsereg utcai lakos. Sokat kellett takarékos­kodnunk, hogy egy televíziót vehessünk. Örömünk csak addig tartott, míg a televí­ziót be nem kapcsoltuk. Ugyanis abban a pillanatban az egész lakásban megszűnt az áramszolgáltatás. Értesí­tettük a vásárosnaményi szer­vizt. Kétszer is kijöttek, de harmadszorra be kellett vin­nünk a televíziót a műhely­be. Azóta is ott van, már egy hónapja. Sajnos, olyas­mit hallottunk, hogy a ké­szüléknek valami súlyos hi­bája van, már korábban is eladta egyszer az üzlet, de visszavitték, s úgy adták el még egyszer nekünk. Lehet, hogy közben megjavították, de mint a példa is igazolja, nem tökéletesen — panaszol­ja levelében Morvái János Tiszaszalka, Ady Endre utca 55. szám alatti lakos. HOL A HÍMZÖFONAL? Nap mint nap járom az üzleteket Kisvárdán. Hímző­fonalat keresek, de hiába. A válasz mindig ugyanaz: „nem tudjuk, mikor kapunk”. Vagyis aki szeret kézimun­kázni, tegye el a vásznat, a kivarrásra váró térítőt, mert az ipar nem gondolt azokra, akik a téli estéken netán a kézimunkázást választják aktív pihenésül — panaszol­ja levelében M. I.-né kis- várdai lakos. ÉPÍTSENEK JÁRDÁT Bár most nem időszerű a kérés, de jó lenne, ha a Nyíregyházi Városi Tanács műszaki osztálya gondolna az Etelközön járókra. A 8-as buszt ugyanis ezen a kis ut­cán közelíti meg több száz jó- savárosi lakos. Mivel ide „el­felejtettek” korábban járdát építeni, így mindenki az út­testre szorul, főleg azért, mert télidőben a házak előtt se nagyon takarítanak az Etelközben. A járműforga­lom viszont szintén nagy, ami állandó balesetveszélyt jelent. Kérjük, hogy a jövő évben építsenek járdát ezen az alig 100—150 méteres sza­kaszon is — írják az Ószőlő utca 101. számú ház lakói. Mindig fölöttébb bosszant, ha az üzletekben, vagy bár­hol a sorban állás közben má­sok „kijátszanak”, vagyis nem tartják be az érkezési sorrendet, hanem ügyeske­déssel, másokat kicselezve törnek előre, így nyerve né­hány percet mások rovására. Nemegyszer voltam már fül­tanúja, amint emiatt vesze­kedtek, sőt láttam amikor tettlegességre is sor került. Mások is hadakoznak az ilyen „élelmesség” ellen. En­gem a november 30-án, a kisvárdai áruházban történt eset buzdított most írásra. Mindössze annyit szeretnék megjegyezni: kár, hogy az emberek képesek ilyen apró előnyök miatt megfeledkezni magukról — írja M. Miklós- né gyulaházi lakos. — Nem csapkodunk... csak sorba állunk! (Kiss Ernő rajza) CSENDESEBBEN ! A Stadion utca lakóit újab­ban éjszakánként hangos énekszó, ordítozás zavarja a pihenésben. Vidám fiatalok tartanak hazafelé, nem gon­dolván arra, hogy a késői órákban mások aludni sze­retnének. Kérjük, hogy foko­zott ellenőrzéssel igyekezze­nek elejét venni a késői ran- dalírozásnak — szól P. J.-né nyíregyházi lakos panasza. Szerkesztői üzenetek Rózsa Lajos nyíregyhá­zi, özv. Fésűs Józsejné nagyszekeresi, Gunyecz Józsejné nyíregyházi olva­sóinknak levélben vála­szoltunk. Horváth László nyíregy­házi, id. Kiss Ernő sza- mosszegi, Ary József túr- ricsei, H. Kanyó György kölesei, Szíjártó Józsejné tiszaszalkai, Szánkár Gyu­la aranyosapáti, Tamási Lászlóné nyíregyházi, Ka­rácsony Sándor nyíregy­házi, Rózsa Lajos nyíregy­házi, Szallai Károly nagy­dobosi, Tamási Lajosné paposi, Borbély József porcsalmai, Puskás József pusztadobosi, Kresznóczki István baktalórántházi, Szőke Tibomé szamosbe- csi, Balázs Miklósné csen- gersimai, Keresztesi Jó- zsefné nyíregyházi és Ko­vács László kótaji lako­sok ügyében az illetéke­sek segítségét kértük. Menyhárt László és hu­szonhárom társának — de- mecseri lakosok — rekla­mációja jogos volt. A ter­melőszövetkezet vezetősé­gi ülésén úgy döntöttek, hogy levélíróink, illetve a nyugdíjasok háztáji terü­letét kicserélik, vagyis ká­rukat a termelőszövetkezet megtéríti. A Nyíregyháza, Sport utcai lakosok ügyében a városi tanács műszaki osz­tálya közölte, hogy a kért mélyfúrású kutat pénz­ügyi fedezet hiányában a közeljövőben nem tudják megvalósítani. Az utca la­kóinak kérését előjegyzés­be vették és a lehetőségek szerint intézkedni fognak. Némedi Varga Gyula nyíregyházi olvasónkat a Debreceni MÁV Igazgató­ság levélben tájékoztatta, hogy az állami vállalatok­nál dolgozó munkások mi­lyen mértékű állami tá­mogatást kaphatnak lakás, építés, illetve -vásárlás esetén. özv. Kertész Lajosné szatmárcsekei lakos tele­vízióját kicserélik. Ugyan­is a kereskedelmi felügye­lőség megállapította, hogy a készülék szeptember 30- tól volt a mátészalkai GELKA-szervizben garan. ciális javítás alatt. A szer­viz alkatrész hiányában a javítást nem tudta elvé­gezni a rendelkezésben előírt határidőn belül, ezért levélírónk csere­utalványt kapott. A Kelet-Magyarország no­vember 2-i számában az au­tóbuszvezetők munkakörül­ményeivel foglalkoztak, és javasolták, hogy a végállo­másokon legyenek szociális létesítmények. Tájékoztatá­sul közöljük, hogy Nyíregy­háza területén a személyfor­galom irányítása az autó­buszállomásról, illetve két forgalmi irányító konténer­ből történik. A város más te­rületén kiépített végállomás nincs. Az autóbuszállomás tehát megoldja a cikkben jelzett problémákat. A jelen­legi forgalomirányító konté­nerek telepítésénél figyelem­be vettük azt is, hogy a kö­zelben lévő közintézmények mellékhelyiségeit autóbusz- vezetőink igénybe vehetik. A végleges megoldást a későb­biekben létrehozandó végál­lomások fogják jelenteni. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza Az október 19-i Fórum ro­vatban „Babettapanasz” címmel Virágh József nyír- madai lakos észrevételét kö­zölték. A cikkel kapcsolato­san elmondjuk, hogy a RA- MOVILL engedélye alapján — méltányosságból — a Ba- betta típusú motorkerékpá­rok külső gumiját garanciá­ban kicseréljük. Mivel a pa­naszos kérését első ízben ak­kor jelezte, amikor még a kötelező szerviz nem volt esedékes, kérését nem telje­síthettük. Viszont a további garanciát is elveszítette, mert a kötelező szervizen sem vett részt. Vegyesipari Szövetkezet, Vásárosnamény II kiskorú nyilatkozatáról Pazári Sándomé házasságát a bíróság 1972-ben fel­bontotta, azóta egyedül él a ma már 15 éves kislányával. Még a házasság fennállása alatt, 1969-ben a gyermek ne­vére egy hétvégi telket vásároltak, arra egy kisebb nya­ralót is építettek. Az apa a gyermeket rendszeresen láto­gatta és mint már több esetben, az idén nyáron is hosz- szabb időre magához vette. A látogatási idő befejezése után a gyermek hazatért, semmi különösebb eseményről be nem számolt, majd olvasónk másoktól tudta meg, hogy a gyerek az apja rábeszélésére a hétvégi telket eladta és ehhez a szerződéshez az apa, mint törvényes képviselő, hozzájárult. Tudomása szerint a vevők a vételárat ki is fizették és az apa azt felvette. Olvasónknak az a kérdése, tehet-e valamit annak érdekében, hogy a szerződést meg­semmisítsék, hiszen egy fiatal gyereket befolyásolni köny- nyű és az ingatlan értékesítésének semmi értelme nem volt, anyagilag arra rászorulva nem voltak. Amennyiben az adásvétel a fent előadottak szerint történt, már most közölhetjük olvasónkkal, hogy a szer­ződés érvénytelen és a gyermek édesapja még a szerződés érvényessége esetén sem vehette volna fel a vételárat. A kiskorúak minden érvényes jognyilatkozatához a törvé­nyes képviselő hozzájárulása szükséges, de vagyonátruhá­zási szerződéshez ezen túlmenően még a gyámhatóság hoz­zájárulása is kell. Az adott esetben egy olyan sajátságos helyzet áll fenn, hogy azt kell eldönteni: a különváltan élő szülők közül ki tekintendő törvényes képviselőnek? Abban az esetben, amikor a házastársak együtt élnek, nincs különösebb prob­léma, mert a családjogi törvény 86. §-a szerint mindkét szülő jogosult a törvényes képviselet gyakorlására, na­gyobb ügyekben azonban mindkét szülő nyilatkozata kell, de a mindennapi életben előforduló, kisebb jelentőségű vagyoni ügyekben elegendő az egyik szülő nyilatkozata. Ugyancsak a családjogi törvény 72. § (2.) bek. szerint, ha a kiskorú szülei nem élnek együtt és a gyermek csak egyikőjüknél van, a szülői felügyeletet az a szülő gyako­rolja, akinél a gyermek elhelyezést nyert. Olyan eset is előfordul, hogy a bíróság a gyermeket egyik szülőnél sem helyezi el, hanem egy második helyen, pl. nagyszülőnél, ebben az esetben a gyámhatóság jelöli ki azt a személyt, aki a szülői felügyelet gyakorlására jogosult. A fentiekből kitűnően tehát az adott esetben az apa törvényes képviselőként nem járhatott el és így érvényes nyilatkozatot sem tehetett. Amennyiben a szerződést a gyámhatóság még nem hagyta jóvá, elegendő a fenti tény­körülményt bejelenteni a gyámhatóságnak és a szerződés jóváhagyását a gyámhatóság meg fog­ja tagadni, anélkül pedig a szerződés érvény­telen. Ha megtörtént volna a gyámhatósági jóvá­hagyás, — mert a gyámhatóság nem ismerhette ezeket a körülményeket, úgy a szerződést bíróság előtt kell olva­sónknak megtámadnia és a bíróság ítéletével fogja hatály­talanítani a szerződést. Ki kell térnünk még ilyen esetekben a vételár felvé­telére is, mert a törvények szerint a törvényes képviselő még az esetben sem rendelkezik a vételárral, ha a gyám­hatóság a szerződést jóváhagyta és a vevő nem is fizethet közvetlenül a törvényes képviselőnek. A gyámhatóság rendszerint a vételárat letétbe helyezheti az OTP-nél és annak felhasználására csak akkor van lehetőség, ha a tör­vényes képviselő a gyámhatóságtól arra külön engedélyt kapott. Ezt külön kérelmezni kell, és indokolt esetben já­rulnak hozzá a felhasználáshoz, rendszerint akkor, ha a kiskorú nevére más ingatlant vásárolnak. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents