Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

1977. december 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Munkás­kéz K özismert, hogy Sza- bolcs-Szatmár a munkaerő-kibocsá­tó megyék közé tartozik, annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben a gyors ütemű iparfejlesztés lehe­tővé tette a lakosság fog­lalkoztatásának nagyará­nyú növelését. Ez azonban nem vezetett odáig, hogy a még mindig jelentős munkaerő-tartaléknak tel­jes egészében helyben tudnának munkát adni. Az V. ötéves terv idején várhatóan mintegy 17—18 ezren helyezkedhetnek el az iparban és a kereske­delemben. Ennek ellenére a munkaképes korú nők­nek még mindig csak 54 százaléka rendelkezik ál­landó munkahellyel, éven­te mintegy 10 ezer fiatal éri el a munkaképesség korát, s ez mintegy más- félszerese a nyugdíjba menők számának. Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy a mezőgazdaság­ban a gépesítés következ­tében egyre kevesebb munkáskézre van szükség — az idényjellegű mun­kákat kivéve —, s így ezek az emberek is más munkaterületen kívánnak elhelyezkedni. Mindezek együttesen oda vezetnek, hogy továbbra is sokan vándorolnak el, s ingáz­nak a megyéből. A munkaerő-gazdálko­dással kapcsolatos gon­doknak azonban ez csak az egyik oldala. Megyénk­ben az a furcsa helyzet állt elő, hogy a jelentős nagyságú munkaerő-tar­talék ellenére egyes szak­mákban hiány tapasztal­ható. Ez főleg abból adó­dik, hogy nincs megfelelő létszámú szakmunkásgár­da a megyében annak el­lenére, hogy az iparita- nuló-intézetek évről évre jóval túllépik a beiskolá­zási keretet. Egyre fon­tosabbá válik a felnőttok­tatás még tervszerűbbé tétele, hiszen a viszonylag kényelmesebb, kulturál­tabb körülmények közt dolgozó ingázó szakmun­kásokat már nagyon ne­héz itthon munkába állí­tani, részben azért is, mert a szabolcsi ipari munkás keresete még mindig alacsonyabb az or­szágos átlagnál. A dolog másik oldala: a munka­erőgondokhoz az is hozzá­járul, hogy a megye egyes területeinek gazdasági fej­lettsége eltéréseket mutat, s főleg Szatmárból, Bereg- ből egyre kevesebben vál­lalják a napi 30—40 kilo­méteres bejárást. E z mindenképpen fi­gyelmeztető. Ezek a gondok éssze­rűbb munkaerő-gazdál­kodásra, hatékonyabb ter­melésre kényszerítik az üzemeket. Azon a tényen is el lehet gondolkozni, hogy néhány üzemben a munkaerőgondok ellené­re a korábbinál kevesebb létszámmal is tudták tel­jesíteni a megemelt ter­vet, ami a kapun belüli rejtett tartalékok feltárá­sára utal. Érdemes lenne követni példájukat. B. G. IS6: már 1978-ra készülnek Beruházás, újabb munkalehetőség Az ISG mátészalkai gyárá­ban már a jövő évi felada­tokkal foglalkoznak a gyár­egység vezetői. Van mit ten­ni, mivel 60 millió forint be­ruházás nyomán, amely el­sősorban modern, nagy telje­sítményű elektromos vezér­lésű gépek üzembe helyezé­sét jelenti, a jelenlegi 157 millió forintos tervet 240 millióra kell megnövelni. Er­re azért van szükség, mert az ISG által gyártott termékek iránt nagyban megnőtt a ke­reslet mind a hazai és mind a szocialista országokban. Az UNIVÁM visszacsapó szelep, amelyből hétféle tí­pust gyártanak NSZK-licenc alapján; 6 millió forint ér­tékben kell többet készíteni. Az új gépek üzembe helyezé­sével is maradnak olyan fela­datok, amelyet a saját fej­lesztési csoport old meg. Ilyen az EU—175-ös eszter­gapad átalakítása oldalazó célgéppé, amely a jelenlegi 15 perces munkaidő-ráfordí­tást egyharmadára csökken­ti. A megnövekedett felada­tok elvégzésére keresik a A tmk dolgozói Mihalku József irányításával végezte el az EU—175-ös esztergapad átalakítását oldalazó célgéppé. kooperációs lehetőséget is, el- dolgozót is munkába kíván­sősorban megyei vállalatok- nak állítani. kai. Nem utolsósorban 60 új Elek Emil Jakab Erzsébet szakmunkás az automata vezérlésű esztergapadon az UNIVÄM-szelepek bronzház megmunkálását végzi. Közel félmillió négyzetméter radiátor Az Öntödei Vállalat kis- várdai vasöntödéjében ma 33 szocialista brigád verse­nyez. A gyár dolgozói 1977-re összességében a termelési ér­ték 4 százalékos túlteljesíté­sét, 5000 négyzetméterrel több radiátor legyártását és egységesen a selejt egyszá­zalékos csökkentését vállal­ták. A brigádok teljesítették vállalásaikat. A tervtúltelje­sítés háromnegyed évi szin­ten 5,8 százalékos volt, s ez várható az év végére is. Kom­munista műszakkal, az „Egy napot a gyárért” mozgalom­mal, óvodák, iskolák és a vá­ros patronálásával, de még számos módon végzett társa­dalmi akcióval egymillió 100 ezer forint értékű munkát végeztek. Szocialista brigád kezdeményezte az újítási versenyt is, amelynek hasz­nos eredménye három elfo­gadott és hat kísérletre elfo­gadott újítás. De ami a leg­főbb: 465 ezer négyzetméter radiátor készül el december végéig. ^Nehogy azt gondolják...^ A nagybátyám kitartóan ajánlotta ne­kem azt a főisko­lát, amely fejlődé­sének és haladásá­nak élete kerek 30 esztendejét szen­telte. — Tudom, he­lyén van az eszed — mondta —, a többi meg jön ma­gától. Ne felejtsd el, valamennyi ta­nár a barátom. Legfontosabb, hogy a felvételi vizsgán bekerülj, máris zsebedben érezhe- ted a diplomát. Meggyőzött a nagybátyám, fel­vételiztem. Az első vizsga- időszak előtt így in­dított útnak: — Je­gyezd meg, a te nagybátyád köz- tiszteletben álló ember a főiskolán. Készülj szorgal­masan! A te leégé­sed az enyém is lenne egyben. Tőlem telhetőén igyekeztem. Az el­ső vizsgám mate­matikából volt. Szinte minden kér­désre válaszoltam és a legbonyolul­tabb példákat is megoldottam. A docens meg elgon­dolkodva megva­karta a tarkóját, s hunyorított hozzá a szemével. — Fiatal bará­tom, tiszta lelkiis­merettel adhatnék magának négyest. De a mi mélyen tisztelt kollégánk ismerősének csak jelesre kell felel­nie. Menjen és néz­ze át még egyszer az anyagot. — Kitűnően vá­laszolt! — kiáltott fel elragadtatással a professzor. Meg­jegyezném, hogy eddig első nekifu­tásra senkinek sem sikerült át­menni a vizsgán. És ön pedig a mi szeretett Imant Gruzgyinunknak az unokaöccse. Mit gondolnának az emberek. Jöjjön el ismét, úgy két hét múlva. Teljes kétségbe­esésben rohantam Imant nagybá­tyámhoz. — Felháborító, mit képzelsz te — hadonászott a ke­zével. — Észnél vagy? Megbuktál minden vizsgán és azt szeretnéd, ha a nagybácsikád sa­ját kezével írna be neked jó jegyeket. De engem ezért... — Hm, igen — csóválta szemrehá­nyóan a fejét a dé­kán —, ha nem lenne Gruzgyinnak a rokona, tegyük fel, hogy rendkí­vüli engedélyt is adhatnék az utó­vizsgára. De az adott esetben megüthetem a bo­kámat. p s aláírta a köz­li, levelet, mi­szerint kizár­tak a főiskoláról elégtelen tanulmá­nyi eredményem miatt. Laczik Mária Jövőre ismét lesz tejtermelési verseny Az elmúlt évekhez hason­lóan 1978-ra is meghirdeti az országos és megyei tej terme­lési versenyt a MÉM, a ME- DOSZ és a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa. A verseny célja a tejtermelés gazdaságos fokozása a lakos­ság növekvő tej- és tejter­mékigényének kielégítésére. A szocialista munkaverseny, brigádmozgalom résztvevői­nek arra kell törekedniük, hogy a tejtermelésre vonat­kozó vállalásaikkal elősegít­sék üzemük eredményeit a tejtermelési versenyben. Valamennyi tehenet tartó állami gazdaság és termelő- szövetkezet, valamint kisüze­mi gazdaság versenyezhet megyei szinten. Az országos versenyben a legalább száz tehenet fejő nagyüzemek és a tehénállománytól függetle­nül a kistermelő — háztáji, kisegítő és egyéni — gazda­ságok indulhatnak. A mező- gazdasági nagyüzemek ver­senyezhetnek az egy tehénre jutó tejtermelés növelésé­ben, a száz hektár mezőgaz­dasági területre jutó árutej­termelésben és az árutej mennyiségének az előző évi bázishoz viszonyított növelé­sében. A kistermelő gazdasá­gok versenycélja a saját te­hénállománytól fejt tej érté­kesítésének növelése. Így ér­tékelik az egy tehéntől át­adott tejmennyiséget és az értékesített összes tejet. A verseny eredményét 1979. március 10-ig értékelik, (s. b.) VOLÁN: Négyszázezres megtakarítás üzemanyagból A vártnál három héttel ko­rábban teljesítette 1977-re szóló éves tervelőirányzatait a Volán Tröszt 5-ös számú Vállalata. A szabolcsi volá- nosok a személyközlekedés területén az eltervezett 11 százalékos növekedéssel szemben 14,1 százalékot értek el, s teherközlekedési teen­dőiket is túlteljesítették 11 százalékkal. Az idén is tovább folytat­ták a városi tömegközleke­dés javítása érdekében a tí­puscseréket, több lett a kor­szerű, csuklós járat. Minden eddiginél nagyobb sikereket értek el a vállalat dolgozói — s ez is nagymér­tékben hozzájárult a korábbi tervteljesítéséhez a hét végi Volán-, valamint a Volán kommunista műszakokban. A tehergápkocsi-park majd háromnegyede dolgozott ilyenkor, enyhítve ezzel az őszi szállítási csúcs gondjain, s nem utolsósorban a lakos­ság számára végzett fuvaro­zás teendőit. A szocialista brigádok tu­datos, tervszerű munkájával tett eleget a vállalat külföld­re irányuló szállítási felada­tainak is. Jelentős eredmé­nyeket könyvelhetnek el az energiamegtakarításban. A VOR: íj szalagszervezés - nagyobb termelékenység Évzáró taggyűlést tartott a Textilipari Tudományos Egye­sület nyíregyházi csoportja a Vörös Október Férfiruhagyár­ban. Az ülésen megtárgyalták az 1977-ben végzett munkát és az V. ötéves terv teljesítésé­ben eddig elért eredményeket. A nyíregyházi ruhagyárban nőtt a szervezettség és a ter­melékenység az elmúlt évhez viszonyítva. Ezt bizonyítja az is, hogy a VOR-nál bevezetett új szalagszervezés eredmé­nyeként 15 százalékos terme­lékenységnövekedést értek el. Emellett természetesen fontos a divat állandó nyo­mon követése, hiszen annak változása és az igények növe­kedése nem lehet közömbös egyetlen üzem számára sem. Ezért szükséges az állandó ta­pasztalatszerzés. Ezt segíti az egyesület tanulmányutak szervezésével. Legutóbb Zala­egerszegen tanulmányozta egy nyíregyházi csoport az ottani ruhagyárban — svájci cég ál­tal — bevezetett szervezési kérdéseket, s megismerkedtek az újonnan kidolgozott ösz­tönző bérezési formával is. Az ülésen megtárgyalták a jövő év feladatait és célul tűzték ki a termékek minősé­gi színvonalának emelését, tavalyinál több figyelmet szenteltek az energiatakaré­kos vezetéstechnika oktatá­sára és alkalmazására. Csu­pán októberig a tervezettnél 400 ezer forinttal több üzem­anyagot takarítottak meg a járművezető-kollektívák. Fontos, hogy évközben nem történt baleset műszaki hiba miatt. Az évi tervteljesítésről be­számoló gyorsjelentés azt is hírül adja, hogy a dolgozók jövedelem-színvonalát több mint 2 százalékkal növelték s az elmúlt esztendeinél töb­bet fordítottak kulturális és szociális kiadásokra. (kalenda) M em marad már meg a bér — újságolja egy gyárrészleg- vezetö. Két hónap alatt el­megy a korábbi tartalék. Aztán elárulja a „titkot”, hogyan történt mindez. Az év első felében 1—2 szá­zalékkal mindig elmarad­tak a normától. Akadt jó néhány új ember az üzem­ben, az ő kisebb gyakor­latuk rontotta a teljesít­ményeket, mivel a legjob­baknak egy bizonyos ha­táron túl — ameddig ki­fizették a nagyobb telje­sítményért járó bért — nem volt érdekük a ma­gasabb teljesítés. Az év végére aztán megszüntet­ték ezt a korlátozást. Az üzem teljesíti a tervét, s vannak, akik 130—140 százalékos teljesítmény után kapják a fizetésüket. Mind a két fél jól járt. A példa egyedinek tű­nik, pedig az említett sza­bolcsi nehézipari üzem bérpolitikájának alakítá­sa nem tér el az átlagos­tól. Nem akarták túllépni a megszabott átlagbére­ket, azért nem engedték, hogy a kiugróan magas teljesítmények után sok­kal többet fizessenek. Másutt is látni, hogy tar­talékot képeztek, s most jobbik esetben a teljesít­mények növelése után, de van ahol még azt is mel­lőzve adják a jutalmat, prémiumot, hiszen a túl­zott takarékoskodás után mégsem szeretnék, ha megmaradna bér. Pedig sokkal jobb mód­szer ettől az előre átgon­dolt és megalapozott bér­politika. (lb)

Next

/
Thumbnails
Contents