Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

Külföldi ösztöndíj A z elmúlt időben négy és fél ezer magyar fiatal szer­zett diplomát a Szovjet­unióban és a többi szo­cialista országban. Sza- bolcs-Szatmárban is mintegy százötven olyan szakember dolgozik az iparban, a mezőgazda­ságban és más ágazatok­ban, akik külföldi egye­temen, főiskolán szerez­tek oklevelet. Ezekben a hetekben, hónapokban izgalommal készülnek a nagy erőpróbára, a leg­ifjabbak, akik az 1978— 79-es és az 1979—80-as tanévekre szeretnének felvételt nyerni. A megye legtöbb kö­zépiskolájából van már külföldi ösztöndíjas, aki öregbíti az iskola hírne­vét. A külföldi ösztön­díj nagy anyagi terhet vesz le a szülő válláról. Természetes, hogy a fi­zikai vagy szerényebb keresetű dolgozók tehet­séges gyermekei foko­zottabb mértékben élje­nek a lehetőségekkel. Az elmúlt tanévben az ösz­töndíjat elnyert fiatalok 34 százaléka fizikai dol­gozók gyermeke volt. Jó lenne, ha a jövőben ez az arány még maga­sabb lenne. Nem mondhatjuk azonban a sikeres felvé­teli és a biztató tanulás ellenére sem, hogy a szülők nem érzik meg anyagilag a külföldi ta­nulást. Az utazási költ­ségek kiegészítése, a zsebpénz, s egyéb ki­adások bizony a nagy állami támogatás mellett is érzékenyen érintik a szülőket. De a többség vállalja s nagy boldog­ság, amikor véget érnek az egyetemi évek és a felnőtté vált gyermek megkezdi a munkáját. Nemegyszer külföldi fér­jet, feleséget is hozva magával... A pályázók többsé­ge — sajnos — változatlanul a „divatos” szakokon akar tanulni. Néha nyolc-tíz­szeres túljelentkezés is előfordul ezeken a sza­kokon. És nagy buktató — különösen a korábban érettségizetteknél, vagy szakközépiskolából pá­lyázóknál a gyenge orosz vagy német nyelvtudás. S még valami: a válasz­tott szakterületükről, azok itthoni alkalmazási lehetőségeiről szerezze­nek minél több informá­ciót. Ehhez a miniszté­riumok, az üzemek, vál­lalatok szakemberei bi­zonyára segítséget ad­nak. Páll Géza Megbukott a portugál kormány A portugál parlament két­napos, maratoni vitája után, a csütörtök reggeli bizalmi szavazáson megbukott Mario Soares kisebbségi szocialista kabinetje, amely 16 hónapja kormányozta az országot. Mind a három nagy ellen­zéki párt, a szociáldemokra­ták, a demokrata szociális centrum és a Portugál Kom­munista Párt is a kormány el­len szavazott, és mivel a népi demokratikus unió egyetlen képviselője és az öt független képviselő is megvonta a bi­zalmat, Soares — csupán saját pártjától támogatva — 159-100 arányban alulmaradt. Mario Soares a vita végén, a hajnali órákban mondott beszédében hosszasan bírálta a két jobboldali pártot. Han­goztatva, hogy súlyos felelős­ség terheli őket a pénzügyi válságért. Felhívta a figyel­met arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet kedvez a fasizmus előretörésének és felidézte annak veszélyét, hogy a jobboldal „egy Pino­chet” karjaiba hullhat. A szavazás után a kommu­nista párt szóvivője a PKP döntését indokolva rámuta­tott: „A kormány azt ígérte, hogy megvédi a forradalmi vívmányokat, de nem tartot­ta meg ígéretét... Hallgató­lagos szövetsége a jobboldal­lal sorozatos támadást jelen­tett a munkásosztály ellen. Ez a törvénykezési ellenforra­dalom vezette az országot a pénzügyi csőd szélére”. A bizalmi szavazásban el­szenvedett vereség után Soa- resnek nincs más választása, mint hogy benyújtsa lemon­dását Antonio Ramalho Eanes köztársasági elnöknek. Kádár János fogadta az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét Kádár János, a Magyar kai Egyesült Államok rend Szocialista Munkáspárt Köz- kívüli és meghatalmazott SS? nagyköve,«. A .iloga.á* a Philip M. Kaisert, az Ameri- nagykövet kérte. Az MSZMP küldöttsége Cienfuegosban A Havannától mintegy há­romszáz kilométerre keletre fekvő Cienfuegos tartományt kereste fel szerdán a Biszku Béla vezetésével Kubában tartózkodó magyar pártkül­döttség. Vidéki útjára elkí­sérte Raul Garda Pelaez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára. A két fél kötetlen, baráti hangulatú megbeszélést tar­tott. Az eszmecserét követően az MSZMP küldöttsége a tarto­mányi székhely ipari körzetét tekintette meg. A pártküldöttség csütörtö­kön délelőtt érkezett vissza Havannába. Huszár István és Apró Antal látogatásai Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese csütörtökön láto­gatást tett Csepelen, részt vett a látogatáson Molnár Endre, a budapesti pártbi­zottság titkára. Huszár István tájékozódott a XXI. kerület politikai, tár­sadalmi és gazdasági életé­ről, munkájáról. Ezt követően a Politikai Bizottság tagja látogatást tett a csepeli papírgyár néhány üzemében, s elbeszélgetett több szocialista brigád tagjá­val. Végül a Papíripari Vállalat nagy tanácstermében meg­tartott kerületi aktívaérte­kezleten Huszár István idő­szerű gazdaságpolitikai kér­désekről adott tájékoztatást. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke csü­törtökön a főváros XV. kerü­letében tett látogatást. Elkí­sérte Bihari László, a buda­pesti pártbizottság osztályve­zetője. Aprói Antalt a kerü­leti pártbizottság székházá­ban Szabó László, a pártbi­zottság első titkára, Pataki Béla tanácselnök és a párt- végrehaj tőbizottság tagjai fogadták, tájékoztatták a ke­rület életéről, terveikről. A program rövid városnézés után a Rákospalotai Bőr- és Műanyag-feldolgozó Vállalat­nál folytatódott, majd dél­után kerületi aktívaértekez­lettel zárult. Nemes Dezső befejezte látogatását Szabolcs-Szatmár megyében Nemes Dezső meglátogatta az Üjpesti Gyapjúszövő újfehértói gyárát. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je szabolcsi látogatásának második napján Űjfehértón, a nagyközségi pártbizottsá­gon kezdte programját. Elkí­sérte útjára dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára, Ekler György, a me­gyei pártbizottság titkára, László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se. Részt vett a látogatáson Bánóczi Gyula, a nyíregyhá­zi járási pártbizottság első titkára is. Marján Pál, a nagyközségi pártbizottság titkára tájékoz­tatta a Politikai Bizottság tagját Üjfehértó társadalmi, gazdasági és kulturális életé­ről. Többek között elmond­ta: az utóbbi évek gyors üte­mű, kedvező változásának legfőbb tényezője, hogy a község lakosságával minden fontosabb kérdést a döntés előtt megbeszélnek. A falu­gyűlésektől a pártnapokig, a szocialista brigádok értekez­letétől a rétegtalálkozókig minden alkalmat felhasznál­nak, hogy ismertessék a köz­ség tervét és véleményt kér­jenek a végrehajtáshoz. Űjfehértón az 1960-as évek elején az egyéni gazdálko­dásból csak egy félfordulatot tettek a szocialista nagyüzem irányába; a község dolgozói­nak nagyobb hányada szak- szövetkezetekbe lépett. A szakszövetkezetek tagsága 1975 végén döntött az előre lépésről. így alakult meg a több mint hatezer hektáron gazdálkodó Lenin Termelő- szövetkezet 1150 taggal. Má­sodik éve dolgoznak nagy­üzemi módon, s az idén bú­zából hektáronként 31 má­zsát, kukoricából 37 mázsát takarítottak be, ami több mint kétszerese a szakszövet­kezeti átlagnak. A fiatal szö­vetkezet lett a gesztora a me­gyénkben alakult napraforgó­termesztési társulásnak. A község másik szövetke­zete, a Vörös Hajnal több mint kétezer hektáron gaz­dálkodik, fő profilja a nö­vénytermesztés. Itt is jó ered­ményeket értek el az elmúlt években. Ebben az esztendő­ben 100 hektár új gyümöl­csöst telepítettek, melyből 70 hektár az almás, 30 hektár a barackos. Mindkét termelő- szövetkezetben úgy véleked­nek a volt szakszövetkezeti tagok, jobb lett volna koráb­ban termelőszövetkezetet ala­kítani, mert korszerűbb nagy­üzemi gazdálkodást csak ilyen körülmények között le­het folytatni. A pártbizottság titkára a község életében igen fontos dátumnak jelölte meg az 1973-as esztendőt: ekkor kezd­te meg az Újpesti Gyapjúszö­vő Gyár újfehértói gyáregy­sége kiépítését. Nemcsak fog­lalkoztatásban, de a község társadalmi, politikai életében is nagy jelentőségű, hogy a korábban mezőgazdasági fog­lalkozású községben jelentős számú, helyben dolgozó mun­kásság él. A nagyközség fej­lődését jelentősen előmozdít­ja, hogy megalakult a vízmű­társulat, épül egy vágóhíd, dolgoznak a 12 tantermes is­kola létesítésén és ebben az ötéves tervben felépül egy 100 fős óvoda, valamint elkészül 48 tanácsi lakás. Nemes Dezső a tájékoztató utáni beszélgetésben "elisme­réssel szólt az elért eredmé­nyekről. Érdeklődött a nem­rég megalakult közművelődési társulás munkájáról, az ingá­zókkal való foglalkozásról, a tanács irányító szerepéről. Kérte a község vezetőit, hogy a felgyorsult fejlődés köze­pette is becsüljék meg a ko­rábbi években elért eredmé­nyeket a munkában; egyszer­re legyenek türelmesek és türelmetlenek is. A vendégek a községi párt- bizottságról az Újpesti Gyap­júszövő gyáregységébe láto­gattak, ahol Váradi Béla, a gyáregység vezetője adott rö­vid tájékoztatót a fiatal üzem eddigi életéről. A gyorsabb ütemű fejlődés 1975-ben kez­dődött és ezAív végén fejező­dik be. Dicséretes, hogy már építés közben megkezdték a termelést, a csarnok egyik sarkában még az építők dol­goznak, a másik sarkában már zúgnak a szövőgépek. Je­lenleg 860 dolgozója van az A Belkereskedelmi Minisz­térium kollégiuma tárgyalta csütörtökön a Szabolcs-Szat­már megyei Tanács V. B. ke­reskedelmi osztályának ága­zati irányító munkáját. A kollégium ülésén részt vett dr. Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter, dr. Pénzes János, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke. A ta­nács vb kereskedelmi osztá­lyának munkájáról dr. Hagy- mási József osztályvezető számolt be. Tordai Jenő és Premysl Strougal külkereskedelmi miniszterhelyettesek csütör­tökön Budapesten aláírták az 1978. évi magyar—csehszlo­vák árucsere-forgalmi és fize­tési jegyzőkönyvet. Az alá­írásnál jelen volt dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, valamint dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. A jegyző­könyv aláírása után dr. Bí­ró József fogadta a csehszlo­vák delegáció vezetőjét. A tárgyalások a kölcsönös ba­üzemnek. Amikor teljes kapa­citással működik, 1200 főt fog­lalkoztat. Menet közben szer­vezték meg a szakmunkások képzését is. Jövőre textilipari szakközépiskola nyílik Ujfe- hértón. A vendégek megtekintették az üzemet, ahol Nemes Dezső több munkással szót váltott, majd Balogh Anna, az Ady Endre zöldkoszorús Szocialis­ta Brigád vezetőjének kérésé­re bejegyzést írt a brigádnap­lóba. Az újfehértói program a ve­gyesipari szövetkezetben tett látogatással ért véget. Nemes Dezső a délutáni órákban a megye vezetőinek kíséretében a megyei könyv­tárba látogatott, ahol Hor­váth Gabriella igazgató is­mertette a 25 éve működő könyvtár életét, a közművelő­désben betöltött szerepét. A Politikai Bizottság tagja elis­meréssel szólt a két éve kor­szerűbb körülmények között dolgozó, 136 ezer kötetettel rendelkező könyvtár munká­járól. Sorra látogatta az olva­só- és zenekedvelő közönséget magas szinten kiszolgáló rész­legeket. Nemes Dezső a késő délutáni órákban visszautazott Budapestre. A kollégiumi ülésen meg­állapították, hogy a kereske­delmi osztály eredményesen működik közre az ágazatpo­litikai célok helyi megvalósí­tásában, irányító és koordi­náló tevékenysége jól segíti a kereskedelemben működő szervek munkáját és ezzel az áruellátás megfelelő biztosí­tását. A minisztérium kollé­giuma a kereskedelmi osztály jövőbeli munkájához felada­tokat jelölt meg. rátság és együttműködés szellemében folytak. Az 1978. évi árucsere-forgal­mi és fizetési jegyzőkönyv­ben előirányzott kölcsönös szállítások értéke 957 millió rubel, ami 11 százalékkal ha­ladja meg az 1977-ben vár­ható árucsere-forgalom szint­jét. Ezen belül a gépipari ágazat termékeinek forgalma gyorsabban, 15 százalékkal növekszik. Figyelemre méltó, hogy a kooperációs megálla­podásokon alapuló forgalom részesedése tovább bővült, mintegy 26 százalékát alkot­ja a teljes forgalomnak. Miniszteri kollégium értékelte megyénk kereskedelmét Magyar-csehszlovák árucsere-forgalmi egyezmény

Next

/
Thumbnails
Contents