Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

1977. december 8. ksÍet-magyarorszAg 7 II jövő televíziója, a televízió jövője A színes televíziót minden elbűvölő adottságával együtt majdnem ugyanakkor talál­ták fel, mint a fekete-fehé­ret. A színes televízió tulaj­donképpen jobban közelít a valósághoz, teljesebb képet ad a valóságról, mint a feke­te-fehér. A színek hű visszaadásától a következő lépés a valóság teljes megközelítéséhez egye­lőre az elméletben létező há­romdimenziós televíziózás. És mivel a hír április 1-én látott napvilágot, mindenki tréfának gondolta. Pedig nem volt az. Ez alkalommal sike­rült először a dolgok térbeli helyzetét valóságosan közve­títő adásrendszert kidolgoz­ni. Az ilyenfajta televízió na­gyon is komplikált, részben a háromdimenziós fényké­peknél, a monográfiánál szerzett tapasztalatokra tá­maszkodik. Persze azért ad­dig még nagyon sok részlet- kérdést tisztázni kell. Ennek ellenére a szakemberek na­gyon is bíznak abban, hogy az eddigi tévéképernyő a jö­vőben hamarosan átalakul. A tévénézők sok adást szí­vesen megnéznének újra. Ez azonban egyelőre csak a tévéállomások jóindulatától függ. A Videó-kazetta megjelentetése, amely na­gyon is hasonlít a magnó- kazettához, hatalmas lelkese­dést keltett a gyártók köré­ben, és valamivel kisebbet a fogyasztók között. Valóban lehetővé vált a képernyőn bemutatott adás otthoni rögzítése, és a látot­tak meglehetősen hű felidé­zése. A Video-magnetofonok lehetővé tették a hang és a kép egyidejű rögzítését. Egy­szerre hét, illetve nyolc rivá­lis Videó-kazetta cég ver­senyzett a vásárlók kegyének megnyeréséért. Nyilvánvaló a tökéletes sikert egyikük sem érte el. A Videó-kazetta ma is inkább kuriózum ma­radt, mint megszokott és be­vált otthoni technikai se­gédeszköz. Elsősorban az is­kolák használják. Ennek ta­lán az az egyik oka, hogy a rögzítés meglehetősen bonyo­lult. A jövő azonban itt is sok jót igér. Néhány részlet- kérdés megoldása után, első­sorban a hihetetlenül magas árak csökkentése, és a kar­bantartás egyszerűsítése után előreláthatólag egy évtizeden belül, a Videó-kazetta ugyan­olyan hozzáférhető lesz min­denki számára, mint a közön­séges magnetofon kazetta. Már megjelentek a Video­lemezek is, amelyek akárcsak a közönséges hanglemezek, megfelelő „lejátszóra” téve, fölidézik nagyon is pontosan — a lézernél is finomabb sugarak közvetítésével — az előre felvett látványosságot. A kép minősége nagyszerű, de a lemez túl gyorsan ko­pik, már néhány lejátszás után alig-alig vehető ki a kép. Egy másik most kísérle­tezés alatt álló rendszer át­látszó műanyag szalagra rög­zíti az adást, hologrammá alakítja át, majd színes kép­pé dolgozza fel. Ám erre sem várhat nagy jövő. Az ok: a horribilis árak... Egyre divatosabb az úgy­nevezett kábelen közvetített műsorok megtekintése. Itt egy központból szórják a mű­sort, különféle kábeleken, így az illető megrendelheti az adást, természetesen nem kis előfizetési díj ellenében. Ugyancsak látványosan fej­lődtek az utóbbi években azok az adások, amelyeket a nagy stúdiók mellőzésével, szerény eszközökkel, főleg nem hivatásos közreműkö­dőkkel állítottak elő. Ezek inkább a különféle közműve­lődési akciókhoz állnak kö­zel, és kevésbé a televíziózás szokott formáihoz. Ezzel együtt a szakértők az eddig bevált tévésugárzási módok közeli alkonyát jelzik... Gépóriások Almásfüzitőn Az Almásfüzitői Timföldgyár rekonstrukciós programja új állomá­sához érkezett. November 25-én megkezdte a termelést az óránként százötven tonna kapacitású golyós malom, illetve a napi 520 tonnás teljesítményű calcináló kemence. így jövőre már 40 ezer tonnával többet termel a Timföldgyár. A két gépóriást határidőre adták át, az eredetileg tervezett költségből 8 millió forintot takarítottak meg. Képünkön: a nagy teljesítményű szovjet gyártmányú calcináló ke­mence. (MTI Fotó) Mindenkit megelőzve A szovjet ipar egyik leggyor­sabban fejlődő ágazata a mező- gazdasági gépgyártás. Az előző ötéves terv során 2 millió 531 ezer különböző típusú és rendeltetésű traktort gyártottak a Szovjetuni­óban, annyit, mint az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Fran­ciaországban és Nagy-Britanniá- ban együttvéve. Arató-cséplő gépekből, illetve burgonyabeta­karító kombájnokból pedig két­szer, illetve háromszor annyit készítettek, mint a vezető mező- gazdasági gépgyártó országok, az USA, az NSZK, Franciaor­szág, Olaszország és Nagy-Bri- tannia együttvéve. Az utóbbi években a gépek teljesítményének, munkasebes­ségének fokozására is nagy gon­dot fordítottak. így például megkezdték a T—330 típusú. 330 lóerős nehéz földmunkára alkal­mas traktortípus kipróbálását, s 1980-tól tervezik az 500 lóerős T— 500 típus gyártását is. Az új tí­pusok teljesítménye mindenütt 30—80 százalékkal nagyobb, mint elődeiké, ugyanakkor könnyeb­ben kezelhetők és több munkate­Üj nagy teljesítményű ekék. (MTI Külföldi Képszolgálat) rületen alkalmazhatók. A szovjet traktorgyártás 1980-ra évi 600 ezer darabra nő, mintegy 55 millió lóerő összteljesítménnyel (az egy traktorra jutó teljesít­mény, az 1970. évi 64 lóerőről, közel 100 lóerőre nő 1980-ra). A jelenlegi ötéves tervben 420 új mezőgazdasági géptípus gyár­tását kezdik meg a Szovjetunió­ban. Egy sor munkaigényes fo­lyamat gépesítését sikerült meg­oldani a mezőgazdasági és erdő- gazdasági üzemekben, valamint az állattenyésztő telepeken. Szá­mos olyan géprendszert is ki­dolgoztak a szakemberek, me­lyek változatos klimatikus vi­szonyok között alkalmazhatók, többek között cukorrépa, gyapot, rizs, tea stb. megművelésére. Emellett természetesen a ha­gyományos földművelő eszközök gyártását sem hanyagolják el, így például az ekéét, amelynek legalább két tucatnyi változata készül a szovjet gépgyárakban. Szófia vízderítője Szófia közelében épül a Balkán-félsziget egyik legna­gyobb víztisztító berendezése, amelyet a bolgár „Vodokanal- projekt” intézetben tervez­tek. Az építés első szakasza 1980-ban fejeződik be. A szovjet üzemekből érkező be­rendezések akkor naponta 540 köbméter vizet tisztíta­nak meg. Amikor a vízmű teljesen elkészül, másodper­cenként 15, naponta pedig több, mint egymillió köbmé­ter ipari és háztartási szennyvíz tisztítására lesz al­kalmas. A tisztítás során kiszűrt szerves és szervetlen anya­gokat mezőgazdasági célokra hasznosítják: hozzávetőleg 500 tonna műtrágyát készíte­nek belőlük. Az Iszkar folyó­ba visszavezetett tiszta vizet pedig zöldséges- és gyü­mölcsöskertek öntözésére használják fel. Allende meteor Amerikai kutatók egy Mexikó területére lehullott meteorban új anyagot fedez­tek fel, amely feltételezésük szerint a naprendszer kiala­kulása előtt keletkezett — jelentette be hétfőn Robert Clayton, a chicagói egyetem professzora. Az 1969-ben le­hullott Allende meteorit olyan anyagot tartalmaz, amely az oxigén 16-os izotópjaiból áll. lan Hutcheonnak, az Enrico Fermi intézet professzorának véleménye szerint teljes mér­tékben kizárt annak a lehe­tősége, hogy a naprendszeren belül létrejöhet ilyen izotóp. Az aszparágusz Nagyon sok szobát díszít asz­parágusz. Alig lehet már Ma­gyarországon olyan lakást ta­lálni, amelyben ne ékeskedne valamilyen változata. Éppen ebből kiindulva nagyon fontos az aszparágusz folyama­tos védelme kár- és kórokozók­tól egyaránt. Ha e fontos és szép dísznövényt helyesen ápol­juk, kiváló eredménnyel hálál­ja meg a gondozást. Gyakran hallom munkatársaimtól, hogy tél kezdetén sárgulnak a szárak és a levelek. Ilyenkor arra kell gondolnunk, hogy 10 Celsius- fok alatti hőmérséklet kivált­hatja a jelenséget, különösen túl nedves talajon és nagy ned­vességtartalom esetén. Hasonló­képpen okozza ezt a talaj mész- tartalma, mely akadályozza a vas és mangán felvételét. Gyakori a szürkepenészes rot­hadás is, amely ellen tavasszal Zineb 0,2—0,3°o oldatát használ­juk a cserép talajába beöntve. Ha foltos a levél (bíborvörös szegélyű, szürkésfehér), akkor szintén az előbbi eljárást kell alkalmazni, a levélre permetez­ve. Dísz- és gyógynövényeink­ben nagy károkat okoznak a ví- rusbetegségelc. Terjeszthetik a levéltetvek, poloskák, atkák, de okozhatja tápanyaghiány is. Leggyakoribbak a mozaikbeteg­ségek (szinelváltozás jelentke­zik). Levelek, szárak, erek kivi­lágosodnak. Légii. .tosabb teen­dő a betegség tov »terjedésének megakadályozása. A munkák során, ha vírustövet vágunk, az ollót fertőtleníteni kell 5"n-os formaiinban. Csak egészséges növényt hagyjunk meg szobá­inkban. Kártevői Közül a földi- giliszták, takácsatkák, tripszek jöhetnek számításba. A cserépbe ha giliszta kerül, akkor 40 Celsius-iokos vízzel öntsük félig a cserepet és a gi­liszták feljönnek talaj tetejé­re, melyeket öss kell szedni. Ez érvényes más dísznövények­re is. Az atkák ellen D.uzion 0,2%-os oldatával kell p< • etezni. Le­véltetvek esetén dohánylevelet vízbe áztatunk és ennek olda­tával átmossuk az egész nö­vényt. Takács Bertalan, Dombrád Bőrbetegségek gyógyítása A bort pincében vagy más, er­re alkalmas helyisegoen tarol­hatjuk. Azokban a pincéKDen fejlődik szépen a bor, amelyek' egyenletes hőmérsékletűek, kd. lu—14 Celsius-lokosak és mérsé­kelten párásak — a túl száraz és a túl nedves pince nem al­kalmas a bor tárolására. Arra törekedjünk, hogy a pin­cében zöldség, vagy burgonya ne legyen, mert a bor kényes a szagokra, illetve átveheti azokat. Fejtéskor a bor tiszta hordóba kerüljön, mert a bőrbetegsége­ket okozó mikroorganizmusok könnyen elszaporodhatnak bo­runkban. Az új hordót tehát tiszta hi­deg vízzel addig és annyiszor mossuk ki, amig a hordóból az akonanyíláson át már csak tisz­ta víz ömlik ki. Ezt követően az öblítést forró vízzel folytathat­juk, ekkor már nem kell tarta­nunk attól, hogy a forró víz ki­tágítja a hordó piciny lyukacsa- it és a piszok így beszivárog­hatna a hordó dongáiba. Mosás után a hordót akona- nyílásával lefelé gerendára ál­lítjuk és kicsorgatjuk. Egy-két napos száradás után a hordót bekénezzük. A hordóban hektoliterenként 1,5—2 gramm ként égethetünk el úgy, hogy az azbeszt kénla­pot egy behajlított, kampós vé­gű drótra akasztjuk, majd a kénlapot meggyújtjuk és óvato­san beengedjük az akonanyílá­son a hordóba, majd a dugót beverjük az akonanyílásba. A hordó szakszerű kezelése megelőzheti a hordó, illetve a bor betegségeinek kialakulását, elhatalmasodását. A gyengébb minőségű — 11 Malligand-fokon aluli —, lágy- borban felléphet a bor ,,virá- gosodása”, ekkor a bor felüle­tén egy szürkés, gombaszagú hártya alakul ki, így a bor íze üres, jellegtelen lesz. E betegség kialakulását több tényező is elősegítheti: az ala­csony alkohol- és savtartalom, a meleg pince, a levegővel való érintkezés — ha darabban ma­radt a bor és elmulasztottuk a töltögetést. A bor felszínén kialakult hár­tyát túltöltögetésscl távolíthat­juk el, ezután mindig ügyeljünk arra, hogy hordónk tele legyen. (A kénezés akadályozza fellépé­sét. de nem pusztítja el a bor­virágot.) Ha azt észleljük, hogy borunk szúrós szagú és kellemetlenül savanyú és ecetes ízűvé vált, mert az ecetbaktériumok a bor alkoholtartalmát ecetsavra és vízre bontották, a bor felületén pedig egy piszkos hártya lebeg, s a bor íze kellemetlen, tehát ecetes. Az alacsony savtartalom, a magasabb pincehömérséklet és a leyegővel vaiu érintkezés gyorsítja az ecetesedés folya­matát. Legfontosabb feladatunk a prevenció, a megelőzés, ha a bort gondosan töltögetjük és nem tartjuk darabban, már 15 gramm/hektoli^r* borkénnel (kezdetben végzett kénezéssel) is megbéníthatjuk az ecetbakté­riumok működését. Sajnos, az ecetes bor nem javítható, leg­feljebb borecet készíthető belő­le. Ha a bor íze és szaga kelle­metlen, kenyérhéjhoz vagy aszalt gyümölcshöz hasonló, sárgásbarna vagy sötétbarna és zavaros, úgy barnatörésről be­szélünk. A baraatörés penészes szőlő­ből nyert, kénezetlen boroknál fordul elő, s ha a bajt még az­zal is tetézzük, hogy levegőztet­ve fejtjük, úgy borunk később „levegő ízű” lesz. A bor gyógyításához, a bar- nulás mértéke szerint 10—30 gramm/hektoliter borkénre van szükség. A ként a borban fel­oldjuk — elegendő félliternyi bor a kén feloldásához —, majd belekeverjük a hordóba. A kezelés után néhány nap múlva mintát veszünk a borból (félpalacknyit) színtelen fehér üvegbe, majd összerázzuk és szobahőmérsékleten tartjuk. Ha két napon belül nem észlelünk elváltozást (nem kezd bámulni a felszíntől lefelé), úgy már nem kell barnatöréstől tarta­nunk. Széles Csaba, mg. főiskola, Nyíregyháza Napkonyha a sivatagban Az utóbbi évtizedekben a Nap sugárzását közvetlenül elektro­mos energiává alakító napele­mek gyártása sokat fejlődött. A korábban drága, csak kutatási célokat szolgáló berendezések egyre jobban elterjednek a min­dennapi életben is. Sokat dolgoznak a kutatók az olyan berendezéseken is, ame­lyek nem alakítják át a Nap sugárzási energiáját, hanem közvetlenül hasznosítják azt. Elvük igen egyszerű. Ha a napsugár elég energiát szál­lít ahhoz, hogy bőrünket kellemesen átmelegítse, mit kell vele csinálnunk, hogy példá­ul megolvassza a fémeket? A válasz: rendkívüli mértékben össze kell sűríteni a sugarakat. Erre két mód kínálkozik. Az egyik: gyűjtőlencsével koncent­rálja a napsugár energiáját, en­nek azonban több hátránya is van. Például az, hogy az üveg anyaga maga is elnyeli az ener­gia egy részét, illetve a legna­gyobb eddig készült lencse át­mérője is túl kicsi ahhoz, hogy sok sugárnyalábot tudjon „kifog­ni”. A másik lehetőség, amikor tük­rökkel gyűjtik össze a napener­giát. Az eljárás hasonló ahhoz, amit az olimpiai fáklya meg­gyújtásához használnak. Gömb­süveg vagy forgási paraboloid alakú tükör gyújtópontjában — amennyiben azt a Nap felé for­dítjuk — a tárgyakat igen ma­gas hőmérsékletűre melegítjük. Az üzbég tudósok sikerrel old­ják meg a Nap munkába fogá­sát. Bebizonyították, hogy segít­ségével főzni, hegeszteni és fé­met önteni is lehet. A sugárener­gia képes házak hűtésére, vagy fűtésére, gyümölcs és zöldség fa­gyasztására, szárítására, valamint édesvíz előállítására is. A köztársaság több kolhozában és szovhozában építettek olyan üvegházakat, amelyeket nap­energiával működő akkumuláto­rok üzemeltetnek. Készítettek hordozható konyhákat és édesvíz előállító berendezéseket, hűtőgé­peket és más olyan eszközöket, melyek széles körű alkalmazást nyernek a mindennapi életben és a népgazdaságban. A napenergia széles körű fel- használása — különösen az olyan területeken — például sivatag­ban —, ahol alig van borús nap, és ahová a szokásos energiahor­dozók nem szállíthatók gazdasá­gosan, nagy gazdasági megtaka­rítást jelent. Segít a távoli telepü­lések lakóinak, expedíciók tag­jainak, mindazoknak, akik huza­mosabb ideig távol vannak ott­honuktól. KÉPEINKEN: 1. A szirti sassal folytatott vadászat már csak Kö- zép-Ázsiában látható. A vadá­szok több napot töltenek a siva­tagban. A napkonyha segítségé­vel biztosítják a mindennapi me­leg élelmet. A napkonyha műkö­dő állapotban hatalmas nyitott esernyőre emlékeztet, amelyet a Nap felé fordítanak. A különle­ges tükör fókuszába helyezik a felmelegítendő ételt. 2. Ez az első pillantásra közön­séges hűtőszekrény napenergiá­val működik. A Nap energiáját a hűtőszekrény hátoldalán levő tükörrendszer gyűjti össze. (Foto: APN—KS) ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents