Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-07 / 287. szám
1977. december 7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Díjbefizetés Örülünk, ha levélíróink gyorsan reagálnak cikkeinkre, az illetékesek válaszára, vagy a lapunkban megjelent hozzászólásokra. Az elmúlt hetekben a legtöbb vélemény a XI- TÁSZ vállalat díjbeszedésével kapcsolatos glosz- szánkat, és a vállalat igazgatójának — szintén a lapunkban közölt t,— válaszát érintették. B. I.-né nyíregyházi levélírónk — lakótársai véleményét is tolmácsolva — megjegyezte, hogy egyik-másik szolgáltató vállalat díjbeszedői rendszeresen este keresik meg a lakókat — a TIGÄZ például ezt évek óta így csinálja, sőt egyik-másik körzetben a nagy bérházak hirdetőtábláin előre jelzi is. Az lenne a jó, ha mindenütt ezt a gyakorlatot követnék. „Hiszen a lakók nagy része napközben nem otthon, hanem a munkahelyén tartózkodik — jegyzi meg levelében B. I.-né — s ha ilyenkor keresi a díjbeszedő, munkája hiábavaló. A dolog kétoldalú. Részben azt is meg lehet érteni, ha a szolgáltató vállalat munkáját nem tudja másként, csak a jelenlegi módon megszervezni. (Ennek oka lehet a munkaerőhiány, stb.) Gondoljunk arra, hogy például a posta sem jön a helyünkbe, hogy a telefonszámlát befizessük, de mivel ez így van évtizedek óta, tudomásul vettük, és nem reklamálunk, mint ahogy az egyéb csekkek befizetése miatt sem. Egyszóval a díjbeszedés körüli vitát kompromisz- szummal lehet lezárni. A vállalatok a jelenlegi gyakorlatát is finomítani szükséges, de mi magunk — a szolgáltatást igénybe vevők — is gondolkozhatunk a számunkra kedvezőbb megoldásról. Esetleg bízzuk meg a napközben otthon tartózkodó szomszédunkat, netán a házfelügyelőt a számla ki- egyenlítésével. De függetleníthetjük magunkat, mindettől az OTP átutalási betétszámla jóvoltából. A közelmúltban például a TIGÁZ tájékoztatójában — amelyben mindannyiunkat arról értesítettek, hogy ezentúl áttérnek a kéthavi számlázásra, és díjbeszedésre — arra is kiterjedt a vállalat figyelme, hogy egyik-másik családban — különösen a téli hónapokban — a számla kifizetése nehézséget okozhat. Ennek elkerülésére tanácsolták az átutalási betétszámla lehetőségét. Van tehát megoldás, csak keresni kell, ezt viszont mindkét félnek akarnia kell, mert törekvéseink, céljaink kölcsönösek. Ráadásul Nyíregyháza ma már közel százezer lakosú nagyváros, havonta több tízezer számlát küldenek a szolgáltató vállalatok. Esetleg ők is összefoghatnának, s a városközpontban szervezhetnének egy tájékoztatással, hibafelvétellel, díjbeszedéssel foglalkozó irodát. Soltész Agnes CSIZMÁT — NYÄRON? — Naiv ember, télen akar meleg cipőt venni... ! ! Nyolcéves fiam részére 33- as számú csizmát vagy bundacipőt szerettem volna vásárolni. Egyik áruházból a másikba jártam eredménytelenül. A Centrum Áruházban nem éppen hasznos tanácscsal látott el az egyik eladónő. Szerinte ugyanis — és ezt tapasztalatból mondta — a szandált télen, a csizmát nyá- Ti időszakban kell megvásárolni, mindezt alátámasztotta még azzal, hogy az általam keresett cikk szeptemberben kapható volt. A gyerekek lába nő, tehát jjyáron még nem tudom, hogy télére hányas lesz a lába. Gondolom, nem én vagyok az egyedüli, aki gyermekének mindent időben szeretne, jelenleg azonban csak szeretnénk megvásárolni, ha lenne, — sérelmezi A. Zs. Nyíregyháza, Akácos u. 2. szám alatti lakos. FURCSA CSIRKE Rendszeresen vásárolunk mélyhűtött, darabolt baromfit. November 23-án csirkecombot vettünk, amikor is meglepődtünk, hogy a tasak- ban a csirkecombnak csak a csontosabb alsó része volt. Űj módszere lenne ez a baromfifeldolgozó vállalatnak? A vásárlók nem helyeslik, hiszen a comb kilója 60,— Ft. amiért nem csontot, hanem húst várnak — sérelmezi levelében dr. Szoboszlai- Papp Imre, Ujfehértó, Lenin út 10. szám alatti lakos. MEGFORDUL-E A BUSZ? Zsúfolt a nyírszölősi autóbusz. Már induláskor megtelik a kocsi, pediu még nagyon sok utas vár ugyanerre a buszra a nyírszölősi elágazásnál, a Kincs, Vasvári és Kótaji utcákon is Ez a tarthatatlan állapot szinte minden járaton így van, de főként a reggeli és esti órákban. Amikor is a dolgozók, általános iskolások, ipari tanulók, óvodások és bölcsődé- sek, ki-ki a munkahelyére, illetve iskolába igyekszik, esténként pedig haza. Sokat késik a busz. Mi utasok többször kértük a csuklós autóbuszt — tekintettel, hogy Nyírszőlős 8 ezer lakosú — kérésünket mindig elutasították, hogy nem tud megfordulni a csuklós busz. Vasárnap mégis miért tud megfordulni, ugyanis ekkor csuklós ousz közlekedik? — kérdezik a nyírszölősi utasok. HOMOKDOMB Augusztus elején költöztünk új lakásunkba a Kodály Zoltán út 32. sz. házba. Már akkor is nagyon nehéz volt a költözés, mivel egy nagy homokdomb van a ház. előtt, és azon kellett felhordani a bútorokat, háztartási gépeket. Ekkor még azt hittük, hogy ez csak átmeneti állapot. Azóta viszont már három hónap eltelt, a helyzet mitsem változott. Már elkészült két tízemeletes lakás is, és a lakók ugyanolyan nehézségek árán beköltöztek. Felajánlottuk, hogy társadalmi munkában elhordjuk a dombot, visszautasították felajánlásunkat, mivel ezt a munkát a KEMÉV-nek kell elvégezni. — írja levelében Madják Já- nosné, Nyíregyháza, Kodály Zoltán u. 32. KÖZÖSSÉGBE MEHET Az anyuka levetkőztette a gyereket, amikor végre rájuk került a sor. Aztán benn az asszisztensnőtől tudta meg. hogy ők már két hete a város másik végén levő gyermekkörzethez tartoznak. Most csupán egy „Közösségbe mehet” papír kellett volna, pár nappal előtte ugyanis a bölcsőde orvosa megvizsgálta a gyereket és felírta a szükséges gyógyszert. Újabb egy órás várakozás után a másik rendelőben: „Jól van a gyerek? — Igen. — Közösségbe mehet.” S egy percen belül a mama kezében volt az igazolás. Kifelé jövet azon gondolkodott, miért nem tudhatta ő meg a másik rendelőben egy feliratból, hogy már ide tartoznak? De leginkább azon elmélkedett: ez az egy perc talán ott sem okozott volna fennakadást... (t. k.) TISZTÁBB VONATOT! November 27-én vasárnap a Nyíregyháza—Balsa között közlekedő kisvonaton utaztam két gyermekemmel. A gyerekeknek mindig nagy élmény az utazás, ez viszont semmiképpen sem szolgált örömükre. Másfél órán át ugyanis bundában ültünk, mert a kályhából meleg helyett, csak széngáz szivárgott. A hideg mellé járult még a korom, és a kosz, amit letöröltünk az ülésről — ruhánkkal. Egyrészt talán még szerencsés is. hogy nem volt meleg a kocsiban, mert ellenkező esetben a mennyezetről a párás korom is a nyakunkba csöpögött volna. A kalauz szerint mindez azért van így, mert vasárnap nem takarítanak. Szerintem a takarításnak nemcsak ezt az egy napját hiányolhattuk. Jó lenne, ha az illetékesek felfigyelnének erre az állapotra és időnként nagytakarításra is köteleznék a takarítókat, — teszi szóvá K. K. nyíregyházi olvasónk. Szerkesztői üzenetek özv. Fésűs Józsefné nagyszekeresi, Szilágyi Lászlóné csengeri, Gergely Jánosné nyírcsaholyi, Rákóczi Józsefné baktaló- rántházi. Kővári József kisvárdai, Veress Mihályné nyírmihálydi lakosoknak levélben válaszolunk. Bajnai Attiláné szamos- sályi, Kovács István kis- varsányi, Balogh Frigyes kisvárdai. Páll Gyula kál- lósemjéni, Rápolti Gyulá- né szamosbecsi, dr. Hartmann Győző budapesti, Barkaszi Imre apagyi, K. Kői Béla tiszabezdédi, Vajda Sándorné jármi, Pók Győző nyíregyházi, özv. Takács Józsefné má- riapócsi, Kása András olcsvai, Ujj Pál nyírmadai, Marosi Istvánná kállósem- jéni, Szilágyi Lászlóné csengeri, Borsi Miklós kál- lósemjéni, Gergely Gábor szamosszegi, Nagy Józsefné nyírteleki, K. Szabó Sándor nyírparasznyai. Pádár Mihály apagyi, Kazár Miklós nyíregyházi, Király Mihály nyírteleki, Horváth Ferenc fehérgyarmati, Hegedűs Bertalanná ilki, Máriay Aladárné nyíregyházi, Vájsz Jánosné sóstóhegyi, Vizi Péterné kállósemjéni, özv. Roskó Józsefné gemzsei, Kovács Ferencné demecseri, Belus Lászlóné miskolci, Váradi János gégónyi, Barcs Irén nyíregyházi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Pisák Ferenc fehérgyarmati, dr. Magos Ferencné mátészalkai laiv isok kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Szabó Lajosne tiszabezdédi lakost a társadalom- biztosítási igazgatóság többek között arról is tájékoztatta, hogy gyermekgondozási segélyre nem lesz jogosult, mivel tanulmányait nem fejezte be. A rendelet értelmében gyermek- gondozási segélyre az a dolgozó nő jogosult, aki a szülést megelőző másfél évben 365 nápig munkaviszonyban állt, és legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozott és a gyermek- gondozásra fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Az a dolgozó nő, aki iskolai tanulmányait befejezte és ezt követő 90 napon belül munkaviszonyba lépett, jogosult gyermekgondozási segélyre. Abban az esetben is, ha a gyermeke születéséig nem szerezte meg az előírt 365 napi munkaviszonyt. Nem alkalmazható azonban _ez a rendelkezés azokra a dolgozó nőkre, akik tanulmányaikat nem fejezték be. félbeszakították. Az illetékes válaszol — Gyermekeim, hányszor mondtam, hogy a vonatokon még ie se üljetek ... ! (Kiss Ernő rajzai) TELEFON Október 19-én a „Kifelejtett telefon” című cikkben szóvá tették, hogy az Inczédi sor és Bocskai út kereszteződésében épült orvoslakásokba nem szemelték be a telefonhálózatot. Ezzel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk az olvasókat: az építési munkák kivitelezője nem teljesített első osztályú munkát az épületen, és a harmadosztályban átvett épületrészek eredményezték azt a költségmegtakarítást, melyből, sajnos, csak a burkolat elkészítését követően lehetett megvalósítani a szóban forgó telefonhálózatot* A műszaki osztály a beruházási vállalattal egyeztetve úgy döntött, hogy a burkolatbontás többletköltségének elkeA bevonulási segélyről Kecskés Istvánná olvasónk panaszos levelében azt írja, hogy a fia 1977. október hónapban tényleges katonai szolgálatra vonult be. A gyerek az általános iskola befejezése után nem tanult tovább, hanem a termelőszövetkezetben dolgozott egészen bevonulásáig, a család többi, tagjával együtt. Amikor a behívó parancsot megkapta, jelentkezett a tsz vezetőségénél, azonban a termelőszövetkezet főkönyvelője azt mondta, hogy neki nem jár a bevonulási segély. Később a gyerek a katonaságnál is érdeklődött, hogy megilleti-e őt a segély vagy sem, ott azt a felvilágosítást kapta, hogy neki is jár a segély. Irt is a termelőszövetkezetnek, de ismételten azt a választ kapta, hogy nem jár a segély. Olvasónk azt kérdezi, hogy van-e ilyen segély egyáltalán és ha van, az kiket illet meg? Hatályos törvényeink szerint egyszeri bevonulási segély illet minden magyar állampolgárt, aki tényleges katonai szolgálatra vonul be és a bevonulás időpontjában munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban állt. A fant írtakból kitűnően alapvető dolog, hogy a bevonulási segély alapja az a tény: a bevonuló munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban álljon. A levélből nem tudjuk megállapítani, hogy olvasónk fia tagja volt-e a termelőszövetkezetnek vagy sem. A gyakorlat azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akik az általános iskolát befejezik és ettől kezdődően a termelőszövetkezetben dolgoznak, rendszerint, mint besegítő családtagok vállalnak munkát és ezen az állapoton a későbbiek során sem változtatnak. Figyelmen kívül hagyják azt, hogy ilyen esetben a besegítő családtagot nem illetik meg azok a jogok, amelyek a tsz-tagsággal járnak. Rendszerint csak bizonyos jogvitás esetekben jönnek rá arra, hogy a besegítő családtag nem tsz-tagként szerepel és csak utána változtatnak ezen a jogi helyzeten. Van lehetőség arra, hogy a besegítő családtag is rendelkezzék legalább részben a tsz-tagot megillető jogokkal. Erre azonban csak akkor van mód, ha a besegítő családtag külön írásbeli megállapodást köt a termelőszövetkezettel. Ebben vállalja, hogy teljesíti a kötelezően előírt munkamennyiséget és ezt a munka- mennyiséget minden termelőszövetkezetnél az alapszabály határozza meg. Ha olvasónk fiának van ilyen megállapodása, és időarányosan eleget is tett a munkavégzési kötelezettségnek, megilleti a bevonulási segély. Abból a tényből, hogy a kérelmet eddig elutasították, csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vagy nincs ilyen írásbeli megállapodás, vagy a kötelezően előírt munkamennyiség nem lett teljesítve. A bevonulási segély egyszer illeti meg a dolgozót és ha olyan eset fordul elő, hogy a segély felvétele után mégsem kell bevonulnia a dolgozónak, a felvett segélyt visszafizetnie nem kell, de a következő tényleges bevonulás alkalmával segélyre nem tarthat igényt. A bevonulási segély mértéke a dolgozó, vagy ipari szövetkezeti tag egyhavi munkabérének 50 százaléka, illetve a termelőszövetkezeti tag egy havi részesedésének 50 százaléka. A teljes munkabér, mint bevonulási segély akkor illeti meg a dolgozót, ha bevonulása előtt olyan kiskorú gyermeke volt, akinek tartásáról ő gondoskodott. Olvasónknak tehát azt kell tisztázni elsősorban, hogy fia a termelőszövetkezettel milyen jogviszonyban állt, mert csak ezután lehet eldönteni azt, hogy valóban jár-e segély, vagy sem. Dr. Juhász Barnabás rülése miatt nem hagyható el a telefonhálózat beszerelese. ÜT Az október 15. számban „Feledékenység" címmel cikk . jelent meg, amely a jósaváro- si 15. sz. általános iskola megközelítését kifogásolja. A cikkben foglaltakkal kapcsolatosan az alábbiakról értesítjük az érdekelteket: a városi tanács vb műszaki osztálya az érintett szakhatóságok és kivitelező vállalatok bevonásával közigazgatási bejárást tart, melynek során az iskola gyalogos- és gépjármű- forgalmát lehetővé tevő út- és járdaépítéssel kapcsolatos kérdéseket tisztázni fogja. A tervmódosítás költségigényétől függően a végleges jellegű kivitelezés 1978. év első vagy második negyedévében történik. Amennyiben anyagi lehetőségeink engedik, járdalapok megoldásával addig is tervezünk ideiglenes megoldást. Városi tanács vb műszaki osztálya Nyíregyháza KÉSIK A november 30-i számban „Hol vannak a munkások” című cikkben az egyik olvasó a nyírbogáti ABC-áruház felépülésének lassú ütemét tette szóvá. Ezzel kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk az olvasókat: A tervet a Nyírbátori ÁFÉSZ-től 1976. november helyett 1977 márciusában, illetve a hiányzó pótlásokat májusban kaptuk meg. A terv felülvizsgálatát követően tudtuk elvégezni az anyagmegrendeléseket. Ezek nagyobb részét a forgalmazó vállalatok csak a III., illetve a IV. negyedévre igazolták vissza. A munkaszünetet tehát — egyrészt az anyaghiány okozta, ezenkívül a szövetkezet más irányú, szintén fontos elkötelezettsége. Nyírbátori Építőipari és Szakipari Szövetkezet
