Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. december 1. KOMMENTÁR N ehéz már önmagában a kommentár első mondatát is megfogalmazni. Témánk: a Dél-Afrikai Köztársaságban szerdán lezajlott választások. Azt azonban jószívvel mégsem írhatjuk, hogy Dél-Afrikában választásokat rendeztek. Egyszerűen arról kell beszélni, hogy Afrikának ebben a jelentős államában ismét urnák elé szólítják a fehér bőrű felnőtt lakosságot, amely minden bizonnyal megújítja bizalmát Balthazar Johannes Vorter miniszterelnök és pártja, az 1949 óta megszakítás nélkül hatalmon lévő nemzeti párt iránt. Csakhogy Dél-Afrikát nemcsak fehérek lakják. Pontosabban: számarányuk lényeges mértékben alulmarad az őslakosságéval szemben. Több mint 17 millió színes bőrű mellett 4,5 millió fehér telepes lakja a hazánk területénél tizenháromszorta nagyobb országot. A színes bőrűek tetemes többsége szülőföldjének vallja — kivéve az ázsiai bevándorlók leszármazottjait—, míg a fehérek részben holland származású afri- kanderek (burok), részben angolok ivadékai. Kétségtelen, hogy az etnikai okok önmagukban is alkalmat adnának az érdekellentétekre. Dél-Afri- kában azonban többről van szó. Az ország fehér telepes kissebbségi kormánya a legelemibb emberi jogokat sem biztosítja a színes bőrű lakosság számára: a nyilvános szórakozóhelyekről, az iskolákból, de még a villamosokról és az autóbuszokról is kitiltották a négereket, s minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek állandó létbizonytalanságban tartani őket. Vorster rendszerét ízig- vérig az apartheid, a faji megkülönböztetés vezérli. Évente egymilliónál több ítéletet hoznak a színes bőrű lakossággal szemben az embertelen jogi törvények megszegéséért. S a négerek jól emlékeznek a 89 halottal és 186 sebesülttel zárult sharpeville-i sor- tűzre, amelyet a brutalitások ellen tiltakozó tömegre adtak le. Nem felejtik Sowetót, az ott elkövetett tömeggyilkosságot, s ismerik Steve Biko polgárjogi harcos halálának körülményeit, amelyeket maguk a kínvallatásban részt vett rendőrök tanúsítottak. A környező afrikai államokat atombombával és népirtással fenyegető Vorster- rezsim szerdai választási komédiája tehát voltaképpen nem az eredményét, inkább körülményeit tekintve érdemel szót. Az urnákba úgyis jobbára a Vorstert támogató voksok kerülnek, miután az egykori fő ellenzéki párt, az egyesült párt megszűnt, s utóda, a haladó szövetségi párt csupán a választókerületek felében lép fel. Az őslakosságot viszont kirekesztették a választásokból. Számukra még a demokrácia látszatát sem teremtették meg. Gy. D. Közlemény a magyar—szovjet kormányközi bizottság tárgyalásairól Moszkvában szerdán véget ért a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság XX. ülésszaka. Az ülésszakon a magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes, a szovjet küldöttséget Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a kormányközi bizottság áttekintette és jóváhagyta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legfontosabb iparágai közötti gyártmányszakosítás és kooperáció hosszú távú fejlesztésének alapvető irányelveit. A bizottság áttekintette és jóváhagyta a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió minisztériumainak azokat a javaslatait, amelyek a termelési-műszaki együttműködés kiszélesítésére és elmélyítésére irányulnak a rádióiparban, a hajóépítésben, az energetikai, a nehézipari és közlekedési gépgyártásban, valamint az építőanyag-gyártásban. Megvitatták és jóváhagyták a két országnak az áruszállítás megjavítására irányuló intézkedéseit is. A bizottság áttekintette azokat a kormányközi megállapodásokat, amelyek a 750 kilovolt feszültségű villamos távvezeték, négy új szénbánya és egy hőerőmű építésében történő együttműködésről szólnak, valamint az olefinek és feldolgozási termékeik, a növényvédő szerek, műtrágyák és a magasabb zsíralkoholok gyártásában történő együttműködésre vonatkoznak. A két fél határozatokat fogadott el az említett kormányközi egyezmények teljesítésének biztosítására. A bizottság jelentést hallgatott meg a kölcsönös áru- szállítások ez évi tervének teljesítéséről és megállapította: a teljesítésben nagy szerepe volt a csepeli kombinát dolgozói kezdeményezésének: a Szovjetunió rendeléseinek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére határidő előtti teljesítésére indított munkaversenynek. A bizottság ülése alkalmából aláírta a két ország kormányának egyezményét arról, hogy a Szovjetunió műszaki téren együttműködik a Dunán létesülő, nagymaros— gabcikovói vízlépcsőrendszer nagymarosi lépcsőjének építésében. A bizottság ülése a testvéri barátság és a teljes egyetértés légkörében folyt le. A kormányközi bizottság ülésének jegyzőkönyvét a két társelnök: Szekér Gyula és Konsztantyin Katusev írta alá. A nagymarosi vízlépcső építkezésével kapcsolatos új kormányközi egyezményt magyar részről dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, szovjet részről Szemjon Szkacskov, a Szovjetunió Minisztertanácsa külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke írta alá. Az ünnepélyes aláíráson Konsztantyin Katusev röviden méltatta a tárgyalások, az ülésszakon létrejött új megállapodások jelentőségét. Szekér Gyula válaszában utalt arra, hogy a kormányközi bizottság eddigi húsz ülésszakán igen jelentős eredményeket ért el a két ország közötti együttműködés fejlesztésében. A gyümölcsöző együttműködést, a kölcsönös előnyöket mutatja, hogy a bizottság létrehozása óta eltelt 14 esztendőben a magyar —szovjet külkereskedelmi forgalom hétszeresére nőtt. A kormány elnökhelyettese külön is aláhúzta, hogy a szovjet fél nagy figyelmet és megértést tanúsít a magyar javaslatok, igények iránt, és hogy az üléseken a testvéri barátság, az elvtársi együttműködés légkörében sikerrel lehet áthidalni a legbonyolultabb kérdéseket is. Szerdán hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság XX. ülésszakán vett részt. A delegációt Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezette.- A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. F p anciaország „takaréklángon” Az AFP hírügynökség belföldi szolgálatának munkabeszüntetésével szerdán délben már meg is kezdődött a francia országos sztrájk, amely csütörtökre „takaréklángra” állítja az ország életét. A francia dolgozók három nagy harcos szakszervezete, a CGT, a CFDT és a pedagógusokat tömörítő FEN csütörtökre hirdetett szakmaközi országos sztrájkot, tiltakozásul az infláció folytatódása és a munkanélküliség növekedése ellen. Csütörtökön a közszolgáltatások csak részben működnek majd. Csökken a gáznyomás, ki-kihagy az áramszolgáltatás, ritkábban közlekedik a metró, korlátozódik az autóbuszforgalom, a vasúti közlekedés, a légiforgalom. Az iskolák nagy részében szünetel a tanítás. Nem jelennek meg az újságok, a televízió csökkentett műsort sugároz csupán. Országszerte több mint 200 gyűlést rendeznek a szakszervezetek és a baloldali szervezetek. Párizsban délelőtt 10-kor indul a sztrájkoló munkások felvonulása a Nation tértől a Republique tér felé. A Gyárosok Országos Szövetsége viszont arra szólí tóttá fel a francia tőkéseket, hogy tartsák nyitva üzemeiket és biztosítsák a munka- feltételeket. A sztrájk előreláthatólag érinteni fogja az ipari termelést is, egyrészt az üzemi munkabeszüntetések, másrészt a közszolgáltatások szünetelése miatt. A sztrájkkal kapcsolatban a francia sajtó elsősorban a megmozdulás politikai jellegét emeli ki. A l’Humanité azt hangsúlyozza, hogy miközben a vásárlóerő 2—3 százalékkal csökkent, a munka- nélküliek száma — a szak- szervezetek statisztikája szerint, amely a nemzetközi munkaügyi hivatal normáin alapszik — 1 650 000-es rekordszintet ért el. A polgári lapok általában azt hangsúlyozzák, hogy az egységes sztrájkakcióval a szakszervezetek mintegy ellensúlyozni kívánják a baloldali pártok között kibontakozott vitát és az összefogás lehetőségét kívánják demonstrálni. Szőnyegek Azerbajdzsánból Az Iparművészeti Múzeum Nagytétényi Kastélymúzeuma a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kiállítást rendezett a múzeum legszebb régi azerbajdzsán szőnyegeiből. Az 1977. október 9-től 1978. március 5-ig nyitva tartó kiállításon a látogatók először gyönyörködhetnek azerbajdzsáni szőnyegekben, és az ezt kiegészítő keleti fegyverek, kancsók és tálak, kerámiák, fafaragások együttesében. A z Iparművészeti Múzeum európai hírű kaukázusi szőnyegtárát különböző városok, falvak és vidékek neve (Kazak, Susa, Sírván stb.) szerinti csoportosításban mutatja be. Északkelet-Azerbajdzsánban a mohamedán időszámítás szerinti 22. évben (i. sz. 642-ben) már kiváló szőnyegeket készítettek. Híresek voltak a Moghani- sztyeppe csovaljai (szőnyeg- tarisznyái) és szövött szőnyegei. Nahicseván, Sírván, Baku építőmesterei valószínűleg nemcsak épületeket és díszítéseit tervezték, hanem készítettek szőnyegminta- rajzokat is. A szőnyegkészítés a legelterjedtebb nép- művészeti ágazat a Kaukázusban. Minden nő tudott szőnyeget szőni vagy csomózni. A nők készítették a csovalokat, a hurdzsinokat (a szamarak nyergére akasztható átalvető tarisznyákat), a hejbákat, a papart (nyeregtartót), a párosával gyártott kilim- szárnyakat. Szőnyegtakaróból volt a függöny, az öv, az ágyneműtartó (mafracs), a fakanáltartó és a sótartó is. A mezőgazdaság nem volt képes egész éven át a nőket foglalkoztatni, így rendszeresen készítettek eladásra is szőnyegeket a helyi piacra és külföldre, ahová kereskedők juttatták el már a középkori Európába. A szőnyeg anyagát a hegyi legelőkön élő birkanyájak adták, a növényi festék-Keretes szegélydíszes kaukázusi szőnyeg. (Ifj. Sugár Gy. felv.) Keresztmintás kaukázusi szőnyeg anyag a kaukázusi erdőkben, réteken és házikertekben termett. 1872-ben a rossz minőségű vegyi festékek használatával hanyatlásnak indult a kaukázusi szőnyegművesség; az újabb eredményeket csak a szovjethatalom éveiben érték el. A kiállítás egyik legértékesebb darabja a XVI. századi horgas-kampós mintázatú Gendzse szőnyeg. A ritkaságnak számító régi sírván imaszőnyegek egyikén ijedt szemű emberkét és kutyát ábrázolt a takácsnő, a másikon jól ismert medallion látható, s a szőnyeg keretét a Kaukázusban mindenhol alkalmazott boroskehely és búzakalász motívum díszíti. S. Z. (Folytatás az 1. oldalról) A felek kifejezésre juttatták megelégedettségüket azzal kapcsolatban, hogy a két ország sokoldalú együttműködése sikeresen fejlődik. Aláhúzták, hogy mind a Szovjetunió, mind pedig a Szíriái Arab Köztársaság külpolitikája fontos feladatának tartja baráti kapcsolataik további megszilárdítását és elmélyítését. A Szovjetunió és Szíria határozottan visszaver minden olyan kísérletet, amely barátságuk és együttműködésük megbontására irányul. A Szovjetuniónak és Szíriának egyaránt éltökéit szándéka az, hogy kivívja az átfogó közel-keleti rendezést, olyan körülmények között, amelyek kizárják az egyes arab országok vezetői által szorgalmazott külön-megállapodásokat és amelyek biztosítják a Palesztinái arab nép törvényes képviselője, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet teljes jogú részvételét a rendezésben. Ha az az eset fordulna elő, hogy a genfi konferencia meghiúsul, akkor súlyos felelősség terhelné azokat, akik ebben közrejátszottak. Abdél Halim Khaddam a Szíriái Arab Köztársaság vezetése és népe nevében nagyra értékelte a Szovjetunió külpolitikáját, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, az egyetemes béke megszilárdítására irányul. Háláját fejezte ki a Szovjetuniónak az arab népek igazságos ügyéhez, a közel-keleti igazságos és tartós békéért vívott harcához nyújtott állandó támogatásáért. Szerdán hazautazott Moszkvából Abdel Halim Khaddam, az Arab Szocialista Üj- jászületés Pártjának vezetőségi tagja, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök- helyettese és külügyminisztere, aki baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A repülőtéren Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere búcsúztatta a Szíriái vendéget
