Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 4. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Teljesen átalakították a japán kormányt — Dajan izraeli külügyminiszter Bonnban tárgyal KEDD: Amerikai bejelentés arról, hogy az USA elküldi képviselőjét Kairóba a Szádat által összehívott tanácskozásra — Az ENSZ-közgyülés palesztin vitája SZERDA: Leonyid Brezsnyev fogadta Khaddam sziriai külügyminisztert — Barre szomáli elnök egyiptomi tárgyalásai után Szaúd-Arábiába érkezett CSÜTÖRTÖK: A líbiai fővárosban összegyűltek a Szadat politikáját elítélő arab országok vezetői — Edward Gierek Rómában tárgyalt és a Vatikánba is ellátogatott — A dél-afrikai választási komédia PÉNTEK: Az iraki elnök különmegbizottja Moszkvában — Véget értek a Csendes-óceánon végrehajtott szovjet hordozórakéta-kísérletek # SZOMBAT: Begin izraeli miniszterelnök Londonban tárgyal — Erich Honecker vezetésével a Vietnami Szocialista Köztársaságban tartózkodik az NDK párt- és állami küldöttsége — Tito és Ceausescu találkozója Turnu Severin- ben Harmincéves az államosított magyar bankrendszer Áz MNB elnökhelyettesének nyilatkozata 1. Hogyan áll pillanatnyilag a közel-keleti diplomáciai kötélhúzás? A szadati kezdeményezés az arab államok egy csoportjánál egyenes elutasításra talált, más csoportok fenntartásaikat hangoztatja, vagy olyan formulák mögé menekül, amelyek csak leplezni jók a tartózkodást. Ezek után az amerikai vezető körökben is megoszlanak már a vélemények. Carter korábban még teljes támogatását helyezte kilátásba, az USA képviselőjének kairói jelenlétét nyomban meg is ígérték, de a hét végére már például Vance külügyminiszter a többi arab ország álláspontjának nagyobb figyelembe vételét ajánlotta, ami pedig a kairói értekezlet dátumát illeti, némi „csuszamlást”, egy kis haladékot kezdtek emlegetni az amerikai fővárosban. Moszkvában ez alatt Khaddam szír külügyminiszter Leonyid Brezsnyevvel is tárgyalt, a Szovjetunió és Szíria lépéseinek egybehangolása volt a napirenden. Utána pedig az iraki elnök különmegbizottja érkezett a Kremlbe, hasonló céllal. Tripoliban összeült az „Atlanti—Szadat-csúcstalálkozó”, ahogyan a nyugati sajtó elkeresztelte: a vendéglátó Khad- hafi, a líbiai elnök, Asszad Szíriái államfő és Bumedien, Algéria első embere mellett ott volt Arafat is. Irak és Dél- Jemen magas szintű képviselete is figyelmet keltett. (Szíria és Irak között köztudomásúan ellentétek feszültek az utóbbi években, most mégis egy asztalhoz ültek ...) Ez aztán igazán „lázas diplomáciai tevékenység”! Nehéz megjósolni, hogy mi jön ezután: lesz-e valami a december 14-re, 15-re tervezett kairói összejövetelből vagy áthidaló megoldásként például az ENSZ égisze alatt New Yorkban ülhetnek össze az érdekeltek? Vagy pedig ismét csak az idő telik: a diplomáciai sürgés-forgás újra, mint annyiszor már a közel-keleti válság történetében, pusztán üresjáratnak bizonyul... 2. Mi jellemzi az angolai adottságokat az MPLA kongresszusa előtt? Kevés olyan nagy horderejű esemény történt Afrikában a 70-es években, mint a portugál gyarmatbirodalom felbomlása és azon belül is a hatalmas Angola függetlenné válása, az MPLA vezetése alatt az anti- imperialista úton való elindulása. Napjainkban korántsem lehet tagadni, hogy az ellenség Edward Gierek, a LEMP KB első titkára (bal oldalt) és Carlo Glulio Argan, Róma polgármestere kölcsönösen megajándékozzák egymást a Capitoliumban, a római városházán. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) nem tette le a fegyvert Angolában. Azok az imperialista erők, amelyek — többek között a kubai fiatalok internacionalista segítségnyújtása következtében — kénytelenek voltak meghátrálni, ma ismét próbálkoznak. Az ország egyes pontjain a megvert FNLA csoportjai igyekeznek újra szerveződni, más részein az Unita nevű sza- kadár szervezet (milyen ellentmondás van a nevében, amely „egységet” jelent...), próbálkozik teret nyerni fegyveres akciókkal is. A Délafrikai Köztársaságtól épp úgy kapnak anyagi és más segítséget, mint a többi imperialista hatalomtól... Az imperialista ösztönzésű támadások egyik oka az is, hogy kitervelőik arra számítanak: Angola gazdasági nehézségei a nép ellenálló erejét felmorzsolhatják. Valóban súlyos helyzetben van Angola. Gondoljuk csak el: több mint 300 000 portugál hagyta ott az országot, mérnökök és orvosok, tisztviselők és vasutasok, bányász szakemberek és pékek... Helyükbe több mint 200 000 menekült jött Zaire-ból, a shabai harcok után különösen felélénkült a menekültek beözönlése, de még ma is — így mondják — naponta 200 ember lépi át Zaire és Angola határát. A menekültek ellátása nem kis gondot okoz. A szocialista világ segítsége jelentős. A kubai jelenlét továbbra is szükséges az ország békéje, biztonsága szempontjából. De nemcsak katonai támogatás kell, hanem mind több gazdasági segítség és mind több szakember részvétele az új ország építésében. S természetesen kell az ország népének mozgósítása, a szocialista eszmék elfogadtatása: ezt a feladatot az MPLA kongresszusán elsődlegesnek tekintik. 3. Nyugaton a helyzet változatlan, már ami a válságjeleket illeti? Igen. Az OECD, a tőkés országok fejlesztési és gazdasági együttműködési szervezete 1978-ra a válság folytatódását helyezi kilátásba, az infláció megmaradását és a munkanélküliek számának növekedését. \ A minap az NSZK-ban jártam. Az egy-két évvel ezelőtti képhez hasonlítva feltűnt, hogy — kevesebb a vendégmunkás. A válság miatt sokakat zsuppoltak már haza. Nem csoda, hogy a most nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint az NSZK-ban élők száma 1977. június 30-án 60 000-rel volt kevesebb, mint 1977. január 1-én. Népszaporodás helyett csökkenés mutatkozik. Ami emelkedik, az a munkanélküliek száma: megint egymillió fölé ugrott, még a hivatalos adatok szerint is. Franciaországban december 1-én nagyarányú, országos jellegű sztrájk volt, Rómában pedig 100 000 vasas hatalmas tüntető felvonulása. A sztrájk dolgában egy megjegyzés ide kívánkozik: a munkanélküliség idején tulajdonképp nehezebb sztrájkba vinni a munkásokat, hiszen sokan féltik a munkahelyüket. így aztán ha ilyenkor is nagyszabású a munka- beszüntetés, akkor az — duplán számít, kettős a politikai hatása. Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy három hónap múlva Francia- országban az urnákhoz járulnak a választók: köztük a munkanélküliek és a sztrájkolok is. Pálfy József Harminc évvel ezelőtt, 1947. december 4-én hirdették ki az Országos Törvénytárban a nagybankok állami tulajdonba vételéről szóló törvényt, s ezzel életbe lépett a nagybankok államosítása. Bankrendszerünk három évtizedes fejlődéséről és további feladatairól nyilatkozott Somogyi Lajosnak, az MTI munkatársának Pulai Miklós, az MNB elnökhelyettese. A korábban sok bankból álló bankrendszerből röviddel az államosítás után néhány nagy, meghatározott rendeltetésű bank jött létre — mondotta, s ezzel kialakult a magyar bankrendszernek lényegében ma is meglévő váza. A gazdasági feladatokhoz igazodva azonban többször is változott a 30 év alatt az egyes bankok feladatköre és szerepe. A legutóbbi jelentősebb módosulás 1971-ben volt, amikor gazdaságirányítási rendszerünk változásának megfelelően egyes bankfunkciókat is újonnan osztottak el. A Magyar Beruházási Bank helyett Állami Fejlesztési Bank jött létre, ami nemcsak névváltozást jelentett, hanem a bank — jelentős új feladatként — rátért az állami beruházások finanszírozására, kiemelten kezelve e nagy fontosságú beruházások pénzügyi előkészítését, lebonyolítását és ellenőrzését. Az Országos Takarékpénztár ma már nemcsak a lakosság bankja, hanem egyidejűleg a tanácsi bank szerepét is ellátja, vezeti számláikat és finanszírozza beruházásaikat. A korábban alapított Magyar Külkereskedelmi Bank a külkereskedelem sajátos devizafinanszírozási feladatait látja el. A Magyar Nemzeti Bank feladatai kiegészültek a vállalati beruházások hitelezésével. Ily módon egy helyre összpontosult a beruházások és a folyó gazdálkodás finanszírozása. Ritkán esik szó a Magyar Nemzeti Bank jegybanki feladatairól. Hogyan lehetne ezeket röviden, időszerűen összefoglalni? Az MNB jegybanki minőségében részt vesz a gazdaságpolitika kialakításában, a népgazdasági tervek kidolgozásában. Feladatai közé tartozik a fejlődő gazdaság pénzzel való ellátása, miközben Ügyelnie kell arra, hogy valóban indokolt mértékű pénz kerüljön forgalomba. Biztosítania kell a hitelelhelyezésekhez szükséges forrásokat, a gazdasági fejlődéssel összhangban védenie kell a forint értékállandóságát, megállapítani a forint értékét külföldi valutákban. A jegybanki feladat ellátása nem könnyű és nem is mindig népszerű. A közelmúltban Agnelli úr — a Fiat-konszern elnöke beszélgetés során azt mondta nekem, hogy a jegybankról — gépkocsihasonlattal élve — a gáz- és fékpedál jut mindig az eszébe. De tudni kell — tette hozzá —, mikor melyiket kell használni. E hasonlatban van igazság. A terv- gazdálkodás körülményei között azonban a gyorsítás és a fékezés nemcsak a jegybank feladata, hanem egy összehangolt közgazdasági szabályozórendszeré, amelynek a Magyar Nemzeti Bank csak egyik fontos láncszeme. Hogyan alakult a bank kapcsolata legfontosabb ügyfeleivel, a vállalatokkal és szövetkezetekkel a harminc év alatt? A kapcsolatok jellege és tartalma mindenekelőtt attól függ, hogy milyen a gazdaságirányítási rendszer. Amikor a vállalatok gazdasági és pénzügyi önállósága kisebb volt, amikor termelési és értékesítési feladataikat a minisztériumok határozták meg, akkor kisebb volt a pénzügyi befolyásolás lehetősége is. A gazdaságirányítás mai rendszerében azonban a hitelezés a közgazdasági befolyásolásnak egyik fontos eszköze. A bank nem önkényesen alakítja ki a hitelezés feltételeit és a hitelcélokat, hanem azokat a népgazdasági tervvel és állami költségvetéssel összhangban dolgozza ki, tárgyalja meg a hitelpolitikai tanácsban és terjeszti a kormány elé. A kormány hitel- politikai elvei alapján alakulnak ki az ügyletek, amelyeknek lebonyolításánál a vállalatok és a bank kapcsolata már üzleti, szerződéses alapon jön létre. A hitel- és kölcsönszerződések olyan kétoldalú megállapodások, amelyekben egyrészt a vállalatok és szövetkezetek vállalnak kötelezettséget bizonyos célok megvalósítására, másrészt pedig a bank vállal kötelezettséget meghatározott összegű és időre terjedő hitel nyújtására. A közvéleményt nagyon érdekli a bank nemzetközi pénzügyi tevékenysége Hogyan jellemezné a bank külföldi hitelműveleteit? Nemzetközi pénzügyi kapcsolataink rendkívül szerteágazók. A legszorosabb az együttműködésünk a KGST- országok bankjaival és a KGST közös bankjaival. A2 együttműködés hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok rendszeres fejlődéséhez és nem kis szerepük van a KGST integrációs programjának végrehajtásában, termelési kooperációk kialakításában, kölcsönösen előnyös közös fejlesztések megoldásában, a fejlődő országokkal való kapcsolatok bővítésében. Széles körű üzleti tevékenységet folytatunk a kapitalista országok bankjaival is. Ennek szolgálatában állnak saját bankjaink, amelyek Bécsben és Londonban székelnek, valamint kirendeltségeink Zürichben, Frankfurtban, Párizsban, New York-ban. A Magyar Nemzeti Bank és a vele szorosan együttműködve dolgozó Magyar Külkereskedelmi Bank a nemzetközi pénzpiacon mint hitelt nyújtó és mint hitelt felvevő egyaránt ismert, hiteleket elsősorban exportunk bővítése érdekében nyújtunk, főként a fejlődő országoknak. A hitelek általában megfelelnek a mindenkori világpiaci feltételeknek. Egy részüket ennél előnyösebb feltételekkel nyújtjuk olyan országoknak, amelyeknek fejlődését ily módon is elősegítjük. Gazdasági fejlődésünk meggyorsítása, iparunk és mezőgazdaságunk struktúrájának átalakítása és korszerűsítése, exportunk fokozása céljából rendszeresen veszünk fel közép- és hosszú lejáratú hiteleket a nemzetközi pénzpiacon. Hitelnyújtóink között megtalálhatók a nyugat-európai országok bankjai, arab, japán, amerikai bankok egyaránt. Hitel- képességünk jó, mert az ország politikai stabilitására és növekvő gazdasági teljesítő- képességére alapozódik. A Magyar Nemzeti Bankot a nemzetközi pénzvilágban úgy ismerik, mint amely jól, hozzáértéssel képviseli hazája érdekeit. „A Magyar Nemzeti Bank — írta a Journal of Commerce (USA) októberben a 200 millió dolláros amerikai hitelüzlettel kapcsolatban — mély benyomást gyakorolt a hitelezőkre a magyar bankgyakorlat kifinomult módszereivel és újító szellemével”. Melyek a bank legfontosabb további céljai? A legidőszerűbb feladat az V. ötéves terv sikeres teljesítésének előmozdítása. A kormány a napokban hagyta jóvá a hitelpolitika jövő évben követendő irányvonalát. Ennek végrehajtásában a bank egészének és az egyes bankszerveknek konkrét teendőik vannak. Objektív, mélyreható elemzést kell végezni az eltelt két évről, és a tapasztalatokat figyelembe véve azokat a megoldásokat kell a gyakorlati hitelezésben alkalmazni, amelyekkel legjobban szolgáljuk a gazdaság egyensúlyának szilárdítását és termelési szerkezetének korszerű átalakítását. Növelni kell befolyásunkat a gazdálkodásra, azaz a vállalati termelési és értékesítési tevékenységre. A forgóeszköz-hitelezéssel nemcsak azt kell biztosítani, hogy a gazdálkodáshoz szükséges kölcsön rendelkezésre álljon, ,hanem azt is elő kell mozdítani, hogy a vállalati tevékenység még jobban igazodjék a fizetőképes kereslethez, javuljon az együttműködés a vevő és a szállító vállalatok között, általánossá váljék a szerződések feltételeinek pontos teljesítése. A vállalatok közötti kapcsolatok javulása és a vállalaton belüli szervezettség fokozása eredményezheti együttesen a termelés forgóeszközszükségletének kívánatos csökkenését. Javítani kell munkánkban a nyújtott beruházási hitelek felhasználásának ellenőrzését, vizsgálni például az exportfejlesztési célokra nyújtott hitelek eredményeit. A következő évtől kezdve egyre nagyobb számban lépnek a termelésbe azok a kapacitások, amelyekhez azzal a céllal nyújtottunk kedvezményes hitelt, hogy meggyorsítsák exportunk és konvertibilis devizabevételeink növekedését. Az eddigi eredmények kielégítőek. az ígért exporttöbbletek összességükben teljesültek. Még jobb lehetne az eredmény akkor, Jia valamennyi vállalat időre befejezné a beruházásokat és teljesíteni a vállalt export- többletet:-Az ígéretet túlteljesítő vállalatok többlete ugyanis ez esetben nem a mások elmaradásából keletkező hiányokat pótolná, hanem népgazdasági szinten is többletet eredményezne. Ugyancsak fontos feladat a felkészülés a következő ötéves tervidőszakra. Ez egyrészt komoly tervezési munkát, másrészt a szabályzók tapasztalatainak vizsgálatát és továbbfejlesztését jelenti. Napirendre tűzzük a pénzforgalom, a hitel, a devizagazdálkodás szabályainak, a gaz- . dálkodásra gyakorolt hatásának az elemzését, a tapasztalatok alapján feltárjuk erényeit, fogyatékosságait, és a VI. ötéves terv követelményeivel összhangban a szükséges módosításokat elvégezzük. Egyik legfontosabb teendőnk az lesz, hogy kidolgozzuk a Központi Bizottságnak a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről szóló határozatából adódó konkrét feladatainkat. i Nagy gondot fordítunk a bank belső szervezettségének erősítésére, a bankszervek együttműködésének fokozására, az ésszerű munkamegosztás továbbfejlesztésére. Folytatjuk a bank munkájának korszerűsítését, javítva mindenekelőtt a vállalatokkal és szövetkezetekkel, valamint a lakossággal kapcsolatos ügyintézést — fejezte be nyilatkozatát az MNB elnök- helyettese. Ma kezdődik meg az MPLA kongresszusa. Képünkön: az angolai főváros, Luanda főtere, a tanácskozás színhelye. (MTI Külföldi Képszolgálat)
