Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 4. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Teljesen átalakították a japán kormányt — Dajan izraeli külügyminiszter Bonnban tárgyal KEDD: Amerikai bejelentés arról, hogy az USA elküldi kép­viselőjét Kairóba a Szádat által összehívott tanácskozás­ra — Az ENSZ-közgyülés palesztin vitája SZERDA: Leonyid Brezsnyev fogadta Khaddam sziriai kül­ügyminisztert — Barre szomáli elnök egyiptomi tárgya­lásai után Szaúd-Arábiába érkezett CSÜTÖRTÖK: A líbiai fővárosban összegyűltek a Szadat po­litikáját elítélő arab országok vezetői — Edward Gierek Rómában tárgyalt és a Vatikánba is ellátogatott — A dél-afrikai választási komédia PÉNTEK: Az iraki elnök különmegbizottja Moszkvában — Véget értek a Csendes-óceánon végrehajtott szovjet hor­dozórakéta-kísérletek # SZOMBAT: Begin izraeli miniszterelnök Londonban tárgyal — Erich Honecker vezetésével a Vietnami Szocialista Köztársaságban tartózkodik az NDK párt- és állami kül­döttsége — Tito és Ceausescu találkozója Turnu Severin- ben Harmincéves az államosított magyar bankrendszer Áz MNB elnökhelyettesének nyilatkozata 1. Hogyan áll pillanatnyilag a közel-keleti diplomáciai kö­télhúzás? A szadati kezdemé­nyezés az arab államok egy csoportjánál egyenes elutasí­tásra talált, más csoportok fenntartásaikat hangoztatja, vagy olyan formulák mögé menekül, amelyek csak lep­lezni jók a tartózkodást. Ezek után az amerikai ve­zető körökben is megoszlanak már a vélemények. Carter korábban még teljes támoga­tását helyezte kilátásba, az USA képviselőjének kairói je­lenlétét nyomban meg is ígér­ték, de a hét végére már pél­dául Vance külügyminiszter a többi arab ország álláspontjá­nak nagyobb figyelembe vé­telét ajánlotta, ami pedig a kairói értekezlet dátumát il­leti, némi „csuszamlást”, egy kis haladékot kezdtek emle­getni az amerikai fővárosban. Moszkvában ez alatt Khad­dam szír külügyminiszter Leonyid Brezsnyevvel is tár­gyalt, a Szovjetunió és Szíria lépéseinek egybehangolása volt a napirenden. Utána pe­dig az iraki elnök különmeg­bizottja érkezett a Kremlbe, hasonló céllal. Tripoliban összeült az „At­lanti—Szadat-csúcstalálkozó”, ahogyan a nyugati sajtó elke­resztelte: a vendéglátó Khad- hafi, a líbiai elnök, Asszad Szí­riái államfő és Bumedien, Al­géria első embere mellett ott volt Arafat is. Irak és Dél- Jemen magas szintű képvise­lete is figyelmet keltett. (Szí­ria és Irak között köztudomá­súan ellentétek feszültek az utóbbi években, most mégis egy asztalhoz ültek ...) Ez aztán igazán „lázas dip­lomáciai tevékenység”! Nehéz megjósolni, hogy mi jön ez­után: lesz-e valami a decem­ber 14-re, 15-re tervezett kai­rói összejövetelből vagy áthi­daló megoldásként például az ENSZ égisze alatt New York­ban ülhetnek össze az érde­keltek? Vagy pedig ismét csak az idő telik: a diplomá­ciai sürgés-forgás újra, mint annyiszor már a közel-keleti válság történetében, pusztán üresjáratnak bizonyul... 2. Mi jellemzi az angolai adottságokat az MPLA kong­resszusa előtt? Kevés olyan nagy horderejű esemény tör­tént Afrikában a 70-es évek­ben, mint a portugál gyar­matbirodalom felbomlása és azon belül is a hatalmas An­gola függetlenné válása, az MPLA vezetése alatt az anti- imperialista úton való elin­dulása. Napjainkban korántsem le­het tagadni, hogy az ellenség Edward Gierek, a LEMP KB el­ső titkára (bal oldalt) és Carlo Glulio Argan, Róma polgármes­tere kölcsönösen megajándékoz­zák egymást a Capitoliumban, a római városházán. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) nem tette le a fegyvert An­golában. Azok az imperialista erők, amelyek — többek kö­zött a kubai fiatalok inter­nacionalista segítségnyújtá­sa következtében — kényte­lenek voltak meghátrálni, ma ismét próbálkoznak. Az or­szág egyes pontjain a meg­vert FNLA csoportjai igye­keznek újra szerveződni, más részein az Unita nevű sza- kadár szervezet (milyen el­lentmondás van a nevében, amely „egységet” jelent...), próbálkozik teret nyerni fegyveres akciókkal is. A Dél­afrikai Köztársaságtól épp úgy kapnak anyagi és más segítséget, mint a többi im­perialista hatalomtól... Az imperialista ösztönzésű támadások egyik oka az is, hogy kitervelőik arra számí­tanak: Angola gazdasági ne­hézségei a nép ellenálló ere­jét felmorzsolhatják. Valóban súlyos helyzetben van Ango­la. Gondoljuk csak el: több mint 300 000 portugál hagyta ott az országot, mérnökök és orvosok, tisztviselők és vas­utasok, bányász szakemberek és pékek... Helyükbe több mint 200 000 menekült jött Zaire-ból, a shabai harcok után különösen felélénkült a menekültek beözönlése, de még ma is — így mondják — naponta 200 ember lépi át Zaire és Angola határát. A menekültek ellátása nem kis gondot okoz. A szocialista világ segítsé­ge jelentős. A kubai jelenlét továbbra is szükséges az or­szág békéje, biztonsága szem­pontjából. De nemcsak ka­tonai támogatás kell, hanem mind több gazdasági segítség és mind több szakember rész­vétele az új ország építésé­ben. S természetesen kell az ország népének mozgósítása, a szocialista eszmék elfogad­tatása: ezt a feladatot az MPLA kongresszusán elsőd­legesnek tekintik. 3. Nyugaton a helyzet vál­tozatlan, már ami a válságje­leket illeti? Igen. Az OECD, a tőkés országok fejlesztési és gazdasági együttműködési szervezete 1978-ra a válság folytatódását helyezi kilátás­ba, az infláció megmaradását és a munkanélküliek számá­nak növekedését. \ A minap az NSZK-ban jártam. Az egy-két évvel ez­előtti képhez hasonlítva fel­tűnt, hogy — kevesebb a vendégmunkás. A válság mi­att sokakat zsuppoltak már haza. Nem csoda, hogy a most nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint az NSZK-ban élők száma 1977. június 30-án 60 000-rel volt kevesebb, mint 1977. január 1-én. Népszaporodás helyett csökkenés mutatkozik. Ami emelkedik, az a munkanélkü­liek száma: megint egymillió fölé ugrott, még a hivatalos adatok szerint is. Franciaországban decem­ber 1-én nagyarányú, orszá­gos jellegű sztrájk volt, Ró­mában pedig 100 000 vasas hatalmas tüntető felvonulása. A sztrájk dolgában egy meg­jegyzés ide kívánkozik: a munkanélküliség idején tu­lajdonképp nehezebb sztrájk­ba vinni a munkásokat, hi­szen sokan féltik a munka­helyüket. így aztán ha ilyen­kor is nagyszabású a munka- beszüntetés, akkor az — duplán számít, kettős a po­litikai hatása. Mindemellett nem szabad elfelejteni, hogy három hónap múlva Francia- országban az urnákhoz járul­nak a választók: köztük a munkanélküliek és a sztráj­kolok is. Pálfy József Harminc évvel ezelőtt, 1947. december 4-én hirdették ki az Országos Törvénytárban a nagybankok állami tu­lajdonba vételéről szóló tör­vényt, s ezzel életbe lépett a nagybankok államosítása. Bankrendszerünk három év­tizedes fejlődéséről és további feladatairól nyilatkozott So­mogyi Lajosnak, az MTI mun­katársának Pulai Miklós, az MNB elnökhelyettese. A korábban sok bankból ál­ló bankrendszerből röviddel az államosítás után néhány nagy, meghatározott rendel­tetésű bank jött létre — mon­dotta, s ezzel kialakult a ma­gyar bankrendszernek lénye­gében ma is meglévő váza. A gazdasági feladatokhoz iga­zodva azonban többször is változott a 30 év alatt az egyes bankok feladatköre és szerepe. A legutóbbi jelentő­sebb módosulás 1971-ben volt, amikor gazdaságirányí­tási rendszerünk változásá­nak megfelelően egyes bank­funkciókat is újonnan osztot­tak el. A Magyar Beruházási Bank helyett Állami Fej­lesztési Bank jött létre, ami nemcsak névváltozást jelen­tett, hanem a bank — jelen­tős új feladatként — rátért az állami beruházások finanszí­rozására, kiemelten kezelve e nagy fontosságú beruházások pénzügyi előkészítését, lebo­nyolítását és ellenőrzését. Az Országos Takarékpénz­tár ma már nemcsak a lakos­ság bankja, hanem egyidejű­leg a tanácsi bank szerepét is ellátja, vezeti számláikat és finanszírozza beruházásaikat. A korábban alapított Magyar Külkereskedelmi Bank a kül­kereskedelem sajátos deviza­finanszírozási feladatait látja el. A Magyar Nemzeti Bank feladatai kiegészültek a válla­lati beruházások hitelezésé­vel. Ily módon egy helyre összpontosult a beruházások és a folyó gazdálkodás finan­szírozása. Ritkán esik szó a Magyar Nemzeti Bank jegybanki feladatairól. Hogyan lehet­ne ezeket röviden, idősze­rűen összefoglalni? Az MNB jegybanki minő­ségében részt vesz a gazda­ságpolitika kialakításában, a népgazdasági tervek kidolgo­zásában. Feladatai közé tarto­zik a fejlődő gazdaság pénz­zel való ellátása, miközben Ügyelnie kell arra, hogy való­ban indokolt mértékű pénz kerüljön forgalomba. Biztosí­tania kell a hitelelhelyezé­sekhez szükséges forrásokat, a gazdasági fejlődéssel össz­hangban védenie kell a forint értékállandóságát, megálla­pítani a forint értékét külföl­di valutákban. A jegybanki feladat ellátá­sa nem könnyű és nem is mindig népszerű. A közel­múltban Agnelli úr — a Fiat-konszern elnöke beszél­getés során azt mondta ne­kem, hogy a jegybankról — gépkocsihasonlattal élve — a gáz- és fékpedál jut mindig az eszébe. De tudni kell — tette hozzá —, mikor melyi­ket kell használni. E hason­latban van igazság. A terv- gazdálkodás körülményei kö­zött azonban a gyorsítás és a fékezés nemcsak a jegybank feladata, hanem egy össze­hangolt közgazdasági szabá­lyozórendszeré, amelynek a Magyar Nemzeti Bank csak egyik fontos láncszeme. Hogyan alakult a bank kapcsolata legfontosabb ügyfeleivel, a vállalatok­kal és szövetkezetekkel a harminc év alatt? A kapcsolatok jellege és tartalma mindenekelőtt attól függ, hogy milyen a gazda­ságirányítási rendszer. Ami­kor a vállalatok gazdasági és pénzügyi önállósága kisebb volt, amikor termelési és ér­tékesítési feladataikat a mi­nisztériumok határozták meg, akkor kisebb volt a pénzügyi befolyásolás lehetősége is. A gazdaságirányítás mai rendszerében azonban a hite­lezés a közgazdasági befolyá­solásnak egyik fontos eszkö­ze. A bank nem önkényesen alakítja ki a hitelezés feltéte­leit és a hitelcélokat, hanem azokat a népgazdasági tervvel és állami költségvetéssel össz­hangban dolgozza ki, tárgyal­ja meg a hitelpolitikai ta­nácsban és terjeszti a kor­mány elé. A kormány hitel- politikai elvei alapján ala­kulnak ki az ügyletek, ame­lyeknek lebonyolításánál a vállalatok és a bank kapcso­lata már üzleti, szerződéses alapon jön létre. A hitel- és kölcsönszerződések olyan két­oldalú megállapodások, ame­lyekben egyrészt a vállalatok és szövetkezetek vállalnak kö­telezettséget bizonyos célok megvalósítására, másrészt pe­dig a bank vállal kötelezett­séget meghatározott összegű és időre terjedő hitel nyújtá­sára. A közvéleményt nagyon érdekli a bank nemzetkö­zi pénzügyi tevékenysége Hogyan jellemezné a bank külföldi hitelműveleteit? Nemzetközi pénzügyi kap­csolataink rendkívül szerte­ágazók. A legszorosabb az együttműködésünk a KGST- országok bankjaival és a KGST közös bankjaival. A2 együttműködés hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok rend­szeres fejlődéséhez és nem kis szerepük van a KGST integrációs programjának végrehajtásában, termelési kooperációk kialakításában, kölcsönösen előnyös közös fejlesztések megoldásában, a fejlődő országokkal való kap­csolatok bővítésében. Széles körű üzleti tevékeny­séget folytatunk a kapitalista országok bankjaival is. Ennek szolgálatában állnak saját bankjaink, amelyek Bécsben és Londonban székelnek, va­lamint kirendeltségeink Zü­richben, Frankfurtban, Pá­rizsban, New York-ban. A Magyar Nemzeti Bank és a vele szorosan együttmű­ködve dolgozó Magyar Kül­kereskedelmi Bank a nem­zetközi pénzpiacon mint hi­telt nyújtó és mint hitelt fel­vevő egyaránt ismert, hitele­ket elsősorban exportunk bő­vítése érdekében nyújtunk, főként a fejlődő országoknak. A hitelek általában megfelel­nek a mindenkori világpiaci feltételeknek. Egy részüket ennél előnyösebb feltételek­kel nyújtjuk olyan országok­nak, amelyeknek fejlődését ily módon is elősegítjük. Gazdasági fejlődésünk meggyorsítása, iparunk és mezőgazdaságunk struktú­rájának átalakítása és kor­szerűsítése, exportunk foko­zása céljából rendszeresen veszünk fel közép- és hosszú lejáratú hiteleket a nemzet­közi pénzpiacon. Hitelnyújtó­ink között megtalálhatók a nyugat-európai országok bankjai, arab, japán, ameri­kai bankok egyaránt. Hitel- képességünk jó, mert az or­szág politikai stabilitására és növekvő gazdasági teljesítő- képességére alapozódik. A Magyar Nemzeti Bankot a nemzetközi pénzvilágban úgy ismerik, mint amely jól, hoz­záértéssel képviseli hazája érdekeit. „A Magyar Nemze­ti Bank — írta a Journal of Commerce (USA) októberben a 200 millió dolláros ameri­kai hitelüzlettel kapcsolat­ban — mély benyomást gya­korolt a hitelezőkre a ma­gyar bankgyakorlat kifino­mult módszereivel és újító szellemével”. Melyek a bank legfonto­sabb további céljai? A legidőszerűbb feladat az V. ötéves terv sikeres teljesí­tésének előmozdítása. A kor­mány a napokban hagyta jó­vá a hitelpolitika jövő évben követendő irányvonalát. En­nek végrehajtásában a bank egészének és az egyes bank­szerveknek konkrét teendő­ik vannak. Objektív, mélyre­ható elemzést kell végezni az eltelt két évről, és a tapasz­talatokat figyelembe véve azokat a megoldásokat kell a gyakorlati hitelezésben alkal­mazni, amelyekkel legjobban szolgáljuk a gazdaság egyen­súlyának szilárdítását és ter­melési szerkezetének korsze­rű átalakítását. Növelni kell befolyásunkat a gazdálkodás­ra, azaz a vállalati termelési és értékesítési tevékenységre. A forgóeszköz-hitelezéssel nemcsak azt kell biztosítani, hogy a gazdálkodáshoz szük­séges kölcsön rendelkezésre álljon, ,hanem azt is elő kell mozdítani, hogy a vállalati te­vékenység még jobban iga­zodjék a fizetőképes kereslet­hez, javuljon az együttműkö­dés a vevő és a szállító vál­lalatok között, általánossá váljék a szerződések feltéte­leinek pontos teljesítése. A vállalatok közötti kap­csolatok javulása és a válla­laton belüli szervezettség fo­kozása eredményezheti együt­tesen a termelés forgóeszköz­szükségletének kívánatos csökkenését. Javítani kell munkánkban a nyújtott beruházási hite­lek felhasználásának ellen­őrzését, vizsgálni például az exportfejlesztési célokra nyújtott hitelek eredményeit. A következő évtől kezdve egyre nagyobb számban lép­nek a termelésbe azok a ka­pacitások, amelyekhez azzal a céllal nyújtottunk kedvez­ményes hitelt, hogy meg­gyorsítsák exportunk és kon­vertibilis devizabevételeink növekedését. Az eddigi ered­mények kielégítőek. az ígért exporttöbbletek összességük­ben teljesültek. Még jobb le­hetne az eredmény akkor, Jia valamennyi vállalat időre befejezné a beruházásokat és teljesíteni a vállalt export- többletet:-Az ígéretet túltel­jesítő vállalatok többlete ugyanis ez esetben nem a mások elmaradásából kelet­kező hiányokat pótolná, ha­nem népgazdasági szinten is többletet eredményezne. Ugyancsak fontos feladat a felkészülés a következő öt­éves tervidőszakra. Ez egy­részt komoly tervezési mun­kát, másrészt a szabályzók tapasztalatainak vizsgálatát és továbbfejlesztését jelenti. Napirendre tűzzük a pénzfor­galom, a hitel, a devizagaz­dálkodás szabályainak, a gaz- . dálkodásra gyakorolt hatásá­nak az elemzését, a tapasz­talatok alapján feltárjuk eré­nyeit, fogyatékosságait, és a VI. ötéves terv követelmé­nyeivel összhangban a szük­séges módosításokat elvégez­zük. Egyik legfontosabb te­endőnk az lesz, hogy kidol­gozzuk a Központi Bizott­ságnak a hosszú távú külgaz­dasági politikának és a ter­melési szerkezet fejlesztésé­nek irányelveiről szóló hatá­rozatából adódó konkrét fel­adatainkat. i Nagy gondot fordítunk a bank belső szervezettségének erősítésére, a bankszervek együttműködésének fokozá­sára, az ésszerű munkameg­osztás továbbfejlesztésére. Folytatjuk a bank munkájá­nak korszerűsítését, javítva mindenekelőtt a vállalatok­kal és szövetkezetekkel, vala­mint a lakossággal kapcsola­tos ügyintézést — fejezte be nyilatkozatát az MNB elnök- helyettese. Ma kezdődik meg az MPLA kongresszusa. Képünkön: az angolai főváros, Luanda főtere, a tanácskozás színhelye. (MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents