Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

MA Miért késik a nyugdíj? (2. oldal) 8 oldalas melléklet (5—12. oldal) Következetes, egységes cselekvést •• Összehívták az országgyűlést Megkezdték a gyümölcsfák metszését A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1977. december 15-én, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülés­szak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1978. évi költség- vetését, valamint az állami vállalatokról szóló törvényjavas­latot. Magyar pártküldöttség utazott az MPLO kongresszusára Az Angolai Népi Felsza- badítási Mozgalom, az MPLA meghívására Aczél Györgynek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével MSZMP-küldött- ség utazott Luandába az MPLA december 4—10. kö­zött sorra kerülő I. kongresz- szusára. A küldöttség tagja Tito jugoszláv és Ceauses- cu román elnök szombaton délelőtt a Vaskapu—2 vízi erőmű és hajózási rendszer jugoszláv építőhelyén — Kusjak faluban — találko­zott és ünnepélyesen lelep­lezték a nagy létesítmény munkálatainak kezdetét jel­ző emléktáblát — közölte a belgrádi rádió. A jugoszláv és a román el­nök ezt követően hajón át­ment román területre — Ma­re szigetére — ahol ugyan­csak emléktáblát lepleztek le, majd pedig nagygyűlésen vettek részt. A nagygyűlésen Milorad Birovljev, a Jugo­szláv Társadalmi Tervbizott­ság elnöke és Gheorghe Op- rea, a román kormány el­nökhelyettese, a két ország gazdasági együttműködési ve­gyes bizottságának társelnö­ke mondtak beszédet. Tito és Ceausescu elnök tárgyalásai a két ország kap­csolatai és a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéséiről szombat délután kezdődtek Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je és Árgyelán Sándor ha­zánk luandai nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. meg Tumu Severinben. A román államfő este díszva­csorát ad magas rangú ven­dége tiszteletére. A napokban ülést tartott a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge: megvitatták a mezőgaz­dasági szövetkezetek és tár­sulásaik kölcsönös támogatá­si alapjának fejlesztési lehe­tőségeit. Országosan a kö­zös gazdaságoknak fele tagja a területi szövetségek mel­lett működő alapoknak. Me­gyénkben a mezőgazdasági szövetkezeteknek mintegy harmada vesz részt az ön­A hó, a fagy nem zavarta meg a mezőgazdasági. nagy­üzemekben folyó munkát. Legtöbb helyen — ahol szán­tani való van — még a föl­deken vannak a traktorok. Szántanak a gávavencsellői termelőszövetkezetekben, az ibrányi Rákóczi Termelőszö­vetkezetben pedig éjszaka is mennek a gépek. De nem pihennek a nagykállói járás, és a megye más gazdaságai­ban sem. A talaj még nem fagyott, csak a felszínén. Fontos, hogy az őszi szántás a teljes fagyásig menjen, mi­nél kevesebb terület marad­jon tavaszra. Ezzel a jövő évi termést lehet megalapoz­ni. Megyei szinten a terve­zett területnek a nyolcvan­két százalékán végeztek az őszi mélyszántással. Ez ugyan kevés, de mindenütt megvan a lehetőség a jó idő maximális kihasználására. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 35 ezer ötszáz hektár a gyümölcsösök területe. Eb­ből 28 ezer négyszáz hektár a téli alma. Télidőben — tél elejétől tavasz kezdetéig — nagy munkát jelent a fák mechanikai ápolása. Ezt szintén szervezetten, minden percet kihasználva lehet csak segélyezésben. A tagsággal járó kötelezettségeknek nem minden tagszövetkezet tesz eleget, emiatt országosan is sokkal kissebb támogatási alapot sikerült megteremteni, mint lehetne. Ahhoz, hogy a termelők az átmeneti gaz­dálkodási nehézségeket áthi­dalhassák szükséges, hogy a szövetkezeti önsegélyezés rendszerében valamennyi gazdaság részt vegyen. Így nagyobb összegek állnának A Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság újfehértói,. 3. számú kertjében Marján Já­nos tízfős brigádja metszi az almafákat. (Hammel József felvétele) elvégezni. A legnagyobb munkát a metszés adja, ezen belül is a termőrészek ifjítása. Fontos a lisztharma­tos vesszők eltávolítása és a még fán maradt gyümölcsök levágása a monilia csökken­tése miatt. Ezt a munkát de­cember elején minden sza­bolcsi mezőgazdasági nagy­üzemben elkezdték. A hó kissé hátráltatja, de nem akadályozza a metszést, a kéregkaparást. A gépek tavaszra való fel­készítése is most kezdődik. A nyári, őszi munkában el­használódott, elfáradt trak­torok, kombájnok javításán már a legtöbb gazdaságban dolgoznak. Az alkatrészellá­tás jó, így nem lehet fenn­akadás a gépműhelyekben. A gondos javítás eredménye­ként pedig tavasszal — a szántás, a vetés megindulá­sakor — korán, jó gépekkel kezdhetik a mezőgazdasági nagyüzemekben a munkát. az alapok rendelkezésére és megteremtődne a kölcsönös biztonság, az átmeneti pénz­ügyi problémák megoldásá­nál. Megyénkben a kölcsönös támogatási alapot négy év­vel ezelőtt hozták létre. Az alapba eddig a termelőszö­vetkezetek mintegy 7 millió forintot fizettek be. Ez az alacsony összeg határt szab a jelentősebb kölcsönös támo­gatásnak. Négy év alatt alig több mint 8 millió forintot tudtak kölcsönözni. Ebben az esztendőben 4 millió forintot helyeztek ki. Többek között az idén kölcsönben részesül­200 tonna sót szórtak — Mínusz 2,5 Celsius-fok Ceausescu—Tito- találkoző Több tag — nagyobb alap Kihasználatlan lehetőségek a kölcsönös támogatásban Hóátfúvások az utakon n Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulójának meg­ünnepléséről szóló tájékozta­tó mellett, az 1977. évi nép- gazdasági terv teljesítéséről, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelve­iről készített jelentést tár­gyalta meg a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. december 1-i ülésén. Ha tömören kívánjuk jel­lemezni a tanácskozásról ki­adott — s a lapokban, így lapunkban is szombaton meg­jelent — közleménynek a népgazdasági tervre és az ál­lami költségvetésre vonatko­zó részét, akkor azt kell le­írnunk : a következetesség kö­vetelménye, az egységes cse­lekvés félreérthetetlenül meg­fogalmazódott igénye csendül ki az állásfoglalásból. Ami­nek persze eddig sem vol­tunk híján. Ám az említettek magasabb foka elengedhetet­len feltétele a középtávú nép- gazdasági terv teljesítésének. összességüket tekintve, a népgazdaság 1977. évi ered­ményei összhangban vannak a tavaly decemberben jóvá­hagyott éves népgazdasági tervben foglaltakkal. Meg­gyorsult a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növeke­dése — bizonyos területeken jól igazodva a munka társa­dalmi hatékonyságának ja­vításához, — a mezőgazda­ság a feszítettnek ítélt fel­adatokat nemcsak teljesíti, hanem több tekintetben va­lamelyest meghaladja. Az összkép tehát megfelelő. A részleteket szemügyre véve azonban — mutatott rá a Központi Bizottság ülése — ellentmondásos tényezőkkel is szembe kell néznünk. Egyebek között a külkereske­delmi forgalomban a kivitel összetételének alakulásával, a beruházási tevékenység ter­vezettet jóval meghaladó mértékével, a termelési és a termékszerkezet kívánatosnál lassúbb változásával. Megmaradva a mondat be­fejező részénél: igaz ugyan, hogy az ipar 1977-ben az 1976. évinél gyorsabban bőví­tette a termékkibocsátást, de sajnos, korántsem kizárólag korszerű, keresett árukból, hanem — a gépiparban épp úgy, mint a könnyűiparban — olyanokból is, amik nehe­zen találnak vevőre határo­kon belül és kívül, azaz nem versenyképesek, s akadnak olyanok is, amik eladhatatla­nok. Hasonló a helyzet a be­ruházásoknál. A fejlesztések megélénkülése nem baj, sőt, a népgazdasági terv egyene­sen kívánatosként számolt azzal. A gyakorlat azonban úgy tért el a programtól, hogy a többletbefektetések már nem állnak arányban a népgazdaság jelenlegi telje­sítőképességével. örvende­tes, a mezőgazdasági üzemek túlnyomó többsége teljesíti, egy részük túlteljesíti terve­it — elsősorban a növényter­mesztés több területén —, ám az öröm sem feledtetheti a mind szembetűnőbb kü­lönbségeket az azonos terme­lési adottságú üzemek egy hektárra számított átlagter­méseiben. A hatékonyság javítása nem egy, vagy néhány teen­dő végrehajtása, hanem szé­les körű munka következmé­nye, annak függvénye, hogy a helyeden megállapított cé­lokhoz következetesen igye­kezzünk. Nos, pontosan eb­ben, a következetességben, a feladatok egységes értelme­zésében, s még inkább a cse­lekvés azonos irányának meg­teremtésében sok még a ten­nivaló. S éppen e gondolati, szemléleti tényező az, aminek kiemelkedő szerep jut a jö­vő esztendei tervfeladatok végrehajtásában épp úgy, mint az állami költségvetés tervezettel egyező megvalósí­tásában. Az viszont tény, hogy ismét szigorúbbá válnak a gazdál­kodás körülményei — elég itt utalni az állami támogatások ésszerű és szükségszerű csök­kentésére, nem csupán az építési, hanem á teljes be­ruházási költség húsz száza­lékának kötelező tartalékolá­sára — 1978 januárjától, s a keményebb próba kiállásához egyetlen termelői közösség­ben sem elegendő az, amit az idén elértek, teljesítettek. V alamennyi termelőhe­lyen készülnek a pövő évi tervek, s bár igaz, a Központi Bizottság útmuta­tásának megfelelően, minde­nütt a hatékonyság javításá­nak kell e programok közép­pontjában állnia, ahogyan cé­genként más és más. A ter­vezés lényege, annak előtér­be helyezése, ami ott, az adott termelői közösségben a legfontosabb, s egyben a leg­több eredményt ígérő. A ki­vitel bővítése, a versenyké­pes áruk arányának növelé­se, az eszközök kihasználásá­nak javítása, a fajlagos költ­ségek csökkentése csak addig tűnik általánosan • fogalma­zott feladatnak, amíg a cse­lekvéseknek e bonyolult szer­kezeti vázára föl nem rakjuk a helyi valóság ereit, idegszálait, izom­rostjait. Abban a pillanatban a feladat feladatunkká lesz, az érte viselt felelősség széles köre hirtelen szűkebbé válik, s hiába is várnánk másokra, nekünk kell megtennünk mindazt, ami egyszerre lehe­tőségünk és kötelességünk. Más szavakkal, a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben olvashatókkal élve: „A népgazdasági terv teljesítése egységes szemléle­tet, kezdeményező magatar­tást, következetes és fegyel­mezett végrehajtást igényel minden munkahelyen.” Éjjel-nappal dolgoznak a KPM út- és hóügyeletén. A múlt éjszaka 37 gép — 17 só­szóró és 20 szilieke —. kotorta, tisztította és sózta az utakat. Megyénkben szombaton nem volt járhatatlan út. A sószó­ró gépek egyetlen éjszaka közel 200 tonna sót szórtak az utakra. A szombatra vir­radó éjjelen a legnagyobb gondot az úgynevezett átfú- vások okozták: az utakon szakaszosan 30-50 centiméter magasságra hordta össze a havat a szél. A fő közlekedési utakat terv szerint sózzák. Ezenkí­vül a Nyíregyháza—Nagyha­lász utat a munkásbuszok za­vartalan közlekedése érdeké­ben, a nyírbogdányi út átke­lési szakaszát az üzemanyag­ellátás folyamatossága miatt, a Nyíregyháza—Nyírbátor utat a nagy forgalom miatt szintén sózzák. A nem fő közlekedési utak íveit, és az út-vasút kereszteződéseket homokkal szórják fel. A meterológiai állomáson a szombatra virradó éjszaka —2,5 Celsius-fokot mértek, s 0,3 milliméter vastagságú hó esett. Így már 7 centiméte­res hótakaró borítja a föl­deket. Az utolsó tíz év meg­figyelései igazolják: novem­ber végén és december ele­jén általában hideghullám érkezik hozzánk. Tavaly de­cemberben például plusz fo­kot mérhettek, majd hirtelen süllyedt a hőmérő higany­szála mínusz 16 Celsius-fok- ra Szilveszter napján. A meteorológusok akkor tartják az időjárást ideális­nak, ha a mostani alacso­nyabb hőmérséklet és a hó- takaró megmarad, s majd tél végén fokozatosan me­legszik az idő, nem pedig — meleghullám közbeékelődé­sével — tavasszal fagy újra. A hirtelen rosszabbra for­dult időjárás ellenére sem akadt sok dolguk a mentők­nek az előző éjjel. Egy-két olyan eset volt, hogy valaki a síkos úton elcsúszott, és sé­rüléssel szállították a kór­házba. Mint az síkos időben gyakran előfordul, kéz- és lábtörés az éjszaka nem tör­tént. tek a fábiánházi, fehérgyar­mati, tiszabecsi és nagycser- keszi termelőszövetkezetek. A támogatási alap segítsé­gével a termelőszövetkeze­tek az átmeneti pénzügyi gondjaikat rendezik. Első­sorban forgóeszköz-vásárlás­ra használhatják az alaptól kapott rövid lejáratú hitele­ket. Mivel megyénkben a kölcsönös támogatási alap­ban részt vevő szövetkeze­tek száma az országos át­lagnál is alacsonyabb, helyes lenne, ha a szövetkezetek vezetőségei a következő köz­gyűléseiken megtárgyalnák a belépés lehetőségét, hiszen az önsegélyezés egy újabb forrás a termelőszövetkeze­tek jobb gazdálkodásához.

Next

/
Thumbnails
Contents