Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

MA Amerre a kakas néz (2. oldal) Á győztes csomópont (3. oldal) Az emberért n em hiszem, hogy szükség lenne sta­tisztikai adatok, szá­mok és mutatók felsorakoz­tatására annak érdekében, hogy bizonyítsuk, mennyit változott az ember helyze­te az elmúlt három évti­zedben. A szocialista egész­ségügy múltja felhatalmaz bennünket arra az opti­mizmusra, hogy végül is el­érkezhet a fájdalom nélküli ember kora. Ez persze messze van. Ma örülünk annak, hogy Magyarorszá­gon hosszú évek óta nem pusztult el 14 évnél fiata­labb gyermek tébécében. örülünk annak, hogy az átlagos életkor 70 év fö­lé emelkedett. örülünk annak, hogy általános ál­lampolgári joggá vált az egészségügyi alapellátás. S különösen annaj^ örü­lünk, hogy létrejött Ma­gyarországon is a szocialis­ta egészségügy széles körű intézményhálózata. Célja világos: óvni és .állandóan javítani a lakosság egész­ségét, biztosítani a lehető legjobb munka-, élet- és pi­henési feltételeket. Országunk társadalma biztosan halad az egészség­ügy szociális egyenlőségé­nek kialakítása felé, szem­ben a kapitalista országok­kal, ahol a lakosság álla­potában lényeges különb­ségek figyelhetők meg az emberek szociális helyzeté­ből és anyagi ellátottságától függően. A kormány legutóbbi ülé­se, amelyik az egészségügyi miniszter előterjesztésében áttekintette az egészségügyi ellátás helyzetét és tárgyalt a további feladatokról, hangsúlyozza, hogy a jelen­legi helyzetben a szükség­letek maradéktalan kielégí­téséről még nem beszélhe­tünk. A legfőbb feladat, hogy a szükségletek és a kielégítés közötti különbsé­geket a lehető legracionáli- sabban és leghumánusab- ban szűkítsük. A kormány által megha­tározott tennivalók ismere­tében az egészségügyi tárca olyan hosszú távú fejlesz­tési programot dolgoz ki, amely lehetővé teszi több ember életének, munkaké­pességének megtartását és azoknak az egészségügyi fe­szültségeknek a feloldását, amelyek az elmúlt években halmozódtak fel. Nemcsak arról van szó, hogy több pénz jusson az egészségügy fejlesztésére, különös gon­dot kell fordítani az egész­ségügyi munkamegosztás országos méretű tervszerű kialakítására, továbbfej­lesztésére. Gondosan el kell határolni az országos, a te­rületi, a megyei, a városi, a járási és községi feladato­kat. Az egészségügy terve­zésénél is abból kell kiin­dulni, hogy Magyarország e téren is túljutott az ex- tenzív fejlődés időszakán, és rá kell térni az intenzív fej­lesztés erőteljes kiterjesz­tésére, a minőség javításá­ra. (s. i.) tízmilliárdos beruházás Új acélmű épül Diósgyőrben Lázár György helyezte el az alapító levelet tartalmazó acélhengert Kettős ünnepség színhelye volt pénteken Miskolc legna­gyobb munkáslakta negyede, Diósgyőr. A hazai vaskohá­szat legrégibb üzemében, a több mint kétszáz éves Diós­győri Lenin Kohászati Mű­vekben került sor a gyár újabbkori történetének legje­lentősebb eseményére, az új kombinált acélmű alapkőle­tételére. Több száz vasgyári dolgozó előtt Bodnár Ferenc, a me­gyei pártbizottság edső titká­ra méltatta a hazai vaskohá­szat jelenkori történetében egyedülálló, mintegy tízrnil- liárd forint értékű beruházás jelentőségét. Kiemelte,_ hogy a beruházást a Diósgyőri Le­nin Kohászati Művek terme­lőegységeinek folyamatos működése mellett kell meg­valósítani. Az ünnepi beszé­det követően a kombinált acélmű központja alatt ki­képzett üregbe Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Szeppelfeld Sándor, a Diós­győri Lenin Kohászati Mű­vek vezérigazgatója helyezte el az üzem acélművében gyártott acélhengert. Ebben elhelyezték többek között a gyár több mint tizennyolc- ezer dolgozójának névsorát, az új acélmű alapító levelét és a gyár több mint kétszáz éves történetére utaló doku­mentumokat. Az alapkőletételt megelő­zően a Diósgyőri Lenin Ko­hászati Művekbe érkező Lá­zár Györgyöt Nemeslaki Ti­vadar kohó- és gépipari mi­niszter, valamint Szeppelfeld Sándor, a gyár vezérigazgató­ja fogadta, akik tájékoztatták a diósgyőri gyár történetéről és napjaink termelési felada­tairól. A tájékoztató alkal­mával Szeppelfeld Sándor vezérigazgató elmondotta: az évi 920 000 tonna kapacitású új acélmű megvalósításával a diósgyőri gyár korszerűsíti termékszerkezetét és hosszú távon is ki tudja majd elégí­teni a gépipar szükségleteit. A beruházás két ütemben valósul meg. 1980-ig többek között elkészül a nyolcvan tonnás oxigénes konverter, az Ü6tmetallurgiai berende­zés és az óránként ezer ton­na kapacitású oxigéngyár. A második ütemben, 1982 végé­re üzembe helyezik a nyolc­van tonnás ívfényes kemen­cét és a folyamatos acélöntő művet. Ugyancsak pénteken került sor Miskolc új művelődési Az Állami Ifjúsági Bizott­ság jövő évi tervében egy sor, a fiatalok élet- és mun­kakörülményeit érintő fel­mérés szerepel. Megvizsgál­ják például az úttörő kor­osztályú gyermekek és a gyermekmozgalom állami tá­mogatásáról szóló kormány- határozat végrehajtását, s megszabják a további felada­tokat. 1977-ben a KISZ Köz­ponti Bizottsága foglalkozott az ifjúsági szövetség érdek- képviseleti és érdekvédelmi munkájával: az ÁIB 1978 •lső félévében e mun­ka fejlesztését szolgáló állami feladatokról határoz. A központi ifjúsági alapból 1978-ban mintegy 45 millió forintot fordítanak kulturá­lis és turisztikai célokra. Az ÁIB a többi között 75 ezer darab színház-, opera- és hangversenybérletet bocsát az ifjúság rendelkezésére. A fiatalok üdülésének intézménye, a diósgyőri Va­sas Művelődési Központ át­adására is. A vasgyár két ne­hézipari üzeme, a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár meg­közelítőleg 30 000 munkásán kívül a város harmadik ke­rülete mintegy 140 000 lako­sának kulturális igényeit fog­ja majd kielégíteni az új in­tézmény. Lázár Györgyöt miskolci látogatása alkalmából a me­gye párt- és állami vezetői tájékoztatták Borsod politi­kai, gazdasági, társadalmi kérdéseiről. támogatására 1978-ban 5 millió forinttal több jut, mint az előző évben. A tervek szerint összesen 85 ezer fiatal belföldi üdülésé­hez nyújtanak állami ked­vezményt. Ezen belül 35 ezer egyenként 200 forintos utal­vánnyal segítik az úttörő- táborozókat. Az 1977. évihez viszonyítva 25 százalékkal több dolgozó fiatalnak lesz lehetősége kedvezményes üdülésre. A fizikai dolgozók gyerme­keinek továbbtanulásához mintegy 25 millió forint ér­tékű támogatást nyújt az Ál­lami Ifjúsági Bizottság. Az összegből 16 ezer középisko­lás részesülhet ösztöndíjban. Az egyetemek és a főiskolák által szervezett előkészítő tá­borok előreláthatóan mint­egy 30 ezer fiatal felkészíté­sét teszik lehetővé ugyan­csak az ÁIB közreműködésé­vel. Az ÁIB tervei 1978-ra 45 millió kulturális és turisztikai célokra is több híradás- technikai és háztartási gépet javítottak meg eddig az idén a nyíregyházi GELKA szerelői. Az év végi hajrát ők sem kerülhették el, decem­berben például négyszeresére nőtt a javítás­ra váró tévék száma. A megnövekedett fel­adatok hiánytalan ellátása érdekében nyúj­tott műszakban, s ünnepnapokon is dolgoz­tak a szerelők, hogy szilveszterkor minél többen nézhessék a tévé műsorát. Képün­kön: Bankó László, Soós Miklós és Horkai Zsigmond televíziókat javítanak. (Gaál Bé­la felv.) Félszázezernél Csatlakozás a Láng gyáriak felhívásához Lakások hamarabb, több műszakos termelés, takarékosság A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a csepeli munkáskol­lektívák által indított szocialista munkaverseny tovább folytatódik. Az országos méreteket öltött lánggyári felhíváshoz megyénk üzemeinek, gyá­rainak egyre több szocialista brigádja csatlako­zik. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál 205 szocialista brigád 2110 tagja most vállalta, hogy a SZÁÉV éves programban előirányzott 854 lakást 1978. november 30-ig átadják. A tervezett termelékenységet két műszak szervezésével, a munkaidőalap és az eszközök jobb kihasználása által 1 százalékkal túlteljesítik. Az önköltséget fél százalékkal csökkentik. Nyírbátorban az oktatási központ építkezései­ből az óvodát és a bölcsődét az 1978. december 15-i szer­ződéses határidő előtt októ­ber 28-ra, a város felszaba­dulásának évfordulójára át­adják. Az Újpesti Gyapjú- szövő Gyár újfehértói Fésűs- fonó üzemének építkezésénél az építési, szerelési munká­kat a szerződéses határidő előtt két hónappal, szeptem­ber 30-ig befejezik. A mun­kák minőségét tovább javít- ják A MEZŐGÉP Vállalat dol­gozói szocialista brigádgyűlé­seken döntöttek az 1978. évi szocialista munkaverseny to­vábbfolytatásáról, és csatla­koztak a Láng Gépgyár dől. gozóinak felhívásához. A tervidőszakban 91 szocialista brigád 1307 fővel vesz részt a munkaversenyben. Céljuk, hogy az 1978. évi termelési előirányzatot mintegy húsz százalékkal teljesítsék túl, amely 773 millió forintos ár­bevételnek felel meg. A vál­lalati eredményt 15 százalék­kal növelik, amely 10,3 millió forintos többleteredményt je­lent. Takarékossági intézke­dési tervük 4,4 millió forin­tos megtakarítást tartalmaz, amely anyag-, energia-, mun­kaidő és egyéb megtakarítá­sokból tevődik össze. A Volán 5-ös számú Vál­lalat dolgozói vállalták a tár­sadalmi és gazdasági fejlő­déssel együttjáró, egyre nö­vekvő személy- és áruszállí­tási igények magasabb szin­tű kielégítését, az élő mun­kával való hatékony gazdál­kodást, o termelékenység emelését, az eszközkihaszná­lás javítását. A személyi köz­lekedés teljesítményeit hat százalékkal emelik. A teher­gépjármű-szállítást árutonna kilométerben 7 százalékkal nö­velik. A teljesítmények emel­kedését 70 százalékban a ter­melékenység növelésével kí­vánják elérni. A MÁV—Volán együttmű­ködés fejlesztésében a vasúti fuvarozás mennyiségét nö­velik, a kiszolgálást javítják. A MÁV debreceni igazgató­ságának területén dolgozó MÁV—Volán komplexbrigá­dok munkaversenyben elért 1977. évi első és második he­lyezését megtartják. Szabolcs megye városainak helyi köz­lekedését tovább javítják. Hétvégi szállítások bizto­sításával és növelésével elő­segítik az önerőből történő lakásépítkezéseket, a megye lakásépítési tervének teljesí­tését. Ezt kommunista mű­szakok szervezésével is segí­tik. Takarékoskodnak a külön­böző anyagokkal. Üzem­anyagból az 1977. évi 70 mil­lió forintos üzemanyagkölt­ségüket 1978-ban 0,7 száza­lékkal csökkentik. A nagykál- lói olajregeneráló üzemben folyamatos — három műsza­kos üzemeltetéssel — 75 ezer liter fáradt olajat tesznek új­ra hasznosíthatóvá. Ezzel ke­nőanyagköltségüket 450 ezer forinttal csökkentik. Beje­lentették azt is, hogy részt vesznek az 1978. január 2-án kezdődő, több közlekedési vállalat által meghirdetett „Fogjunk össze az udvarias közlekedés megteremtéséért’’ mozgalomban. A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóságának 33 szo­cialista brigádja 463 taggal csatlakozott a lánggépgyáriak versenyfelhívásához. Válla­lásaik közül kiemelkedik a villamos és hőenergia folya­matos, minőségi szolgáltatása, az orenburgi gázvezeték vil­lamosítása, a megépült villa­mos berendezések üzemelte­tése. Az erőművi nagy beru­házás 1978. évi feadatait ha­táridőre valósítják meg. TÍZÉVES Villamosított vasútvonal Záhonytól Hegyeshalomig A Magyar Államvasutak villamosítási programjának keretében tíz évvel ezelőtt, pontosabban 1967. december 29-én ünnepélyes keretők kö­zött futott be a záhonyi áilo- másra az első villamos moz­dony. Ez alkalommal adták át a vasútüzemi forgalom­nak Nyíregyháza—Záhony közötti vasútvonal villamosí­tott szakaszait. Ezt megelő­zően, 1966. december 17-én Szerencs és Nyíregyháza kö­zött indult meg a villamosí­tás. A nyíregyháza—záhonyi vasútvonal villamosításának szükségességére jellemző, hogy az elmúlt 10 esztendő­ben a személyvonatok telje­sítménye és a személyvona­tok száma mintegy 40—45 százalékkal emelkedett. Még jelentősebb a teherforgalom növekedése. Az egy évtized­del ezelőtti teherforgalomhoz képest napjainkban már 80— 85 százalékkal több árut szál­lít a MÁV a nyíregyháza— záhonyi villamosított vasút­vonalon. A vasútvonal mű­szaki-gazdasági mutatójában is számottevő javulás mutat­kozik: Míg 10 évvel ezelőtt 1366 tonna volt a tehervona­tok átlagos terhelése, napja­inkban megközelíti az 1400 tonnát. A villamosított vasútvona­lak gazdaságosságának és megtérülési idejének jó haté­konyságára jellemző az, hogy a magyar vasutak 1971-ben, legújabban pedig ez évben, a Budapest—Kelebia vasútvo­nal villamosítására vett fel kölcsönt a Nemzetközi Beru­házási Banktól. A szovjet— magyar gazdasági együttmű­ködésre és járműkooperáció jeles dátumaira emlékeztet bennünket az, hogy közel 10 esztendővel ezelőtt 1968. ja­nuár 5-én vette át a Magyar Államvasutak a századik M— 62-es Diesel-mozdonyt, amit a Nyugati pályaudvaron házi ünnepségen adtak át. A Nyíregyháza—Záhony közötti 65 kilométeres vasút­vonal villamosítása teljesen új szakaszt nyitott a magyar vasút történetében. Élttől a naptól kezdve az országot ke­let-nyugati irányban átszelő vasútvonalon — Záhonytól Hegyeshalomig — korszerű vonóerő biztosítja a személy- és teherforgalom lebonyolí­tását.

Next

/
Thumbnails
Contents