Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

4 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1977. december 28. Napi külpolitikai kommentár A Szadat—Begin találkozó után AZ EGYFEJÜ SAS ORSZÁGÁBAN (5.) Legenda és valóság ISZMAILIÁBAN, Szadat el­nök egyik rezidenciáján be­fejeződött az egyiptomi—iz­raeli csúcstalálkozó. Az nem tűnt valószínűnek, hogy a megbeszéléseket bármilyen értelemben teljes siker koro­názza, de az eredmények a két fél által vártnál is sok­kalta szerényebbek. Sőt: a legtöbb nagy hírügynökség kommentátora úgy fogalmaz, hogy egyáltalán nincsenek eredmények. A két álláspont közötti sza­kadék minden megvitatott kérdésben — a Sinai-félszi- getről való kivonulás mére­teitől és menetrendjétől kezd­ve a Gaza-övezeten át a Jor­dán folyótól nyugatra eső te­rületek bonyolult, katonai te­lepülésekkel súlyosbított problémáiig — tátongóan mély maradt. A véleményeltérések rész­letezése oldalakat töltene meg, de a dilemma lényegét szellemes tömörséggel így fo­galmazza meg a moszkvai Pravda elemzése: „annak maximuma, ameddig Izrael hajlandó volt elmenni, jóval kevesebb annál a minimum­nál, amire Szadat törekszik.” Nem tudni, mit hoz a jövő, de egyelőre látványosan be­bizonyosodott a Szadat-féle kezdeményezés arab és nem arab bírálóinak figyelmezte­tése: az egyiptomi elnök „gesztusai” nem bírták enge­dékenységre Tel-Avivot, aho­gyan azt a jelek szerint Kai­ró remélte, hanem ellenkező­leg, minden vonatkozásban megkeményítették Izrael ál­láspontját. Moszkvában változatlanul azt tartják a különös Szadat —Begin dialógus legfőbb ta­nulságának, hogy a közel-ke­leti rendezés csak valameny- nyi érdekelt fél összehangolt lépéseinek eredményeként ér­hető el és semmiképpen nem valamiféle törékeny, megala­pozatlan „különbéke” lobo­gója alatt. EZEN A LEGFŐBB TA­NULSÁGON TÜL levonható néhány egyéb következtetés is az iszmailiai és az azt kö­vető fejleményekből. Az egyik az, hogy az izraeli ve­zetésben — az eddig gondo­san óvott kulisszák ellenére — enyhén szólva nem min­den kérdésben teljes az össz­hang. A kommentátorok figyel­mét nem kerülte el, hogy Mose Dajan hadügyminiszter az iszmailiai találkozó után nem osztotta Begin „kincstá­ri optimizmusát”, hanem nyers borúlátással beszélt az ottani eredménytelenségről. Ezúttal nem valószínű, hogy munkamegosztásról van szó. Dajan célja kettős lehet: 1. Megszerezni az izraeli „hé­ják” támogatását, akik csa- lódtak, vagy csalódni fognak Beginben és ezzel, 2. előkészí­teni a talajt egy későbbi poli­tikai offenzívára, amelynek félreérthetetlen iránya a kor­mányfői bársonyszék... Harmat Endre GÓRAL NÉPI EGYÜTTES TELEX... Tyereskova az új szovjet alkotmányról Valentyina Nyikolajeva Tyereskova, a szovjet nőbi­zottság elnöke és a bizottság vezetőségének több tagja ked­den Moszkvában a szovjet és külföldi sajtó képviselői előtt ismertették azokat a jogokat és kötelességeket, amelyeket a Szovjetunió új alkotmánya ír elő a társadalom nőtagjai számára és vázolták a szov­jet nőmozgalom előtt álló feladatokat. Tyereskova rámutatott, hogy az új szovjet alkotmány kimondja azt, ami az elmúlt hat évtizedes fejlődés ered­ményeképpen a Szovjetunió­ban valósággá vált: a nők és a férfiak minden tekintetben, a politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális életben egyaránt egyenjogúak. A jogok gyakorlati megva­lósulását érzékeltetik a kö­vetkező adatok: a szovjet népgazdaságban foglalkozta­tottak fele nő. A női szakem­berek számát tekintve a Szovjetunió világviszonylat­ban első helyen áll. A felső és középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek 59 százaléka, ezen belül a köz­gazdászok 60, az orvosok és pedagógusok több mint 70 százaléka, az iparban dolgo­zó mérnökök csaknem fele nő. Az iparvállalatok, szov- hozok, kolhozok, építkezések és adminisztratív intézmé­nyek élén több mint fél mil­lió női vezető áll. A női tu­dományos dolgozók száma 1959 és 1970 között hatszoro­sára nőtt. Valentyina Nyikolajeva Tyereskova, a világ első és mindeddig egyetlen űrhajós- nője a sajtóértekezleten kije­lentette: — minden feltétel adott ahhoz, hogy a Föld kö­rüli pályán vagy a naprend­szerben bárhol másutt ke­ringő szovjet űrállomásokon a jövőben női űrhajós szak­emberek is huzamosan dol­gozzanak. „Népszavazás” Chilében BONN Kedden háromnapos hiva­talos látogatásra Egyiptomba utazott Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár. Több al­kalommal tárgyal Anvar Sza­dat egyiptomi államfővel, majd a hivatalos program lebonyolítása után Schmidt — felesége társaságában — a szilvesztert és az év első hetét pihenéssel Egyiptomban tölti. VATIKÁNVÁROS VI. Pál pápa vasárnapi ka­rácsonyi üzenetében 13 nyel­ven kívánt boldog és békés ünnepeket. Karácsonyi üze­netében, VI. Pál sikraszállt a közel-keleti béke mielőbbi megteremtése mellett is. PEKING Az államtanács jóváhagyá­sával húsz új igazgatót, illet­ve igazgatóhelyettest nevez­tek ki a Kínai Tudományos Akadémia kutató intézetei­nek élére. Mint a kínai sajtó rámutat, az új vezetők kivé­tel nélkül tudósok vagy tu­dományos kutatók, olyanok, akik támogatják a párt és a kormány politikáját. ALGÍR Huari Bumedien elnök ve­zetésével ülést tartott az al­gériai kormány s megvitatta a nyugat-szaharai konflik­tusba való közvetlen francia fegyveres beavatkozással kapcsolatos kérdéseket. Mint a tanácskozásról kiadott köz­lemény leszögezte, az algériai kormány felhívja a francia vezetők figyelmét az afrikai béke és stabilitás elleni ha­sonló beavatkozások súlyos következményeire. A hivatalosan betiltott Chilei Kereszténydemokrata Párt felszólította Chile népét arra, hogy szavazzon nem­mel a Pinochet-rezsim által 1978. január 4-re kiírt „nép­szavazáson.” A TASZSZ hírügynökség New York-i szemleírója a chilei fasiszta junta népsza­vazási színjátékával kapcso­latban azt írja, hogy annak célja megcáfolni az ENSZ­közgyűlés Chilg-határozatát. Tudvalevőleg ítéletet mond az emberi jogok chilei lábbal tiprása fölött. A junta min­dent megtesz, hogy megfé­lemlítse a választókat, — ír­ja. A katonai vezetés által el­lenőrzött sajtó kampányba kezdett, és ebben a „nép el- lenségénék” nevez mindenkit, aki a népszavazáson nem tá­mogatja Pinochet rendszerét. VESZÉLYES „HÁZŐRZŐ”. „Nyugodjék meg asszonyom, mindez csupán az ön bizton­ságát szolgálja”. (A Pravda karikatúrája«— KS) M int minden nagy hegy, a Tátra is megragadta az ember képzeletét, és számtalan legendát teremtett köré. Az egyik szerint a lengyel betyárok (len­gyelül: baciar, ejtsd: bácsár) hatalmas kincset raboltak a magyar főuraktól, és a Tátrába rejtették. Apáról fiúra adták a tit­kos hely tudását, és sokan még ma is hisz­nek abban, hogy meglelik, csak idő kell hozzá. A képzelet nem is rugaszkodik el olyan nagyon a valóságtól; egykor jelentős vas- és nemesfémbányászat folyt itt, de a kész­letek már több évszázada kimerültek. Ma is őriz azonban igazi „kincset” a hatalmas hegység: valóságos kincsesbányája a geo­lógiai, természettudományi, történelmi és néprajzi emlékeknek, ritkaságoknak. Pó­tolhatatlan értékét felismerve a lengyel kormány 1947-ben nemzeti parkká nyilvá­nította. Zakopánéban, a lengyel Tátra köz­pontjában nem volt szerencsém, a rövid másfél nap alatt, amit itt tölthettem, re­ménytelenül esett az eső, a hegyekbe ilyen időben nem mertünk elindulni, távolról fi­gyeltük csak a ködöt pipáló vagy felhőbe vesző hegycsúcsokat. Mit tehet az ember, hogy valami ízelítőt kapjon mégis a táj­ból, annak kultúrájából? Megnézi a helyi múzeumot. A Zakopanéi Tátra Múzeum nemcsak hogy kárpótol a személyes tapasz­talatokért, hanem sűrítve és élményszerű- en olyan ismereteket is ad, amelyet nehe­zen szerezne meg a többnyire korlátozott idővel rendelkező utazó. A Múzeum négy részlege (geológiai, természettudományos, történelmi és néprajzi) teljességre töreked­ve mutatja be a Tátrát. A néprajzi tárlók a népi élet két terü­letét mutatják be alaposabban: a lakóhá­zat és a juhászatot. Parasztházat láthatunk tisztaszobával és „fekete szobával.” Nem kell ahhoz szakembernek, néprajzosnak lenni, hogy a lengyel és a magyar népi élet és tárgyai hasonlóságának egész sorát fe­dezze fel: a szobák elrendezése, a berende­zési tárgyak szigorúan kötött rendje sok összehasonlításra ad alkalmat. A tisztaszo­ba cserépedényei között felfedeztem a gö- möri főzőfazekat, az erdélyi bokályt, a vá­sárhelyi vizeskorsót. Tárlatvezetőnk, Zu- rowski etnográfus, a múzeum munkatársa kérdésemre elmondta, hogy a hasonlóságot mutató tárgyak egy része magyar eredetű, másik része helyben készült és kölcsönha­tásról, a forma és motívum vándorlásáról vallanak. A hagyományos tátrai juhtenyésztés esetében a kapcsolatok még szorosabbak, a kölcsönhatások még erősebbek. A szaksza­vak is beszédesek: a pásztor lengyelül= pasterz, a juhász = juhas, a gazda az gaz­da. A nagyfokú hasonlóságnak az a magya­rázata, hogy a tátrai juhtenyésztés kialaku­lásában nagy szerepet játszottak a közép­korban az Erdélyből északra vándorolt pásztorok. A két nép között az érintkezés a középkor óta folyamatos volt, nem megle- j pő hát, hogy a kölcsönhatás Lengyelország legdélibb népcsoportjánál, a teljesen nem tisztázott eredetű góráloknál a legkézzel­foghatóbb. Most értettem meg a városi mű­velődési házban előző este látott népitánc- műsor „rejtélyét”: a lakodalmas vagy a be­tyártánc ritmusa, dallama ismerősebb volt számomra, mint a Közép-Lengyelországból származó kísérőmnek. A dallamkölcsönzés, kölcsönhatás oka nyilvánvalóan a két nép több évszázados érintkezésében kereshető. Miután végignéztük a kiállításokat, Zu- rowski szobájából folytatjuk a beszélgetést. Munkájáról faggatom. — Egyik legfontosabb feladatunk a gyűjtés, a leletmentés — mondja az etnog­ráfus. — Múzeumunkban hatalmas anyag van raktáron, töredékét tudjuk csak kiállí­tani, mégis komoly hiányosságaink vannak. A múlt században például — amikor meg­alapozták a múzeumot — csak a szép tár­gyakat gyűjtötték, a mindennapi használati eszközöket, szerszámokat nem. És sok eset­ben tényleg a huszonnegyedik órában va­gyunk. Példaként elmondom, hogy duz­zasztógát épül a Dunajecen, s egy egész fa­lut — néprajzi értékű falut — kell áttele­pítenünk, mert jelenlegi helye víz alá ke­rül. A régi házakból falumúzeumot, skan­zent csinálunk. Vagy itt vannak a tátrai juhászkunyhók és hodályok, tizenegy völgy­ben. 1947 óta lakatlanok, amióta nemzeti park lett a Tátra, nem szabad itt legeltet­ni. Gazdát kell keresni nekik, mert külön­ben elpusztulnak. A másik megoldás: az értékesebbeket helyi múzeummá alakítjuk, a többit pedig skanzenbe telepítjük. skanzenépítés sem olyan egyszerű Ni ‘ munka, mert ehhez a kultúra egé­szében kell tájékozódni, a podhalai (Tátra vidéki) kultúrának pedig csak egyet­len területe, a juhászat van tudományosan, a teljesség igényével feldolgozva hét kötet­ben. Sokat írnak a podhalai kultúráról, de ezek többnyire résztanulmányok vagy is­meretterjesztő munkák. Tavaly tudomá- nyos gyűjtőtábort szerveztünk néprajz sza­kos egyetemistáknak, tovább kell lépnünk, komplex tudományos „tábort”, megterve­zett csoportos kutatást kell szervezni a podhalai népi kultúra egészének tudomá- j nyos feltárására. Zakopane utcáin sétálgatva sok magyar szót hall az ember, ez is jelzi, hogy innen j a mai Magyarország sincs messze. Angyal János Vége JANUÁRBAN Új kormány Olaszországban Koccintás a Távol-Kelet fölött? Szilveszter a világűrben Januárban a legfontosabb politikai eseménynek az a fejlemény ígérkezik, hogy az Andreotti-kormányt új kabi­net váltja fel. „Nélkülözhetet­lenül szükség van már olyan kormányra, amely azt a prog­ramot hajtja végre, amely­ben esetleg megegyezünk” — jelentette ki Emanuele Ma- caluso, az Olasz Kommunis­ta Párt vezetőségi tagja az olasz rádió hétfő esti maga­zinjában elhangzott nyilatko­zatában, amelynek a belföldi hírügynökségek azonnal nagy víszhangot adtak. Pék Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti: Két földlakó a világűrben köszönti az új esztendőt. Ju­ri j Romanyenko és Georgij Grecsko, a Szaljut—6 szov­jet tudományos űrállomáson dolgozó űrhajósok Szilveszter éjszakáján a tervek szerint a Távol-Kelet felett repülnek majd. A Szojuz—26 űrhajó pa­rancsnoka és fedélzeti mér­nöke vasárnap harmadik munkahetét kezdte el az űr­laboratóriumban. Romanyenko és Grecsko hétfőn tervszerű megelőző és karbantartó munkálatokat végzett. Az űrállomás több fedélzeti berendezését és mű­szerét vizsgálták meg, 6 meg­állapították, hogy valamany- myi kifogástalanul működik. Folytatták a biológiai kí­sérleteket is. Ezúttal azt fi­gyelték meg, hogyan fejlőd­nek a kétéltűek az űrállomá­son.

Next

/
Thumbnails
Contents