Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
16 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 25. Szabolcsból indultak Feketéné Csapó Gabriella röplabdázó, Halász István labdarúgó és Orsó Miklós sakkozó A Szabolcs-Szatmár megyei sportegyesületek évek óta számos tehetséget „indítanak el” a különböző sportágak élvonala felé. Közülük többen fővárosi, vagy más megyei egyesület versenyzőjeként érnek célba, kerülnek sportáguk legjobbjai közé. Ezúttal három Szabolcsból indult sportolót mutatunk be olvasóinknak, Feketéné Csapó Gabriella röplabdázót, Halász István labdarúgót és Orsó Miklós sakkozót. Áz év legjobbja Fekete Béláné Csapó Gabriella, az Újpesti Dózsa válogatott röplabdázója Nyíregyházáról került a fővárosi klubhoz. — A nyíregyházi 12-es számú általános iskolában ismerkedtem meg a röplabdasportággal — mondta érdeklődésünkre. — Az úttörő-olimpia országos döntőjének megnyerése után, a Spartacusba igazoltam át, ahol Góczi Árpád volt az edzőm. Nagyon jól ment akkor a csapatnak, 17 év átlagéletkorú gárdánk veretlenül, százszázalékos teljesítménnyel nyerte meg az NB Il-es bajnokságot és 1970-ben már az első vonalban játszhattunk. — Melyik nyíregyházi mérkőzésére em. lékszik legszívesebben? — Minden találkozó nagy meccs volt számomra. Legnagyobb ellenfelünk a Miskolci VSC volt, őket kellett legyőznünk az NB I-be jutásért. Mindkétszer sikerült. — Nyíregyházáról 1971-ben került a Dózsához. Egy év múlva válogatott lett. Hányszor játszott a címeres mezben? — Egészen pontosan 122-szer. Tagja voltam a montreáli olimpián negyedik, a mexikói világbajnokságon hatodik, a belgrádi és finnországi Európa-bajnokságon második, illetve harmadik, valamint az idei Világ Kupán hatodik helyezett válogatottnak. — Tervei? — Amíg számítanak rám, játszani fogok. Szeretnék kétszázszoros válo""tott lenni. Erre van esélyem, hiszen még csak 23 éves vagyok. Közelebbi tervem a moszkvai olimpia. De szép lenne egy dobogós helyezés ... Az idén Feketéné Csapó Gabriellát az év legjobb női röplabdázájóvá választották. Már másodszor, hiszen 1975-ben is ő volt a legjobb. Rakamaztól Bolíviáig — A válogatottba sorsdöntő találkozó előtt került. Milyen érzés volt Bolívia ellen pályára lépni? — Nyilasi megsérült, s ezért kerültem a csehek ellen készülő válogatottba. Prágában a 65. percben én rúgtam á gólt, de a mérkőzés után egy percig sem gondoltam arra, hogy Bolívia ellen is játszok. Az utazás előtt egy héttel tudtam meg, hogy rám is számít a kapitány. Nyilasi ugyanis nem épült fel. Nemcsak én, hanem valamennyi játékostársam tartott a mérkőzéstől. Nem az ellenféltől, hanem a magasságtól és a közönségtől féltünk. — Amikor megérkeztünk La Pazba és leszálltunk a gépről, a fejünk szét akart esni, nem kaptunk levegőt. Éjjel alig aludtunk valamit, az oxigénhiány még Pintért, a legerősebb fizikumú játékost is alaposan megviselte. Mi lesz a mérkőzésen? — kérdezgettük egymást. Vezetőink felhívták a figyelmünket, hogy a találkozón nem szabad meg- állnunk, állandó mozgásban legyünk, mert így könnyeb elviselni az oxigénhiányt. Ez bevált, végigkocogtuk a 90 percet. Csak any. nyit adtunk ki magunkból, amennyi a győzelemhez kellett. Örülök, hogy ezúttal is sikerült gólt szereznem. — Milyenek az esélyei a válogatottban maradáshoz? — Nyilasi jobb, mint én. Kívánom, hogy minél hamarabb meggyógyuljon és játszón. — Hogy érzi magát Tatabányán? — A csapatban nagyszerű a közösségi szellem, jó kis társaság jött össze. Ami a magánéletemet illeti, nekem és feleségemnek, aki tokaji, honvágyunk van. Orsó „lépései11 Halász István, a Tatabányai Bányász válogatott labdarúgója Rakamazról indult. — Rakamazon születtem és ott is kezdtem a labdarúgó-pályafutásomat — mond. ta. — A hetvenes évek elején az NB II-ben és az NB Ill-ban szerepeltünk. Aztán a Szabó SE következett. Leszerelésem után több NBr I-es csapat hívott, így a Vasas, a DVTK, a Békéscsaba és a Tatabánya. Az utóbbit választottam, mert itt láttam a legtöbb esélyt arra, hogy be is kerülhetek az együttesbe. Orsó Miklós, a Budapesti KGM Vasas sakkozója valósággal „berobbant” a legjobbak közé. Az orosi születésű fiatalember az idei sakkbajnokságon a legjobbaknak is feladta a leckét. — Oroson születtem, szüleim most is ott élnek — válaszolta kérdésünkre. — Édesanyám a nyíregyházi konzervgyárban, édesapám pedig a KEMÉV-nél dolgozik. Én Nyíregyházán, a Kossuth gimnáziumban kezdtem versenyszerűen sakkozni, s 1973- ban megyei felnőtt bajnok lettem. Egy év múlva kerültem Budapestre, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola hallgatója vagyok. — A legerősebb középdöntőből került a legjobbak közé. Kiket győzött le? — Valóban nem sok esélyem volt a továbbjutásra, hiszen a legerősebb középdöntőben olyan ellenfeleim voltak, mint a nemzetközi nagymester Forintos, Honfi, Székes és Kluger. Jó formában voltam, így sikerült a döntőbe kerülés. — A legjobbak között nagyszerűen kezdett, de később mintha visszaesett volna? — Ez volt az első igazi nagy versenyem. Véleményem szerint egy kicsit le is becsültek az ellenfelek, nem figyeltek eléggé rám. A verseny végére elfáradtam, de így is csak négy ponttal szereztem kevesebbet a holtversenyben győztes Saxtól és Riblitől. Mesteri minősítésem van, s nagy vágyam hogy a nemzetközi nagymesteri címet megszerezzem. — Ki az edzője? — A KGM Vasasban Ribli Zoltán az edzőm. A sakkbajnokságon bátyám, János volt a szekundánsom, aki 1974-ben szerezte meg a Szabolcs-Szatmár megyei bajnoki címet. ö szintén a főiskola hallgatója, de 6 munkája után, esti tagozatra jár. — Hol töltik a karácsonyt? — Hazautazunk Orosra, szüléinkhez. Szöveg: Bagoly Dániel Fotó: Gaál Béla Kovács György Gerliczki János Dr. Papp Sándor Gáspár László Bagoly Dániel Nyugodtabb légkört a munkához! Szerkesztőségi kerekasztal az NYVSSC labdarúgócsapatának szerepléséről Befejeződött az NB III-as labdarúgó-bajnokság idei küzdelemsorozata. A Nyíregyházi Vasutas-Spartacus SC szerepléséről, teljesítményéről szerkesztőségi kerekasz- tal-beszélgetést folytattunk Gerliczki Jánossal, az együttes vezető edzőjével, Gáspár Lászlóval, a csapatkapitánynyal, Kovács Györggyel, a Népsport tudósítójával és dr. Papp Sándorral, az NYVSSC ügyvezető elnökével. Lapunkat Bagoly Dániel, a sportrovat vezetője képviselte. — Hogyan értékelik az együttes szereplését? Dr. Papp Sándor: — A csapat a tervet teljesítette, hiszen az első 10 hely valamelyikének megszerzése volt a cél. A teljesítmény egyenletesnek mondható. Nagy formaingadozások nem voltak, nagyarányú vereségek nem érték az együttest. A hazai döntetlenek azonban bosz- szantóak voltak. Gerliczki János: — Elégedett vagyok a teljesítménynyel. A tervezett 26 pontból 25-öt megszereztek a játékosok, az edzéseken, a mérkőzéseken — egy-két kivételtől eltekintve — mindenki akart, dolgozott, küzdött. Gáspár László: — Mi, játékosok nagyon sajnáljuk az elvesztett hazai pontokat, hiszen akár elsők is lehettünk volna. Tavasszal megpróbáljuk majd behozni. Kovács György: — Szerepelhetett volna jobban is az együttes. A gyámoltalan csatárjáték, a védekező taktika miatt sok pont elment hazai környezetben. — Mi erről a vezetőedző, a játékos és az ügyvezető elnök véleménye? Gerliczki János: — Véleményem szerint nem a csatárjáték, hanem a helyzetek rossz kihasználási aránya miatt vesztettünk pontokat. Egy-egy találkozón tíz-húsz helyzetet kidolgoznak a csatárok, tehát korántsem védekezünk. A másik dolog: a közönség egy-egy kihagyott helyzet után szidta n játékost, szidott engem, k1 . etelte a cserét. Gáspár László: — Sajnos így igaz. Többen közülünk nem mernek itthon játszani, félnek, remegnek a lábak. Dr. Papp Sándor: — Türelem kell. A csatársorban olyanok játszanak, akik nem is olyan régen még megyei I. osztályban szerepeltek. Tehát rutintalanok. Nekem is az a véleményem, hogy nem a védekező taktika jellemző AZ MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846. Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 47 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza. Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Pf.: 25 Felelős kiadó: Mádi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058 az együttesre. Bizonyíthatja ezt a sok helyzet is. — Évek óta nincs befejező csatára Nyíregyházának. Miért nemigazoltak? Gerliczki János: — A bajnokság előtt hat játékos nevét -adtam meg a vezetőknek, s kértem átigazolásukat... Dr. Papp Sándor: — Sajnos a tiszavasvári Kiss családi okok miatt nem jött hozzánk. Farkast Leninváros nem adta ki. Kozma, a Várpalota volt játékosa nálunk várja, hogv végre engedjék játszani, volt egyesülete ugyanis eltiltotta. Bácskainak a Szabó SE játékosának olyan anyagi igényei voltak, amit nem lehetett kielégíteni. Kovács György: — Miért szerepeltettek sok játékost? Miért nem alakult ki a csapat? Gerliczki János: — Az ismert fúzió után 30 játékossal mentünk le a nyáron Gyulára. Ott próbáltuk „kiszűrni” azokat, akikre számíthatunk. Természetesen mindenkinek játéklehetőséget kellett, hogy adjunk. Legalább négy mérkőzésen bizonyíthattak azok, akikre számítottunk, hogy méltók-e csapatba kerülésre. Tervem volt, hogy Buzsikot beépítem a csapatba. Megsérült, három és fél hónapig nem játszhatott. Kanyári a közönség rosszindulata miatt olyan formába került, hogy kénytelen voltam egy pár mérkőzés után mellőzni. Lengyel Miskolc ellen megsérült, miatta is változtatni kellett. Szekrényes derék- és gyo- morbántalmai miatt nem léphetett hosszú ideig pályára. Bor szintén sokáig sérült volt. Moldvánnál természetes visszaesés következett be, s ezért pihentetni kellett. — Miért nem kapott elég játéklehetőséget Szabó? Gerliczki János: — Én is osztályozom a játékosokat. Nálam Szabó a rangsorban 4. lett, 6,12 ponttal. Azért hagytam ki, mert a Gyula elleni mérkőzés után, az egyik edzésen sérültet jelentett. A sportorvos azonban nem talált nála semmi problémát... Kovács György: — Mi van Kozmával? Igaz-e, hogy ellentét van közte és az edző között? Dr. Papp Sándor: — Kozma sérült, a térdét injekciózni, vagy műteni kellene. Egyszer el is küldtük Hajdúszoboszlóra, hogy kezeltesse magát, de ő visszajött! Gerliczki János: — Kozmának valóban fáj a térde. A sportorvos műtétet, vagy injekciókúrát javasolt. Ö egyiket sem vállalta, mondván fél a tűtől. — Sok bírálatot kap az edző. Sőt olyanokat is hallani, hogy kétszer le is mondott... Gerliczki János: — Az őszi negyedik forduló után az első helyen állt a csapat, amikor a nyíregyházi rádió sportfórumában a szurkolók részéről támadások értek. Ez nagyon rosszul esett, annál is inkább, mert az eredmények sem indokolták az efféle rosszindulatú megnyilvánulásokat. A szakosztályon belül is volt ellentét, szememre vétették, hogy indokolatlanul mellőzöm a volt VSC-s játékosokat. Itt szeretném megjegyezni, hogy az összeállításnál kikérem edzőkollégáim véleményét, megbeszélem a pályára lépő 11-et a csapatkapitánnyal is. Javaslataikat figyelembe veszem, de természetesen én döntök. Három és fél évig a VSC-nek voltam az edzője, nevetséges, hogy azzal vádolnak: VSC-ellenes vagyok. Mindezekért akartam lemondani ... Gáspár László: — Minket, játékosokat is foglalkoztat az, hogy két tábor van, már ami a szurkolókat és az egyes vezetőket illeti. Köztünk nincs ilyen ellentét, mi Vasutas- Spartacus-játékosok vagyunk valamennyien. — Lezárva a beszélgetés e részét, az a véleményünk, az együttes a lehetőségekhez mérten jól szerepelt. A csapat kialakítását a sok sérülés és néhány játékos magatartása akadályozta. Az edző munkáján nem múlott az, hogy a csatársor gyenge teljesítményt nyújtott. Igen sok, nagy reményekre jogosító fiatal játszik az NYVSSC- ben. Ha megszokják az NB III légkörét, rutint szereznek, minden bizonnyal a helyzetek kihasználása is javulni fog. Az egyesület és a szakosztály vezetőinek a jövőben az eddigiektől többet kell tenni azért, hogy az edző és a játékosok zavartalanabb körülmények között dolgozzanak. S végül a jövőről. Hogyan készül az együttes a tavaszi idényre? Gerliczki János: — Az MLSZ rendelkezésének megfelelően január 2-án kezdődik az alapozás. Nyíregyházán maradunk, itthon tartjuk edzéseinket. Három héten keresztül napi két edzést tartunk, melyen a következő huszonhárom játékos dolgozik majd: Pilcsuk, Kálmánchelyi, Máyer, Neumann, Gáspár, Klénin- ger, Ambrusz, Juhász, Madai, Lengyel, Moldván, Szekrényes, Szabó, Farkas II., Kondor, Major, Kubik, Borbély, Kanyári, Pócs, Farkas I., Bu- zsik és Bor. Később 18-ra csökkentjük a keretet. A tavaszi cél az NB Il-es jog kiharcolása. — Tippelnének arra, hogy hányadik helyen végez az NYVSSC? Gerliczki János: — -Ötödi kék leszünk. Dr. Papp Sándor: — Én az első vagy a második helyre számítok. Gáspár László: — Ötödik lesz a csapat...
