Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
KARÁCSONY! MELLÉKLET 1977. december 25. CSINÁLD MAGAD III. Blúz alapszabásminía Ezt a derékszabásminta alapot variáljuk, módosítjuk később minden ruha és blúz készítésénél. Mindig a csomagolópapír szélénél indulunk el. Az alsó szélétől fölfelé mérjük az eleje hosszát (A—B-ig), rá — B—C-ig — 7 centit (nagyobb nyakbőségnél 8 centit). A papír oldalától (az A—C vonal C pontjától) kb. 30 centis derékszöget rajzolunk, erre mérjük a C—D távolságot, azaz 6 centit. D— E-ig 14 centi, E- től derékszögű vonal lefelé, rámérünk E—F-ig 6 centit. D—F-et összekötjük, és kész a vállvonal; öblös körívet rajzolunk B—D között, kész a nyakkivágás. A D— F távolságot megfelezzük, G-vel jelöljük, innen függőlegeset bocsátunk lefelé szaggatott vonallal, rámérjük a mellmagasságot (G—H-ig). H-tól vízszinteset rajzolunk szaggatott vonallal (nehogy tévedésből kivágjuk, a segédvonalakat ajánlatos szaggatottan meghúzni), ettől az I ponttól bemérünk 10 és 1/2 centit (a melltávolság felét, erősebbek 11 centit). Alul az A ponttól bemérünk 10 centit, ettől a J ponttól 5—6 centit (nagyobb mellbőségnél 6-ot), K-val jelöljük. A derékbőség negyedéből kivonunk 10 centit (mert ezt már rámértük az A—J-re), ezt a maradékot mérjük a K—L-re. L-től derékszög fölfelé, rámérünk 2—3 centit (erősebbek 3-at), M-el jelöljük. M—P-ig: oldalhossz plusz 2—4 centi (erősebb mellbőségűek 4-et, ebből lesz az oldalsó mellvarrás). F—P között rajzoljuk ki a karöltőt, válltól egy darabig nagyjából függőlegesen, majd kikerekítve. P—N-ig 5 centi, N— O-ig 2—4 centi (mellvarráshoz). P—U_ig mellbőség negyede plusz 2 centi. Kivágjuk, magunkhoz illesztve megpróbáljuk, ha kell, nyakkivágásnál, oldal-mellvar- rásnál-karöltőnél korrigáljuk. Következik a háta. A—C-ig háta hossza plusz 2 centi. C-től derékszögű vonalat húzunk az A—C vonalra. C—D-ig 6 centi, B—D között kirajzoljuk a nyakkivágást. D—E-ig 14 'centi; E-től derékszöget rajzolunk a C-^-E vonalra lefelé, E—F-ig 4 centi. D— E-t összekötjük. B—H-ig 10 centi, H—G-ig háta szélessége fele. A—N-ig 8 centi, N—M-ig 3 centi, M—I-ig 12 centi, O—I-ig 11 centi, összekötjük a bevarrás vonalát (N—I—M). M—J-ig derékbőség negyede mínusz 8 centi, J—K-ig 2 centi, K—L-ig oldalhossza, P— L-ig mellbőség negyede. E—L között kirajzoljuk a karöltőt, amely hátul sokkal kevésbé gömbölyű. Kivágjuk, felpróbáljuk, kijavítjuk, ellenőrizzük, egyenlő hosszú-e a két oldalhossz (betűzött mellvarrással), a két vállméret, ha nem, korrigáljuk. Készítsük el egy blúz alapszabásmintáját is. Egy másik csomagolópapírra ráfektetjük az előbbi ruhafelsőrész_eleje mintát, a papír aljától 15 centire (A—R), az M—S szintén 15 centi, R^-S: csípőbőség negyede, de ezúttal a derekvonaltól 15 centi mélységben mért csípőbőségé! R—T: 10 centi, T—J—K-t összekötjük. A hátát is egy új csomagolópapír aljától 15 centire másoljuk át (A —R-ig 15 centi), K—S-ig 15 centi, R—T-ig 10 centi, R—S-ig csípőbőség negyede plusz 2 centi (ezúttal deréktői 12 centire mért csípőbőségé — a 2 centi vékonyabbaknak fölösleges, ez próbánál kiderül; ha nem kell, levágjuk). Akinek leküzdhetetlen varrhat- nékja támad, nekieshet — de inkább várja meg a következő fejezetet, amelyben néhány blúz rajzát is bemutatva tanulhatja meg az elkészítését. Következik: Ujjatlan blúzvariációk. p. G. A mai otthon A mai otthon: mindenes. Régebben sem csak a ' háziasszony birodalma volt, de napjainkban megnőtt hétköznapi szerepe. Amennyire kint élünk a világban, annyira kívánjuk otthonunkban is a mozgáslehetőségét, a kilátást: a kényelmes üléstől kezdve a tágas ablakokig. Hogy kap- juk-e, az más kérdés, de a ma embere igényli a tágas teret. Ahogy határtalanná tágítja ismereteit s behozza a televízió a világot szeme elé, úgy kíván utazni, s teríti szét útjait egyre több sávosra. A ma otthonának helyet kell adnia családi méretekben a nagyobb világnak: itt neveljük gyermekinket, itt főzünk, mosunk, étkezünk, tanulunk, játszunk, fogadjuk barátainkat, pihenünk, barkácsolunk, 40—60 négyzetméteren vállaljuk a világot és önmagunkat. Gazdaságosan kell élni helyzetünkkel. A mai otthonban nem tűrhetjük a fölösleges holmit, itt minden tárgynak feladata van. Ez a szerep természetesen nem csak anyagi, de lehet szellemi is. A funkció nélküli tárgyak kiszoríthatják az embert. Nézzünk fel egy házgyári elemekből készült házra egymásra derékszögben álló síkokat látunk. Bútorainkat, rádiónkat, kínáló dobozainkat a díszítés nélküli sima felületek, síkok jellemzik. Nagyapáink építészete díszítésekkel bontotta meg a falak síkját, s még az üveget is aranyos folyondárokkal, s a függönyt, karosszéket rojtokkal tette nyugtalanná. Hagyjuk ma hozzánk szólni az anyagot a sík felületekből, hagyjunk szemlélődésünk számára tiszta felületeket, legyen hová kivetíteni gondolatainkat. Einsteintől, századunk nagy gondolkodójától tudjuk, hogy az anyag tulajdonságai és a tér kialakítása között szoros kapcsolat van. Ne rontsuk meg ezt a kapcsolatot fölösleges cifrázással, az anyagra ráerőszakolt díszítéssel. Sietünk, megfáradunk, igényeljük hát a kényelmet otthonunktól. Az ergonómia tudományának eredményeit a ma építészei, belső építészei figyelembe veszik. Vagyis igyekeznek úgy tervezni lépcsőházakat és fürdőszobát, asztalt és széket, hogy biztosítsák jó fizikai közérzetünket. Gondoljunk azokra a magas asztalokra, merev hátú székekre, amelyek a régi polgári lakást jellemezték. Merev illemszabályok, merev bútorok. Minden percet, minden helyet kihasználunk. Nincs időnk kényelmetlen feszengésre. Nem jó az, hogy sietünk — de ez a valóság. Minél inkább elszakadunk a természettől, annál jobban igényeljük. Hivatalokban, gyógyszertárakban, kirakatokban zöld növényekkel találkozunk. Otthonainkat is meghódították a növények. Egészségünk védelmében épp úgy szükségünk van a növényekre, mint látványukra: a megnyugtató zöld ' színre, a kietlen síkokat felbontó formáikra. Mütyürkék is felbontják a síkokat. A mütyürkéket mégsem igényeljük. Fölöslegesek. A korszerű környezet száműz mindent, ami nincsen a helyén. Helyén van a plakát a mai szoba falán, de nincsen helyén, amikor már fakó, gyűrött papírhalmazzá vált. Helyén van a bokály, a népi szőttes, de éppen oly édeskés is lehet, ha kelleténél többet zsúfolunk össze. A biedermeier szekrény is harmóniában lehet mai bútorunkkal, de nagyképűen hivalkodó, ha netán bizományiban vásárolt álrokokó ülőbútorokkal kívánjuk rangunkat fitogtatni, mint valami státusz szimbólummal. A ma otthona világosságot kíván. A nap fényét éppúgy, mint a jó belső világítást. Nem csillárokat, fali karokat. Miért nem tudunk lemondani ezekről a gyertyák korából ránk maradt világítási eszközökről? Nézzünk csak megint fel arra a házgyári elemekből készült házra. Vajon falsíkjainak mai volta nem mond ellent a sárga, vörös, zöld vagy éppen a metszett üveget hamisan utánzó műanyag burák sejtelmes, csak éppen világosságot nem adó elavult hasznotalanságának? Nehéz jó „világítótesteket” találni, kétségtelen, de vannak. Nehéz korszerű lakást összehoznunk, de lehetséges. Ne látszani akarjunk általa, benne, hanem élni. K. Á. AZ AJKAK SZÉPSÉGE a nő egyik leghatásosabb vonzereje. Ha sokáig meg akarjuk őrizni ajkaink üdeségét, többet kell törődnünk ápolásával. Egyik legfontosabb tanácsunk: soha ne feküdjünk le rúzsos szájjal! Nemcsak azért, mert egy idő múlva az ajkak bőre petyhüdtté válik, hanem azért is, mert érzékenyebb bőrűeknél a festék gyulladást is okozhat. Ezen túlmenően esztétikai szempontból sem előnyös látvány egy rúzsos ajkakkal lefekvő nő, mert messziről elárulja, hogy elmulasztotta a legelemibb esti kozmetikai teendőt: a mosakodást. A rúzs eltávolítására zsíros lemosókrémet vagy arclemosót használjunk. Az ajkak megtisztítása után tápláló krémmel kenjük be a bőrt. Ne feledkezzünk meg a száj körüli bőr gondos krémezéséről, mert megfelelő kezelés nélkül ráncok ezen a bőrfelületen is hamar előjönnek. A sápadt ajkak vérellátását megjavíthatjuk, ha naponta puha fogkefével vagy dörzs- törülközővel egy percig masz- szírozzuk. Utána kevés mézzel kenjük be az ajkak bőrét, néhány percig hagyjuk rajta, majd hideg vízzel mossuk le és krémezzük be. Nagyon rossz szokás, ha az ajkakat nyelvünkkel gyakran megnedvesítjük. A nedves bőr szeles, hideg időben kicserepesedik, a bőrön apró, szabad szemmel nem látható repedések keletkeznek, ezért könnyen fertőződhet. UGYANÍGY MEGREPED A BŐR az ajkak rágásakor. Ez főleg fiataloknál fordul elő, mert szeretnék, hogy szájuk piros legyen. Nem helyes módszer. A fiatalokon az ajkak természetes pírja a legszebb. Előfordulhat azonban, hogy az ajkak rágása belső idegesség jele és nem tudunk leszokni róla. Ebben az esetben sürgősen forduljunk orvoshoz. Abban az esetben is forduljunk mielőbb szakorvoshoz, ha az ajkak bőre gyulladásos; ha a szájzúgban hámlik vagy bereped a bőr; ha az ajkakon seb van és körülötte a bőr megpirosodik. Ha az ilyen bőrpanaszokat elhanyagoljuk, hosszadalmas lehet a kezelése. Előfordul, hogyha náthásak vagyunk nem az orrunkon át veszünk levegőt, hanem a szájon keresztül. Ilyenkor az ajkak bőre kiszárad, kicserepesedik, ugyanígy láz esetén is. Ezen segíthetünk, ha többször vékonyan bekenjük zsíros krémmel vagy ajakírral. Szeles, hideg időben is ajánlatos az ajkak bőrét ajakírral bekenni, védi az időjárás viszontagságaitól. Nyáron napozásnál vagy télen kvarcolásnál az ajkak bőrét is védeni kell a leégéstől, kiszáradástól, mert az ajkak finom bőre még érzékenyebb, mint az arcbőr. Kenjük be tehát az ajkakat is fényvédő krémmel. Olykor a rúzs is okozhat kozmetikai ártalmat, ha valakinek túl érzékeny a bőre. Ebben az esetben jelentkező bőrgyulladás nem azt jelenti, hogy a rúzs rossz, hanem a bőrünk túl érzékeny valamelyik anyagra, amely a rúzsban van. Ha ez előfordul, akkor a rúzsozást abba kell hagyni a bőr gyógyulásáig, utána pedig más készítményt kell használni. ha az Állandó rü- zsozás nem is okoz bőrpanaszokat, ajánlatos egy-egy napot pihentetni az ajkak bőrét. Ezen a napon — például szabad szombaton — ne használjunk rúzst. Az is jó módszer a bőr pihentetésére, ha azonnal letisztítjuk ajkainkról a rúzst, mihelyt hazaérünk. F. K. Plisszék, szegők, hajtások jellemzik az idei alkalmi ruhákat. A leggyakrabban előforduló anyagok: a selyem jersey, a selyemzsorzsett, muszlin és a bársony. Legkedveltebb színek: a fehér, a fekete, a pávakék és a ciklámen, ill. „indiai rózsaszín”, vala. mint a barna tónusok. A: pávakék selyemshantung hosszú szoknya gombolás nélküli, rövid T-ujjú kabátkával és kék—zöld—ezüst—fekete szinössze- állítású törökmintás selyem blúzzal. A szoknya asszimetrikusan elhelyezett dupla hóllal bővül. B: fehér, v. indiai rózsaszín jersey hosszú ruha plisszírozott elejű, pelerin ujjú boleróval. Az egyszerű szabású ruha szoknyarésze körben csípőig letűzött rakásokkal bővül, derekát saját anyagú rózsa díszítheti. A boleró széles, sima passzérésze elöl összefűzött. C: a sima vonalú fekete bársonyruhát fehér, kézzel horgait, széles csipkecsík díszíti, s a hosszú, fehér stóla dísze is ugyanilyen csipke, csak fekete fonalból horgolva. D: fényes felületű, vékony selyem jersey, egyenes vonalú ruha, nyakban összekapcsolva. Egyetlen dísze a nyakkivágás körül elhelyezett három medalion, vagy könnyű érme. A selyemfonalból font öv elhagyható. E: levendulakék, vállon megkötött, enyhén bővülő vonalú zsorzsett ruha. Mellrészét színes, csillogó hímzés elejét hosszában végigfutó, többsoros szegőzés díszíti. F: vajszínű, ill. eperszínű jersey ruha. ujjatlanul, mély dekoltázzsal készült, többsoros szegőzés, virággal összekapcsolt öv a dísze. G: plisszírozott elejű és ujjú, erősen bővülő zsorzsett ruha. Kismamák alkalmi öltözéke is lehet. I: almazöld trikójersey ruha széles, többsoros fehér, zöld, vagy sötétbarna farkasfoggal szegélyezett ujjal, nyakrésszel és szoknyával. A szoknya bőségét csípőig letűzött, kivasalt hajtások adják. J: egyszínű puplin és kasmirett anyag kombinálásával készült népi jellegű, mellényes összeállítás. A ruha erősen bővülő vonalú, kézelőbe fogott, bő ujja könyök alá érő, a mellény a ruha alapszínével egyező színű posztó, vagy düftin. A ruhát és a mellényt egyaránt elütő színű farkasfog díszíti. Ezt az öt modellt elsősorban fiataloknak ajánlom. Mátrai Éva KM Most divat
