Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-24 / 302. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 24. (Folytatás az L oldalról) döntést hoznak azok, akik Európától távol élnek. Fel kell tételeznünk azonban, hogy Európában — gyakorlatilag „egy fedél alatt” — élő népek más véleményen vannak, például nem szívesen látnák, hogy a különféle fegyverrendszerek terheitől amúgyis súlyos „közös fedél” újabb rendkívül veszélyes fegyverfajták terhétől váljék még súlyosabbá. — A Szovjetunió a lehető leghatározottabban ellenzi a neutronfegyver kifejlesztését és gyártását. Mi, szovjet emberek, tökéletesen megértjük és támogatjuk azok véleményét, akik felemelik tiltakozó szavukat az új tömegpusztító fegyver létrehozása ellen. Ha azonban a Nyugat kifejleszti ezt a fegyvert — mégpedig ellenünk, amit ma már senki nem tagad — számolnia kell azzal, hogy a Szovjetunió nem vállalhatja magára „a passzív megfigyelő” szerepét. — A neutronfegyver gyártása esetén arra kényszerítenének bennünket, hogy a szovjet nép biztonságának érdekében válaszoljunk erre a kihívásra. Végső soron ez a fegyverkezési hajsza újabb, még veszélyesebb szakaszát jelentené. Ezt azonban a Szovjetunió nem akarja; ezért javasoljuk, hogy tárgyalások útján állapodjunk meg a neutronfegyver gyártásáról való kölcsönös lemondás feltételeiről. Egy ilyen megállapodás őszinte örömünkre szolgálna, és javasoljuk a nyugati országoknak, hogy kezdjünk tárgyalásokat erről a kérdésről. KÉRDÉS: — Hogyan értékeli a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit? VÄLASZ: — A közel-keleti helyzet igen súlyos probléma. A térségben az utóbbi időkben változások történtek, sajnos negatív jellegűek. Történtek pedig akkor, amikor a jelek szerint a helyzet pozitív irányban, nevezetesen a genfi békeértekezlet újbóli ösz- szehívásának irányában alakult volna. Nem kevés erőfeszítés történt az értekezlet összehívása érdekében, elég ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a konferencia két társelnöke közös erőfeszítéseit említjük. Ma azonban a közel-keleti helyzet jelentős mértékben bonyolultabbá vált, s ennek következtében jóval nehezebbnek tűnik a genfi értekezlet munkájának felújítása, a közel-keleti általános rendezés elérése. — A térségben lezajlott események mindenki előtt ismeretesek. A magam részéről most csak a következőket szeretném hangsúlyozni: a Szovjetunió, mint mindeddig, ma is az általános rendezés következetes híve, olyan rendezésért száll síkra, amelynek részese lenne minden érdekelt fél, természetesen beleértve a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetet is. Olyan tartós rendezést szeretne, amely előirányozza az izraeli csapatok teljes kivonását az 1967-ben megszállt arab területekről, érvényesíteni a Palesztinái nép elidegeníthetetlen jogait, beleértve sorsának meghatározására és az önálló állam alapítására való jogát is; szavatolja a térség valamennyi, a közel-keleti konfliktusban közvetlenül és közvetve érintett állama számára a biztonságot és a független állami létet, az arab országok és az izraeli állam vonatkozásában egyaránt. Csakis ezeknek az alapelveknek a következetes érvényesítése teremtheti meg a Közel- Keleten az igazságos és tartós békét. — Egyáltalán nem osztjuk azt a véleményt, hogy az Izraelnek tett egyoldalú engedmények, a Tel Avivval folytatott egyoldalú tárgyalások — mint például az egyiptomi és az izraeli vezetők megbeszélései — elvezethetnek az óhajtott célhoz. Éppen ellenkezőleg: e tárgyalások azzal, hogy súlyos ellentéteket szülnek az arab világon belül, eltávolítanak a rendezés céljaitól. Ez a politika a tényleges rendezés aláásását célozza, megtorpedózza a genfi értekezletet, mielőtt az egyáltalán összeült volna. Izrael és az általa megtámadott arab országok közvetlen tárgyalásai lényegében egyetlen célt szolgálnak: azt, hogy az arab világot megfosszák attól az erőtől, amelyet egységük és a baráti államok támogatása jelent. Ezért a Szovjetunió változatlanul a genfi békeértekezlet szorgalmazója és nem híve az arab népek érdekeit sértő, különutas alkudozásoknak. Ezt az álláspontot támogatják a szovjet nép és a világ békeszerető erői. Válaszok a Fórum kérdéseire Országos érdeklődés kísérte a Magyar Televízió legutóbbi Fórum című adását, amelyben neves újságírók válaszoltak a nézők külpolitikai kérdéseire. A műsor idejének rövidsége miatt több kérdés válasz nélkül maradt, ezt pótoljuk most, amikor a vidéki televíziónézők kérdéseire a Központi Sajtószolgálat válaszol. JOÓ ALFRÉD, NEMESKORDA: Van-e remény arra, hogy a francia baloldal a választások előtt egységet alkosson, vagy pedig Mitte- rand'ék továbbra sem hajlandók együttműködni a kommunistákkal? VÁLASZ: nem egyszerűen arról van szó, hogy Mitte- rand-ék nem hajlandók együttműködni a kommunistákkal, ilyen alapon maguk a kommunisták sem hajlandók az együtthaladásra. Hiszen nem elég egyszerűen együtt haladni; tudni, ismerni kell az együtthaladás pontos irányát is. Az az irány, amelyhez Mitterand-ék ragaszkodnak, a francia kommunisták szerint, nem felel meg az idők, a dolgozó alapvető követelményeinek. A kommunista párt, a szocialista és a radikális párt 1972-ben írta alá a közös programról szóló dokumentumot. Több mint egy fél évtized túlságosan nagy idő ahhoz, hogy ne legyen elkerülhetetlen a program felülvizsgálása, idomítása az új körülményekhez. Mitterand- ék éppen erre nem hajlandók. A kommunisták pedig úgy érzik: a választási győzelem ugyan fontos, de annál is fontosabb annak az alapvető, elkötelező tisztázása, mire szolgálna, milyen célok megvalósításához közeledne a győztes baloldal? Csak így érthető meg, hogy a valóban nagy tét ellenére, miért tanúsít ilyen szilárdságot a kommunista Párt. Amennyiben a győzelem után kezdődne el a vita egy tisztázatlan program miatt, ez évtizedekre visszavethetné egy valóságos baloldali alternatíva lehetőségét. PANNONKER VÁLLALAT „VIADUKT” SZOCIALISTA BRIGÁDJA, VESZPRÉM: mi a jelentősége Berlinguer és Marchais elvtársak budapesti látogatásának? VÁLASZ: Nyugat-Európa két legnagyobb kommunista pártjának vezetője látogatott el hozzánk. Egymás jobb megismerése, a kölcsönös tapasztalatcsere — mint ezt az európai kommunista pártok berlini tanácskozása is megállapította — jótékonyan hat az egész nemzetközi munkás- mozgalomra, amelyben rendkívül fontos a különböző közegben, eltérő körülmények közütt működő kommunista- és munkáspártok jobb együtmunkálkodásához vezető, eszmecsere. Ezt segítette Berlinguer és Marchais budapesti látogatása is. SIMON LÁSZLÓ, PÉCS: milyen hatása lehet a Szadat —Begin találkozónak a genfi értekezletre és elképzelhető-e, hogy a két ország kü- lönmegállapodást köt? VÁLASZ: bár nem lehetetlen, hogy Kairóban megpróbálnak valamilyen kompromisszumot létrehozni, az ottani eredmény — az előzmények jellege és a találkozó összetétele miatt — semmiképpen sem közelítheti meg az igazságos és valóban megnyugtató rendezést a Közel- Keleten. A közel-keleti konfliktus távolról sem szűkíthető le egyiptomi—izraeli dilemmára. Mivel az érdekelt arab országok jelentős része elítéli Szadat kezdeményezését, sőt palesztin — és nemcsak palesztin — szempontból „árulásnak” minősíti, elképzelhetetlen, hogy Kairó hosszú távú és igazságos megoldást eredményezzen. DERÁKOVITS PÉTER, MISKOLC: tartósnak igcrke- zik-e az Etiópiában folyó háború? Mi a valószínűsége annak, hogy Eritrea teljesen elszakadt Etiópiától? VÁLASZ: egy háború időtartamát nehéz megjósolni, még nehezebb az adott konfliktusét. Annál is inkább, mert Etiópia és Szomália ellentéte nem újkeletű, s ezúttal többről van szó, mint egyszerű határvitáról. Világosan kirajzolódik az imperialisták szándéka: szét akarják zúzni a szocialista útra lépett etiópiai rezsimet. Az etióp ideiglenes katonai kormányzat többször hangsúlyozta: Addisz-Abeba békében kíván élni szomszédaival. Ezért a békéért azonban úgy tűnik, véres harcokai kell vívni. Etiópia északi tartományában régóta tevékenykednek a szakadár gerillák. A császárság idején haladó célokért küzdöttek, s harcukat — főleg erkölcsileg, de kisebb mértékben katonailag is — támogatták a szocialista országok. A trónfosztást követően rövid ideig szünetelt, később azonban ismét fellángolt a harc: a tartomány teljes elszakadásáért harcoló gerillaszervezetek nem egyeztek ki a központi kormánnyal, ellenkezőleg: a korábbinál hevesebb támadásokkal egyre nagyobb haderőt kötnek le. A reakciós arab államok — mindenekelőtt Szaud-Arábia — újabban jelentős anyagi támogatásban részesítik a gerillákat. Szudán is támogatja harcukat, s Nimeri elnök közvetítésével a különböző irányzatú szakadárszervezetek Asszab és Masszava, a két Vörös-tengeri kikötő. A gerillák szinte teljesen körülkerítették Asz- marát, Eritrea székhelyét. Bár egyes arab államok mindent elkövetnek az ' eritreai gerillák megsegítésére, a tartomány önálló államként elképzelhetetlen. HORVÁTH CSABA, SZOMBATHELY: belép-e Magyar- ország a Nemzetközi Valutaalapba és elképzelhető-e, hogy a magyar forint konvertibilis valuta legyen? VÁLASZ: a Nemzetközi Valutaalapba hazánk jelenleg nem tervezi a belépést. Ami pedig a forint konvertibilitását illeti, az sok nemzetközi tényező függvénye. Mindenesetre azt érdemes megjegyezni, hogy a forintot több nyugat-európai országban — igaz nem tényleges vásárlóértékének megfelelő árfolyamon — jegyzik egyes bankok. SZOKOLYA FERENC, DUNAÚJVÁROS: mi történt a Japánba került szovjet repülőgéppel? VÁLASZ: a gépet a japán hatóságok kiszolgáltatták az amerikaiaknak, s az USA-ból hosszú huzavona után visszakerült a Szovjetunióba. A pi- Ipta az Egyesült Államokban telepedett le. AZ EGYFEJŰ SAS Múlt és jelen D engyelországban előbb vagy utóbb a lengyel—magyar történelmi kapcsolatok emlékeibe botlik az utazó. A közös múlt egyik jellemző dokumentuma a híres varsói királyi fürdő kupolaterme, ahol a négy legnagyobb lengyel király, a világ négy „jótevője” között szerepel Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király képe is. Dél felé haladva a történelmi kapcsolatok relikviái egyre szaporodnak. Krakkóba érve úgy érezheti az utazó, hogy a középkori Magyarországra juttatta egy játékos kedvű varázsló: ami itthon középkori építészetünkből elpusztult, azt ott viszonylag épségben viszontláthatjuk. A három részre szakadt Magyarország idején a Jagelló Egyetem volt a magyar szellemi élet központja, számos kiemelkedő írástudónk tanult itt, többek között Komjáthy Benedek, Dévai Bíró Mátyás, Kálmáncsehi Márton, Bencédi Székely István. A XV— XVI. században külön kollégiuma volt a magyar diákoknak: a Bursa Hungarorum, j az épület ma is áll az ulica Bracka 5-ben. Az emlékezet nemcsak a szépet őrizte meg, feljegyezték azt is, hogy a magyar diákok egyszer óriási tömegverekedést rendeztek. „Hivatalból” elsősorban nem a lengyel történelem elmúlt évszázadai érdekeltek, Krakkóban azonban a múltat — és benne a lengyel—magyar történelmi kapcsolatot — nem lehet megkerülni. A városi és megyei művelődési központ, a mai lengyel kultúra egyik legfontosabb intézménye például a „Bárányos ház” nevű patinás, szép barokk-klasszicista palotában van, amelynek bejáratát kosfejek — a hajdani báránykereskedők cégérei — díszítik. A ké- j sőbb többször átépített épületet Báthory István egyik hívének ajándékozta, aki magyar borkimérést nyitott benne. A lengyel közművelődés elmélete és gyakorlata figyelmet érdemel világviszonylatban. A második világháború alatt — a németek tudatos népirtása következtében — a lengyel értelmiség nagy része elpusztult, ezért a felszabadulás után ténylegesen nemzeti kérdés lett az oktatás és a „szabad művelődés”. Az ország szellemi életében egyre nagyobb szerepet játszó közművelődési intézmények sora létesült, két éve pedig — a közigazgatás átszervezésével párhuzamosan — egységes közművelődési hálózatot alakítottak ki, amelynek területi központjai a megyei művelődési házak. Krakkó megyei művelődési központjának feladatairól Tadeusz Starzec igazgató tájékoztatott: — A megyei művelődési központ kettős feladatot lát el: egyrészt szakmai felügyeletet gyakorol a megye összes művelődési háza felett, függetlenül a fenntartó szervtől, másrészt a város művelődési házaként működik. Célunk, hogy komplex művelődési központot alakítsunk ki minden községben, amely magába foglalja a hagyományos művelődési házat, mozit, könyvtárat, helytörténeti múzeumot. Tudományos kutatócsoportunk programokat dolgoz ki a községi művelődési házak számára. Kivesszük részünket a szakember- képzésben is: kétéves tanfolyamokat szervezünk a népművelési dolgozóknak, öt éve Bejárat a könyvtárba. ORSZÁGÁBAN (4.) A művelődési központ bejárata. A gyermek képzőművészeti szakkör rögtönzött „kiállítása”. versenyeket hirdetünk a községi művelődési házaknak, a seregszemléket mindig másmás városban tartjuk. A művészi kivitelű, szép termeket végigjárva az igazgató elmagyarázza, hogy mi mire szolgál. Tevékenységük sokrétű, szerveznek különböző irodalmi, művészeti, és ideológiai ismeretterjesztő előadássoroza- tot, előadó esteket, idegen nyelvi tanfolyamokat, filmvitát, tánctanfolyamot. Sok állandó klub működik: képzőművészeti szakkör (külön gyerekeknek), művelődés-szociológiai stúdió, sakk-klub, csipkeverő tanfolyam, táncklub; puszta felsorolásukra sincs itt hely. Különböző együtteseknek, tánccsoportoknak, beat-, komoly- és népzenei együtteseknek ad otthont a művelődési központ. Ezenkívül mozi és százezer kötetes könyvtár működik a házban. A könyvtár előterében a hónap új könyveit állították ki — és nem vitrin alatt, az olvasók kézbe vehetik, belelapozhatnak, ízlelgethetik a könyvújdonságokat. A művelődési központnak negyedévenként megjelenő, tipográfiailag is igen színvonalas folyóirata van, amely egyszerre szól a megye népművelőinek és a művelődni vágyó nagyközönségnek. A művelődési ház programját egész évre előre kialakítják, és ízléses füzetben kinyomtatják. — Arra törekszünk, hogy rendezvényeink ciklikusak legyenek, bizonyos típusú foglalkozások a hónap, illetve a hét azonos napján, azonos időben kezdődjenek, — mondja az igazgató, belelapozva a programfüzetbe. — periódikusság növeli az előadások látogatottságát, a különböző témák iránt érdeklődők bizonyos napokra ideszoknak a művelődési házba. A programfüzet is mutatja, hogy a művelődési központ két funkciója nem különül el egymástól, saját rendezvényeinket mintegy modellnek szánjuk, amelyet más művelődési házak is alkalmazhatnak, ha azok beváltak. Különböző formákkal kísérletezünk: ilyen kísérleti rendezvényünk például a „reneszánsz lakoma”, amely szórakoztató formában nyújtja az érdeklődőknek a reneszánsz kor tudományos és művészeti, irodalmi, zenei ismereteit.- művelődési központ sokrétű tevééi kenységének vázlatos ismertetését V. m zárjuk egy praktikus információval: egész Krakkóra kiterjedő kulturális telefonügyeletet is ellátnak. Ha valamilyen kulturális programra kíváncsi valaki Krakkóban, elegendő egy telefonszámot felhívnia, mindenről pontos tájékoztatást kap. Következik: Legenda és valóság Angyal János
