Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-23 / 301. szám
A folytatás □ Nagy Októberi Szó. cialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny gazdag eredményei pontosan megmutatták a munkaversenyek, a szocialista brigádok felajánlásainak jelentőségét — éppen a belső tartalékok feltárásában is. A jubileumi munkaverseny felajánlásainak túlnyomó része ráadásul nem is egyszeri eredményt hozott, hanem tartósan alkalmazható műszaki-szervezési intézkedések, munkafogások, megoldások alapjául szolgált. Sokfelé a munkaverseny a tartós és régóta hiányolt gyümölcsöző együttműködést alakította ki olyan vállalatok, ágazatok között is, ahol „hivatalból” már régóta — sikerte. lenül — igyekeztek a kooperációt tökéletesíteni. A héten az új versenyre hívó szó Angyalföldön, a Láng Gépgyár munkásai körében hangzott el. A folytatásra buzdító felhívás a legmegfelelőbb időpontban látott napvilágot: ismeretessé váltak a népgazdaság jövő évi tervének irányelvei, és ennek nyomán a vállalatok, ágazatok már pontosan tisztázhatják 1978. évi feladataikat: kiegészítve, kiigazítva korábbi elképzeléseiket. A vállalati kollektívák tehát már a végleges tervek tudatában készülhetnek fel az új versenyszakaszra, mérlegelhetik, hogy az adott vállalati terv mely céljainak teljesítéséhez szükséges hozzáadni a munkaköri kötelességen felüli tudást és akaratot. □ verseny ma már nehezebb. Egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol a jobb eredmények eléréséhez elégséges lenne pusztán a nagyobb mennyiség: a több darab, tonna, méter. Mindenütt az egész gazdálkodás minőségének javítása a legfontosabb feladat: az újdonságok gyors bevezetése, a költségek leszorítása, a termékek műszaki színvonalának emelése, az idő jobb kihasználása stb. Ezekben az években a gazdaságfejlesztés célja: „felsőbb osztályba” kerülni. (A közepesen fejlett országok sávjából a magasabban fejlettek alsóbb régiójába.) Nyilvánvaló, hogy — miként a sportban — a gazdaságban is, a „felsőbb osztályban” másképpen kell versenyezni. A folvtatás tehát, egyre inkább, egyre több helyen a „versenyt, de magasabb szinten” követelményét írja elő. Ahol a következő napokban, hetekben elfogadják majd az angyalföldi munkások „kihívását” — erről a követelményről el ne feledkezzenek. A munkaverseny, a felajánlások sikere, mindenütt, csakis ezzel együtt válhat teljessé és időszerűvé. Négymilliárdos árucsere Aláírták az 1978. évi magyar—szovjet kereskedelmi egyezményt Moszkvában csütörtökön ünnepélyes keretek között írta alá dr. Biró József, magyar külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az 1978. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1975 decemberében aláírt ötéves — 1976—80-ra szóló — magyar —szovjet árucsereforgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények előirányzatai alapján szabja meg a jövő évi áruszállítási programot. Az előirányzott árucsereforgalom meghaladja a 4,2 milliárd transzferábilis rubelt, szemben az ez évi 3,7 milliárddal. Az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között épülő gázvezeték elkészítésében történő magyar részvétel tovább növeli az árucsereforgalmat, ezzel az együttes érték mintegy 4,4 milliárd rubel. Mint dr. Biró József az MTI moszkvai tudósítójának adott nyilatkozatában aláhúzta, az új jegyzőkönyv a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok sokoldalú, ered(Folytatás a 4. oldalon) A tüzelő- és építőanyag-fuvarozásról tárgyalt a megyei szállítási bizottság Akadozik a megyében a lakosság fuvarozási igényeinek kielégítése. Különösen a legnagyobb mennyiséget jelentő tüzelő- és építőanyagok szállításánál alacsony a szervezettség, az állami vállalatok, szövetkezetek kismérvű részvétele mellett a fuvarosok pillanatnyi hangulatának vannak kitéve a városokban és nagyobb községekben azok, akik szállíttatni akarnak — állapította meg a megyei szállítási bizottság csütörtök délelőtti ülésén. A megyében évről évre 10—15 százalékkal nő a2 építőanyag-forgalom, ami összefügg a megnövekedett lakás- építési kedvvel. Tüzelőből sem csökkent a mennyiség, ugyanakkor ezzel nem tartott lépést a szállítási kapacitás növekedése. A TÜZÉP-válla- lat nem tud berendezkedni a házhoz szállításra, míg a Tempó szövetkezet csak Nyíregyházán tervezi — anyagi lehetőségeitől függően —, hogy nagyobb arányban, 5—10 teherautóval bővíti a házhoz szállítást. Bizonyos mértékben segít ebben a munkában a Volán 5. számú Vállalata is, azonban gátat szab a további növelésnek, hogy a nagy fizikai igénybevételt jelentő rakodást kevésbé tudják gépesíteni. A vita zárásakor László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy tovább kell keresni a formákat, amelyekkel korszerűsödik a TÜ- ZÉP-hálózat, ugyanakkor támogatják a falvakban a termelőszövetkezeteket is, hogy tagjaik részére megoldják a tüzelő- és építőanyagok szállítását. A Volánnak és a Tempó szövetkezetnek összehangoltabb munkával szükséges felkészülni a lakosság szállítási igényeinek kielégítésére. 1 Élelmiszeripari üzemeinkben Milliókért javítják a munkakörülményeket Az állatforgalmi és húsipari vállalatnál Nyíregyházán 1200-an dolgoznak. Ebben az évben egyik legfőbb gondjuk a húskombinátok jellegzetes szagának elvezetése volt. Éppen ezért a csarnokok üzemi szellőzésének javítására 3 millió forintot áldoztak. A nehéz fizikai munka további csökkentésére a központban 800 ezer forintért teherfelvonót építettek. A fizikai munkát könnyítették az új zsírolvasztó vonal üzembe helyezésével. Az igen jelentős járműparkot kiszolgáló üzemükben egymillió forinttal korszerűsítették a szociális, kommunális ellátást. Kislakásépítkezés támogatására és bölcsődei hozzájárulás címén 250 ezer forintot fizettek ki. A központban öltözők, fürdők bővítésére 400 ezer forintot használtak fel. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalathoz Sza- bolcs-Szatmárban, Hajdú- Biharban, Borsod-Abaúj- Zemplénben és Békés megyében tizenkét üzemben 1500 dolgozó tartozik. Az élet- és munkakörülmények korszerűsítésére, javítására 1977-ben 17 millió 400 ezer forintot irányoztak elő, melynek nagy részét már fel is használták. Legjelentősebb fizikai munkát könnyítő, egészséget védő beruházás az automata bálaprés üzembe állítása volt, melyre 11 és fél millió forintot költöttek. A vállalati munkásszállításhoz autóbuszt vásároltak 750 ezer forintért. A gyerKozéppontban a termelés segítése Ülést tartott az SZMT elnöksége December 22-én Nyíregyházán ülést tartott az SZMT elnöksége. A testület megtárgyalta a szakszervezetek termelésgazdálkodást segítő tevékenységének 1977. évi tapasztalatait és vázolták az 1978-as esztendő gazdaságpolitikai feladatait. Hangsúlyozták többek között, hogy a gazdasági építőmunka eredményes megvalósításában jelentős a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szerepe. A csepeli felhívás alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyhez a megyében minden vállalat, üzem, gazdaság csatlakozott és mintegy 95 ezer dolgozó vett benne részt. Az SZMT elnöksége a mozgalom eszközeivel segíti a megyei pártbizottság december 14-i ülésén jóváhagyott és az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatokat rögzítő határozat megvalósulását. A szervezett dolgozók ezrei csatlakoznak most a lánggyáriak felhívásához, folytatják a munkavei'senyt. A szakszervezetek a jövőben még nagyobb figyelemmel kísérik a kezdeményezések sorsát, a vállalások teljesítését. mekintézmények — óvodák, bölcsődék — támogatására 250 ezer forintot fizettek be. Dolgozóik lakásépítkezéseit több mint 400 ezer forinttal támogatták. Üzemegészségügyre, az orvosi rendelő korszerűsítésére 40 ezer forintot fordítottak. A dolgozók étkeztetési hozzájárulása 600 ezer forint volt. Üdültetésre 123 ezer, a különböző segélyezésre pedig 120 ezer forint jutott. Védőruhát, -ételt, -italt adtak, kedvezményes fuvarral, bontási anyaggal segítették dolgozóikat. Ezek a tételek meghaladták a kétmillió 800 ezer forintot. A szociális, kulturális költségek összege túllépte az egymillió 500 ezer forintot. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál a megye különböző helységeiben működő húsz üzemben 800-an dolgoznak. Ebben az évben a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására egymillió 710 ezer forintot állítottak be a költségvetésbe. A munkakörülmények korszerűsítésére vásároltak másfél millió forintért három darab falazat nélküli kemencét. Jósavárosban a finom péküzemben korszerű gépeket szereztek be 650 ezer forintért. A nyíregyházi III-as és a dombrádi üzem korszerűsítését 250 ezer forintból oldották meg. Központi fűtést szereltek be és felújították a szociális helyiségeket Kisvárdán és Gávavencsellőn 200—200 ezer forintért. A ti- szalöki üzem szellőzésének korszerűsítésére 80 ezer forintot költöttek. Kézmosókat, fali kutakat szereltek fel 60 ezer forintos költséggel. 250 ezer forinttal támogatták dolgozóik lakásépítkezéseit. Finom pékáru gyártóvonalat vásároltak 360 ezer forintért. (sigér) Propagandisták elismerése Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága, az agitációs és propagandaosztály tizenhét aktivistáját egész évben végzett politikai, ideológiai nevelő munkájáért december 22-én a megyei pártbizottság székházában tartott tanácskozásán könyv- jutalomban részesítette. Az aktivisták munkáját dr. Cser- venyák László köszönte meg. Az eseményen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. . A Szatmár Bútorgyár szalagjain exportmunfcán dolgoznak. 1978. február 15-ig 7 millió forint értékű csehszlovák megrendelést teljesítenek. Ülést tartott a TOT Egy év alatt 15—16 százalékkal növelték az előzetes adatok szerint a termelést a közös gazdaságok; ezen beliül a növénytermelés értéke 16—17 százalékkal, az állat- tenyésztésé pedig 11 százalékkal emelkedett — állapította meg csütörtökön a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa, amely Szabó István elnökletével Budapesten ülésezett. Egyöntetű volt a vélemény : a szövetkezetekben idén felgyorsult a korszerű technológiák, gépek, valamint a nagy teljesítőképességű állat- és növényfajták elterjedése és erőteljésebbé vált a belső tartalékok feltárása. Az ülésen vitát váltott ki, hogy noha a termelés növekedésével együtt a nyereség is nőtt, a tagság jövedelme mégsem emelkedett ezzel arányosan és nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a teljesítménybérezés elvét; az egy tagra jutó jövedelemszínvonal szabályozása miatt ugyanis a szövetkezeteknek nem volt módjuk kifizetni a többletmunkáért járó tényleges összegeket. Az ülésen ennek az ellentmondásnak, a bérezésben mutatkozó feszültségnek felszámolására több javaslat hangzott el. Összevonták a Tiszalöki és Nyírbátori Faipari Vállalatot A debrecen—nyírbélteki kisvasút felszámolásra kerül és ez megnehezíti a tanácsi felügyelet alá tartozó Nyírbátori Faipari Vállalat nyírbélteki üzemének alapanyagellátását, veszélyezteti a vállalat működésének gazdaságosságát. A kedvezőtlen helyzet megváltoztatását keresve a megyei tanács vezetői tárgyalást folytattak a Ganz Műszer Művek vezérigazgatójával, aki vállalatfejlesztési céljaik megvalósításához megyénkben telephelyet keresett. Megegyezés jött létre: a nyírbélteki üzemet a Ganz Műszer Művek 1978. január 1-vel átveszi és az ott dolgozó 250 főt átképzéssel a műszergyártásban alkalmazzák. A műszergyártás dinamikusan fejlődő ipari ágazat, szállításigénye a faiparhoz viszonyítva alacsony, közúton is megoldható. A kedvező egyezség után a megyei tanács legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a Nyírbátori Faipari Vállalatot 1978. január 1-vel összevonja a tiszalökivel. A nyírbélteki üzemből a faipari termelési profilokat az összevont vállalat tiszavasvári üzemébe helyezik át.
