Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977.december 18. 0 KONYHA SERTÉSBORDA „HERCEG” MÓDRA. Hozzávalók 2 személy­re: 2 szelet sertésborda, 2 dl tejszín, bors, só, kevés konyak. 2 evőkanál vaj. A bordáról eltávolítjuk a zsí­ros részt, borsozzuk, sózzuk és nem túl forró vajban mindkét oldalát világosbarnára sütjük. A serpenyőből kiöntjük a zsiradé­kot (vajat), konyakot öntünk a húshoz és flambírozzuk, a húst kivesszük és kicsontozzuk. Majd a serpenyőbe öntjük a tejszínt és a konyakkal együtt felforral­juk. A húst visszatesszük és a serpenyőt alufóliával jól lefed­jük és előmelegített sütőben, közepes lángon 20 percig süt­jük. Ezután a húst kivesszük és az alufóliába göngyöljük. A tejszínes szószt besűrítjük, egy korty konyakot öntünk még hozzá. Tésztával, nokedlival fo­gyaszthatjuk. Tálalásnál a szószt a tésztára öntjük, és a húst ki­vesszük az alufóliából. TÖLTÖTT SERTÉSROLÖ: 1 kg sertésbordát a szélén bevag­dosunk, fólia között vékonyra kiverjük. Kevés sóval, borssal és őrölt köménymaggal fűsze­rezzük. Két póréhagymát meg­tisztítunk, 2 hagymát és 2 sár­garépát szeletekre vágunk és a húsra tesszük. Tetejére 2 félbe­vágott tojást és a 2 póréhagy­mát tesszük. A húst kivesszük a fóliából és felgöngyöljük, kö­retet teszünk mellé, majd rács­ra tepsibe helyezzük. Rátesz- szük a feldarabolt sárgarépát és a hagymát, majd előmelegí­tett sütőben 200 fokon, körülbe­lül 1,5 órát sütjük. Kivesszük a göngyölt húst. A hússzafthoz l kávéskanál porpaprikát, 1 ká­véskanál paradicsomvelőt te­szünk és szószt készítünk belő­le. MEXIKÓI PULYKA. (Pulyka csokoládéöntettel.) Főzzön meg egy pulykát vízben, csirkéhez hasonlóan, fazékban, vagy 1 gyorsfőző edényben, majd ki-| véve forgassa meg borsban és süsse meg. 2—2 és fél óra kell I a sütéshez, a pulyka nagyságá- ( tói függően. A szószhoz a kö- i vetkezők kellenek: 2 db pap­rika, negyed kávéskanál csípős- paprika, vagy bors, 2 db nagy vöröshagyma. 2 nagy paradi­csom. 1 evőkanál vágott man­dula, 10 dkg keserű kakaópor. A következő fűszerekre van szükségünk: negyed kávéskanál fahéjpor, 3—4 db szekfűszeg, 1 j kávéskanál koriander, 1 evőka­nál zsír, 5 dl tejszín. Agyag serpenyőben olvasz- szuk meg a zsírt, adjuk hozzá a szeletekre vágott hagymát, a darabokra vágott paprikát, pa­radicsomot és paprikaport, il­letve borsot. Süsse egészen ad­dig, amíg a paprika és a para­dicsom egészen puha lesz. Da­rálja meg ezeket, hogy megsza­baduljon a magoktól és a pap- rika-, Illetve paradicsomhéjától. Mozsárban törje meg a mandu­lát, és minden fűszert, hogy pé­pet kapjon belőlük. Majd ke- , verje a hagymás-paprikás pa­radicsomhoz. Sózza és borsozza ízlés szerint. Olvassza meg a kakaót. Majd a kakaót és a fű­szeres pépet öntse a pulykára. (Esetleg a pulykaléből keverjen egy kicsit hozzá, hogy sima szószt kapjon.) Kukoricamálé- val. vagy kukoricalisztből ké­szült galuskával tálalja. ARGERT1N FÁNK HÚSSAL TÖLTVE. 1 kg levestészta, 3 tojás sárgája, kevés olaj, 50 dkg darabolt marhahús, 15 dkg finomra vágott hagyma, 30 gr liszt, 20 gr édes paprika, 10 gr őrölt köménymag, só, bors, ma­joránna, bazsalikom, kakukkfű, tárkony, 10 gr szárított zöld­paprika, 10 dkg mazsola, 1 dl fehér bor, 2 keménytojás fel­vágva. Süsse a húst olajban, amíg szép világosbarna lesz. Tegye hozzá a hagymát és párolja né­hány percig. Hintse be liszttel, paprikával, köménnyel, sóval, borssal, bazsalikommal, ka­kukkfűvel, tárkonnyal és a zöldpaprikával. Adja hozzá az előzőleg megmosott és fehér borban áztatott mazsolát és a bort. Hagyja hülni, mielőtt a masszához keverné a tojásokat. Körülbelül 14 cm átmérőjű da­rabokra (kerek) vágjuk a tész­tát. Tegyünk a közepébe egy kevés tölteléket, nedvesítsük be a széleit vízzel és hajtsuk let­tébe a tésztát. Ragasszuk jól össze a széleit. Szürküljük meg a fánkot villával. Verjük fel a tojássárgáját kevés vízzel, ken­jük be vele a fánkot. Tegyük hideg vízzel öblített sütemé­nyes tálra. Hagyjuk pihenni legalább egy negyedóráig, mi­előtt a sütőbe tennénk. Süssük meg 200 fokon, körülbelül 20 percig. Melegen tálaljuk. A süteménykészítés tudománya Karácsony előtt egyfajta csendes verseny alakul ki a magyar háziasszonyok között a bejglisütés terén. A régi szakácskönyvek diós és má­kos patkónak hívják még e híres-neves süteményünket (innen is a pesties neve, a né­met Bogen — ívből és a bieg°n hajlítani igéből). Ne­vét még meghagytuk, de a jó ideje tartó verseny során — Pozsonnyal versenyezve — a bejglit kiegyenesítettük, éde­sebbé, zamatosabbá tettük. A pesti bejgli az utóbbi fél év­század alatt különösen nagy karriert futott be, megismer­te és megszerette a világ. Bármennyire is kedvelt a magyar konyha néhány süte­ménye — a bejgli, a rétes, a dobostorta —, háziasszonya­ink valójában nem tartoznak az édességek nagy mesterei közé. Annál inkább északi szomszédaink, a csehek és szlovákok, ahol a különleges receptek szerint készülő, szé­pen díszített sütemények jel­legzetes kísérői minden ün­nepi alkalomnak. E sütemé­nyek összetétele, nagysága, formája, ízé nemcsak vidé­kenként változik, hanem te­lepülésenként, sőt családon­ként is. A vásár, búcsú, ara­tóünnep, lakodalom, keresz­telő, halotti tor mind egy- egy alkalom, hogy a házi­asszony bemutassa a vendé­geknek sütési tudományát, a hagyományos vallási ünne­pekre felvonultatott süte­ményköltemények sokaságá­ról nem is beszélve. Jóllehet az alapanyagok, az ízesítés kellékei nagyjából ugyan­azok, mint másutt — túró, dió, mandula, mák mazsola, gyümölcsízek stb. —, a süte­ményeknek mégis más jelle­gük van, mint hazai tájain­kon, ami az ánizs, a fahéj,.a szegfűszeg és több más „agya­fúrt” ‘ Ízesítő fokozottabb használatával függhet össze. „Lélekmelegítő” italok Teapuncs. Hozzávalók sze­mélyenként : 1 db zacskós tea, 3 db szegfűszeg, V2 rúd fahéj, kevés rum (V2 deci). 2—3 dl vizet felforralunk. A zacskós teát egy előmele­gített pohárba tesszük és for­ró vízzel leforrázzuk. Majd szegfűszeget és fahéjat te­szünk bele. Körülbelül 5 per­cig állni hagyjuk, hogy a fű­szerek aromáját átvegye a tea. Ezután a pohárból ki­vesszük a teázaCskót és fű­szereket és fél deci rumot öntünk hozzá. Boros tea. Hozzávalók sze­mélyenként: 2—3 dl vörös bor, 1 szelet narancs, 4 szem szegfűszeg, fél deci rum, 2— 3 szem kockacukor, tea esszencia (zacskós teából). A bort tűzálló edénybe tesszük és hozzáadjuk a szeg­fűszeget és 1 szelet naran­csot (héjával). Lassú lángon melegítjük, nem forraljuk! Tűzről levéve hozzáöntjük a teaesszenciát és fél deci ru­mot. Kockacukorral ízesítjük. Előmelegített pohárban tá­laljuk. Gyömbérpuncs. Hozzávalók 1 személy részére: 4 db cse­resznye (befőtt) és szirup, kis darab gyömbér, 1 db zacskós tea, fél dl konyak 1, kávés­kanál méz. A cseresznyét apróra vág­juk és 3 dl vízzel, szirupjá­val együtt felforraljuk, amelybe kevés gyömbért is teszünk. Tűzről levéve bele­lógatjuk a zacskós teát. 5 percig hagyjuk állni, majd a teát kivéve konyakot öntünk hozzá. Mézzel édesítjük. Elő­melegített csészében tálal­juk. Teacsemege. 1,5 dl forró, erős teához 2 evőkanál cuk­rot és 1 citrom levét adagol­juk. Lehűtjük és 2 db kari­kára vágott banánt és V2 dl rumot adunk hozzá. Tetejére tejszínhabot teszünk. Üveg­pohárban tálaljuk. Tetejét díszíthetjük cseresznyebefőt­tel és szőlőszemekkel. Tejpuncs. Hozzávalók sze­mélyenként: 1 tojás, 1 púpo­zott kávéskanál cukor, V2 dl rum, V2 dl konyak, 1,5 dl tej. A tojást felverjük és hosszúkás tűzálló pohárba öntjük. A cukrot, rumot és konyakot hozzáöntjük, majd villával habosra verjük. A te­jet felforraljuk és állandó keverés mellett a tojáskeve­rékhez öntjük. Reszelt cit­romhéjat szórunk bele. Már­is fogyasztható. Kedves kismamák! Alap­szabályként fogadják el, hogy a baba fogainak ápolását ak­kor kell elkezdeni, amikor az első négy fogacska kibújik. Esténként vizes, vagy kamil­lateás vattával töröljék le gondosan a baba fogait. Két­éves korban a kicsi szívesen utánozza a felnőtteket, s ek­kor már szeretettel és türe­lemmel rá lehet szoktatni, hogy saját maga kefélje fo- gacskáit. Eleinte szükség van ebben a szülői segítségre, de később már önállóan is el­végzi a fogápolási teendőket. Két és fél éves korára 20 foga nő ki a babának. Az el­ső fog 7 hónapos kora körül bújik ki, de előfordul, hogy már 3 hónapon korában je­lentkezik az első fogacska. Úgy neveljük a kicsit, hogy örömmel ápolja fogát. Elő­ször is vásároljunk szép, szí­nes fogmosókészletet. Legyen jó minőségű külön fogkrémé (nagyon jó a fluoros GABI fogkrém), puha fogkeféje (nehogy felsértse a gyenge ínyét) és szép kis pohara. Ma­gyarázzuk meg a kicsinek, hogy még a „tévében lakó maci” is minden este szép fehérre mossa a fogát. Leg­fontosabb azonban a jó pél­damutatás. A kismamáknak arra is ügyelniük kell, hogy az esti fogmosás után a gyermek már semmit ne egyen. Ugyanilyen ártalmas a tejfo­gak épségére, ha a csecsemő­nek cukros cumit adunk éj­jel, hogy ezzel megnyugtas­suk, ha sír. Ha a kicsi éjjel szomjas, adjunk vizet, vagy kristály­vizet. Ez természetesen nem vonatkozik a néhány hónapos csecsemőre, akinek még nincsen foga és orvosi utasí­tásra éjjel is szükséges teáz­tatnunk. „Veszedelmes já­ték” kicsiknek a savanyú cu­korka is, mert a legtöbb kis­gyereknek nincs türelme el­szopogatni, • hanem szétrágja a kemény cukorkát. A kisebb babának adjunk tömör gumijátékot, hadd rág­jon. A nagyobb babának ad­junk sárgarépát, karalábét, kenyérhéját, almát stb. Fási Katalin CSINÁLD MAGAD II. Négyrészes harangalj Mi kell a szabásminta-készítés­hez és a varráshoz? Néhány ív erősebb esomagolópapír, mérő­szalag, egyenes szárú és három­szögű vonalzó, puha ceruza, ra­dír, nagyolló, gombostű, fehér és színes szabókréta, férc, gépsely­mek, különböző méretű varrótűk. Minden mosóanyagot beavatunk szabás előtt, azaz mosó hőfokú vízben jól kinyomkodjuk, tere­getjük, nyirkosán kiegyengetjük, vasaljuk. így később nem megy össze, nem is deformálódik. A szabásmintákat mindig a rajzunk szerinti irányban fektet­jük az anyagra. A ferdén szabott anyag mindig húzódik, nyúlik, csakis speciális szabásoknál he­lyénvaló. Először is csomagoló­papírból készítsük el a szabás­mintát; ha kiszabtuk, illesszük magunkhoz, tükörnél jelölgessük meg, ahol korrigálandó, javítsuk ki (ragasszunk hozzá vagy vág­junk le. ahol kell). Az eleje-há- ta-ujja: alapszabásminták! Eze­ket tegyük el; mindent ebből ki­indulva szabunk később is. Többféle szoknyaforma divatos, most a harangalj egyik változatát ismertetjük: a valamivel egysze­rűbben készülő hagyományost (de a csípőtől bővülő sem ördön­gösség) . Hagyományosból alakít­ható csípőtől bővülő; megfordít­va nem. A hagyományos szabás­mintája így készül: a papír aljá­tól fölfelé mérjük a szoknya hosszát (A—B-ig), onnan föl 5 centit (B—C-ig). A papír széléhez illesztett háromszög vonalzóval húzzunk derékszögű vonalat, majd erre mérjük rá a derékbő­ség negyedét (C—D-ig). B—D-ig rajzoljunk félkörívet, ettől lefelé méricskéljük a csípőmagasságot (B—F.-ig, F—G-ig, H—I-ig, D—J- ig). Itt szaggatott vonalat húzunk E—J-ig; rámérjük a csípőbőség negyedét — a hagyományos ha­rangaljnál esetleg plusz 2—2 cen­tit, így már csípőnél is kissé bő­vül. A hosszú vonalzót helyezzük a D—J vonalra, egyvonalban hosszabbítsuk meg a papír al­jáig. Rámérjük a szoknya hosz- szát D—K-ig, F—L-ig, H—M-ig. Kivágjuk, eleje közepét, oldalát, derékvonalát helyére illesztve, magunkhoz próbáljuk, ahol kell, korrigáljuk. Ezután kiszabhatjuk az anyagot. A textilt szembehajtjuk — szín­re színt — a mintát az előzőleg megigazított, összegombostűzött anyag visszájára fektetjük, ki­szabjuk az aljat: oldalt 2—3 cen­tit, felszegésre 4—5 centit ha­gyunk rá. összeférceljük, felpró­báljuk, megigazítjuk, kijavítva összegépeljük. (A ferde széle az eleje- és háta közepe, az egyenes az oldala.) Baloldalt vagy hátul kihagyunk 20—22 centit cipzár­nak. Szétvasaljuk a varrásokat, felpróbádjuk, derékra spárgát kö­tünk (az-alja tetejébe), krétával körül jelölj ük: ide kerül az öv­szalag, rinsz vagy saját anyagú öv. Az alj dereka kissé bővebb, ezért az övre ügyesen elosztva „rátartjuk”. (Jelöljük meg az al­jának is, az övnek is a negyed­részeit, először e pontokon tűz­zük hozzá, hogy arányosan osz- szuk el a fölös bőséget.) Székre állunk, segítségünk a függőlege­sen állított vonalzóval jelölgeti körül a hosszát (ha elhúzzuk a szoknyát, egvenetlen lesz az al­ja!). Á krétajeleknél leférceljük, levasaljuk, felhajtjuk, ismét le­férceljük, levasaljuk (így köny- nyebb a felszegése). Kézzel, apró öltésekkel szegjük fel. Ne kísér­letezzünk eleinte drágább anyag­gal! 70—80 centiméter széles mo­sóanyagból 2—2,20 méter szüksé­ges. (Következik: Blúz alapszabás- minta.) — P. G. — Most divat Téli kosztümök Modelljeink leírása: 1. Nadrágkosztüm tweed-, vagy velurszövetből. Ha véko­nyabb fésűs szövetből készül, szinte kiskosztümként kabát alatt is viselhető. A felsőrész a legújabb francia divatot követi körvonalaiban és szabásmegol­dásában is. A széles vállpánt alatt a húzással és a zseb alatti hosszanti vágással lehet a mell bőségét biztosítani. Az ujjak kézelőben végződnek; az öv el is hagyható. A horgolt sapka fonással díszített. A nadrág csípőben testhez álló, lefelé erő­sen bővül, felhaj tóban végződik. 2. Azonos színű, halszálkás és egyszínű kártolt szövetből ösz­szeállított kosztüm. A kissé kar­csúsított, jóval csípő alá érő kabátka gallérja és kézelője az öt részből szabott szoknya anyagából van. Divatos, részek­be szabott dobozkalap és vállra akasztható táska a kiegészítői. 3. Ez a „szafari” kosztüm, khaki színű ballonból (ez eset­ben a kabátka vattázott, tűzött béléssel), vagy a katonai posz­tóhoz hasonló anyagból készül­het. Az összes szabásvonalak, a gallér és a zsebek tűzéssel hangsúlyozottak. A szoknya elöl széles hóiba” rakott és körben pedig kisebb rakásokkal bővített. Nádor Vera Alkalmi öltözékek A rajzokon néhány elegáns öltözéket mutatunk be, amelyet alkattól függően fiatalok és idő­sebbek egyaránt viselhetnek. 1. Kámzsás nyakú, könnyed vonalú ruha. Anyaga lehet jer­sey, vagy lágy esésű, könnyű szövet. Vállrész alatt húzással bővül, beállított derékrésszel, keskeny rolniövvel. 2. A kosztüm mindig és min­denhová elegáns viselet. Az itt látható kosztüm mélyen gombo­lódó, széles galléros, az elejét, gallérját és kézelőjét vastag dísztűzés hangsúlyozza. Alatta blúz a kosztümkabátra kihajtott galérral, sállal. A szoknya kicsit csípőre simuló, gumírozott. Más alkalommal a blézert nadrággal, vagy más szoknyával is visel­hetjük — anyagtól függően. A szoknya ingblúzzal, pulóverrel is elegáns viselet. 3. A szoknya-blúz összeállítás is lehet ünnepélyes. Nagyon ele­gáns a fekete-fehér összeállítás. A szoknya fekete szövet, elöl letűzött hajtásokkal, keskeny bőrövvel. A blúz anyaga fehér vagy krém színű puplin, vagy zsorzett, elején több soros pié- zéssel. Kihajtott gallérjára tűz­hetünk művirágot, de viselhet­jük sállal, dísztűvel, vagy több soros gyönggyel is. 4. Elegáns, érdekes nyakmeg­oldású, egyenes vonalú ruha. Nyakán saját anyagából ráállí­tott sál, melyet a derekán kes­keny, ékszercsattal díszített öv fog le. Variálható úgy is, hogy például a sálat kámzsaszerűen, dísztűvel rögzítjük a vállán, vagy sál nélkül gyönggyel, lánccal, vagy a nyakkivágásba begombolható galérral viseljük. Jó kiegészítője lehet a ruhának például a stóla is. (Rajz és szöveg: Fodor Eta)

Next

/
Thumbnails
Contents