Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. december 17. Legfelsőbb Tanács: Elfogadták a Szovjetunió 1978. évi népgazdasági lenét (Folytatás az 1. oldalról) sek végrehajtását, segítse elő gazdaságfejlesztési céljaink és eszközeink összhangját. Az ágazati irányításnak is meg kell felelnie e követelmény­nek. A törvényjavaslat szerint az ágazati miniszterek fela­data az, hogy a helyes gazda­ságpolitikai döntések megala­pozásához szükséges ágazati javaslatokat dolgozzák ki, s az így kialakított központi gazdasági döntések végrehaj­tása érdekében segítsék elő, hogy az ágazatukhoz tartozó vállalatok tevékenységében a népgazdasági követelmények érvényesüljenek. A minisztertanács az álla­mi vállalatokról beterjesztett törvényjavaslattal párhuza­mosan dolgozik ellenőrzési rendszerünk továbbfejleszté­sét, az ellenőrzési munka — A vállalati önállóságra és a társadalom érdekeivel összhangban álló kezdemé­nyezésre építő irányítási rendszer — hangsúlyozta Ke­serű Jánosné — az elmúlt 10 évben nagymértékben hozzá­járult ahhoz, hogy vállalata­ink ma rugalmasabban gaz­dálkodnak. A beterjesztett törvényja­vaslat megerősíti, a törvény erejével növeli a vállalati ön­állóságot és fokozottabban épít a társadalom érdekeivel harmonizáló vállalati rugal­masságra és kezdeményezé­sekre. Különösen fontosnak tart­juk, hogy termelővállalataink aktívabban közreműködjenek a nyersanyagimport kedve­zőbb forrásainak és időpont­jának megválasztásában, ter­mékeik határainkon túli ér­tékesítésében. Kezdeményez­zék a gazdaságtalan gyárt­mányok exportjának meg­szüntetését a kedvezőbben termelhető áruiknak pedig szerezzenek új vevőket. Keserű Jánosné utalt a munkaerőhiányt enyhítő mind modernebb és drágább gépekre, technológiákra, le­szögezve: Mégis, termékeinknek ma még csupán kisebb hányada készül korszerűbb módsze­rekkel, vagy jut el a vevők­höz. A hatékonyabb eszköz- és munkaerő-gazdálkodás sürgeti a már bevált eljárá­sok szélesebb körű átvételét, másrészt újabbak felkutatá­sát. Az ilyen kezdeményezé­színvonalának emelését szol­gáló jogszabályok előkészíté­sén. Ezek közvetlenül érintik az állami vállalatokat is. A minisztertanácsi rende­let tervezete azt is tartalmaz­za, hogy a vállalatok felügye­leti szervei 1978. június 30-ig az alapító határozatokat, a trösztök és vállalatok pedig szeptember 1-ig a szervezeti és működési szabályzataikat hozzák összhangba a törvény rendelkezéseivel. Ez azonban nem jelent valamiféle átszer­vezési kampányt. Ezeket a feladatokat a rendes munka menetében nyugodtan, meg­fontoltan, de felelősen kell majd végrehajtani. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. sek természetesen nem koc­kázatmentesek. A tévedések, a megkövetelhető gondosság mellett sem kizárhatók. Ezért nagyon fontosnak tar­tom, hogy a törvény elisme­ri a kockázatvállalás tényét és ezzel növeli a vállalkozá­sok biztonságát. A jövőben is növekvő je­lentősége lesz annak, hogy a vállalatok fejlesszék dolgozó­ik tulajdonosi tudatát, szo­cialista gondolkodásmódját és életformáját, gyarapítsák szakmai és politikai ismere­teit. Elégítsék ki a munkás­közösségek jóléti, szociális és kulturális igényeit. Keserű Jánosné ezután szólt a tárca vállalatairól, az illetékes párt- és szakszerve­zeti szervekkel közösen vég­zett vállalati ellenőrzésekről. — Fontosnak tartjuk az ellenőrzések nyílt légkörét és rendszeresen igényeljük, hogy a megállapításokat és a te­endőket a vállalati fórumo­kon is megvitassák. A törvényjavaslatot az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom — fejezte be beszé­dét Keserű Jánosné. A miniszter asszonyon kí­vül még tizenöten vettek részt a vitában, közöttük Ső- rés István Szabolcs megyei képviselő. Korom Mihály válasza után az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot, a módosí­tó javaslatokkal együtt egy­hangúlag elfogadta. Az inter­pellációk megválaszolása után az országgyűlés téli idő­szaka befejeződött. Tisztelt országgyűlés! Ked­ves elvtársak! Szabolcs-Szatmár megyé­ben egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik tevőlegesen vesznek részt az elfogadásra kerülő törvény végrehajtásában, mert me­gyénk gazdasági életében, termelési szerkezetében be­következett fejlődéssel együtt­járt a munkások létszámának növekedése, amely meghalad­ja a 120 ezer főt. Megyénk­ben tehát a foglalkoztatottak többsége munkás, én magam is vállalati dolgozó vagyok, így ez a törvénytervezet to­vábbi fejlődésünk fontos ser­kentője. A törvénytervezet kedvező feltételeket biztosít a jelentős termelési kapacitás jobb kihasználására, a haté­konyabb, gazdaságosabb ter­melés fokozására. Ebből a szempontból különösen fon­tosnak tartom a gyáregysé­gekre vonatkozó paragrafust. A mi megyénkben az ipari vállalatok hetven százaléka gyáregység. Ez a tény az együttműködés, a termelés fejlesztése, az áru értékesíté­se szempontjából egyaránt kedvező. Örömmel olvastam a tör­vénytervezet 13. paragrafu­sát, amely előírja, hogy a vállalat igazgatója azoknál a vállalatoknál, melyeknek gyáregységei vannak, a mű­ködési szabályzatban és a kollektív szerződésben köte­les gorídoskodni e szervezeti egységek külön elszámolási és ösztönzési rendszerének megállapításáról. Tisztelt országgyűlés! Mint üzemi dolgozónak megragadta figyelmemet töb­bek között a törvényjavaslat 19. paragrafusának első be­kezdése, mely így fogalmaz: „A vállalat igazgatója, fel­adatainak ellátásában, a vál­lalati dolgozók közösségére támaszkodik.” Az a vezető jár el helyesen, aki nagymér­tékben épít a kollektíva ere­jére és alkotókészségére, olyan légkört teremt, ahol a munkások elmondhatják vé­leményüket, javaslataikat, beleszólhatnak a vállalat ügyeibe, döntési joguk van a fontosabb kérdésekben. Ha a munkások részt ve­hetnek a döntésekben, ma­gukénak érzik a vállalat, a közösség ügyét. Felelősséggel vesznek részt a munkában, a tervek teljesítésében. Jónak, kedvezőnek ítéljük meg, hogy a törvénytervezet kimondja: „A vállalat Szerve­zeti és működési szabályzatá­ban kell meghatározni az üzemi demokrácia fórumait, a fórumok megalakításának működési rendjét, hatáskö­rét, a vállalati dolgozók részvételének módját. Alapvető feladatnak tar­tom a munkások pontos, és rendszeres informálását. Sze­retném elmondani kérésün­ket, hogy igényeljük a tájé­koztatást, de az minden eset­ben közérthető legyen, ne le- 'gyen teletűzdelve szakmai zsargonnal. Adjanak őszinte tájékoztatást azokról a dol­gokról is, ami nem kedvező, ami átmenetileg hátrányt is jelent a kollektívának. Ha pontosan ismerjük feladata­inkat, ismerjük a hibák oka­it, — van pontos, egyénekre szabott terv, és főleg ha oda­figyelnek javaslatainkra — összefogva, együttes erővel úrrá lehetünk a nehézsége­ken is. Ha ötödik ötéves tervünket teljesíteni akarjuk, úgy fon­tosnak tartom a mi megyénk­ben, de gondolom máshol is a dolgozók politikai és szak­mai ismeretének fokozását. A törvényjavaslat kiemeli: a vállalat feladata többek közt az is, hogy előmozdítsa a dolgozók jóléti, szociális, és kulturális igényeinek kielégí­tését. Megyénkben nagy erő­feszítéseket tesznek az üze­mek vezetői, hogy a jogos igényeket minél magasabb szinten elégítsék ki. Fontos­nak tartom, hogy az e célra előirányzott összegeket a ren­deltetésének megfelelően használják fel, az üzemi munkások művelődésére, szo­ciális gondozására, mert e területen még van javítani való. A Legfelsőbb Tanács pén­tek délutáni ülésén egyhangú szavazással elfogadták a Szovjetunió jövő évi népgaz­dasági tervét és költségveté­sét. A két ház együttes ülésén Bajbakov miniszterelnök-he­lyettes, az állami tervbizott­ság elnöke összegezte a vita tapasztalatait. A szövetségi tanácsban és a nemzetiségi tanácsban több mint negyven képviselő fejtette ki a terv­előirányzatokra vonatkozó vé­leményét. Számos felszólalás mutatott iá arra, hogy az elő­irányzatok megvalósításához mindenekelőtt a tartalékok ésszerű kihasználására, a munka jó megszervezésére, a termelékenység nagymértékű emelésére van szükség. A mi­niszterelnök-helyettes a szov­jet kormány nevében elfogad­ta a terv- és költségvetési bi­A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség nyilatkozatban csatlakozott ahhoz a világmé­retű kampányhoz, amely til­takozik a neutronbomba gyártása ellen. A DÍVSZ hangsúlyozza, hogy az Egye­sült Államoknak a neutron- bomba gyártásával kapcso­latos szándéka ellenkezik a helsinki záróokmány szelle­mével és tartalmával, növeli egy nukleáris háború kirob­banásának veszélyét, fenye­geti az enyhülést, a népek közötti együttműködést és a világbékét. A DÍVSZ felhív­ja tag- és baráti szerveze­Anvar Szadat egyiptomi elnök pénteken olyan értel­mű nyilatkozatot tett, amely szerint lehetséges, hogy két héten belül ismét találkozik Menahem Begin izraeli kor­mányfővel. A tervezett ta­lálkozó színhelyét Szadat nem jelölte meg, de nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az újabb egyiptomi—iz. raeli csúcstalálkozó színhe­lye ezúttal Egyiptom lesz. Az egyiptomi államfő, aki délutáni imájáról jövet, egy kairói mecset kapujában nyi­latkozott az őt megrohamozó zottság által javasolt módosí­tásokat. Ugyancsak egyhangúlag fo­gadta el a Legfelsőbb Tanács két háza — Garbuzov pénz­ügyminiszter válaszait köve­tően — a jövő évi költségve­tést, illetve a múlt évi, 1976- os költségvetés végrehajtásá­ról szóló beszámolót. Ezt követően az ülés meg­választotta a Szovjetunió legfelsőbb bíróságának tag­jait és népi ülnökeit, mivel a bíróság mandátuma lejárt. A jelöltekre Kuznyecov, a Leg­felsőbb Tanács elnökének el­ső helyettese, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja tett javaslatot A bíró­ság elnöke ismét Szmirnov lett. A tanács ülésén jóváhagy­ták a Legfelsőbb Tanács el­nöksége által hozott törvény- erejű repdeleteket. teit, a világ egész demokrati­kus és haladó ifjúságát, hogy politikai hovatartozásától függetlenül, minden eszköz­zel tiltakozzék az újabb tö­megpusztító fegyver gyártá­sa ellen és fokozza erőfeszí­téseit a további enyhülésért, a békéért, a népek közötti egyetértésért és a teljes,le­szerelésért. „A világ ifjúsága, amely valamennyi már meg­lévő tömegpusztító fegyver betiltása mellett foglal állást, nemet mond a neutronbom­bának” — fejeződik be a DÍVSZ nyilatkozata. külföldi újságíróknak el­mondta, hogy Begin jelenlegi washingtoni tárgyalásainak eredményeképpen olyan iz­raeli választ vár kezdemé­nyezéseire, amely lehetővé tenné a közel-keleti tárgya­lások lendületének továbbvi­telét. Az egyiptomi elnök ho­mályos formában utalt arra is, hogy még az év vége előtt találkoznék Carter elnökkel. Az újabb egyiptomi—izra­eli csúcstalálkozó hírét pén­teken délután Tel Avivban is megerősítették. Keserű Jánosné hozzászólása A világ ifjúsága elítéli a neutronbombát Újabb Szadat—Begin találkozó? Épül az ENSZ-város a Duna partján. A keringők városa új szerepre készül. New York és Genf mellett Bécs szeretné betölteni az ENSZ harmadik központjá­nak szerepét. A Metró-épít­kezések miatt feldúlt belvá­ros kezdi visszanyerni erede­ti képét. A Stephanckirche előtt, ahol éveken át mély­ség tátongott és csak deszka- hidakon lehetett közlekedni, már a térburkolás utolsó mű­veleteit végzik. A Metro négy vonala itt fogja keresztezni egymást. A Duna-csatoma környékén azonban még min­dig lezárt hidak, elkerített útrészletek jelzik, hogy még egy darabig várni kell a Met­ro megindulására. Talán 1978 második feléig, amikor átad­ják majd a Duna partján emelkedő ENSZ-város tár­gyalótermeket magába fog­laló, henger alakú épületét, a két Y formájú leágazással a hozzá tartozó kisegítő intéz­ményekkel. Egyelőre 4500 személy részére terveztek ezekben az épületekben mun­kahelyet, de ha szükséges, ennél több dolgozót is el tud­nak helyezni. Ez a hatalmas építkezés nem kevés pénzébe kerül Bécsnek, illetve Ausztriának: a költségek mintegy 13 milli­árd schillinget tesznek ki. Az osztrák fővárosban azonban hangsúlyozzák: a beruházás nem csak szűk anyagi érte­lemben fizetődik ki — a nö­vekvő idegenforgalom révén —, de erkölcsileg is: a sem­leges Ausztria hozzájárulását jelenti a nemzetközi kapcso­latok javításához. Bécs jelenleg is nagyfon­tosságú tanácskozások szín­helye. Itt tárgyalnak már három esztendeje a közép­európai haderő- és fegyver­zetcsökkentési konferencia résztvevői, ez a város az olaj államok központja, az OPEC székhelye. De már évek óta itt működik, egye­lőre ideiglenes elhelyezéssel az ENSZ két szakosított in­tézménye, az 1956-ban léte­sült Nemzetközi Atomerő Ügynökség (IAEA) és az ENSZ iparfejlesztési szerve­zete, az UNIDO. Ez utóbbit 1967-ben helyezték át ide New Yorkból, ahol addig csak mint a világszervezet osztálya működött. Az IAEA és az UNIDO lesznek az új ENSZ-város első lakói. Az IAEA fő feladata az atomenergia békés célokra való felhasználása. Az ez irá­nyú kutatásokat a szervezet anyagilag támogatja. A ku­tatások kiterjednek például az egészségügy területén a műszerek sterilizálására, a mezőgazdaságban a burgo­nya, gabona és más élelmi­szerek tartósítására, a kör­nyezetvédelmi szennyeződé­sek leküzdésére. (Pl. a szennyvizek tisztítása sugár­zással.) Az ügynökség jelentősége az atomsorompó szerződés létrejöttével sokszorosára emelkedett. A szerződés ugyanis az IAEA-t bízta meg annak ellenőrzésével, hogy a nukleáris energiát csakis békés célokra használják fel. Az aláíró több mint száz or­szág kötelezte magát, hogy atomenergia előállítására al­kalmas anyagokat csak az ügynökség ellenőrzése mel­lett szállíthat más országok­nak. Az NSZK ugyan nem ír­ta alá a szerződést, de a Brüsszelben székelő és a NATO-országokat magába foglaló EURATOM útján megállapodást kötött az IAEA-val. A végrehajtás módjáról azonban már évek óta folyik a vita. Atomerő­művek eladása nem esik kor­látozás alá, de dúsított uránt csupán az IAEA ellenőrzésé­vel szállíthatnak. Az IAEA maga is foglal­kozik, illetve finanszíroz olyan kutatásokkal, amelyek az épülő atomenergia-művek környezetvédelmi szennye­zését kizárja és amelyek az üzemek abszolút biztonságos működését biztosítják. A ku­tatásokba magyar kutatóin­tézetek is bekapcsolódtak. Az IAEA fedezi az ösztöndíja­sok tanulmányútjainak költ­ségét. Ugyancsak a szervezet gondoskodik a szakértők cse­réjéről is. Míg a Genfben működő UNCTAD a nemzetközi ke­reskedelem fejlesztését tekin­ti fő feladatának, a bécsi UNIDO az ENSZ iparfejlesz­tési szervezete. Az 1974. évi limai konferencia az ENSZ önálló, szakosított szerveze­tévé nyilvánította, s a hatá­rozatot az ENSZ közgyűlése jóváhagyta. Kidolgozták az UNIDO alapszabályát is, amelynek szentesítése a kö­vetkező konferenciára vár. Az évente egyszer ülése­ző Iparfejlesztési Tanács 45 ország képviselőiből áll, aki­ket rotációs alapon két évre választanak. Jelenleg hazánk képviselője is helyet foglal a tanácsban. A szervezet cél­ja az iparosítás fejlesztése az egész világon, különös tekin­tettel a fejlődő országokra. Gondoskodik a szakemberek cseréjéről, ipari berendezések szállításáról, a korszerű tech­nológia megismertetéséről, átadásáról. A tudományos­technikai forradalom korá­ban ily módon a szervezetre nagy feladat vár és egyben hozzájárul a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok gazdasági-műszaki kapcsolataink fejlesztéséhez. B écs mindent elkövet, hogy jó házigazda le­gyen, hogy a hivatali munkájukat itt végző külföl­diek és delegátusok minél kényelmesebben, kellemes körülmények között végez­hessék munkájukat. S a fej­lesztési tervekről árulkodik, hogy két újabb, kisebb szer­vezet Bécsbe telepítésére már megszületett a határo­Gáti István — Vége — Sőrés István felszólalása A Genfi-tótól a kék Dunáig Bécs — új szerepben V.

Next

/
Thumbnails
Contents