Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 17. MESSZE VOLT ÁZ ISKOLA Betűk nélkül T áppénzellenőrzés — Én már semmilyen iskolába se iratkozom be — mondta a beregsurányi idős asszony, Hacsa József né, amikor elmondtuk, olyan személyeket keresünk fel, akiknek gyermekfejjel nem volt lehetőségük tanulni. Szabolcsban az 1909—1910- es tanévben 41 961 tanköteles gyermek volt, közülük 8156- an egyáltalán nem tanulhattak, mert nem volt, vagy nagyon messze volt az iskola. Az írni, olvasni nem tudók aránya még ma is magas megyénkben. Az országosig százalékkal szemben 4,6 százalék az analfabéták aránya. A tankötelezettségi törvény végrehajtásánál az iskolák a helyi tanácsokra, a különböző tömegszervezetekre támaszkodnak. A felnőttoktatás eredményre vezet, egyre többen tanulnak meg írni, olvasni, s mind kevesebben lesznek akik nem végezték el a nyolc általánost. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben foglalkozott a tankötelezettségi törvény végrehajtásával, s többek között leszögezte £ „Nagyobb szigorral kell fellépni az indokolatlan felmentések és hiányzások ellen.” A törvény azonban elsősorban a fiatalabbakat érinti. Az idősek már betűk nélkül élik le életüket? Aki akar, ma tanulhat. Jut mindenkinek cipő, ruha, kenyér Magyarországon, a szegénység nem tartja távol az iskolától a gyermekeket. Az öregek, akiknek gyermekkorukban nem volt módjuk tanulni, már iskoláztatták fiaikat, de gyermekeik hazaküldött levelét a szomszédok olvassák fel nekik. Ha csekket, utalványt kell kitölteni, írástudó emberhez fordulnak, s nevük helyére „X” kerül aláírásként. A Kelet-Magyarország november 2-i számában megjelent „TITÁSZ-módszer” című észrevételre a következőket válaszoljuk: Lényegében a cikkben szóvá tett intézkedés esetében nem egy különleges „módszerről” van szó, hanem az energiatörvény által kötelezően előírt eljárásról. Amint arra már egy korábbi alkalommal is utaltunk, vállalatunk a törvény biztosította lehetőségek alapján, az állam által megelőlegezett villamos energia ellenértékét — a fizetés elmulasztása esetén — kényszerinkasszó útján hajtja be. Ez esetenként együtt jár a fogyasztónak az áramszolgáltatásból való kizárásával. Különösen a régebbi építésű lakásokban a fogyasztásmérőket általában zárt helyen szerelték fel, és ezért rendszeres leolvasásuk nem mindig lehetséges. Erre egyébként a díjbeszedések alkalmával kerülne sor, ha mindenki a lakásán fizetné ki az áramszámlát, és nem pedig a szomszédját bízná meg ezzel, vagy nem kérné, hogy díjbeszedőnk a munkahelyén keresse meg. Ha az utóbbiakból rendszer alakul ki, megtörténik, hogy becsült mérőállások alapján — Tizenketten voltunk testvérek — emlékezett gyermekkorára Hacsáné. — Hatéves koromban árván maradtam. Nem volt, aki taníttasson. Korán kellett megkeFilep Ferenc: a gyermekeimnek szakma van a kezükben Id. Zsupkó István: messze volt az iskola resnem a magam kenyerét, takarítottam egy kórházban. Tanulni mindig szerettem számlázunk, és később pedig egy nagyobb összeget kell a fogyasztónak fizetnie — a differenciából adódóan — a tényleges óraállás alapján. Természetesen ilyen esetben módot adunk a részletfizetésre. Amint ezt a cikkben szereplő panaszosnak is felaján. lőttük, de nem fogadta el, és tovább reklamált, és ebből származott a kellemetlensége. Ügye időközben — a számla összegének ki- egyenlítésével — rendeződött. Az áramszámla-inkasszók havi zárása vállalatunknál minden hónap 25-én történik, s a kintlevőségek behajtása ezután kényszerinkasszó útján történik. Dolgozóinknak néha emiatt kellemetlen kényszerintézkedéseket kell tenniük, azonban valameny- nyien igyekeznek ezt. a fogyasztóknak kijáró tisztelettel végrehajtani és emberséges módon eljárni. Végeredményben nincs egyébről szó, minthogy a törvényadta lehetőséggel élnek az állam pénzének behajtása érdekében. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága Papp Gábor üzemigazgató Hozzászólás Az áramszámla-fizetésről ALÁÍRÁS HELYETT - „X" Hacsáné: a híreket a rádióból tudom meg volna, érdekelt a világ, de amikor már módom lett volna rá, az uramat veszítettem el. Négy kicsi gyerekkel maradtam özvegyen, de őket már taníttattam. Azért ahogy tudom, követem a világ folyását. Hallgatom a rádiót, megveszem a színes újságokat és megnézem bennük a képeket. Idős Zsupkó István 68 éves: szúrópróba-szerűen TAPASZTALATOK A KISVÁROAI JÁRÁSBAN Zsúfolt helyiség, benne tétlenül üldögélő és ácsorgó emberek. A levegőben feszültség érződik — mint mindig, ha valahol várakozni kell. Annál is inkább, mivel kezelés, vizsgálat előtt álló emberek nézik reménykedve a hófehér ajtót. Ez a kép nemcsak Sza- bolcs-Szatmár megyében, de országosan is jellemző az orvosi előszobákra. Nem kivétel ez alól a kisvárdai járás sem. Nincs elég orvos. A járás 25 körzeti orvosi állásából 3 betöltetlen, de gazdára vár a terület egyetlen üzemorvosi helye is. Nem könnyű feladat ezért gyorsan, de alaposan megvizsgálni a betegeket. Főleg azért, mert a keresőképtelenség eldöntése az egyik legnehezebb része a gyógyító munkának. A kisvárdai járás területén tartott táppénzellenőrzések és szúrópróba-jellegű felülvizsgálatok kedvező képet nyújtottak. Jogtalanul táppénzre vett beteggel nem találkoztak idén az első fél év alatt. A lakásukan fölkeresett betegek az orvos utasítása szerint feküdtek és betartották a gyógykezeléseket. A diagnózis pontos megállapításához az orvosi műszerek nyújtanak alapot. 1976- ban 300 ezer, idén 400 ezer forint értékben kaptak eszközöket a járás orvosai. A mikroszkópok, vérnyomás- mérők, hordozható EKG-ké- szülékek stb. segítségével sok esetben már a körzeti orvos rendelőjében eldől: jogosult-e a beteg táppénzre vagy sem. A betegszabadságra vett keresőképtelen embereket jelenleg 2 táppénzellenőrző főorvos látogatja, heti egy alkalommal. Az üres állások — köztük a táppénzes ellenőrző főorvosi hely — betöltésével javítható a helyzet. Nem beszélve arról, ha a főállású főorvosok is megkapják a táppénzfelvételi jogot. Hiszen minden óvatosság ellenére megtörténik, hogy dolgozni nem akaró álbetegek is betegszabadságra kerülnek. Ezért jó lenne, ha a vállalatok, szövetkezetek segítenének magukon egy-egy betegellenőr felvételével. Az Öntödei Vállalat régen alkalmazza ezt a módszert — s nem eredménytelenül... (házi) Kevesebb kötöttség Rendelet a részesOLVASÓNK KÉRDEZTE művelésről — Mindig tanyán laktunk, messze volt az iskola, nem járhattam be. Bizony sok hátrányát éreztem, s érzem még ma is, hogy nem tudok írni. Az ember így csak „csetlik- botlik”, a hivatalos ügyeit nehézkesen tudja elintézni. Ezt csak azok ismerik, akik úgy vannak, mint én. Még szerencse, hogy legalább a feleségemnek van három osztálya. Űjságot is járatunk, az asszony olvas fel belőle. Filep Ferenc így kezdte a beszélgetést: — Lennék csak fiatalabb, bizony tanulnék! — De már ő is betöltötte a hetvenet. A szoba sarkában ott a televízió. A modern technika segíti őt megismerni a világot. — betűk nélkül is. Csendesen mondja: — A gyermekeimnek szakma van a kezükben. * * * Idős, munkában megfáradt emberek, s lám, még közöttük is akad szép számmal érdeklődő. Milyen jó, hasznos kezdeményezés lenne, ha egy-egy lelkes úttörőőrs elhatározná, hogy megtanítja a betűvetésre a község írni-ol- vasni nem tudó öregeit... Szöveg: Kádas Viktória Kép: Császár Csaba A mezőgazdasági nagyüzemekben részesművelést vállalókról adott ki rendeletet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: a jogszabály részletesen meghatározza, hogy milyen feltételek mellett lehet erre a területművelési formára szerződést kötni. A rendelet egyértelműen szabályozza a részesművelés feltételeit, s ebből a szempontból azért lényeges, mert korábban — jogszabály hiányában — csupán minisztériumi állásfoglalás alapján művelték a földeket ebben a munkadíjazási rendszerben. Az egységes rendelkezés megszünteti a gyakorlatban mutatkozó bizonytalanságot, s feloldja azt az ellenérzést, ami esetenként a részesművelést valamiféle elvtelen jövedelemszerzési lehetőségnek tekintette. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek a nem megfelelő adottságú földrészeket még nem tudják megművelni, illetve egyes kézi munkaigényes növények termesztésére a mezőgazdasági csúcsszezonban nincsen elegendő munkaerejük. Éppen emiatt van jelentősége a részesművelésnek, amely a munkavállalóknak is előnyös, mert tudják, hogy hol és milyen feltételek mellett vállalhatnak munkaidejükön túl is mező- gazdasági termesztést. De nemcsak a tsz-tagok, hanem például a munkaviszonnyal rendelkezők is „felvállalhatnak” kisebb-nagyobb területeket, — a jogszabály nem jelöli meg egyébként a terület nagyságát, hanem a ráfordítható munkaórák számát határozza meg az estleges „túlvállalás” megelőzésére — például vasutasok, vagy ipari dolgozók. A rendelkezés jellegénél fogva alapvetően a földek jobb, s a lakossági igényekkel következetesebben számoló kihasználására ösztönöz. Dőlnek a fák A z erdőszéli, hó- sipkás házban kucsmás emberek egymásnak adják a kilincset. Vörös mezőben kel fel a nap. a két hízónak utoljára. Valódi szatmári szilva kerül az asztalra, öten emelik poharukat koccintásra. Endre bácsi, a hatodik kucsmás gör- • esős, nagy ujjaival az asztal felé nyúl, de hirtelen a fejéhez kap. — Nem, mégsem. Vegyétek úgy, hogy veletek ittam. Nekem ma is fűrészgépet kell kezelnem, nincs szabad szombat. Havas, sikos a felfagyott erdő, nem mindegy, hogy hová dönt az ember. Történt néhány baleset és nem akarok úgy járni, mint a Gyuri. — ö hogy járt? — Az egyik hatalmas tölgyet nem a I tisztásra döntötte, hanem a gallyazó emberek felé. Szerencse, hogy a tölgy fennakadt egy kétágú fán. Éppen akkor jöttek Jti a központból ellenőrizni és gyanították, hogy a Gyuri ivott egy-két féldecit. Megdorgálták és egy évre kizárták - mindenféle jutalomból. — Mostanában hol irtják az erdőt? — Szatmárcseke alatt. Az erdő ide, Kömörőhöz nincs messze légvonalban. Ilyenkor, télen gyalog járunk. A Túron van egy keskeny fahíd, azon átmegyünk és már látszik az erdő. A munkahelyem odafelé öt kilométer, vissza hét. Ez nem tréfa, öt kilométerre van a melegedő, meg a szerszámos bódé, de már a bódétól jóval beljebb dolgozunk. Furcsa, de igaz, hogy újabban nem a penyigei, hanem a jánkmajtisi állomásra viszik az általunk kivágott fát. Első osztályú ipari fa kerül ki a ' motorfűrész alól. A kidőlt fák helyére csemetéket telepítenek, de a fakitermelő munkásoknak alig akad utánpótlás. 1979 szeptemberében én is nyugdíjba megyek. — Ilyen hidegben, csak nem gumicsizmában indul munkába? — De igen. A fűrész rászórja a havat a lábbelire. Az elolvadt hó a bőrcsizmán átszivárog, a gumicsizma a vastag zoknival ellenáll. K ezdődik a perzselés, Endre bácsi, a szálfa termetű ember elindul a keskeny híd felé. Vállán csüng az aktatáskája, benne reggelire, meg ebédre kenyér, kolbász és szalonna. Hosszú léptekkel halad, negyvenötös, vagy negyvenhatos gumicsizmája alatt csak úgy ropog a hó. A hentes kivágta az első sonkát, Endre bácsi munkába állt. A csípős szél Cseke felől fúj, ide hallik, ahogy cikkan a fűrész, dőlnek, suhognak a fák. N, L. A háztáji állattartás támogatása Rápolti Gyuláné Számos- becs, Kossuth utca 69. szám alatt lakó levélírónk arról érdeklődött, hogy a háztáji állattartók közül kik kaphatnak állami támogatást, és milyen feltételek mellett? Olvasónk kérdésére Dr. Szkita Józseftől, a Szabolcs- Szatmár megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójától kaptunk választ. Elmondta, hogy a háztáji állattartók a jelenleg is érvényben lévő 53/1976. PM.—MÉM. sz. együttes rendelet alapján tehenenként egyéves tartást követően részesülhetnek állami támogatásban. Az állami támogatás ösz- szege egy tehén esetén 2500 forint. Amennyiben egy tenyésztő több tehenet tart egy időben, úgy a tehén után — amelyik az igénylés évében idősorrendben elsőként válik igényjogosulttá — 2500 forint állami támogatásba részesülhet, míg a többi tehene után darabonként 5000 forintot igényelhet. Az állami támogatásra való igényjogosultságnak van egy másik változata, mikora tenyésztő 4 évre esedékes összeget előre igényelheti, amely azonban — összegszerűségét tekintve — nem magasabb az évenként esedékes összegnél. A rendelet értelmében ugyanis az a tenyésztő, aki 1975. március 31-i tehénállományához viszonyítva leelletett vemhes üsző beállításával növeli állományát és szerződésileg vállalja a növelt állomány négyévi tartását, a leelletett vemhes üszőre vonatkozóan előre egy összegben igényelheti az egyébként utólag évenként esedékes 2500 vagy 5000 forintot. Az a tenyésztő, aki egy vemhes üsző beállításával növelte állományát, a négy évre esedékes négyszer 2500 azaz 10 000 forintot, míg minden további vemhes üsző után négyszer 5000, azaz 20 000 forint állami támogatást igényelhet. VALÓBAN BETEG?
