Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-15 / 294. szám
1977. december 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Japán piramisépítési kísérlet Az infarktus előre jelzése — a haj vizsgálatából? Ennek a cikknek a címében nagyon fontos a kérdőjel. Olyan kutatás eredményeiről lesz ugyanis szó, amely még távolról sem végleges, lezárt, hanem további vizsgálatokra szorul, de mivel érdekes és sokat ígérő, megismertetjük olvasóinkkal, figyelmeztetve, hogy még kutatási stádiumban lévő dologról van szó. Az emberi haj összetételét az utóbbi években többféle céllal kutatták. Ezek között nem utolsó helyen áll a környezetvédelem. Köztudott, hogy a gépkocsik üzemanyagához hozzákevernek egyfajta ólomvegyületet, amely azután a kipufogógázokkal együtt a légkörbe jut. Az ólom veszélyes, mérgező anyag. A környezetbe, levegőbe kerülő mennyiségének meghatározására elemezték emberek hajszálainak összetételét is. Miközben ilyen hajszálakat vizsgáltak, debreceni kutatók (részben az orvosegyetem két klinikájának, részben az Atommagkutató Intézetnek a munkatársai) felfigyeltek arra, hogy az emberi hajban kalcium és kén igen nagy mennyiségben található. Korszerű, nagyon érzékeny — igen kis anyagmennyiségek meghatározására alkalmas — módszerrel (radioaktív izotóppal való gerjesztéses röntgenemissziós analízissel) megvizsgálták jó néhány ember hajának összetételét. így mintát vettek a betegek fejéről is. akik infarktussal feküdtek a két klinikán. Közismert tény. hogy ez a betegség ma a halálozások okainak sorában milyen ,.előkelő” helyen áll. A kutatók arra a meglepő eredményre jutottak, hogy olyan betegek hajában, akik infarktusAz izlandi Neymaey-szige- ten úgy döntöttek, hogy a házak fűtésére a forró lávával felmelegített vizet használják fel. Ezen a szigeten 1973-ban tört ki a Helgafjeli vulkán, amely akkor sok házat elsöpört a föld felszínéről. A vulkán lávája még most sem ban szenvedtek, észrevehetően kevesebb volt a kalcium, mint az összehasonlításul megvizsgált egészséges emberi hajban! Az adatok beszédesek: 65 egészséges — 14 évesnél idősebb — nő hajában 0,26 százalék kalcium volt, ugyanakkor öt infarktusos nő hajában csak 0,14 százalék. Férfiaknál 79 egészséges egyén hajában 0,26 százalék volt a kalciumtartalom, 60 szívinfarktusos férfi hajában viszont 0,09 százalék! Különösen fontossá teszi azt a fölismerést az a tény, hogy az emberi haj naponként egy tized- milliméternyit nő, tehát az a haj, amelyet a betegek fejéről — a szokásos módon — levágtak, több héttel korábbi volt, a megbetegedés előtt nőtt! Vagyis: a hajban a kalciumtartalomnak — a nemhez és az életkorhoz viszonyított — csökkenése mintha már előrevetné a betegség kitörésének árnyékát. A kutatók a viszonylag kis számú adatot óvatosan, kritkiusan, maguk is kételkedőén kezelik és további nagy számú ellenőrző vizsgálatot akarnak végezni. Amennyiben ugyanis valóban bebizonyul, hogy ez a jelenség fennáll, olyanfajta tömeges megelőző vizsgálatokat lehetne szervezni, mint a tüdőröntgenezés vagy a rákszűrés, amelyek már ma is folynak. Az orvosokat természetesen az is érdekli, hogy mi a magyarázata a hajban fellépő kalciumhiánynak, de a módszer esetleg már ennek földerítése előtt is alkalmas lehet arra. hogy idejében fölkészüljenek a betegség kezelésére, ami sok esetben — ha azonnal megtörténik — életmentő lehet. P. G. P. hült ki. Ügy határoztak, hogy speciális fűtőberendezést építenek: csövet vezetnek a lávába és azon keresztül engedik át a vizet. Ennek a fűtési rendszernek költségei jóval kisebbek, mint a hagyományos fűtésé, amihez kőolajat használnak. Első hallásra fantasztikusnak tűnő hírügynökségi jelentés látott napvilágot a világsajtóban: a Kairóból keltezett hír arról számolt be, hogy három japán régész bejelentette, piramist építenek Egyiptomban. Sakuji Josi- mura, a Tokió közelében fekvő Waseda egyetem régészprofesszora, a vállalkozás fő szervezője így magyarázta meg tervük értelmét: „Hérodotosz görög történetírónak volt egy elmélete arról, hogyan építették a piramisokat fából készült darukkal (emelőszerkezetekkel) és lejtőkkel, de ez a mai napig csak feltevés. Annak a megállapítására, hogy vajon voltaképpen hogyan is építették a piramisokat, egyetlen módszer van: építeni kell egyet.” Az új piramis építése a japán tudósok irányítása mellett januárban kezdődik és a tervek szerint két és fél hónapig fog tartani, tízezer munkás közreműködésével. Magassága 65 láb, azaz kereken húsz méter lesz, alaplapjának élhosszúsága 32 méErdekes szakaszhoz érkezett a tahitótfalui Duna-híd építése. Megkezdődött a 200 méter hosszú híd első — 93 méteres tagjának a pillérekre vontatása. A munkát különleges módon oldották meg a Ganz-MÁVAG szakemberei, a parton összeszerelt 200 tonnás vasszerkezet alá görgős pályát építettek, s a Duna fölé „gurították” a hatalmas testet. A két forgalmi sávos és gyalogjárdás hidat a tervek szerint 1978 nyarán adják át a forgalomnak. (MTI fotó, Csikós Gábor felvétele) Kuba keleti részében, Hol- guinban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére átadták a szigetország első cukornádkombájn-gyá- rát. Az alumíniumvázból s csupa üvegből készült üzem szovjet segítséggel két ev alatt épült fel. A tervek szerint 1980-ban már évente 600 kombájn készül az üzemben, s ez lehetővé teszi, hogy a betakarítás 80 százalékát géppel végezter. Ez annyit, jelent, hogy a piramis egyhetede lesz a nagy Kheopsz piramisnak, amelyet az ókori világ hét csodája közé soroltak. Az egyiptomi kormányhatóságok elvben már hozzájárultak a különös kísérlethez. A piramis építéséhez használandó kőtömböket három kairói kőbányából fogják venni, egyúttal a japán kutatók kipróbálják a kőfejtés régi, ókori módjait. Fából való emelőket és lejtőket fognak készíteni a kő szállításához; egyes kőtömböket tutajon, a Níluson fognak a helyszínre vinni, mivel feltételezik, hogy a régiek is alkalmazták ezt a módszert. A merész kísérlet költségei az előzetes becslések szerint elérik az egymillió amerikai dollárt. A vállalkozást a Japán Televíziós Hálózat Rt. finanszírozza. A televíziós társaság az építésről két, egyenként másfél órás dokumentumfilmet készít: egyúttal ezzel ünnepli meg saját fennállásának 25. évfordulóját. zék. A gépesítéssel jelentősen csökken a cukortermelés önköltsége és növekszik a munka termelékenysége. Egy kombájn ugyanis 50 nád vágó nehéz munkáját végzi el. Az üzem műszaki gazdái, akiknek többsége a Szovjetunióban tanult, már elkészítette egy korszerűbb, KTP— 2 jelzésű kísérleti kombájn modelljét, amelynek tulajdonságai felülmúlják a külföldi gépekét. Lávafűtés Kombájngyár Guruló Duna-híd A fejes saláta gondozása A fejes saláta szaporítóládába vagy tápkockába vethető. Ezer palánta felneveléséhez 1,5—2,5 g mag szükséges. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyenge fűtés is fokozza a termesztés biztonságát és a szedést 10—15 nappal előbbre hozhatja. A saláta fejlődése alacsonyabb hőfokon sem áll meg, ha termesztőberendezésünkben nappal 8—12, éjjel 3—5 Celsius- fok levegő- és 5—7 Celsius-fok talajhőmérsékletet tudunk biztosítani, 70—90" o légnedvesség mellett — úgy növényeink szépen fognak díszleni. Hajtatásra igen alkalmas fajta a SOROKSÁRI HAJTATÓ. Belső levelei borulok, külső levelei szétállók — levélállása merev. A levelek színe sötét sárgászöld, de a levél fonákán világosabb. A fej tömött, illetve közepesen zárt, kissé lapított gömb alakú. A levél széles, szinte kerek, közepes nagyságú vagy kicsi, hullámos szélű, enyhén hólyagos, fényes felületű. Igénytelen hajtatófajta, jól szállítható. A VENTURA hazánkban a legjobban elterjedt holland eredetű fajta. Külső levele széles. kissé hullámos, enyhén hólyagos, színe világos sárgászöld. A fej kerek, tömör, jól zárt. középnagy vagy nagy. Fejképzése gyors, de valamivel hosszabb a tenyészideje. mint a SOROKSÁRI HAJTATÖ-nak, ezt viszont nagyobb fejátlagsú- lyával egyenlíti ki. Mivel a fejes saláta közismerten igényes növény, ezért célszerű számára a 20x25 cm-es tenyészterületet biztosítani. A növények trágyázására csak érett istállótrágyát szabad felhasználni, mert a friss trágyában könnyen tőrothadást kap. A salátát a kora délelőtti órákban öntözzük, hogy az öntözővíz estig elpárologhasson a levelekről, illetve beszívódhasson a talajba. Mivel a saláta különösen a tenyészidő elején sok vizet kíván, ezért számítani lehet a salátaperonoszpóra (Bremia lactucae) fellépésére. A kórokozó rendszerint az alsó leveleket támadja meg, mivel fejlődéséhez bőséges nedvességet, vizet igényel. A beteg leveleket nagy világossárga, erektől határolt foltjaikról lehet felismerni. E foltok később enyhén megbámulnák, néha hólyagosán kiemelkednek. A foltokkal szemben a levelek fo- náki részén fehéres színű pe- nészkiverődés észlelhető. A kórokozó ellen 0,2—0.3%-os Ortho- ciddal védekezhetünk. A növényvédelmi munkák végzésénél a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat tartsuk bel Á fejes káposzta téli eltartása A fejes káposzta téli eltartására a későn érő hosszú tenyészidejű fajták a legalkalmasabbak. , Eltartásra a kemény, zárt fejeket dolgozzuk fel. Első teendőnk a hervadt, romlott levelek eltávolítása. de vigyázzunk, hogy a káposztán legalább 4—5. a fejhez jól illeszkedő, ép. egészséges borítólevél maradjon. (A káposztafej mosatlanul is tiszta és fehér legyen.) A káposzta tárolására a —1 Celsius-fok és a +3 Celsius-fok közötti hőmérsékletet biztosító helyiségek — pincék — a legalkalmasabbak. Ügyeljünk arra is. hogy a levegő relatív páratartalma 90—96°,, legyen. Ha a káposztát prizmában tároljuk. úgy a prizma 2,5 m széles és .1.5 m magas legyen. A prizma hossza a helyiség — a pince — hosszától függ. A szellőzés biztosítására deszkából — háromszög alakú — szellőző berendezést készíthetünk. A káposztát három rétegben, sorokban. torzsával felfelé helyezhetjük el. A fejes káposzta gazdag C- <vitaminban és savanyítva is fogyasztható. Ha a külső leveleket eltávolítottuk, akkor a káposztát gondosan meggyaluljuk és besózzuk. A gyalult káposzta kilójához 1,5—2,0 dkg konyhasót tehetünk. (Nem szabad a sót túladagolni, mert a káposzta élvezeti értéke romlik!) Fűszert, borókabogyót és köményt ízlés szerint keverhetünk hozzá. A káposztát úgy döngöljük be a fahordóba, hogy bőven álljon folyadék a káposztán. Ha megtelt a hordó, ká- posztalevelekkel betakarjuk a gyalult és döngölt anyagot, majd fafedőt helyezünk rá, s csavarmenetes préssel ügyesen lepréseljük vagy nehezékül gránitkövet lehetünk rá. A káposztát pincében erjesztjük. Ha szükséges, időnként leszedjük róla a nyálkás pimpót és frissen letakarjuk. Az erjedés kb. 4—6 hét alatt fejeződik be, mialatt a. tejsavbaktériumok a káposztában levő cukrot kellemes ízű tejsavvá alakítják át. A savanyú káposzta főzve vagy nyersen fogyasztható, s igen gazdag téli vitaminforrás. Széles Csaba, mg. főiskola. Nyíregyháza Benzin — gumiból A lengyel kőolajipari kutató és fejlesztő intézet autógumikból állított elő benzint. Az új technológia hőeljáráson alapul, amelynek segítségével felbontják a kaucsukot. Bolyai János (Kós András szobra) Semmiből egy más világ 175 éve született Bolyai János H íres, nagy elméjű matematikus volt, az elsők között is első — olvashatjuk a haláláról szóló anyakönyvi bejegyzésben. Bolyai János, a sokoldalú matematikust és természettudóst, a zenekedvelő enciklopédikus elmét ma, a világon valaha élt matematikusok tíz legnagyobbja között tartja számon a nemzetközi tudósvilág, oly jeles személyiségek társaságában, mint Arkhimédész, Leibniz, Cantor, Hilbert, Gauss és mások. A Bolyai névhez sokszor kötődik Gaussé is, azé a Gaus- sé, aki Bolyai János édesapjának, Farkasnak egykori iskolatársa volt Göttingában, s akivel később is kapcsolatot tartott fenn. Bolyai Farkas, a kolozsvári és marosvásárhelyi tanár, a nagy tekintélyű matematikus és sokoldalú feltaláló elsöszülött fia volt János. Bolyai János 1802. december 15-én született Kolozsvárott, s már fiatal korában kitűnt a matematika iránti érdeklődésével és később tehetségével. Az egzakt tudományokra édesapja tanította, tanulmányait a bécsi katonai akadémián folytatta. 1823-ban végzett, s mint alhadnagyot Temesvárra osztották be. Később Aradra került, majd Lem- bergbe és Olmützbe, de végül Is 1833. júniusában saját kérésére nyugalmazták. Ezt követően a család domáldi birtokán lakott, « életének további részét a matematikának és a tudománynak szentelte. Időskori, nem matematikai tárgyú műveinek, írásainak többsége kéziratban maradt. E világtól visszahúzódva élő tudós, 1860. január 27-én hunyt el, csendesen, kevesektől megsiratva, hiszen még anyakönyvében is ez áll: „kár, hogy talentuma használatlanul ásatott el”. Igen, ez volt a kortársak véleménye, akik közül tudatosan ásták el Bolyai nagy alkotását, geometriáját, melyet ő az 1820- as években alkotott meg. A matematikusok már évszázadokkal korábban is foglalkoztak egy, az ókor óta fennálló problémakörrel, az ellentmondás-nélküli geometriák megalkotásával. Egy ilyen geometriát a jelen sorok valamennyi olvasója ismer, ez az általános iskolai geometriaanyag alapját adó eukleidészi geometria. E geometriai rendszer egyik fontos axiómája az úgynevezett párhuzamossági axióma, melyet már korábban is megpróbáltak más, hasonlóra kicserélni a matematikusok úgy, hogy az így létrejött geometriai rendszer továbbra is ellentmondásmentes maradjon. E csere elsőként Bolyai Jánosnak sikerült, aki ezáltal egy új, tehát nem eukleidészi geometriát hozott létre, az első ilyen geometriai rendszert. Később bebizonyosodott, hogy a földi távolságokon, mondhatni az emberi mértékeken belül mozogva az eukledészi geometria igen jól használható, de ha már kilépünk a világűrbe, a bolygóközi térbe, akkor ennek a térnek a szerkezetét sokkal pontosabban írja le egy nem eukleidészi geometria. Az egyik ilyen jellegű rendszert használta fel Einstein is híres relativitáselméletének megalkotásához. Bolyai János már 1823-ban egy levélben közölte édesapjával, hogy sikerült egy ilyen nagy rendszert megalkotnia, s ezt illusztrálja a levélben található, s e cikk címét adó kijelentés is. E mű nyomtatásban először 1831-ben jelent meg, a következő évben pedig Bolyai Farkas Tentamen cimü müvének függelékeként is napvilágot látott. E tanulmány elme: A tér abszolút igaz tudománya, de épp e függelék miatt maradt mellette egy ragadványnév is, az Appendix (ami függeléket jelent.) Ez az irás- mü lett minden idők egyik leghíresebb matematikai dolgozata. Elolvasta persze Gauss is, s csak annyit válaszolt: ha dicsérném „ez azt jelentené, hogy magamat dicsérem”. Vagyis azt állította, hogy ő maga is eljutott e rendszerhez, csupán nem volt ideje tanulmányát rendszerezni és publikálni. Az újabb kutatások viszont azt igazolják, hogy Gauss állítása nem fedi mindenben a valóságot, mert bár ő is foglalkozott egy ilyen geometria megalkotásával, de még nagyon messze tartott egy ilyen szép, elegáns rendszer megalkotásától. Jáno: tehát — édesapja közvetítéséve — nem vehette át tőle az ötleteket. E két erdélyi tudós érdemeit korukban még megkérdőjelezték — gondoljunk csak Bras- sai Sámuelre, a nagy Euklei- dész-hivőre — de haláluk után, lassan-lassan kezdték felfedezni mindkettejüket. Gyűjtötték kézirataikat, tárgyi emlékeiket, s mind a romániai magyar, mind a hazai tudomány nagy érdeme az, hogy ma már kézirataik nagy része feltárt, emléküket pedig Marosvásárhelyt múzeum, s szobrok, emléktáblák, könyvek és tanulmányok százai őrzik. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára külön Bo- lyai-gyűjteményt létesített, a romániai magyar tudósok közül pedig Benkő Samu rendszerezte, s adta közre könyv alakban Bolyai János hagyatékát, vallomásait. Természetesen korántsem lehetünk* elégedettek mindezekkel, hiszen ideje volna végre a teljes kéziratos hagyatékot egy nagy kritikai monográfiában kiadni, hogy a nemzetközi tudósvilág is megismerje a nem csak matematikával foglalkozó Bolyai Jánost. Ismertek már matematikai és zeneelméleti gondolatai, de hiányos még az Üdvtanából kialakítható kép, melyet értékes adalékkal tehet teljesebbé az édesapa, Bolyai Farkas ilyen jellegű Írásainak és leveleinek — köztük a teljes Gauss-levelezésnek — a közreadása is. A semmiből egy új, más világ megalkotójára, a magyar tudomány kiemelkedő személyiségére emlékezzünk végül Benkő Samu egyik gondolatával: „Nemcsak az emberhez legméltóbb tettnek tartotta a tudományos igazság feltárását, hanem valóság- alakító erőt tulajdonított a megismert igazságnak. Talán csak Baudelaire bízott így a vers hatalmában". A sors iróniája, hogy erről az igazságkereső emberről egyetlen igaz, hiteles portré sem maradt fenn. G. I. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
