Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. december 14. Az SZKP KB ülése SALT-szünet Diplomáciai nagyüzem a Közel-Keleten Kairóba érkezett az izraeli küldöttség miniszter pedig a jövő évi költségvetésről, illetve az 1976. évi költségvetés teljesí­téséről tartott beszámolót. A jövő évi terv és költségvetés szerepel a Legfelsőbb Tanács szerdán kezdődő új üléssza­kának napirendjén s a köz­ponti bizottság ezt megelő­zően vitatta meg a jelentése­ket. A központi bizottság az előterjesztések és a vita után határozatot fogadott el. A szovjet és az amerikai küldöttség megegyezett ab­ban, hogy december 17-től szünetet tartanak és január 9-én újítják fel a SALT-tár- gyalásokat. KOMMENTÁR ló hírek több telöl V eszélyekkel és remé­nyekkel terhes vilá­gunkban nehéz lenne valamiféle fontossági sor­rendet megállapítani a szám­talan napirenden lévő kül­politikai kérdés között. Van azonban egy terület, amely vitathatatlanul megkülön­böztetett figyelmet érdemel, mert több vonatkozásban is az emberiség jövője függhet tőle. A leszerelésről, az ijesz­tő méreteket öltött fegyver­kezési hajsza csökkentéséről, illetve megszüntetéséről van szó. A legutóbbi órákban éppen erről a kiemelkedően fontos területről érkeztek több felől is biztató, jó hírek. Ügy tű­nik, kezdenek végre komo­lyan beérni annak a sok esz­tendős szívós küzdelemnek a gyümölcsei, amelyet a szo­cialista országok — erejéhez mérten hazánk is — folytat­nak^ Az egyik hír a NewYork-i üvegpalotából érkezett. Meg­született a döntés: 1978. má­jus 23-tól június 28-ig tart-l ják az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli, leszerelési ülésszakát. Számos hír érkezett a tö­megpusztító fegyverek korlát tozásával kapcsolatos fejle­ményekről, a SALT-tárgyalá- sokról. Ezek a megbeszélések közismerten a két legnagyobb nukleáris hatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között folynak. Carter elnök személyében tehát az egyik legilletékesebb személyiség nyilatkozott amerikai újság­írók előtt a témáról. „Jelentős haladást értünk el azzal — mondta az ame­rikai elnök —, hogy vissza­tértünk (!) a Szovjetunióval folytatott tárgyalások útjá­ra.” Visszatértünk — mond­ta Carter. Márpedig többször is bebizonyosodott, hogy a SALT-téma a szovjet—ame­rikai viszony „kemény mag­ja”. Ha itt jól mennek a dol­gok, ez jótékonyan befolyá­solja a két nagy ország kap­csolatait, sőt az egész nem­zetközi helyzetet. Leonyid Brezsnyev beszédet mondott az SZKP KB keddi ülésén, amely a népgazdasági terv és költségvetés kérdései­vel foglalkozott. Az ülésen Nyikolaj Konsztantyinovics Bajbakov, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke terjesz­tette elő a Szovjetunió jövő évi népgazdaság-fejlesztés; és társadalompolitikai tervéről szóló jelentést, Vaszilij Fjo- dorovics Garbuzov pénzügy­A hadászati támadófegy­ver-rendszerek korlátozásá­ról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő kül­döttségek kedden újabb ta­lálkozót tartottak Genfben. Kedden délelőtt megérke­zett az egyiptomi fővárosba a szerdán kezdődő értekezleten részt vevő háromtagú izraeli küldöttség és kíséretében hu­szonöt tanácsadó és harminc­egy újságíró. A delegáció ve­zetője Aliau Ben Elisszár, a miniszterelnöki hivatal fő­igazgatója, tagjai Meir Rosen, a külügyminisztérium jogi ta­nácsadója és Avráham Tamir vezérőrnagy, a hadsereg ter­vezési osztályának főnöke. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter beiruti villámlá­togatásának befejeztével ked­den délben útjának követke­ző állomására, Damaszkuszba érkezett. A libanon; fővárosból tör­tént elutazása előtt újság­íróknak adott nyilatkozatá­ban az amerikai külügymi­niszter, ciki félórás megbeszé­lést folytatott Szárkisz elnök­kel, kijelentette: nem lenne reális azt várni, hogy bármi­féle változás lesz a holnap kezdődő kairói tanácskozás részvevői körében. Az amerikai külügyminisz­ter kifejezte azt a reményét, hogy Libanon képes lesz meg­oldani problémáit és ismét elfoglalni a hagyományos he­lyét a térségben. Az amerikai külügyminisz­ter Damaszkuszban Asszad elnökkel találkozik. Szíriában az amerikai külügyminiszter nem túl szívesen látott ven­dég: érkezésének napján a Tisrin című félhivatalos na­pilap élesen elítélte az ame­rikaiak közel-keleti politiká­ját, hangoztatva, az egyip­tomi—izraeli közvetlen tár­gyalások ösztönzésével meg­hiúsította a genfi értekezletet. A Genfi-tótól a kék Dunáig Genf. A Nemzetek Palotája. A háttérben a Nemzetközi Vöröske­reszt, az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet impozáns székházai. n. Prognózis 1990-ig G enf a nemzetközi kon­ferenciák városa. Az ENSZ-szel kapcsola­tos szervek állandó tanács­kozásain kívül például itt tárgyal a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselő­je a világ jelentőségű SALT- megállapodásról. Számos bé­ketárgyalás színhelye is volt. Itt van a Nemzetközi Vörös- kereszt székhelye. A Nemze­tek Palotájában ülésezik rendszeresen a Leszerelési Bizottság. Itt dolgozik sok más között az Európai Gaz­dasági Bizottság (ECE), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Meteorológiai Vi­lágszervezet (WMO), a Nem­zetközi Távközlési Unió (CITU), az Általános Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT), az ENSZ Kereske­delmi és Fejlesztési Konfe­renciája (UNCTAD). A ha­talmas apparátus munkáját több ezer ENSZ-tisztviselő irányítja. (Köztük több ma­gyar szaktisztviselőt is talá­lunk.) Ök készítik elő az egyes bizottságok üléseit, összegyűjtik a világ országa­iból érkező jelentéseket, amelyek alapján összesítő jelentéseket bocsátanak a bi­zottságok rendelkezésére. Rövid genfi tartózkodásom alatt három szerv munkájá­val volt alkalmam megis­merkedni. Az Európai Gazdasági Bi­zottság feladatait Báger Gusztáv magyar közgazdász, az ENSZ munkatársa vázol­ta előttem. Szobájában ha­talmas kötegek, a kompute­rek jelentései a szervezethez tartozó országok gazdasági helyzetéről. Az EGB-nak az európai országokon kívül az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is tagjai. Vagyis mindazok az országok, ame­lyek aláírták a helsinki do­kumentumot. A dokumentum több helyen is említi az EGB-t, mint olyan szervet, amely az enyhülés gazdasági feladatainak megoldására hi­vatott, a gazdasági megkü­lönböztetések felszámolására, a széles körű gazdasági infor­mációcserére. A KGST most véget ért végrehajtó bizottsági ülésé­ről kiadott közlemény nem véletlenül hangsúlyozta az EGB szerepének jelentősé­gét, amikor megállapította: „Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága átekintette a könye- zetvédelemmel, a szállítás fejlesztésével és az energeti­kával foglalkozó összeurópai kongresszusok, vagy állam­közi tanácskozások megtar­tásának kérdését, a végrehaj­tó bizottság annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy célszerű a KGST titkárságá­nak aktív részvétele az Eu­rópai Gazdasági Bizottság keretén belüli előkészítő munkálatokban”. Az 1947-ben alakult szer­vezet kezdettől fogva a Ke­let—Nyugat közötti gazdasági kapcsolatok megteremtését, majd erősítését tűzte ki cél­jául és még a hidegháború évei alatt is folytak a külön­böző társadalmi rendszerű országok szakértőinek ta­nácskozásai. A szervezet érdemi mun­kája 16 albizottságban folyik. Ilyen pl. a mezőgazdasági, a gazdasági főtanácsadó, a vil­lamos energia, a lakásterve­zési és építési, a környezet­BUDAPEST Szovjet újságíró-küldött­ség érkezett kedden Buda­pestre a Magyar és a Szov­jet Üjságíró Szövetség kö­zötti együttműködés 1978. évi munkatervének megtárgyalá­sára. A küldöttséget Szana- kojev Szalva Paraszadono- vics, a Szovjet Üjságíró Szö­vetség titkára, a Meszduna- rodnaja Zsizny főszerkesztő­helyettese vezeti. TOKIO Japán és Kína jövőre — valószínűleg január 20. után — felújítja a tárgyalásokat a két ország közötti béke- és barátsági szerződés megkö­téséről — közölték kedden hivatalos tokiói források. A japán—kínai tárgyalások leg­utóbb több mint egy éve sza­kadtak meg, mert Tokio nem volt hajlandó elfogadni a kí­nai vezetőknek azt a követe­lését, hogy a megkötendő szerződésbe foglalják bele az úgynevezett „hegemóniael­lenes záradékot”. ANKARA A török helyhatósági vá­lasztások végleges, nem hiva­talos eredményei szerint 67 tartományi székhely közül az ellenzéki Köztársasági Nép­párt 42-ben, az Igazságpárt 15-ben, a Nemzeti Mozgalom Párt 5-ben, a Nemzeti Jólét Pártja pedig 3-ban szerezte meg a szavazatok többségét. Független jelöltek két város­ban győztek. MOSZKVA A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tagjai 75 fejlődő országnak nyújtanak gazdasági segítséget, mintegy 15 milliárd rubel értékű hosszú lejáratú hitelt bizto­sítottak eddig számukra, s közreműködésükkel már mintegy háromezer ipari üzem és üzemrész létesült ezekben az országokban. védelmi, az acél albizottság, stb. A bizottság évente egy­szer tart plenáris ülést, év közben a szakbizottságok munkacsoportjai üléseznek. A szervezet minden évben elkészíti helyzetjelentését. Most pedig széles körű mun­kával az 1990. évig terjedő gazdasági prognózison dol­goznak. Visszatérve a három nem­zetközi összeurópai konfe­renciára vonatkozó szocialis­ta javaslatra, a nyugati or szágok először elzárkóztak a magas színtű tanácskozások gondolata elől. Arra hivat' koztak, hogy a környezetvé­delmi, szállítási és energeti kai albizottságok kizárólag szakmai alapon foglalkozza nak ezekkel a fontos kérdé­sekkel. Az 1977. szeptember 19—21-i 32. plenáris ülésen végül is elfogadták a kör nyezetvédelmi konferencia megrendezésére irányuló ja­vaslatot. Ragyionov, a Szov­jetunió képviselője a bizott­ságban mindjárt részletes já* vaslatot is tett a konferencia napirendjére. A konferencia témakö­rébe tartoznának a levegő-, a víz- és a talajszennyeződés általános kérdései, nemzetközi normák kidolgozása a szennyeződé­sekre, a környezetvédelmi problémák tudományos és műszaki aspektusai, a szeny- nyeződések forrásai. A főtit­kár javaslata, hogy a másik két témakörre is dolgozzanak ki napirendi javaslatot. Gen­fi vélemény szerint a másik két konferencia létrejötte a jelenleg folyó belgrádi ta­nácskozás eredményeitől várható. Gáti István (Következik: III. UNCTAD: 18 egyezmény) Amerikai levelünk Sebesültek a pázsitéi (3.) A z ünnepi beszédek elhangzása után a könnyező közönség gyorsan szétszéledt, az elnök bekísérte vendégét a Fehér Házba, az újságírók egy része pedig rohant ki a kapun, hogy közeli szemtanúja lehes­sen a mind hevesebben folyó botcsatának. A közelség persze nem volt minden esetben jó, mert nem volt biz­tonságos. A három csoport — a rendőrök, a sahpártiak és a sahellenesek — botokkal vadul hadonászva vere­kedett, s ütés előtt senki senkitől nem kért életrajzot. A kitűzött újságíró-igazolványt egyébként is csak a rendőrök respektálták — ha ütés előtt észrevették. Ha nem, sajnálatos tévedésnek, a foglalkozással járó bal­esetnek vették. Mikor megérkeztek a lovas rendőrök, botok és kö­vek kezdtek röpködni a levegőben, s az ütésektől meg­vadult táncoló lovak közelsége meglehetősen idegesítő volt. Mire sikerült szétválasztani a két iráni csoportot, az álarcosokat és a zsoldosokat (így nevezték a sahpár- tiakat), a Fehér Ház környéke csatatérként nézett ki. Csaknem 130, köztük 45 kórházi ápolásra szoruló sebe­sült jajgatott, nyögdécselt a pázsiton és az utcák kö­vezetén. A sahellenes tüntetőket a Fehér Ház előtti téren hó­fogó kerítéssel és háromszoros — gyalogos, lovas és mo­toros — rendőrkordonnal vették körül. A tüntetők hangszórókon keresztül 100 decibelnél is nagyobb erős­séggel jelszavakat sugároztak a Fehér Házra, ahol az elnök a sahhal tárgyalt. Előkerült a sah rongyból és papírból készült életnagyságú bábuja és a sahpártiaktól zsákmányolt propagandaanyagból rakott tűz fölé tar­tották. Mikor lángra lobbant, több ezer torokból egy­szerre hangzott fel a kiáltás: vesszen a gyilkos sah! Néhány száz méterrel arrább „éljen a sah” kiáltá­sokkal válaszoltak a sahpártiak csoportjából. Mindkét csoportnak jó oka volt saját jelszavának kiabálására. Az álarcosok jó része, vagy már szüleik a sah által gyakorolt kegyetlen terroruralom elől mene­kültek el. A sahpártiak viszont, akiket zsoldosoknak ne­veztek el, ennek a rendszernek az emberei, tehát jól felfogott érdekből éljenezték uralkodójukat. A zsoldos nevet azzal érdemelték ki, hogy az Egyesült Államok­ban szabadon mozgó iráni titkosrendőrség, a SAVAK fizette minden költségüket: a repülőjegyet, a^washing- toni szálloda- és étkezési költségeket, továbbá Wash­ingtonba érkezés után (nehogy közben lelépjenek) kap­tak 100 dollár készpénzt, a tüntetéshez jelszavakat, hangszórókat a verekedéshez botokat. Szóval teljes el­látásban részesültek. Létszámban azonban lényegesen elmaradtak a sahellenes tüntetők számánál, ezért a Pentagon segítségével mozgósították az Egyesült Álla­mokban kiképzésen lévő iráni katonatiszteket is. A te­xasi Lackland légitámaszponton 400 iráni tiszt kapott „eltávozást”, hogy Washingtonba utazhasson tüntetni a sah mellett. A kongresszus most kezdi kivizsgálni, hogy az iráni katonák, akik egyébként civilben, farmerban érkeztek, kinek a költségén utaztak és tartózkodtak a sah látoga­tása idején Washingtonban. A kivizsgálásra az a gyanús körülmény adott okot, hogy a Pentagon buszai szállítot­ták a zsoldosokat a szállodából a tüntetés színhelyének közelébe és a hangosbemondó berendezéseket, az élel­met szállító kis teherkocsikat is a Pentagon bérelte. Minderre úgy derült fény, hogy a tüntetések során szét­vertek néhány ilyen kocsit és a biztosító érdeklődött, hogy mi is történt. A Pentagon ügybuzgósága érthető, hiszen Irán az egyik legnagyobb amerikai támaszpont a világon és egyben az Egyesült Államok legnagyobb fegyvervásár­lója. Az elmúlt évben 5,5 milliárd dollár értékű fegy­vert adtak el Iránnak, 1970 óta pedig 18 milliárd érték­ben. Ez sokszorosan meghaladja Irán tényleges igényeit. Mivel a szállított fegyverek között a legmodernebbek is megtalálhatók, azok kezelését több tízezernyi amerikai szakértő segíti Iránban. Így az iráni hadsereg teljesen a Pentagon függvénye. De az amerikai segítőkészséget serkenti az is, hogy Irán az egyik legnagyobb olajter­melő ország a világon. Jelenleg ugyan az amerikai im­portolajnak csak 9,5 százalékát szállítja, de amerikai megbízás alapján biztosítja Izrael olajszükségletét, kép­viseli az amerikai érdekeket az OPEC-országok érte­kezletein (olajtermelő országok szövetségéről van szó). Ez pedig most rendkívül fontos, hiszen az OPEC-orszá­gok decemberben az olajár emelésére készülnek, s az Egyesült Államok Iránt akarja felhasználni ennek meg­akadályozására. K önnyű tehát kiszámítani, hogy a Pentagon figyel­messége a sahpárti tüntetők támogatásával kap­csolatban igazán jelentéktelen kicsinység a Szovjetunió határán kapott támaszpontok, az olajszál­lítás, az amerikai politika támogatása és az óriási pro­fitot biztosító fegyvereladások mellett. DCawíci. 3ub\ÜJL

Next

/
Thumbnails
Contents