Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

Minőségi J anuártól az állami építőiparban át­térnek a minőségi bérezésre. Fontos intéz­kedésről van szó, aminek megyénkben is több ezer ember veheti hasznát. El­sősorban azok, akik la­kásra, pontosabban kifo­gástalan lakásra várnak. örvendetes, hogy egyre kevesebb a panasz az épí­tőkre. A munkások elsa­játították a modern épít­kezés tudnivalóit, szilár­dult a munkafegyelem. A még előforduló hiányossá­gokért a felelősséget — sajnos — gyakran egy­másra hárítják az építők. Januártól már nem lehet így „passzolgatni”. Nem­csak a kollektív, hanem az egyéni munkát is értéke­lik, következésképpen a bérezést az egyéni telje­sítménytől teszik függővé. Aki kifogástalan munkát végez, megkapja a fizeté­sét, sőt jutalomra, mozgó­bérre is számíthat. A bo­nyolult, a nagy figyelmet igénylő munkát végzők ki­emelt jutalmat kaphat­nak. A minőségileg kifo­gásolható munkát végzők fizetését hónap végén csökkenthetik, és csökken­tik is! Az illetékes minisztéri­umok hosszú időt adtak a középvezetők, a munká­sok felkészítésére, az „át­állásra”. A SZÁÉV-nél nyolc munkahelyen már júliusban megkezdték a fokozatos átállást az új bérezési formára. Ezeken a munkahelyeken kedve­zőek a tapasztalatok. A nyíregyházi Árok utcán szeptemberben ezt hal­lottuk egy brigádvezető­től: „Jobban vigyázunk, mert januártól zsebre megy a munka”. A válla­lat termelési osztályveze­tője december elején így sommázott: „Eredmény, hogy a méretek pontosab­bak, a dolgozók lelkeseb­bek és figyelmesebbek. Nyár végén, ősz elején es­ténként többen otthagyták a munkásszállást és el­mentek betont locsolni, hogy jobb legyen a kö­tés”. A SZAÉV tavaly mintegy 3 millió forintér­tékű garanciális javítást végzett. Jövőre várhatóan kevesebbet kell költeni garanciális javításokra. A KEMÉV-nél októ­ber 1-én három munkahely tért át az új bérezési formára. Az egyik munkahelyen a gyenge minőség miatt né­hány dolgozó bérét csök­kentették. Jövőre a bér- fejlesztés egy százalékát a jó minőségű munka elis­merésére fordítják a vál­lalatnál. Az ÉPSZER-nél 1978-tól három kategóriá­ba sorolják a munka mi­nőségét, az esetleges vitá­kat a termelési osztály dönti el. A bérezés új for­mája tehát alaposabb, jobb munkára ösztönöz. N. L. Összeül az országgyűlés A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafu­sának (2) bekezdése alap­ján december 15-re, csü­törtök délelőtt 11 órára összehívta az országgyű­lést. Hazaérkezett Angolából az MSZMP küldöttsége Aczól György nyilatkozata Kedden hazaérkezett Luan­dából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének vezetésével részt vett az Angolai Népi Fel- szabadítási Mozgalom (MPLA) I. kongresszusán. A küldöttségnek tagja volt Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Ar- gyelán Sándor hazánk luan- dai nagykövete. A küldöttség találkozott Lucio Larával, az MPLA munkapárt ügyvezető titká­rával és Lopo do Nascimen- tóval, az Angolai Népi Köz­társaság miniszterelnökével. Aczél György átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak Agostinho Netóhoz inté­zett levelét. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára fo­gadta. A delegáció megérkezése után Aczél György nyilatko­zott az MTI munkatársának. Egyebek között elmondotta: — Küldöttségünknek ab­ban a megtiszteltetésben volt része, hogy személyesen is ott lehettünk az MPLA történel­mi jelentőségű első kong­resszusán. Afrika földjén ez volt az első olyan fórum, ahol egy nemzeti felszabadító mozgalom alakította meg sa­ját marxista—leninista párt­ját, a munkásosztálynak azt az élcsapatát, amely gazdag­gá és virágzóvá fogja tenni Angola elszegényedett, de természeti kincsekben ' rend­kívül gazdag földjét. — Küldöttségünk találko­zott és megbeszélést folyta­tott az angolai vezetőkkel, akik hangsúlyozták, hogy az angolai munkásság osztállyá szerveződése még nem feje­ződött be, és szép számmal vannak ellenségei is. Belső és külső ellenségek, akik min­den eszközzel szeretnék meg­akadályozni, hogy az angolai nép a maga választotta úton haladjon. Ráadásul a gyar­matosítók által tönkretett or­szágban még meg is kell te­remteni az emberhez méltó élet feltételeit. Ez a helyzet megköveteli az állandó poli­tikai éberséget, a nép egysé­gének erősítését, és azt, hogy az ország népe meg is tudja védeni magát. — Azt tapasztaltuk, hogy az angolai vezetők reális op­timizmussal néznek a jövő elé, és olyan összekovácsoló- dott, harcban megedzett ve­zető gárdával az élükön kí­vánják megteremteni a dol­gozó nép hatalmát, amely tudja, hogy mit akar — fe­jezte be nyilatkozatát Aczél György. Rudolf Rohlicek elutazott Budapestről Rudolf Rohlicek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság minisztertanácsának el­nökhelyettese, aki a magyar— csehszlovák gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság elnö­keinek találkozóján vett részt, kedden elutazott Budapest­ről. Magyarországi tartózkodá­sa során a csehszlovák kor­mány elnökhelyettese látoga­tást tett a veszprémi Bakony Művekben. Rudolf Rohliceket, a Fe­rihegyi repülőtéren Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes búcsúztatta. Jelen volt Václav Moravec, Csehszlová­kia budapesti nagykövete. Miklós Imre Nyíregyházán Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke kedden Nyíregyházán, a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságán előadást tartott időszerű egyházpoliti­kai kérdésekről. Az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke megyei tartózko­dása során megbeszélést foly­tatott dr. Tar Imrével, a me­gyei pártbizottság első titká­rával és dr. Pénzes Jánossal, a megyei tanács elnökével. Műtrágyáznak, metszik a fákat Á fagyban is szántanak az utolsó hektárokon MA Melegstrand is lesz Ugornyán (2. oldal) Értékesebb a pénznél (3. oldal) Pihenőnap a Szaljuton Pihenőnapot kaptak keddre a Szaljut—6 szov­jet űrállomás személyzeté - nek tagjai: Jurij Roma- nyenko és Georgij Grecs- ko. A földi irányítóközpont döntése alapján erre azért van szükség, hogy szerve­zetük a hosszan tartó munkaperiódus előtt telje­sen megszokja a súlytalan­ság körülményeit. Érdekes epizódot idéz fel keddi számában a Pravda: Georgij Grecsko budapesti látogatásának fő eseménye az volt, amikor — szeptemberben — fo­gadta őt Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­ságának első titkára. A lap munkatársa, V. Gu­bar jov jelen volt ezen a találkozón, s most felidézi az ott elhangzottakat. Ká­dár János megkérdezte a szovjet űrhajóstól, aki már csaknem egy hónapot töl­tött a világűrben, hogyan alkalmazkodik a szervezet az űrutazás körülményei­hez. „Épp úgy mint a föl­dön, a legjobb orvosság a munka, ebből pedig az első hónapokban bőven akad. Reggelenként már mínusz nyolc-tíz fokig süllyed a hő­mérséklet, s napközben — a napsütés ellenére — sem emelkedik három-négy fokkal többet. Ez érezteti hatását a mezőgazdasági munkák vég­zésében. A szabadban egyre kevesebbet lehet dolgozni, téli pihenőre, javításra vonulnak a gépek is. Persze van tipikusan téli munka, amit a szabadban kell elvégezni. December ele­jén már minden mezőgazda- sági nagyüzemben és a na­gyobb területű háztáji gaz­daságban megkezdték a gyü­mölcsfák téli ápolását: a ké­regkaparást, a metszést. A hideg ellenére is jól haladnak ezzel a munkával. Havazás régen volt, a reggeli köd és pára felszáradása után az ágak sem csúsznak. Szükség is van a gyors munkára, hi­szen Szabolcs-Szatmár me­gyében mintegy harminchat- ezer hektár gyümölcsös — ebből 28 ezer ötszáz hektár almás — várja a metszőket. A metszéssel egy időben vég­zik a műtrágyázást, a táp­anyag-visszapótlást, am) el- sődlegles feltétele a jövő évi Az utolsó hektáron szánt Németh László, a csahol- ci Erdőhát Termelőszö­vetkezet traktorosa. termésnek. Ahol lehetőség van rá, nem szabad elszalasz­tani az istállótrágyázást sem, hiszen köztudott, hogy a mű­trágya könnyebben és jobban hasznosul szerves anyag je­lenlétében. A kukorica betakarításából — egy-két gazdaságtól elte­kintve — már csak a szárvá­gás maradt. Ez legalább olyan fontos, mint a cső betakarí­tása, mert a szár jól felhasz­nálható az állattenyésztésben takarmányként. Cukorrépá­ból az utolsó vagonokat is át­adták a termelők december elején. Szállítás kizárólag a vasútállomásokról folyik a szerencsi gyárba. A talaj felső rétege megfa­gyott az állandó fagypont alatti hőmérsékleten, azonban a fagytól védett helyeken — ahol még hasít az eke — az utolsó hektárokat szántják a gazdaságokban, hogy utána teljes erővel kezdjék a gé­pek téli nagyjavítását. A SZOVJETUNIÓTÓL ANGOLÁIG Export Fehérgyarmatról Eredményes évet zár 1977- ben a Fehérgyarmati Ruhá­zati és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet. Erre az évre har­minckétmillió forintos terme­lési értéket terveztek, azon­ban év végéig várhatóan egy­millióval teljesítik túl. Ex­portvállalásuk 28 millió fo­rint értékű késztermék, ami­ből tízmillió a Szovjetunióba szállított nőj ruha. Legna­gyobb külföldi vásárlójuk az NSZK, akivel négy éve áll­nak üzleti viszonyban. A ti­zennyolcmillió forintos tőkés exportnak a kétharmadát szállítják a nyugatnémet piacra. Három nappal az év vége előtt indul útnak az utolsó szállítmány az NSZK- ba. Másik tőkés partnerük Ausztria, ahol hat évvel ez­előtt jelentkeztek termékeik­kel, s a jó kapcsolat eredmé­nyeként ebben az évben is mintegy ötmillió forintos ex­portot bonyolítottak le. Az af­rikai földrészen — Angolában — most ismerkedhettek meg a vásárlók első ízben a fe­hérgyarmati szövetkezet női és lánykaruháival. Belföldön a SZÖVÁRU vállalatnak szállítanak a legtöbbet. Emel­lett bőven jut termékeikből a Kelet-SZÖVKER boltjaiba és a budapesti Szivárvány Áruházba is. A szövetkezet szolgáltatásai között szerepel férfi- és női ruhák, kabátok varrása és ci­pőjavítás. Évente egymillió forint a szolgáltató tevé­kenység. A jövő évben nem terveznék profilváltoztatást, de a termékeik többsége a fi­nomabb kikészítésű anyagok felé tolódik el. Az ideihez ké­pest nyolc-tíz százalékkal emelik az 1978-as termelésü­ket. Az exportarány 15—16 százalékkal lesz magasabb az 1977. évinél, ami azt jelenti, hogy a Szovjetunió mellett Csehszlovákiába is fognak exportálni a Fehérgyarmaton készített ruhákból, (sb) Nyugatnémet exportra készít szoknyát a Zrínyi Ilona Szocialista Brigád.

Next

/
Thumbnails
Contents