Kelet-Magyarország, 1977. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. november 2. * Értékelték a munka­versenyt Több kenyér és pék­sütemény Értékelték a Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tisz­teletére indított munkaver­seny eddigi teljesítését. A terv túlteljesítésével és ki­magasló minőség elérésével a nyírbogdányi üzem szerezte meg az első helyezést, a má­sodik a nyíregyházi 2-es szá­mú üzem, harmadik helyet a nyíregyházi 6-os számú üzem érte el. Az értékelésben részt vett a 37 érintett szocialista bri­gádvezető is. Elhatározták, hogy jövőre is részt vesznek a munkaversenyben, amely főként a választék bővítésé­re irányul: körülbelül két­millió forint értékű sütőipari termékkel kívánnak többet előállítani. Kiemelkedik a versenyvállalások közül az anyagtakarékosság: amely várhatóan 0,9 millió forintot jelent, és az energiamegtaka­rításra előirányzott 0,2 millió forintos vállalás. A vállalat brigádjai 6400 társadalmi munkaórát ajánlanak fel vál­lalati, városi és községfej­lesztési célok érdekében. A vállalat felkészült a hét végi ünnepi ellátásra is: a kereskedelmi partnerekkel egyeztették a szállítások rendjét és az igényelt sütő­ipari termékek mennyiségét. F. P. A Kelet-magyarországi Faipari Vállalat 1. sz. telepén napi 250 ajtókeretet, ezenkívül heverőbetéteket is gyártanak a mátészalkai Szatmár Bútorgyár megren­delésére. Képünkön: Máté András minőségi ellenőr vizsgálja a heverőalkatrészeket. Kevesebben kerülnek a „kijózanítóba“ Á nyíregyházi detoxikáló állomás munkájáról 1962. július 21-én hirdette ki a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a 18-as számú törvényerejű rendeletet, amely az alko­holizmus elleni küzdelem elveit határozza meg, illetve ren­deletileg intézkedik a kijózanító szobák — detoxikáló állomás — felállításáról, a kényszerelvonó kezelésről, illetve az alko­holista hozzátartozóinak anyagi védelméről. A nyíregyházi detoxikáló állomás 1974. február 1-én kezdte meg működését a me­gyei kórházban előbb 8, majd 10 ággyal, a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács V. B. egészség- ügyi osztálya szervezésében. Az egészségügyi intézmények integrációja során 1977. janu­ár 1-gyel a detoxikáló állomás szervezetileg is a kórház-ren­delőintézeti egységhez került. Ki lesz a „vendég"? Az idézett törvényerejű rendelet értelmében a deto­xikáló állomásra kell szállí­tani: a nyilvános helyen bot­rányt okozó, vagy az önma­gával tehetetlen részeget. Nem szabad viszont a deto­xikáló állomásra szállítani olyan részeg személyeket, akik közbotrányt nem okoz­tak, a közrendet, köznyugal­mat nem zavarják; gyermek - korúakat; terhes nőket; sé­rült, vérző betegeket, vala­mely egyéb betegség miatt rosszul lett személyeket; akik bűntett elkövetésével alapo­san gyanúsíthatok, és bünte­tendő cselekmény miatt kö­rözött személyeket. A beszállítást rendőr, ön­kéntes rendőr, kivételes eset­ben mentők végzik. Ez rend­szerint olyan esetekben for­dul elő, amikor utcai rosz- szulléthez hívják a mentő­ket, s azt követően derül ki, hogy részegségről van szó. Ezek aránya az összes beszál­lítótokhoz képest 6,7 száza­lék. A beszállított személy fel­vételéről minden esetben a vizsgáló orvos dönt. Ameny- nyiben más, kórházi ellátást igénylő betegségei; észlel — cukorbajos rosszullét, tüdő- gyulladás, sérülés — úgy a vizsgált személyt a megfele­lő kórházi osztályra irányít­ja. A rendelet írott betűjével ellentétben, de annak szelle­mében a sérült és vérző ré­szegeket is megfigyelés alá vesszük. Ez azonban csak elő­zetes baleseti sebészeti vizs­gálat után történik abban az esetben, ha a sebellátást kö­vetően nincs szükség további baleseti sebészeti osztályi el­helyezésre. Az ilyen sérült, vérző részegeket a rendőrök, mentők eleve a baleseti osz­tályra viszik, s majd onnan kerülnek át a detoxikáló ál­lomásra. Ezek aránya 3 éves anyagunkban 9,7 százalék. Felesleges a gyomormosás Ami a beszállított részegek ellátását illeti, a közhiede­lemmel ellentétben nem vég­zünk gyomormosást. Ez ve­szélyes és gyakran felesleges beavatkozás lenne, mert az alkohol már régen felszívó­dott. A beszállított szemé­lyek állapotuknak megfelelő kezelésben részesülnek, ami esetleg csak fektetésből, meg­figyelésből áll. Természetesen vannak olyanok is, akik ke­ringéstámogató gyógyszerek vagy nyugtatok adására szo­rulnak. A részeg személyt a kijóza­nodást követően elbocsátjuk, ami a felvételt követő 6—24 órán belül történik meg. El­bocsátás előtt ismét megvizs­gáljuk, s amennyiben kórhá­zi ellátásra szorulna, úgy a megfelelő kórházi osztályra irányítjuk. Ha járóbeteg-ellá­tást igényel, úgy körzeti or­vosához irányítjuk. A deto­xikáló állomáson 24 órán túl senki sem tartható. Gondozásba vétel Az állomás forgalma az el­múlt időben csökkent. Ebben szerepet játszanak az alko­holizmus elleni harc olyan állomásai, mint például a szeszes italok árusításának korlátozása az üzem terüle­tén, a nagyobb munkahelyek közelében. Az ismételten fel­vételre kerülő személyek gondozásba vételét magunk igyekszünk szorgalmazni; előbb a területileg illetékes tanács egészségügyi szakigaz­gatási szervét értesítjük, vagy személyes beszélgetés során magunk javasoljuk a volt ápoltak gondozásba vételét. A detoxikáló állomás ápoló- személyzete és orvosai nehéz körülmények — gyakran de­gusztáló viszonyok — között végzik tevékenységüket, a he­veny alkoholintoxikáltak el­látását, illetve az alkoholis­ták kiszűrését és gondozásba vételük irányítását. Ez a munka az egészségügyi ellá­tás további javítása mellett fontos közrendvédelmi es közbiztonsági jelentőséggel is bír. Dr. Székelyföldi József, az alkoholdetoxikáló állomás vezető főorvosa Kilencvenötmilliós terv ötven tsz társulásában ötven tsz társulásában te­vékenykedik a Mezőgazdasági Építőipari Közös Vállalat, nyíregyházi székhellyel. Évi átlagban ötszáz termelődol­gozót foglalkoztat. Erősségük 15 szocialista brigád. A vál­lalkozás idei terve 95 milliós építőipari tevékenység. A ter­vet időarányosan teljesíti, ok­tóber közepén 76 milliónál tartott. Idei tervük egyik jelentős létesítménye a Gávavencsel- lőn épített 584 vagonos bur­gonyatároló, 28 milliós beru­házással, melyet határidőre elkészítettek. A nyíregyházi Ságvári Tsz-nek korszerű to- j óházat adtak át. A nyír- meggyesi Petőfi Tsz-nek csi­benevelőt és szociális épüle­tet készítettek. Több tsz-nek építettek dohányszárítót. A megyei növényvédő és agro­kémiai állomás részére agro­kémiai laborépületet adtak át. Több idei átadás is lesz még. A rakamazi Győzelem Tsz-nek almamanipuláló, a demecseri Kossuth Tsz-nek juhtelep- készül. Tornyospál­cán egy öt tantermes iskola átadási határideje: november 15. Épít a közös vállalat jövő évi átadásra Űjfehértón 12, Mándokon 8 tantermes isko­lát, a kiegészítő részlegekkel, ök bővítik a kisvárdai ba­romfifeldolgozót is. Erejéhez mérten enyhít a vállalat a lakásgondokon. Eb­ben az évben 24 lakást épí­tett meg Nyíregyházán. To­vábbi lakásépítéseket végez jelenleg is Záhonyban és Nyírbogáton. Előbbi helyen a termelőszövetkezetnek kettő, utóbbiban hat szolgálati la­kást készít. (ab) Elitélték a cserbenhagyó gázaiét SZÁNKÓPÁLYA ÉS MÁSZÓFA Nagytakarítás Nyíregyháza parkjaiban Az év utolsó negyedében — szeptember közepétől — 1 millió 860 ezer forint áll a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat rendelke­zésére. Már a következő ta­vaszra készülve 200 ezer két­nyári palántát — árvácskát, százszorszépet, nefelejcset — és 116 ezer tulipánhagy­mát ültettek ki. Az őszi hónapok egyik leg­nehezebb feladata a játszó­téri felszerelések, kerti padok leszedése. Tavaszig újjávará­zsolják, kijavítják, átfestik őket. Lesz helyük a fáknak, hi­szen nagy átalakítások zaj­lottak le a városrészben. A Jósadomb 25 ezer négyzet- méteres felületén tereprende­zés volt. A földgyaluk köz­művesítéshez készítették elő a területet, s egyben szánkó- és sportpályák helyét körvo­nalazták. E munkákra közel 1 millió 300 ezer forintot köl­tött a vállalat. Ugyanennyit fordítottak a 9-es iskola ud­varának rendezésére. A par­kosítás, virágültetés mellett kézi-, kosár-, röplabda-, il­letve kis atlétikai pályákat alakítottak ki. A következő hetekben új, kezelést alig igénylő, a sza­badban telelő játékokkal gaz­dagítják Jósaváros tereit, öt parkban örülhetnek a gyere­kek azoknak az ötletes má­szófáknak, melyeket kipusz­tult almafákból konstruál­tak. Rövidesen megkezdik egy labdázótéren a „dühöngő­fal” építését — az elsőt Nyír­egyházán, melyet jövőre több hasonló követ. Egyelőre egy homokozóasztal és 35 méter ülősor készült az úgynevezett U-elemekből. Sokféle játék, mászóka varázsolható még belőle. (házi) öt és fél év börtönre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság dr. De­meter Ferenc tanácsa Haraszti Ferenc 29 éves sényöi lakost, a tsz-szövetség revizorát, aki augusztus 25-én halálos és súlyos sérüléseket okozott gépkocsijá­val, majd segítségnyújtás nélkül elmenekült a helyszínről. Mint a baleset után beszámol­tunk róla, Haraszti azon a csü­törtöki napon délután ivott, este mégis kocsiba ült. Nyíregyházá­ról Nyírpazony felé hajtott 90— 100 kilométeres sebességgel és akkor sem csökkentette sebessé­gét, amikor a szembe jövő ko­csik fénye elvakította. Az út jobb oldalán egy család kerékpározott, s Haraszti nem vette őket észre. A hátul haladó férfit elütötte, s több mint nyolcvan méteren át vitte a motorház tetején. Az asz- szonyt és a gyereket az út men­ti árokban, illetve a gyümölcsös­ben találták meg a Harasztit kö­vető gépkocsik vezetői. A gázoló Zsigulis nem állt meg. de összetört kocsijával haza sem mert menni. Telkén egy mélyedésbe állt be, az összetört szélvédőt elásta, majd másnap délután, amikor már megtudta, hogy a rendőrség keresi, önként jelentkezett. A baleset következtében a csa­ládfő a helyszínen meghalt — ta­lán az azonnali orvosi beavatko­zás még segíthetett volna —, a fe­leség és a gyerek súlyos sérülé­seket szenvedett. A bíróság halálos közúti bal­eset gondatlan okozása és segít­ségnyújtás elmulasztása miatt az öt és fél év börtönön kívül Ha­rasztit 4 évre eltiltotta a köz­ügyektől, s 10 évre a járműveze­téstől. Az ítélet még nem jogerős. A hermánsze tizenharmadik S zatmárban, Beregben a harmincon felüliek még jól emlékeznek a híres, nevezetes hermán­szegi rezesbandára. A ze­nekar több évtizeden át fújta a talpalávalót. A rendezők, meg a falvak ve­zetői valósággal versengtek a zenekarért, amelynek tag­jai egyszerre húsz-harminc meghívót is kaptak: lako­dalomra, bálra, szilveszteri mulatságra. Dzsentrik, sze­génylegények fúvatták örö­müket és bánatukat. A há­ború után tizenhármán új­já szervezték a zenekart, a népszerű Badar Jóska vitte a prímet. Még az ötvenes évek végén is két szekérrel érkeztek a kultúrházak elé (a hangszerek is megtöltöt­tek egy szekeret), ahol majd mindig tapssal fo­gadták őket. 1961-ben az öreg prímás visszavonulást „fújt”. Már csak hárman élnek a tizenhárom közül. Legidő­sebb köztük a 71 éves Sza­kács Mihály tsz-nyugdíjas. Kint ül az udvaron a nap­sütésben, mögötte kukori- cagóré, mellette kerekes kút, kicsiny háza tornácán az ősz gazdag termése. Van az udvaron egy csónak is, ned­vessége arról tanúskodik, hogy nem rég vetették be a Holt-Számoson csikászni, vagy halászni. Az öreg a sámlira kuporodott, tajték­pipájából békésen eregeti a szűzdohány füstjét, közben fonja, fonogatja a kosarat. Lába előtt halomnyi fűz­vessző, valahol az eresz alatt ölre való gyékény. Mert hogy a szakajtókosár fonásának is érti a módját. Hát még ha látnák, milyen mutatós vázákat, díszeket formál a gyékényből — ez utóbbi tárgyak a modern szobába is illenek. Ha ki­fenné a bicskáját, a fából most is tudna szép mívű tárgyakat faragni. — Huszonhét évig voltam a banda tagja. Népiesen re­zesbanda volt a nevünk, hivatalosan fúvószenekar. A dobost és engem leszá­mítva mindenki a rezet fúj­ta. Én klarinétos voltam, de szatmáriasan csak klánétos­nak neveztek. De sokat utaztam, de sokat éjszakáz­tam, hogy mások szórakoz­zanak ! Bejártuk Szatmár­németit, Nagykárolyt, Kö- mörőt, Magosligetet... — Halljunk néhány em­lékezetes történetet. — Hajdanában egyszer Jánkmajtison a gróf kis­asszonyoknak fújtuk az éji zenét, tetszett nekik, mert csak úgy szórták le az ab­lakból az aprópénzt. 1957- ben, vagy 58-ban hideg tél volt. Megérkeztünk a sze­kérrel Szatmárcsekére, a prímás intett, de nem tud­tunk azonnal játszani, mert a hangszerek befagytak. Hangulatos helyeken néha teljes erőből rázendítettünk, hogy a petrós lámpa el­aludt. A legények örültek a sötétnek... — Az utóbbi másfél év­tizedben senki sem kopog­tatott? — Hermánszeg eldugott falu, ritkán jár erre idegen. Az árvíz után azonban Nyír­egyházáról kijöttek és azt mondták: új hangszert ka­punk, csak alakítsuk meg ismét a zenekart. De hár­man kevesen vagyunk. Ben­nünk van a sok régi nóta, újakat is tanultunk. L'eg- jobban azt sajnálom, hogy 61 előtt falunkban nem volt magnó, idegen meg nem jött, hogy megőrizze a mu­zsikánkat. Ha beállna kö­zénk legalább két fiatal és lenne egy magnő, meg rá­zendítenénk ! Társak és hangszalag nél­kül csak a pipafüstöt fújja. Nábrádi Lajos Mezőgazdasági létesítmények, lakások, iskolák

Next

/
Thumbnails
Contents